Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-12 / 213. szám

Csütörtök, 1963. szentember 12. 5 SOMOGB NÉPLAP A mozdonyvezető: Jack Mills. (I dig, amíg az út fehér szegélye léi nem tűnt. Akkor megállít tóttá a vonatot. (• — Ti ketten — mondta Millsnek és Whitbynek — szánjatok ki, és feküdjetek arccá! a föld felé! Amelyik megmozdul, az a következő pillanatban halott lesz. Egy bandita ott maradt őriz­ni őket. Amíg a hír Londonba érkezik A többiek eltűnteik a máso­dik kocsi irányában, ahol négy mit sem sejtő postás vé­gezte munkáját. De miután rá­döbbentek helyzetükre, megkí­sérelték elbarikádozni a bejá­ratot. A banditák ekkor betör­ték az ablakot, s a bentiek ki­látástalannak tartották a to­vábbi ellenállást. A jövevények lázas sietséggel hajigáiták ki a zsákokat, odalent pedig két autó nyelte el a küldeményt. Mindössze öt percig tartott az1 egész művelet: tisztára söpör­ték mindkét kocsit Jó fél óra rs elműTt már,! amikor Tom Miller, a postavo-* nat biztonságának egyik har­cos őrzője az utolsó kocsiban! ülve kezdte sokallni a szokat-J lanul hosszúra nyúlt várako-* zást Itthon címmel hazánk éle­tét és legszebb tájait bemu­tató színes dokumentumfil­met forgatnak a Budapest Filmstúdióban. Ez lesz eddi­gi legnagyobb idegenforgal­mi filmünk. V * * Arthur Schnitzler egyik igen nagy sikerű színdarabjának mo­dern változatát Bécsben forgat­ják »Körbe-körbe, 1963« cím­mel. Schnitzler darabja a múlt század végi Bécs erkölcseit sza- tirizálta, szereplői grófok, köl­tők voltak. A mai erkölcsökröl szóló film ehelyett diplomatá­kat, üzletembereket, színésznő­ket szerepeltet. * * * Kisfilmet készítettek Bor­sos Miklós szobrászművész alkotásairól a Magyar Tele« vízió -munkatársai. A film munka közben is megmutat­ja a kiváló művészt * * * »Kunyhók és paloták« cím­mel készül a Kis-Bálatonon a Budapest Filmstúdió leg­újabb természettudományi kisfilmje dr. Tildy Zoltán rendezésében. A színes film a madarak fészekrakását mutatja be. Femandel legújabb film­jét most forgatják a billan- court-i filmstúdióban. Címe »A jó Dagobert király«. A király gáláns kalandjairól szól a film, és — 1963-ban játszódik. Vlagyimir ivasov, a »BaBa- da a katonáról« című Csuhraj­fllm főszereplője játssza az egyik főszerepet William Saro­yan »Halló, van ott valaki?« című színmüvének filmválto­zatában. A film készítői, ren­dezői, szereplői a moszkvai filmművészeti intézet most vég­zett hallgatói. — Amikor láttam, hogy hiá­ba várunk az indulásra — mondta később —, elhatároz­tam, hogy előremegyek, meg-T nézem, mi történt. Hogy baj# van, azt csak akkor gondoltaimé amikor sehol sem találtam a# mozdonyt. Később észrevettem# a szétvágott huzalokat. # Az első rendőr csak 56 perc-# cel a banditák távozása után# ért a helyszínre, s amíg a de-# tektívek hozzákezdhettek a# nyomozáshoz, annyi idő telt el# közben, hogy azalatt már Ang-j liát is elhagyhatták a tettesek! Ettől tartott a legjobban a< Scotland Yard, hiszen a hír( Londonba csak reggel fél ki­lenckor jutott el. A hivatalos Flagy sikerrel vetítik Len­gyelországban a Katonazene című magyart filmet. A Trtf- buna Ludu című Urp szerint a film sablont elkerülve lep­lezi le a monarchia hazug miágát. ,* • • •-A legjobb ts esz* «Mg f*« címmel film készül Angliában a sznobokról és a törtetőkről. Az új alkotás nem olyan tragi­kus, min* a »Hely a tetőn« volt. Vidám és szatirikus mó­don gúnyolja M a sznobokat. A film főszerepét Alan Bates: az »Ez is szerelem!« című filmből ismert színész játssza. ■ • • »Haza vagy halál« címmel egész estét betöltő doku- mentumfilmet forgatnak Kubában lengyel filmművé­szek közreműködésével: A film a kubai nép szabadság­harcát és függetlenségének megvédését ábrázolja. MINTHA A VADNYUGATON TÖRTÉNT VOLNA... badságát; a bankok a vesztesé­get latolgatták; a Scotland Yard már méterről méterre fésülte a terepet: nyomok után kutattak. Legelőször egy acél- rudat találtak, majd egy fej­szét, egy sapkát és a járdán egy sárga gipszre írt szöveget: »Len a következő hídhoz ment a died din gtoni főnökhöz, Mick.« *De a banditák elrepültek: Igaz, azóta néhányan kézre kerültek már közülük, de az ész, a titokzatos Mister X. személyét még teljes homály fedi. A Scotland Yard lázasan dolgozik, s az angol közvéle­mény, mely élénk érdeklődést tanúsít a megelevenedett vad­nyugati story iránt, valahogy úgy van a dologgal, mint a mo­ziban: Mr. X. két és fél milliós feladványa elsősorban a ban­kok számlája. Ha sikerül ki­egyenlíteni, akkor az Mr. X. tragédiája, ha nem, akkor ko­média, de ebben az esetben a Scotland Yardon fog nevetni Európa. * K. E. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ KÉZ KEZET MOS. Korha­tár nélkül. Előadás kezdete 5 és 1 órakor, (Szeptember 16-ig.) SZABAD IFJÜSAO filmszínház HÉT DADA. Korhatár nél­kül. Előadások kezdete 4, 6, 8 órakor. (Szeptember 13-ig.) Balatoni filmszínházak műsora Szeptember 12-én; BALATONBOGLÄB Üjra egyedül. Francia film. BALATONFÖLDVÁB A kopaszok Óandája. NDK-film. BAtATONLELLE Fedett kert: Szélvihar. Jugoszláv film. BALi* TONSZEMES Szélvihar. Jugoszláv film. SIOFOK Terem: Farkasok közt vedtelen. NDK-ÜLBL idő ugyanis fél kilenckor kez­dődik A ffcstaügyi miniszter a hír­re azonnal megszakította sza­Anglia titokzatos embere'új­ból jelentkezett. Fa az ese­mény a londoni alvilág utolsó tíz évének izgalmas történeté­re tette föl a koronát: az augusztus 7-ről 8-ra virradó éjszaka megállította és kira­bolta a glasgow—londoni pos­tavonatot, s magával vitte a postakocsikban szállított két és fél millió font sterlinget. A detektívek az első kábu­latban csak annyit állapíthat­tak meg, hogy klasszikus eset­tel állnak szemben. Az arany­rablások történetében mind­össze néhány hozzá foghatót lehet említeni: 1945 júniusá­ban amerikai katonaszökevé­nyek egy csoportja kifosztotta a Hitler által összezsákmányolt aranykincstárt, korábbról pe­dig a Benő testvérek nevét je­gyezte föl a bűnüldözés króni­kája. Ez utóbbiak megállítot­ták és kirabolták a Marsfield- expresszt. Csakhogy ez száz esztendővel ezelőtt történt a Vadnyugat »legendás« világá­ban. Az angol A1 Capone meg­szökött a rendőrök előL A Scotland Yard sokat tud róla, legalábbis ismeri tetteit, ame­lyekkel már oly sokszor tört borsot a detektívek orra alá. A rendőrség neki tulajdonítja a mostani akció megszervezését és lebonyolítását, amely a »Great train robbery« (»A nagy vonatrablás«) címmel vonult be a kriminalisztika történel­mébe. A detektívek a szó szoros értelmében földön és tengeren végzik a nyomozást, hogy Ang­lia titokzatos emberére rábizo­nyítsák a vonatrablást és azo­kat a korábbi »munkákat«, amelyeknek kivitelezőjét mind, hogy a postavonatok mikor vi­szik a pénzt az ország egyik részéből' a másikba. Jelenleg négy ilyen vonat közlekedik. A glasgow—londoni járat a leg­értékesebb, mert a leggazda­gabb és legnépesebb területe­ket szeli át. Anglia titokzatos embere tehát a London felé tartó vonatot választotta, amely * este 18.50-kor indul Glasgow-ból, néhány helyen megáll a pén­zeszsákokért, s reggel négy órakor érkezik Londonba. A Diesel- mozdonyon^ kí­vül általában 10—12 kocsiból áll a szerelvény, amelyet 4—5 vasutas kísér. Hozzájuk csat­lakozik körül­belül 70 postás tisztviselő, s ki­lenc órakor lá­zasan szortíroz­ni kezdik a kül­deményt, hogy mire megérkez­nek, készen le­gyenek. Mind­össze néhány emberre hárul az őrködés fel­adata, de ezek az egyenruhán kívül semmi mást nem kaptak az esetleges banditatámadás ellen — még egy pisztolyt sem. Az előjelek tehát kedvezőek voltak. A tett végrehajtása kö­vetkezett: a kiszemelt pálya­pénzzel. A mozdonyvezető, Jack Mills — 44 éve szolgálja a vasutat — és beosztottja, Da­vid Whitby unottan figyelte az ismert utat. Az éjszaka nyu­godt volt, a hold a felhőik mö­gött bujkált. A láthatáron már kezdett felszakadozni a sötét­ség. — Valószínűleg egy álló vo­nat van előttünk — mondta beosztottjának. — Szállj le, és telefonálj Cheddingtonba, hogy meddig kell várni. Alig szállt le a fiatalember, amikor két álarcos, fegyveres férfi ugrott a vezetőfülkébe. Mills segítségért akart kiálta­ni, de egyikük nyakszirten ütötte. Elveszítette eszméletét. \ mikor magához tért, a földön i alálta magát, keze-lába össze volt kötve. Beosztottja észre­vette, hogy a vezetékeket el­vágták, és vissza akart ro­hanni, de egy ember rátá­madt a sötétből, majd egy újabb érkezett. — Ha kiabálni mersz, meg­halsz! A halálra rémült fűtő ekkor elhatározta, hogy nem kockáz­tatja életét az államvasuta­kért .: . Néhány perc telt el. Mills és Whitby semmikép­pen sem tudta megérteni, hogy a négy bandita most miért oldja fel a kezüket összekötő köteleket. A magyarázatot a következő percek hozták meg — és ez nagyon egyszerű volt. Az, hogy néhány bandita le­A szemalor, ahol a »technikusok« dolgoztak... — Azt hiszem, ma szép időnk lesz — mondta az öreg Jack. — Ha kialudtam magam, ki­megyek horgászni. A kocsikban a postások az utolsó zsákok tartalmát válo- gották. Senki sem sejtette, hogy néhány kilométerrel tá­volabb néhány bandita szintén az utolsó előkészületeket te­szi a század legmerészebb rab­lására. Mr. X. emberei körülbelül egy órával előzték meg a vo­natot a kiszemelt helyen. A banda egy része az autókkal egy híd alatt helyezkedett el, ahol a tervek szerint a szerel­vénynek meg kellett állnia, egy másik csoportnak a meg­felelő időben el kellett vágnia az összes távíró- és telefonve­zetéket. Megint mások a sze­mafort kapták feladatul: a »szabad« zöld jelzést takarják le egy kesztyűvel, s helyette a tilosat jelző piros üveget vilá­gítsák ki négy.darab hatvoltos elem segítségével. Amikor három óra után hal­lani lehetett a közeledő vonat zakatolását, már minden elő­készület megtörtént fogadásá­ra. Minden úgy zajlott le, ahogy Mr. X. kifundfelta. Jack Mills, a mozdonyvezető, miután észrevette a távoli sár­ga jelzést, a vonat sebességét 120-ról 60 kilométerre csökken­tette. Majd amikor a vörös fényt is meglátta, fékezni kez­dett. megállította a szerelvényt. Semmire sem gyanakodott. . . . valamint a kesztyű és az ele­mek a jelző átállításához. kapcsolta a szerelvény első két vagonját (ahol a pénz volt) azokról a kocsikról, amelyek­ben a postások zöme tartózko­dott. Futva érkezett valaki. — Megtörtént — mondta halkan. Ekkor az egyik bandita ki­adta a parancsot a mozdonyve­zetőnek: — Indítsd el. a gépet! — A mozdony lépésben haladt a két kocsival. A feltűnően nőies hangú bandita, egyre mondo­gatta: — Gyerünk^'..: gyerünk. -. -. gyerünk..: — Ezt ismételte monoton hangon egészen ad­Minden vezetéket elvágtak. ez ideig nem sikerült megta­lálni: a tavaly májusi arany­rablást, a november 27-i lon­doni repülőtéri ötvenezer fon­tos rablást, a Batterseaban április 4-én ellopott kilencven­ezer fontnyi értékpapírt. Ezek az esetek eddig csak mint nagy kérdőjelek szerepelnek a Scot­land Yard nyilvántartásában. Igaz, a detektívek hálójában mindig fennakadnak néhá­nyan, de ezek csak kis halak, egy-egy rablásban csupán a kéz szerepére alkalmasak, az agy mindmáig ismeretlen. Az ördögi »Mister X.« — ahogyan a gengsztert a Scot­land Yard nevezi — személyét a legteljesebb homály borítja. Mr. X. a menetrendet tanulmányozza A nyomozók alaposan szem- ügyre vesznek minden toráb­ól vonat rabJási módszert, hogy most melyiket alkalmazták közülük. Kiderült, hogy e te­kintetben is egyedülálló, gon­dosan előkészített bűncselek­ménnyel állnak szemben. Miképpen történt tehát a vonatrablás? Mr. X. tanulmányozta a me­netrendet, így megállapíthatta, szakaszon tilosra váltott sze­maforral megállítani a gyors­vonatot, összeszedni a pénzes­zsákokat, majd a közeli úton elszáguldani vele. A hely meg­lehetősen rideg, elszigetelt, még számottevő rendőrség sincs a közelben. Cecil Rawding, az eset szín­helyéhez közel lakó földműves ezt mondotta: — Az utóbbi időben elég sok embert láttam errefelé sürgölődni. Méricskéltek, sőt még filmfölvételt is készítet­tek a vonatokról. Egyik éjjel egy kis sárga autó érkezett, de sem én, sem a feleségem nem tulajdonítottunk különösebb jelentőséget a dolognak, hi­szen gyakran járnak itt embe­rek, hogy bámulják a vonato­kat. Hátha csak ez a hobby- juk. Mr. X.-nek mindenesetre kü­lönös hobbyja volt... Aranyvonat fut az éjszakában így érkezet*' el augusztus 7-ének éjszakája. A vonat me- netrendnyi pontossággal indult Glassow-bä a levelekkel és a jfc híd, ahol a főhadiszállás ve

Next

/
Oldalképek
Tartalom