Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)
1963-09-10 / 211. szám
Kedd, 1963. szeptember 10. 3 SOMOGY! WÉPfcAP A mozikat vizsgálja a népi ellenőrzés „Mi is így csináljuk ezután" Trágyakezelési bemutatón Göllében Az utóbbi években sokszor hangzott el a mozilátogatdk körében jogos elmarasztaló bírálat a filmek eszmei és művészi színvonaláról. A legtöbb szó a magyar filmek »háza táját« érte. Ez érthető is: évente mintegy 30 millió nézője van a magyar filmeknek, és ezt a népes tábort az utóbbi két évben nem nagyon kényeztette el a magyar »filmgyártás. De nem volnánk igazságosak, ha csak a magyar filmeket marasztalnánk el, hiszen az érdeklődés a külföldről behozott filmek iránt is csökkent. Meg kell jegyezni azt is, hogy a mozilátogatottság visszaesése úgyszólván a világ valamennyi országában tapasztalható. Hazánkban azonban a látogatók számának csökkenését nem lehet csak a filmek alacsony színvonalával magyarázni, ehhez hozzájárultak egyéb tényezők is. Mindenekelőtt a rohamosan szaporodó televízió- készülékek hatását kell megemlítenünk. A tv már több mint egymillió nézőnek »szállítja házhoz« a szórakozást. Ez nagy konkurrenciát jelent a moziknak. Ennek ellenére nem szabad meghúznunk a vészharangot a mozik felett, hiszen a filmművészetnek továbbra is feladata, hogy sajátos műfajával a legszélesebb körben végezze el világnézeti nevelőmunkáját, a szocialista kultúra terjesztését, biztosítsa a tömegek szórakozását. Ebből következik, hogy gyarapítani kell azokat a lehetőségeket, amelyek fokozzák a film hatását. Az ehhez szükséges feltételeket általában megteremtették. A MOKÉP évente 150—160 filmet bocsát az ország összes helységének 94 százalékában működő .mozik rendelkezésére. Nem mondható azonban kielégítőnek a mozik nagy részének kulturáltsága, technikai- műszaki színvonala. A csaknem 4500 mozinak 80 százaléka keskenyfilm.es, és mindössze 7 százaléka alkalmas szélesvásznú vetítésre is. Igen sok mozi korszerűtlen, elhanyagolt épületben működik. Az ilyen mozik nem nagyon vonzzák a nézőket, e tekintetben — különösen vidéken — bizony még sok a tennivaló. Természetesnek kell vennünk, hogy á vidéki emlber nemcsak az élelmiszereket és az iparcikkeket Hazardot meglepte Queltsh- nek az a kijelentése, hogy az oroszok ismerik a felrobbantott bomba titkát, s úgy látszott, hogy már nem érdekli, mi történik körülötte. A félelemtől egész idő alatt reipegő Eddy Old viszont gyorsan kihúzott zsebéből egy sötét dobozt, és kapcsolgatott rajta valamit. — De hogyan? Az ördögbe is, hogyan tudhatták meg?! — kiáltott fel Hazard ismét dühösen. Szeme - gonoszul felvillant, s elkapta Queltch torkát. — Gazember! Ugye, te fecsegted el nekik? — Tábornok úr! Hagyja békén Queltchet — szólalt meg Medows váratlanul olyan hange«, amilyet egyáltalán nem vártak ettől a művelt öregembertől. — És ne beszéljen ostobaságokat. Honnan tudhatta volna Queltch, hogy macedónium-bomba, amikpr még én sem tudtam — Akkor hát honnan az oroszok jól értesültsége? ... — Hát lehet manapság eltitkolni nemcsak az atom- és termonukleáris fegyverkísérletek tényét, hanem műszaki összetételüket is? önnek ezt, mister Hazard, tudnia kellene. — De hiszen a »Big Joe«-t ögy robbantották fel, hogy ■shezetn lehessen rájönni — akarja modern, kulturált boltokban beszerezni, feketéjét ízléses cukrászdában elfogyasztani, hanem hasonlót követel a művelődési és szórakozási szükségletét 'kielégítő mozitól is. ' A Művelődésügyi Minisztérium Eilmfőigazgatósága számol az igényekkel, és a lakosság kulturált, korszerű mozi- ellátásának, megvalósítására otyan fejlesztési irányelveket dolgozott ki, amelyeknek végrehajtása után az ország legkisebb falujában is lesz rendszeres mozielőadás, a 2500 lakosnál nagyobb községekben fokozatosan megvalósul a normálfilmes vetítés. Jelentősen meggyorsíthatja a program végrehajtását a helyi tanácsok fokozottabb anyagi támogatása s — mivel a lakosság széles körét érintő kérdésről van szó — a társadalmi összefogás, segítés. Azt mondják: jó bornak nem kell cégér. E mondást a moziknál talán úgy lehetne módosítani, hogy a jó filmnek sem árt a »cégér«, vagyis a jó emelte föl Hazard a hangját. — Először is a föld alatt robbantottuk fel, másodszor az óceán szeizmikus körzetében levő szigetem. — Ön talán nem tudja, hogy az a verzió, amely szerint a földrengést az atom- robbanástól lehetetlen megkülönböztetni, már megdőlt? >— csodálkozott Medows. — A földrengéskor és a föld alatti robbanáskor keletkező szeizmikus hullámok jellegéből ma már könnyen megállapítják, hogy mi okozta őket. Ami pedig azt a pár nem észlelt föld alatti robbantást illeti, melyet az idén végeztünk, hát azok túlságosan kis erejűek, egy kilotonnámál kisebbek voltak. Ugyanakkor észlelésükre olyan készüléket használtak, amely nem felelt meg a genfi szakértői értekezlet által javasolt követelményeknek. — Bocsásson meg, profesz- szor úr — avatkozott a beszélgetésbe Queltch —, jól értettem önt. Tehát valóban föl lehet ismerni bármely magrobbanást, bárhogy álcázzák is? — Természetesen, Mister Queltch. i — A felrobbantott bomba vegyi összetételét is észlelni lehet? Medows Queltchnek erre a propaganda. Ha a filmpropaganda idejében, széles körben, a különböző társadalmi rétegekhez szólóan ad tájékoztatást a bemutatásra kerülő filmekről, feltétlenül jelentősen hozzájárulhat a mozik látogatottságának növekedéséhez. Hasonló tényezőként lehet számításba venni a közönségszervező munkát is. E tekintetben elsősorban az ifjúság érdeklődésének fokozásával és — különösen az idősebb — vidéki mezőgazdasági dolgozók érdeklődésének fölkeltésével kellene többet foglalkozni. Ez utóbbi terület még »fehér folt« a mo- zilátogattás térképén. Hogy milyen sok a tennivaló, kitűnik ebből is: 1962-ben egy vidéki lakosra 10 mozilátogatás jutott a fővárosi 19-cel szemben. A népi ellenőrzés folyamatban levő vizsgálata során elsősorban arra Kíván választ kapni, hogy az (említett tényezők milyen mértékben hatnak. Mivel a filmművészet, a mozikultúra helyzete a lakosság széles körét érinti, a népi ellenőrzés szívesen hasznosítja a lakosság részéről tett észrevételeket is. kérdésére is felelt, jóllehet tudta, hogy a tábornoknak nem nagyon vannak ínyére az ő magyarázatai. De a profesz- szor most már araijára torkig volt Hazarddal és Dixon tengernaggyal, akik eltitkolták előle s láthatóan a többi tudós elől is a »Big Joe« vegyi összetételét, hogy kész volt bárki előtt leleplezni őket. — A légköri kutatások — folytatta magyarázatát —, amelyeket manapság csaknem minden országban négy—tizeinkét kilométeres magasságban végeznek, elárulják a legfontosabb adatokat a végrehajtott atom- és termonukleáris robbantásokról. Ehhez elegendő csupán laboratóriumi vizsgálat alá venni a mintavevők tartalmát. Ha szűrőjükben plutónium vagy urán porszemcséket találnak, akkor atomrobbantás történt. Ha a lúgos felszívókban radioaktív szenet fedeznek föl, fagyasztott állapotban pedig tri- tiumot, semmi kétség sem fér hozzá, hogy termonukleáris robbanás zajlott le. — Tehát maga szerint túl keveset tudtak a macedó- niumról ahhoz, hogy kísérleteket végezzenek vele? — kérdezte Hazard komoran. — Mivel mással magyarázhatná meg ezt a nyomorúságos helyzetet, amelybe kerültünk? — felelte a professzor kérdéssel a kérdésre. — Mindenfajta kalamdorság a tudományban vagy a politikában előbb-utóbb katasztrófához^ vezet — fejezte be meggyőződéssel. Eddy Old, aki eddig némán hallgatta a beszélgetést, hirtelen jegyezgetini kezdett valamit. Queltch figyelmét is fölkeltette a fiatal hadnagynak ebben a helyzetben oly szokatlannak ható elfoglaltsága. Gyanakodó pillantást Sok szó esik napjainkban a mezőgazdaság fejlesztéséről, a hozamok növeléséről, a termelékenység fokozásáról. Szakemberek is, mások is sorra megállapítják, ho>gy földjeink nem adják azt a termést, amit adhatnának. Ennek az az egyik oka, hogy baj van a talajerőutánpótlással. Mindenekelőtt az istállótrágyát nem kezelték és nem használták úgy, ahogy kellett volna. Megyei és járási vezetők ma már nem győzik eléggé hangsúlyozni a különböző fórurnokan, hogy itt is keressék a gazdaságok a. termésátlagok növelésének lehetőségét. A Kaposvári Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya és a Hazafias Népfront járási bizottsága nemrég Göllében rendezett trágyakezelési bemutatót abból a célból, hogy megismertessék a szövetkezeti vezetőket és a trágyamestereket ennek a 'kiváló talajg'azdagító anyagnak helyes kezelésével, gazdaságos tárolásával. Sok hasznos tanácsot kaptak itt a részvevők Molnár Imre megyei vetett a hadnagy felé, és komoran felhúzta szemöldökét. De ebben a pillanatban felvijjogtak a morzejelek, és Queltsh a készülékhez ugrott. A többiek is nyomban követték. QUELTCH LEÜTI EDDYT Queltch a következő szöveget olvasta fel, miután megfejtette Dixon tengernagy újabb rejtjeles rádiógramját: »Kategorikusan megtiltom, hogy külön engedély nélkül használják az adójukat,« • — Ennyi az egész? — csodálkozott Hazard. — Mit akarna még? — nevetett föl Queltch. — Mit közölhetnének még? Hozzá, még ha jól hallom, a »Fowen« torpedóromboló most sokkal messzebb tartózkodik a Szent Patriok-szigettől, mint reggel. Ügy látszik, a tengernagy egy kissé fél a dzsintől. amelyet ő maga eresztett ki az új transzurán elemből. Megengedi, Sir, hogy kikapcsoljam az adót? Takarékoskodni kell az árammal. — Nem engedem! Vinné el az ördög! — villant Hazard szeme fenyegetően. — Ne kapcsolja ki! Azonnal közölje velük, hogy radioaktív víz fenyeget minket. Mit mutatnak a műszerei, professzor? — Még mindig ugyanazt. Sőt talán egy kicsivel többet is — felelte Medows műszereit vizsgálgatva. — No, közölje csak velük! — kiáltott Hazard Quelíohre. — Rejtjelezés nélkül is adhatja. Queltdh sietve lekopogta Hazard üzenetét, és átállt vételre, de a hangszóró hallgatott. Csupán a légköri elektromosság kisüléseinek hangos csattogásai hallatszottak; főagronómustól és Vágvölgyi József járási főállattenyésztőtől. És látták a .gölleiek szakszerűen elkészített trágyaszarvasait, hallották Szabó Zoltán helyi agronómus részletes tájékoztatását arról, hogy miért jó, ha gondosan bánnak az istállótrágyával. A látogatók összehasonlították szövetkezetük trágyakezelését az itt tapasztaltakkal. Véleményüknek hangot is adtak, a látottakból levonták a tanulságot. Mit mondtak el a gölleiek látogatód? Lengyel György őrei tsz-elnőfe például így nyilatkozott: — Sokáig nem tudtuk meggyőzni a brigádvezetőket arról, hogy igenis jobb, ha naponta kihordjuk az istállóktól a trágyát, és a mezőn szarvasba rakjuk. A megyei agronómus- tanácskozáson részit vettek a mi brigádvezetőink is, és végül is az ott hallottak térítették őket jobb belátásra. Azóta rendszeresen, naponta kihor- datják a trágyát. Sajnos, ilyen szarvasokat, mint amilyeneket Göllében és Ráksiban láttunk, még nem készítettünk. Erre is több gondot fordítunk ezután. Rácz János kaposszerdahelyi tsz-elnök arról panaszkodott, hogy kevés a fogatuk. — Megérünk takarmányos fogatot keríteni, sok az idős tagunk, és rájuk nem lehet nehéz munkát bízni. Pedig tudom, nagyon jó lenne, ha kihordhatnánk naponta a trágyát. És a szerdahelyi elnök a bemutató után minden bizonnyal azon munkálkodik, hogy az, amit itt ilyen jónak tartott, náluk is megvalósuljon: legyen trágyahordó fogatuk, vagy ha másképp nem megy, a takarmányosok lássák el ezt a feladatot is. Ügy, mint Gollé- ben, ahol az öt takarmányos fogat hordja ki a trágyát is, ez is a napi munkájukhoz tartozik. Felsőmocsoládom a két fogalyében dolgozik egy széles vál- lú, csupa izom fiatalember, Végh József. »Civilben« ő a cseri körzeti népfrontbizottság Ismételje meg még egyszer! — krákogta Hazard. — És addig ismételje, míg nem válaszolnak. És hogy az akkumulátorok ne merüljenek ki, kapcsolja ki a vilgítást. Áthatolhatatlan sötétség'borult az óvóhelyre. Ügy rémlett, mintha csak a sarokban levő radioaktív tócsa világítana hideg, zöldes fénnyel. Ismét felmásztak asztalaikra. Még Hazard tábornok is maga alá húzta lábait, és úgy ült »heverőjén«, mint egy muzulmán — namazánkor. Csupán Queltch maradt továbbira is állva a cementpadlón, s kopogtatta rendületlenül a rádiótávíró billentyűjét. Lassacskán ez a kopogás kezdett Hazardnak a mór amúgy is felzaklatott idegeire menni, és miár éppen parancsot akart adni, hogy Queltch hagyja abba az egészet, amikor váratlanul nagyot dör- rent valami odafent, valószínűleg a szikla felszínén. Az óvóhelyen azon nyomban meg- remegitek a falait..: — Pontosan olyan, mint a bombázás ■— jegyezte meg Queltch. • — Próbáljon átállni vételre, mister Queltch — szólalt meg Medows aggodalmas hangon, és gyorsan leugrott az asztalról. — Azt hiszi, hogy »Omár« megmagyarázza nekünk a dolgot? — kérdezte Queltch gúnyosan, amikor a professzor melléje telepedett az akkumulátor ládára. (Folytatjuk.) tos feladata a szarvas megra* kása is. Milyen szakmai útmutatást vagy kioktatást kaptak ehhez? — Semmilyent — mondta Nyúl Sándor, a felsőmocsoládi Ady Tsz tagja. — A magunk elképzelése szerint rakjuk a szarvast. Senki sem mondta, hogy hogyan, csak azt, hogy hova rakjuk. Ahogy itt látom, mi nem a legjobban csináljuk; Rájárunfc kocsival a szarvasra, és nem árkoljuk körül, mint a gölleiek. — Sajnos, mi is elfelejtettük ezt — vette át a szót Szabó Lajos ecsenyi szövetkezeti gazda. — Meg aztán rtí szakaszosan rakják. Mi is így csináljuk ezután. Frank Mihály kaposhomoki trágyamester arról beszélt, hogy a hordás vontatottan megy náluk: — A szarvast úgy rakjuk, mint a gölleiek, azonban kevés van belőle, mert lassan jön ki a trágya az istállókból. A bemutató részvevői többségükben idős emberek voltak. Különösen a trágyamesterek; Bödő István bárdudvarnoki tsz-gazda is túllépte már a hetvenet, mégis érdemesnek tartotta, hogy megnézzen egy példás fcrágyakezelést. — Nálunk még nagyon sok a tennivaló — mondta, amikor körültekintett a gölleiek majorjában. Ha hazamegyek, megmondom, mit láttam itt... Sokan mondták ezt, amikor a bemutatóról hazaíndultak; És ha otthon a göllei tapasztalatok alapján hozzáfognak a trágya rendszeres hordásához és szakszerű kezeléséhez, és erre serkentik a tsz vezetőit, tagjait is, akkor a bemutató elérte célját. Eredménye pedig a termésátlagok növekedésében. a tagok nagyobb jövedelmében mutatkozik majd meg. Hermész Ferenc titkára. Ennék a városrésznek a gondjairól beszélgettünk vele. — Sokat kapott már eddig ia a Cser. A Kapos szabályozása, a könyvtár, az óvoda, a nap♦ közi, a zöldségbolt építése, egyikét utca rendbehozatala nagy {dolog volt, több millió, forint♦ ba került. Mégis azt mondom, Íhogy nem kaptunk eleget- i Mintha nálunk nem haladna ♦ úgy a várofejlesztés, mint |másutt. Mondok egy-két példát {is. A József utcában féknéte- {res sár van esős időben. Igér- Igetifc, hogy lekövezik, de csak Snem kerül rá sor. Már a nóp- {front elnöksége is sokszor fog- {lalkozott azzal, hogy az új híd | világítása igen kezdetleges; {Nincs megfelelő orvosi rende- llőnk, s arra a kérdésünkre, |hogy mikor lesz, nem kapunk ♦érdemleges választ. Bizony sok {itt a »keil«. Az iskola előtti {járdán például esős időben a l tanulók bokáig járnak a ,víz- |ben. Nincs sebességkorlátozó {tábla az iskola előtt. Telefon- I állomásra is szükség volna. A ♦ posta elutasította erre vonatokozó kérésünket. Arra nem {gondoltak,1 hogy a legközeleb♦ bi nyilvános telefon a Kossuth | téren van. Tűz, szülés, rossz ultiéit éjjel is előfordulhat, s akikor a bajiba jutott családtagja ♦ kilométereket szaladgálhat; {Nemrég azt hittük, hogy lesz {egy kis cukrászdánk. A József ♦ utca és a Cseri út sarkánl egy ♦kisiparos átadta üzlethelyisé- {gét. Kértük, hogy nyissanak itt tégy cukrászdát. Egy tölcsér I fagylaltért, egy szelet süteményért a Széchenyi téri cukrászdába kell mennünk. Gyerekeinket nem szívesen engedjük oda, ismerve a tér nagy forgalmát. A Vendéglátó Vállalat felállította volna a cukrászdát, pénze, berendezése is volt rá. Mégis a PIÉRT kapta meg a helyiséget — papírrak- ♦ tárnak. I Csak a főbb kéréseket sorol- ítam fel. Remélem, hogy az új »városvezetés több gondot for- Idít majd a cseri panaszok or- ♦voslására — mondotta Végh * József. 20 holdon termelnek hagymát a pamuki Petőfi Tsz-ben. 132 mázsát nyomott a holdanként! átlagtermés. 450—500 000 forint bevételre számítanak a hagyma eladásából. Termésük nagy részét külföldre szállítják. Képünkön: Exportra csomagolják a hagymát. Kisregény = Fordította: Sárközi Gyula (8) Több gondot a cseri városrész fejlesztésére Beszélgetés a körzeti népfronttitkárral A TRANSZ VILL öntőműhe*
