Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-13 / 214. szám

fífí&mimk. Segítsen-e otthon a gyermek? Egy barátnőmhöz indultam a minap. A buszon véletlenül összetalálkoztunk, így tehát együtt mentünk haza, hozzá­juk. Barátnőm már az előszo­bában bosszankodott: — Megint nincs itthon ez a haszontalan ... Az asztalon kitépett irkalap hevert. Azon üzent a mamá­nak a nyolcéves Tibi. Némi helyesírási fogyatékosságokkal ugyan, de közölte, hogy a park­ban van, ám előzőleg »elmo­sogatott«, és a »fürdőszobát is okkvetlenül nézd meg, anyu!!«. Igaza volt. Csakugyan ra­gyogott minden. Az edényt el­mosogatta, helyre rakta, a konyha kövén keresve sem le­hetett foltot találni. Pici kora óta végez házi munkát a gyerek. Természetes­nek találja, hogy vannak a ház körül feladatok, amelyek őrá tartoznak. És eszébe sem jut, hogy megkérdezze, fiú lé­tére vajon miért végezzen lánynak való munkát. Minden apróság szívesen táblából anyja, nagymamája körül a konyhán. Ha óvodába jár, akkor vasárnap lábatlan- kodik ott. Helytelen, ha kiza­varjuk! Minden korosztály megtalálja a neki való mun­kát. Az egészen kis gyermekek nagyszerűen tudnak borsót, babot szemezni, gyümölcsöt válogatni, edényt, port töröl- getni. A múltkor büszkén di­csekedett nekem egy három­éves lányka, hogy a virágot ő rendezte el a vázában, azért ilyen szép! A különféle megbízatások növelik a gyermek önérzetét. — Hozd be a szemétlapátot! — Add ide a seprűt..: A hamutartót... Hozz egy pohár vizet... Tapasztalatok sora igazolja: örömmel szalad mindahány! Attól sem lesz semmi baja, ha rászoktatjuk, hogy a cipőjét tisztítsa ki, a ruháját kefélje le, sőt a pici lány boldog, büszke, hogy am “tör anyu mos, ő nemcsak a babaruhát, ha­nem néhány »igazi« zsebken­dőt is önállóan kimoshat, És milyen szépen! Mutogatja is mindenkinek: Ezt ón mostam. Ugye, anyu? Feltétlenül célt érünk vele, ha a kisgyermek maga tapasz­talja: valamit tisztára mosni nem is olyan könnyű dolog! És amikor nem vigyáz a ruhá­jára, hivatkozhatunk rá: — Tudod, milyen nagy mun­ka a mosás... Ugye, nehezen ment ki a múltkor is az a folt a zsebkendődből? Természetes, hogy ha az egé­szen apró fiúcskát, kislányt rászoktatjuk a házi munkára, a nagyobb gyermeknél már komolyabb követelményeket támaszthatunk. A kisgyerek, aki eleinte csak a rongyot, vi­zárólag az ő kötelessége, nem fog fanyalogni, ha a kútra küldjük egy vödör vízért, vagy ha azit kérjük tőle, töröl- gesse el az edényt. Semmi esetre se kínáljunk szolgálataiért »fizetést«! Élve­zi a tiszta lakást, a mosott ru­hát, a jóízű ételt; s hogy mindebben része legyen, ahhoz ő is hozzájárul a munkájával. Szüleinek háztartása az ő ott­hona; egyáltalában nem indo­kolt tehát, hogy egy forintot adunk neki minden mosoga­tásért, vagy hetenként tíz fo­rintot azért, hogy vizet hoz a kútról. A zsebpénz az ő otthoni se­gítségétől független; a szülők dolga, hogy ezt miképpen és miért folyósítják neki. Ha meg­vonjuk vagy csökkentjük a zsebpénzt, mert a gyerek nem érdemli meg, az persze helyén­való dolog. Csak azt tartom rossz pedagógiának, ha megfi­zetjük, hogy a család helyze­tét a maga kis segítségével megkönnyíti. A gyermeknek egész apró korától megvannak otthon a zet adta kézhez, amikor az ab- ™aga jogai, de kötelességei is; neveles kérdésé, hogy nemcsak Gyorsan készülő ételek TÖLTÖTT GÖMBÖC GOMBÁM ARTÄSSAL Egy kiló burgonyát meghá­mozunk, és sóé vízben megfő­zünk. Ha megpuhult, leszűr­jük, burgonyanyomón áttörjük, megsózzuk, és annyi lisztet ke­verünk hozzá, amennyit föl­vesz. Hozzágyúrunk 15—18 de­ka finomra darált kolbászt vagy párizsit. Apró gombóco­kat formálunk a húsos masszá­ból, s ezeket kevés zsírban vagy olajban pirosra sütjük. Gomba- vagy kapormártással tálaljuk. lakot tisztítottuk, 6—7 éves ko­rában önnállósítja magát, és biztos, hogy jó munkát végez! A gyermeknek szüksége van a szabad időre, az olvasás, a sport, a séta, sőt néha egy kis »lógás« — pihenés számára. Ezért ne terheljük túl házi munkával. Ne panaszkodtunk folyton, hogy míg mi a két-há- rom műszakban »agyondolgoz­zuk« magunkat, addig ő csak az eredményeket élvezi. Ha ügyes pedagógiával, mintegy észrevétlenül hozzászoktatjuk, hogy ez vagy az a feladat ki­kérni és elfogadni tudjon, ha­nem erejéhez képest adni és segíteni is. Szekeres Ilona TŰRÖS ZSEMLE Négy személy részére 7—8 zsemlét veszünk. A zsemlék te­tejéről tojás nagyságú részt vágunk le, és a belsejüket ki­szedjük. Megmártjuk őket cukros, vaníliás tejben, de vi­gyázzunk, nehogy nagyon eláz­zanak. Fél kiló túrót áttörünk, öEszevegyítjiik két tojássárgá­jával, a tojások habjával, ízlés szerint cukorral és reszelt cit- romhéjjal. Ezzel a töltelékkel púposra töltjük a zsemléket, és tűzálló tálba rakjuk őket. Vaj­darabkákat vagdalunk a tete­jére, és rózsaszínűre sütjük. Hideg, tejes vagy gyümölcskré­met adunk hozzá. KRUMPLILÄNGOS PAPRIKÁSÁN Paprikás krumplit burgonya­nyomón áttörünk. Kevés tej­ben felfuttatott élesztői keve­rünk hozzá és annyi lisztet, hogy közepes keménységű tész­tát kapjunk. Egy órán át pi­hentetjük, majd ujjnyi vastag­ságúra nyújtva négyszögletes darabokra vágjuk. Forró zsír­ban vagy olajban mindkét ol­dalán pirosra sütjük. Tejfölös tök-, zöldbab vagy kelkáposz­ta-főzelék mellé tálaljuk. rr Őszi dió 1. Flausch szövetből készült LŰzésdíszítéses őszi kosztüm. 2. Magas, de lehajtható, ér­dekes gallérral készült átme­neti kabát, mind tweedszö- vetből, mind fésűs szövetből megoldható. 3—3/a. Alpakka szövetből készült kiskosztüm divatos, hosszúkás gallérral, nappalra szövet ingblúzzal, estére se­lyemblúzzal is elegáns. 4. Kissé hosszított derék­kal szabott brokát selyemru­ha gyöngyroj (díszítéssel, mély kivágással. 5. Tweedszövetből készült »kisruha« megkötött gallér­ral és ingblúz ujjal. Rajzolta: M. Nádor Vera Korszerűsítsük a házi munkát Sok asszony idegenkedik há- Rossz szokás, és egy csöppet zi munkája és ezáltal életmód- s®111 gazdaságos, hogy ha '.'ala­ki ragaszkodik a néhányféle ja korszerűsítésétől. Akadnak dolgozó nők is, akik műszakként végzik munkájukat, mégsem tesznek meg mindent ennek ésszerűsí­téséért Így szokták meg. Az ideális női testalkat ni, hogy a magyar nők jelen­tős többsége egy kissé már túl­zásba is viszi a teltséget, és ha a fogyókúra továbbra is csak elhatározás marad — ha tet­szik, ha nem —, még moiet- tebb lesz az »ideális«-nak te­Néhány évtizeddel ezelőtt a szépségkirálynők megválasztá­sakor országszerte hírül ad­ták, milyen volt a verseny legesélyesebbjeinek arca, haja, testalkata, s a lányok titokban ehhez hasonlították saját test­méreteiket. Most is vannak kinthető testalkat, szépségversenyek; a balatőnfü redi Anna-bálon az idén is megválasztották a szépségki-i rálynőt, és méltó pompával, aranyalmával a kezében, hin tón hordozták végig a híres fürdőhely utcáin, de elfelejtet­ték közölni, milyen a csípője, dereka, csuklója, bokája stb. Ezt persze senki sem hiányol­ja, mert manapság nem a szép-! ségkirálynők jelentik a szép ségideált. Sokkal inkább igye-; keznek utánozni a nők a ma-i nekeneket. Ez érthető is, hi­szen személyesen százezrek, ai tv és a film segítségével pedig milliók láthatják őket. Ha némelyek megveszik] ugyanazt a ruhát, melyet Jut-1 kán, Marin, Ilin, Esztin vagy Dórin — a legismertebb ma- nekeneken — láttak, könnyen] lehetséges, hogy csalódás éri1 őket. A nők legtöbbjének test-] alkata ugyanis eltér a maneke- nekétől. A legtöbben 46-os vagy] 48-as számozású ruhát vásá­rolnak. A 46-osra azoknak van szükségük, akiknek 92, 72 és! 106 a mell-, a derék-, illetve a csípőbőségük, és 168 centi-] méter magasak. A 48-as a pon-1 tosan 4 centivel »erősebbek-] nek« kell, akiknek magasságai általában 171 centiméter. A] ma»ekenek ennél bizony kar-i est/bak. A 48-as méretnek megfelelő egyik maneken mé­retadatai például a követke­zők: a mel1 bőség a többieké-! vei azonos, vagyis 96 centi, a; Mennyit ér a nagymama? Ezt talán csak az tudja pon­tosan, akinek nincs. Ahol a •nagymama már idős, nem csi­nál »semmit«, ott is elkészíti a reggelit, a tízórait, elmosogat-, ja a vacsoraedényeket, befeje­zi a takarítást, elviszi a javí­tásra váró cipőket, megmelogí- ti a gyermek ebédjét, kivasalja a kisebb ruhadarabokat stb. Mennyi mindent ellát, és a munkából hazatérő fiatalasz- szony mégis így kesereg: »Mi­lyen sok a dolgom! Vásárolni keli, főzni kell, meg kell néz­ni a gyerekek füzeteit, ki kell porszívózni a szőnyeget, mosni is kell hetenként.« Ahol vi­szont a nagymama mindent önállóan lát el, ott a fiatalok hiányolják az önállóságot, so­kallják a konyhapénzt, s meg­állapítják, hogy a gyerek »tel­jesen el van rontva«. Bármennyire »ráér« is a nagymama, bármennyire kis unokájának szcjiteli is minden napját, nem szabad az egész gondot rábízni. A gyermek ne­velésében meg kell határozni az anya és az apa feladatkörét, mindennapos kötelességét is. OOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX)OOOOOOOOOOOOOOOXXXXXX)OQ Gyakori, hogy a gyermek szö­vetkezik a nagymamával a mama ellen vagy a mamával a nagymama éllen. Sokkal oko- sobb, sokkal helyesebb, ha in­kább a mama és a nagymama szövetkezik — a gyerekért, azért, hogy együttesen életre­való, becsületes és szorgalmas embert neveljenek belőle. A nagymamák általában töb­bet költenek a konyhára, mint amennyi a fiatalok szerint szükséges lenne. Ennek meg­van a maga oka: vagy az, hogy amikor a nagymama a maga gazdasszonya volt, mindig a »fogához kellett vernie a ga­rast«, és most örül, hogy van miből gazdálkodnia, vagy az- Lehetséges, hogy a C” ami ugyancsak nem r^ka' Szükség nagyon messze ment rsé.g > hogy a fiataloknak fo­hagyományos takarító- és mo- második sószerhez. Mintha mosószappa- otthoni non, Vimen, mosóporon kívül más nem is létezne. Ma már speciális vegyszerek szolgálnak a legkülönfélébb háztartási célokra. A p adlófényesítéssel. ablak- tisztítással, bútortisztítással is hány asszony tölt el fölösleges órákat csak azért, mert régi módszer szerint, korszerűtlen segédeszközökkel dolgozik; Nem elég, ha ott a modern háztartási vegyszerek garma­dája, munkamódszerünket is modernizálnunk kell. Az »önműködő« mosószerek, a padló- és bútorlakkok, a tisz­tító- és mosogatószerék módot adnak arra, hogy ne legyünk rabszolgái a háztartásnak, mert ez testben-lélekben tönkretesz; A korszerű háztartási gépek és vegyszerek segítségünkre siet­nek abban, hogy több szabad időt szakítsunk, hogy ápoltab- bak, műveltebbek, vonzóbbak legyünk. Éljünk ezzel a lehető­séggel! § a U A SZÜKSÉG MINDENRE MEGTANÍT Bolgár népmese fTgy favágónak két fia ^ volt. Minden nap járt az erdőbe fát vágni, és az egyik fiát mindig magával vitte, ű döngette a fákat, a fiai pedig segítettek a mun­kában. Végre a fiai megnőt­tek, és a favágó azt mondta nekik: — Most már, kedves gyer­mekeim, menjetek ti maga­tok az erdőbe, dolgozzatok, én pedig itthon maradok. A fiai így válaszoltak: — Apuska, és ha elromlik a szekerünk, ki fogja nekünk megjavítani? — Eh, kedves gyermekeim, ha összetörik a szedretek, vagy valami egyéb történik, ne féljetek, a Szükség min­denre megtanít majd benne­teket. A fiúk elindultak az er­** dobé. A derékbő'"<T 65. a csfpőbőség pe-o Gyorsak. Több dig 98. Százhetven centiméiért magas, és mindössze 60 kilór súlyú. Az ideális testméret a né-f hány évtizeddel ezelőttihez ké-C pest módosult, Manapság sen-£ ki sem tartja csinosnak a nád- szálvékonv nőket, inkábbá szebbnek tekintik a »teltebbe-r két«. Meg kell azonban valla A fiatal kezek fát vágtak, mint ami szükséges lett volna, és azt mind felrakták a szekérre. Elindultak haza­felé, és útközben összetört a szekerük. Leszálltak a sze­kérről, és elkezdtek kiabál­ni: — Szükség, gyere javítsd meg a szekerünket! — kia­báltak, hívták, Kezdett sötétedni, de a Szükség mégsem jött. Azt mondja ekkor a fiata­labbik testvér: — Nem jön az az átkoztt Szükség! Nem kellene-e ma­gunknak hozzálátni és meg­javítani a szekeret? Az idősebb fivér így felel: Kislányomnak Örülj a tavasznak, a nyárnak, a télnek, piruló, sárguló őszi levélnek, gondtalan, csuda jó, víg nyaralásnak, harmatos füveknek, virágnak, fáknak — örülj az esőnek, a hónak, a dérnek, távoli csillagos égnek, a kéknek, a tűznek, a víznek, a csengő kacajnak, versnek, zenének, csapongó dalnak, örülj, hogy zeng, buzog benned az élet, s kiáltsd a világba: De jó, hogy élek! Várkoaifi Katalin el, és nem hallja a mi kiál­tásainkat. Gyerünk, kiált­sunk együtt, egyszerre, tele torokból. Hívták, kiabáltak, amíg teljesen be nem rekedtek, de senki sem ment oda hozzá­juk. A fiatalabb testvér ismét mondja a bátyjának: — Látod, egészen besötéte­dik. Lehetséges, hogy hiába kiabálunk? Azt sem tudjuk, tud-e az a Szükség egyálta­lán szekeret javítani. A fivérek munkához lát­tak, az egyik fejszét fogott, a másik vésőt. Hipp-hopp, kipp-kopp-kapp, és meg is javították a szekeret. A mikor hazaértek, az apjuk megkérdezte: — No, hogy értetek haza, édes gyermekeim? ök pedig elkezdtek pa­naszkodni. — Ó, apácskám, a szeke­rünk az út felén összetört. Kiabáltunk, hívtuk azt az át­kozott Szükséget, amíg telje­sen be nem rekedtünk, de nem jött oda hozzánk. Ekkor fogtuk a fejszét, és a vésőt, s magunk kijavítottuk úgy, ahogy tudtuk. — Eh, fiacskáim! — mond­ta az apa. — Hát ez volt ma­ga a Szükség! Ti hívtátok, az pedig ott volt nálatok. Nem volt, aki segítsen raj­tatok, de ti magatok meg tudtátok csinálni. Nemhiába mondják: a szükség minden­re megtanít galmuk sincs a háztartás költ- 0 ségeirőL Ö Gyakori panasz, hogy az öre- pgek »mindenbe« beleszólnak, i.amihez — a fiatalok vélemé­nnyé szerint — nem is értenek. ONos, bizonyos, hogy csakis a jó szándék vezeti őket, és mi­vel több az élettapasztalatuk, [egyáltalán nem biztos, hogy Isoha nincs igazuk. Becsüljük meg a nagyma- 'í! Ne felejtsük el, hogy a mai legfiatalabb asszony is nagymama lesz, akinek éppen ilyan jólesik majd a fiatalok megbecsülése és szeretete, mint [amilyen jólesik ez a mai nagy­mamának. De mivel minden dolognak két oldala van, nézzük meg a kérdést a fiatalok oldaláról is. [Szükségük van a nagymamára, azt nem is tagadhatják, és tá­jién igyekeznének is kedvében járni — ha lehet. De nem min­dig lehet! Mert van olyan aki mindig áldo­zatnak, »mártírnak« érzi ma­gát. Keserűség él benne, s bár lem szól róla, ez sugárzik be­lőle, és rontja az otthon han­gulatát. A nagymama ne ta­gadja, ha fáradt; ne hallgassa 'el, ha valami nem kedvére való; vegye tudomásul, hogy egyenjogú tagja a családnak ő is, s éppen annyit ér a közös- [ségért végzett munkája, mint 'a pénzt kereső fiataloké. Ne hagyjuk magukra a férfiakat... Katherine Hepbum, a hí­res amerikai fiimszínésznő megjegyezte: »Ha egy férfit magára hagyunk, ezzel már átengedjük egy másik nő­nek.« VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ KÉZ KEZET MOS. Korha­tár nélkül. Előadás kezdete 5 és T órakor. (Szeptember 16-ig.) SZABAD IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ HÉT DADA. Korhatár nél­kül. Előadások kezdete 4, 6, 8 órakor. (Szeptember 13-ig.) Balatoni filmszínházak műsora Szeptember I3-án: BALATONBOGLÄB Üjra egyedül. Francia film. BALATONFÖLDVAB A kopaszok bandája. NDK-film. BAI ATONLELLE Fedett kert: Szélvihar. Jugoszláv film. BALA TONSZEMES Szélvihar. Jugoszláv film. SIOFOK Terem: Farkasok közt védtelen. NDK-fi Ina,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom