Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)
1963-09-11 / 212. szám
Nagyatádi jegyzetek AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA j:* Mit ígér a marcali járás községeinek művelődési terve? Az új művelődési tervek többsége a tavalyinál elmélyültebb munkával készült el. A fonyódi járásban már a júliusi tanácsüléseken jóváhagyták a terveket. Jut idő a tervek felülvizsgálására a marcali járásban is, ahol a művelődésügyi osztály mindegyik községben részt vett az elképzeléseket jóváhagyó együttes tanács- és párttaggyűlésen. Az előző években sok bírálat érte a marcali járást a kulturális munka nem kielégítő előkészítése miatt. Mostani terveikből az tűnik ki, hogy emelkedik majd elsősorban az ismeretterjesztés meg a művészeti munka színvonala. Nem nagy azonban a törekvés a népművelés új formáira: kevés a községek helyi kezdeményezése (például a szakköri és a művészeti munkában, a helyi hagyományok fölelevení- tésében). Gyakran hallhatni ilyen véleményeket: »Nálunk a színjátszásnak (énekkarnak, népi játéknak) hagyományai vannak, de ilyen és ilyen okok miatt most nem megy a dolog ...« Mégis erőltetik, ahelyett, hogy más területen próbálkoznának új elgondolásokkal. Akadnak persze helyi kezdeményezések is. Mesztegnyőn a »Túrái fonó« című népi játék előadását, Tapsonyban férfikórus alakítását tervezik, Két- helyen szakelőadásokkal segítik a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítést. Általában célszerűen válogatták meg az ismeretterjesztési témákat. Az arányokra viszont helyes lenne ügyelni. Jó, hogy nem túlozták el az egészségügyi előadások számát, de például — Kéthelyen tapasztaltuk — a hét előadásból két háborús témájú sok, egy természettudományos téma kevés a tudományos világnézet formálásához. Helyes az arány Tapsonyban. Itt a hét előadás^ Ittasan vezette a tehergépkocsit — társadalmi bíróság elé került (Tudósítónktól.) Tanulságos ügyet tárgyalt a Dél-dunántúli Áramszolgálta, tó Vállalat társadalmi bírósága. Szabó Ferenc gépkocsivezető július 13-án sódert fuvarozott. Ütközően Marcaliban, Lengyeltótiban, Táskán. Bu- zsákon és öreglakon megállt, rakodóival együtt sört ivott, bevallása szerint négy korsóval. Az öreglaki italboltot elhagyva az egyik kanyarban Szabó elvesztette uralmát a gépkocsi fölött, és az árokba hajtott. Szerencsére sem emberéletben, sem pedig a gépkocsiban nem esett. kár. A társadalmi bíróság tárgyalásán több gépkocsivezető felszólalt. Valamennyien figyelmeztették megtévedt társukat cselekedetének veszélyességére. Mindenki egyetértett' a vállalat egyik legjobb gépkocsi vezetőiének, Pupp Gergely Sándornak szavaival: »Most megúsztad baj és kár nélkül. De mi lett volna, ha egy autóbusznak vezeted a gépkocsit?« Több hozzászólás után a bíróság 200 forint pénzbüntetésre ítélte Szabót, és írásbeli megrovásban részesítette. Csak novemberben. • • Szeptember elsején mint létszámfölöttit elbocsátották az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat Lenin utcai tejboltjá- nak fiatal dolgozóját. Az üzlet vezetője — illetve a szabadságon levő vezetőt helyettesítő alkalmazott — egyedül maradt. Amikor arra kérte a vállalat vezetőit, hogy adjanak segítséget, mert egyedül nem győzi a munkát, ezt válaszolták neki; — Nincs létszámkeret, majd csak novemberben adhatunk egy tanulót. A Lenin utcai tejbolt v' forgalmat bonyolít le. A szabadság parki általános iskola és az új gimnázium tanulói itt reggeliznek, s idejárnak a közeli intézmények dolgozói is. Reggelenként 20—30 ember zsúfolódik össze a kis üzletben. A kiszolgálónak^ egy pillanatnyi megállása sincs: tejet mér a közelben lakó háziasszonyoknak, kávét, kakaót melegít, szendvicseket készít. Hiába igyekszik, nem tud mindenkit idejében kiszolgálni. Találjon valamilyen megoldást az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat vezetősége, hogy ne kelljen a bolt dolgozójának szinte megszakadnia a munkában, s ne kelljen az itt reggelizőknek rengeteg időt veszíteniük a várakozással; Sz. L>. ból három társadalmi, illetve népszerű tudományos jellegű. Remélhető, hogy fejlődik műkedvelő művészeti mozgalmunk műsorpolitikája, emelkedik színvonala. Már ritka az olyan terv, amiben nem jelölték meg, hogy mit, milyen műveket akarnak megtanulni. Amiatt azonban el kell marasztalnunk a marcaliak járási művelődési tervét, hogy nem foglalkozik a klubmozgalom feladataival, és nem hangsúlyozza a művészeti csoportok közösségi nevelését. Ez az oka annak, hogy a községi tervekben sem találni olyan elképzeléseket, amelyek a szocialista embereszmény kialakítására való törekvést .mutatnák. Nem találtunk konkrét; elgondolásokat csereműsorok, kulturális találkozók lebonyolítására és a művészeti csoportok nyári ösz- szejöveteleire (nem kötelező érvényű próbáira, baráti összejöveteleire!) sem. Nagyon dicséretes, hogy, a marcali járási tervben ezt olvashatjuk: »A művelődési terv sikere feltételezi a különböző szerveknél meglevő kulturális alapok felhasználásának koordinálását.« Ha azonban a községi tervekben nem talál visszhangra, üres szó marad ez a helyes elgondolás. Jártunk az új, korszerű tap- sonyi művelődési házban; A község művelődési terve nem tükrözi, hogy kitűnő tárgyi feltételekkel rendelkező művelődési házuk van! Sok még az anyagi nehézségük, a berendezés is kiegészítésre szorul, azonban még a művelődési ház anyagi fenntartására, rendezvényeire, tartalmi életére sincsenek elképzeléseik azzal a jelszóval, hogy »a kezdet kezdetén vagyunk«. Ez igaz, • de éppen emiatt kellett volna jó előre megtervezni az új művelődési intézmény munkáját. Ehhez a munkához — a többi községben is —, a klubmozgalom megindításához a Marcali Járási Művelődési Háznak nagyobb gyakorlati segítséget kell nyújtania a jövőben: Wallínger Endre AZ UTÓBBI EGY ÉV ALATT sokat változott, fejlődött, tisztább és rendezettebb lett Nagyatád strandja. Tavaly kifogásoltuk, hogy a medence melletti zuhanyozóban nincs vfe; az idén állandóan van. Az öltözők azonban még mindig nem kielégítőek. A vendégek fogas, ruhaakasztó hiányában kénytelenek a szekrényekben egy halomba összezsúfolni ruhájukat. Az sem megnyugtató, hogy a meleg vizű medencében gyermekek is fürödnek. Nincs tábla, amely arra figyelmeztetné őket, hogy ez a víz ártalmas nekik. A strand előtt levő szökőkút évek óta rossz. Talán majd csak eszébe jut valakinek a megjavíttatása, ha arra gondol, hogy a működő szökőkút mennyivel szépítené nemcsak a strand, hanem a park képét is. * * * DÖMPER SZÁLLÍTJA A TÉGLÁT a Zrínyi utca elején levő emeletes ház átépítéséhez. Beáll az udvarra, billen a tartály, s a szép sorba rakott tégla hatalmas porfelhőt kavarva hull a földre.. Közben töredezik, némelyiknek lemáUik a sarka, egy része kettéválva, három-négy darabban ér a földre. Olyan sok fölösleges téglája van az építőiparnak, hogy szándékosan növelni kell a se- lejtet? * * * SZÁLL, MAGASBA LENDÜL a hajóhinta a parkban. Versenyeznek az apróságok, melyiküké emelkedik följebb. A nagy lendülettől már-már átfordul a hinta. Kaposváron nemrégen esett le az egyik játszótér hintájáról egy kislány, és súlyosan megsérült. Ez a veszély itt is fenyeget! Lássák el a hajóhintákat övékkel,' amiket a gyerekek' derekukra kapcsolhatnak.' * * * KORA DÉLELŐTT VAN. Két ember üldögél a fürdő melletti büfé előtt. Szaporán emelgetik a sörösüveget, majd elbúcsúznak egymástól. Egyikük tántorgó léptekkel a közeli építlzezéshez, az Építőipari Vállalat munkahelyére tart. Művezetője hazaküldi az ittas embert, s közli vele, hogy aznapi munkáját nem számolják el. Jó lenne, ha a vállalat fegyelmi bizottsága is figyelmeztetné az ittas Nagy Józsefet a munkafegyelem szabályainak megtartására. * » * FURCSA LÁTVÁNYT nyújtanak azok, akik az Állami Biztosító irodája melletti parkrész padjain pihennek. Mintha guggolva ülnének! Talán gyerekeknek készítették a padokat? Nem. Az történt, hogy az úttestet feltöltöttek, s a beton tartóoszlopok majdnem az ülésdeszkáig földbe kerültek. A gyerekeiknek éppen megfelelő így, a felnőtteknek már kevésbé. Nem lehetne a padokat följebb emelni? * * * »SZENDVICS KAPHATÓ« hirdeti egy tábla a parkban levő büfében. — Sajnos, csak felirat van, szendvics nincs, mert hűtő- szekrény hiányában nem tudom hol tartani — közli a büfé vezetője. A sört, az üdítő italt kölcsönkért jéggel, vödrökben kénytelen hűsíteni. Vajon meddig? Szalai László — Hülye! Nem várhattál adelig, amíg egészem levetkőzteti?! 'iá Közlekedési balesetek Balatonföldváron Szacilowski Uiatolius lengyel állampolgár fi- yelmetlenül vezetett egy auto- ►ustzt; és beleütközött a kanyarod- d akaró Bujbáczi László balaton- öldvári lakos vezetíe tehergépko- siba. Az autóbuszban 1500 forint nvagi kár keletkezett. Kaposvár és Töröcske között íeuezer János Töröcske, Arany .Tá- ios utca 59. szám alatti lakos mo~ orkerékoári ával műszaki hiba niatt felborult. Neuczer könnyű, lótutas fia súlyos sérüléseket szen- redett. Egy álló autóbusz előtt akart at- nenni az úttesten Kaposméróben rukman Jánosné Mike. Petőfi Sán- lor utca 21. szám alatti lakos. Nem lézett körül, és Márton Jáoos Marsall. Jókai utca 19. szám alatti lams a 13. sz. AKÖV autóbuszévá) űütötte. Vukmannét súlyos sérü- Étekkel kórházba szállították. Dinnye, ameddig a szem cdlát. Nem is láthat tovább a domboktól, amik oly szépen ölelik át a hatalmas táblát. Esteledik, kocsira rakják éppen a dinnyét a nagy diófa alatt, ahol darazsak ülnek lakomát. Tisztes távolból figyelem az eseményt, emberek közül válogatok. Szórakoztató olvasni az arcokról, találgatni, hogy milyen ember, s mivel foglalkozik. Most éppen a dinnyést szeretném »kiemelni« a fogatosok, rakodók közül. Nincs nehéz dolgom, rábukkanok. De azért óvatosan közeledem: — Ugye, nem somogyi? Eltalálta. Szabolcsi tálán? »-t Az vagyok. Honnét tudja? —■ Figyeltem az előbb. Úgy kopogtatta a dinnyét, mint az orvos a gyereket. — Csakhogy ez nem beteg ám! A szóváltás vidám, jólesik az elismerés, s már közlékenyebb, barátságosabb. Ismerkedünk. Idősebbnek nézem magamnál — valahogy nem akarja észrevenni az ember, hogy szállnak az évek —■, s meg- hökkenek, amikor kiderül, hogy együtt voltunk katonák Nyírbátorban. Szóval fiatal ember még! És rokonszenves. Már negyedik éve-minden március elején felpakolja a családot, a szerszámokat, szerény kis holmiját, s vándorútra kel Csány- ból Nagycsepelyre. A gyerek még pályás volt, mikor először jötték, itt nőtt fel a somogyi tájon. Apja nevére hallgat, ő is Nagy László, csak még Lacikának szólítják. A tábla szélén földkunyhó, maguk építették. Itt laknák márciusból szeptemberig, t bizony nem mindenki adná föl szép lakását egy ilyen gonddal épített, de mégis csak földkunyhóért. A dinnyés — így szólítom — ilyen kunyhóban született. Van hát valami, ami megmagyarázza vándorlását... ■— Szereti-e a dinnyét? — Hát nem mondom. De én nem enném meg! Egész évben ha egy görögöt elfogyasztok ... Mondom, hogy tudomásom van róla: a szabolcsiak nagyon értik, a dinnyés mesterséget. Kajánkodom: nincs ebben semmi különös. .i — Mármint a dinnyeevésben, ugye? ■— A termelésben se. Elpa- lántázzák, megöntözik, leszedik. Ennyi az egész. Az első percekben romlik a jó viszony, aztán észreveszi, hogy ugratom, s éppen a legtitkosabbat szeretném kihúzni belőle. Elzárkózik. — Hát egy kicsit azért kell érteni hozzá.— *=■ Mégis hogyan? Mit csinálnak maguk, szabolcsiak? Most ö vág vissza: ■— Dinnyét termelünk. — Van ennek valami különösebb módszere? — Tudja, ez nem olyan ám, mint a beteg meg az orvos. Ebbe nem lát bele senki, nem lehet megröntgenezni. Megkopogtatja az ember, aztán hall valamit... A palántánál? Hát azért azt is föl kell nevelni. És ha akkor öntözi meg az ember, amikor nem kellene, betegséget kaphat, semmi se lesz belőle... i — De mikor nem kell öntözni? — Látja ez az, amit tudnak a szabolcsiak. Meg hogy mikor kell leszedni. —* Én is megtanulhatnám? — Hát... vannak »külön érzésű« emberek, akik elsajátíthatják. De jobb, ha a dinnye között nőnek, föl. Mert azért sok fortélya van ám ennek. Meg aztán... van benne egy kis huncutság is ... — Mi lehet az? — Hát... szemmel kell tartami. Semmire se megyünk, látom. Azt se mondhatnám, hogy valami megrögzött szakmai féltékenység okozza elzárkózását. Gondoltam, még megfricskázom egy kicsit, s fölényességet erőltetve magamra így búcsúzom: — Na, jó! Ha nem segít, megmutatom én magom is. Jövőre majd eljövök, aztán meghívom magát. Olyan dinnyét még nem látott, amilyet én termelek! — Jöjjön csak, adok palántát is szívesen, magam nevelem. Adok én mindenkinek, úgyse lesz belőle semmi... Jávori Béla SOftOK Álmosan, fáradtan állít be reggel a tsz-inodára az egyik fiatal brigádvezető. Nem szokott kimaradni, mindenki csodálkozva nézi, mi történhetett, vele. — Hagyjatok.:. — legyint —, alig állok a lábamon. — Csak nem vagy beteg? — faggatják, — Képzeljétek, azt álmodtam, hogy kukoricatolvajok jártak a földön. Egész éjjel azokat üldöztem! szinte máir nem látok a fáradtságtól. * • * Összejöttek a fizikus barátok egyikük lakásán egy kis beszélgetésre. Szól a rádió, fekete mellett csevegnek. Az egyik fizikus — aki arról híres, hogy a fizikán kívül máshoz még csak nem is konyít — egyszer csak felkiált: — Hallgassátok csak! örül a szívem, ha ezt hallom! Ismét a mi Kandónkról van szó! A többiek összemosolyognak. A rádió ugyanis a népszerű »Quandó, quan- dá«-számot sugározta Tonny Renis előadásában. A New York Times politikai kommentátora még mindig a Profumo-üggyel foglalkozik, s megállapítja, hogy 1937-ben, Hitler fenyegetéseinek idején az angolok azt kérdezték, vajon alszanak-e a királyi kormány miniszterei. Most azt kérdik, hogy kivel alszanak. * * * ríja Ehrenbvrg, a világhíres szovjet író az írokong- resszuscm védelmébe vette a szocialista realizmust mondván: — Ha valamelyik szovjet írőkollégám rossz regényt ír, annak nem a szocialista realizmus az óba, hanem az, hogy a jó isten nem ajándékozta meg tehetséggel. • • • John Kennedy amerikai elnök új pénzügyi politikájával kapcsolatban Washingtonban az alábbi anekdota kering: Kennedy: — Ha nem volnék az Egyesült Államok elnöke, most minden részvényt felvásárolnék a börzén. Egy bankár: — Én is ezt tenném, ha nem ön volna az Egyesült Államok elnöke. * • * Az amerikai űrhajósjelöltek között egy néger is van. Ezzel kapcsolatban kérdést intéztek, Gregory Peck- hez, a! világhírű filmszí- nézhez, mi a véleménye, több baja lesz-e a néger űrhajósnak, mint a fehéreknek. — A néger űrhajósnak nem az űrben gyűlik meg a baja, hanem akkor, amikor leereszkedik, és véletlenül Alábamában ér földet. Somogyi Néplap AZ MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői WIRTH LAJOS, Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin ü. 14. Telefon 15-10, 15-11- Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér L Telefon 15-16, Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzíink meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft* Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda* ipari Vállalat kaposvári üzemében , Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.
