Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)
1963-09-07 / 209. szám
\ Szombat, 1963. szeptember 7. „GYÜMÖLCS ORSZÁG“ Teherautók tarolnak a rámpa mellé, ládákba csomagolt hamvas őszibarackot, mézédes szőlőt, pirosló almát szállítanak a kis targoncák a teherautók platójára... És diny- nyét... Mert szeptember 10-ig a dinnye a »sláger« a Szövetkezetek Somogy megyei Értékesítő Központjának központi raktárában. »Gyümölcsországból« naponta 120—180 mázsa dinnyét szállítanak az üzletekbe. A rakodótérről kézikocsin szállítják a dinnyét a raktárakba. DimtyezsonglSrök ... Boszorkái yos ügyességgel oszt?lyozzí*k’ ®s rakják gúlákba a dinnyét az asszonyok. ----------------------------------------------------------------------\ ------------------E gymillió forint forgalmi bonyolított le az idén a kaposvári piacon levő elárusítóhelyén a somogygeszti Üj Barázda Termelőszövetkezet. Szeptember 1-ig mintegy 200 000 forinttal több bevételük volt, mint a múlt év azonos időszaléből többet hc2*3^ piacra az idén, mint Hvaly. Zöldbabból például a t-lValyinak kétszeresét adták e1 a múlt hónap végéig. Tegn^P mintegy 6 mázsa zöldbabot értékesítettek a kakában. Valamennyi zöldséggé- posvári pia»011Tragédiák Bújócskát játszottak a gyerekek az egyik kaposvári ház udvarán. A hunyó — hatéves kislány — nem indult pajtásai keresésére. A kicsik várták egy ideig, de mivel hiába hívták társukat, sorban előjöttek. A hunyó kislány ott feküdt a fal mellett. Kispajtásai azt hitték, hogy játszik. Csak akkor ijedlek meg, amikor már percekig feküdt élettelenül. Szaladtak a felnőttekért! Azok mentőért telefonáltak. A fehér kocsi szirénázva száguldott. Az orvos fáradtan, szomorúan jött ki a műtőből ... A kislány nem lesz már hunyó, s többé sohasem fog játszani. Nem örül a pattogó pöttyös labdának, és nem megy iskolába... Miért? A szülők már százszor, ezerszer töltették a kérdést. Egy drót miatt. A drótban áram volt. Ezért. i. Egy kisfiút is hetek óta siratnak. Egyetlen gyerek volt. A család büszkesége. Csintalan és vidám. Most ment volna első osztályba. Édesanyja vasalt. A fiúcska ott játszott mellette. Egy óvatlan pillanatban kihúzta a vasalóból á vezetéket. A csatlakozón törött volt a porcelán ... E két kisgyermek a felnőttek gondatlanságának áldozata..* N. S. Tapasztalatcsere Bogláron A kéthelyi Aranykalász Tsz 34 tagja vasárnap tapasztalatcserére megy a Balato-nboglári Állami Gazdaságba. A szőlőművelés módszereit tanulmányozzák, és a pince- gazdaságban tesznek látogatást. A kéthelyi tsz-ben 1970-ig 100 holdon telepítenek plasz rizlinget/ és saszia. illetve Csabagyöngye csemege- szőlőt. Feketéd** netwemcéM Az autóbusz ablakából az r réter utas szeme elé tárulkozik a mét mező. A juta—hetesi útsza- igeaii kasz jobb oldalán elterülő rét Gazé r-em nagy darab, alig több I gy myolc holdnál. Ám meglehetősen tarka képet mutat. Északi részén az idén még nem kaszálták le a füvet, közelebb az úthoz pedig előszé- na várja petrencékban még most, szeptember elején is, hogy elszállítsák. A sarját is kaszálták, s az emberek óvatosan megkerülték a fél méteresre süppedt petrencéket. Vajon kié lehet ez a rét, kik hanyagolták el ennyire a takarmány betakarítását? Ki az, akinek nem kell a petren- cébe rakott széna? Kié a rét? A jutái tsz-irodán Kollár Kálmán, Bencs Ferenc, Szabó Pál, Mohácsi János és Vörös Pál szövetkezeti gazdákkal beszélgetünk. Határozottan állítják, hogy a kaszáló nem tsz-é. hanem a Kaposvári Állami Gazdaságé, s a gazdaság részesként bárkinek kiadja. Mást mond viszont Eszter- hai Sándor, a gazdaság igazgatója, amikor telefonon érdeklődünk tőle: — Nekünk nincs arrafelé rétünk, valamennyi területünk Kaposvártól keletre fekszik. Biztosain az erdőgazdaságé ..; Kaposvárom Németh Vilmost, a Dél-somogyi Állami Erdőgazdaság igazgatóját is megkérdezzük: — Van-e rétjük Juta határában?- Nekünk bizony nincs. Talán az észak-somogyiaké, a zamárdiaké ez a terület..: És amikor Vágvölgyi Józsefjei, a kaposvári járás fő- éllattenyésztőjével meg a jutái vezetőkkel felkeressük a dolgozó embereket, is-1 azt halljuk, hogy a rét I s a Kaposvári Állami aságé. S ezt most méri újabb teleionbeszélgeté radsá: gnak Az lem? Veteránok visszaemlékezéseiből nagyszabású gyűjtemény készül a felszeboduiós ZU. évfordttiójara A magyar munkásmozgalom történetének sok eseményét csupán az egykori harcosok, veteránok emlékezete őrzi. Az utókor számára ezeket az emlékeket az MSZMP Párttörténeti Intézete évek óta rendszeresen gyűjti, s tudományosan feldolgozza. Az eddig összegyűjtött, több ezer visszaemlékezést tartalmazó anyag alapján száz több, nagyobb terjedelmű kötet látott napvilágot. A Párttörténeti Intézet munkatársai most újabb visszaemlékezés-gyűjtemény összeállításán dolgoznak. »A felszabadulás hajnalán« címmel 20 ív terjedelemben megjelenő mű a felszabadulást közvetlenül megelőző és az azt követő időszak — tehát lényegében az 1944—45. évek — eseményeit összegezi. A többi között beszámol a szovjet csapatok előnyomulását segítő partizáncsoportok küzdelméről, hű képet ad a német fasiszták által tönkretett ország állapotáról, s a szemtanúk hiteles élménybeszámolóinak egész sorában tárja az olvasók elé a kibontakozás első hónapjait: a pártszervezetek megalakulását, a kommunisták, a munkásosztály lelkesítő akcióit az élet megindulására. A magyar munkásmozgalom történetének sok fontos eseményét megörökítő visszaemlékezés-gyűjtemény a felszabadulás 20. évfordulóján lát majd napvilágot. (MTI) ben Eszterhai elvtárs, a gaz daság igazgatója is beismeri. Böröczfi Emil agronómus pedig elmondja: — A tavasszal, a földrendezéskor úgy volt, hogy némely területeket átadunk a kaposvári Lat inka Tsz-nek. A huzavona sokig tartott, végül a rét mégis visszamaradt nekünk. Tehát a gazda előkerült. Az, hogy a rét mégis úgy fest, mintha gazdátlan volna, könnyelműség és mulasztás következménye. Alomnak a szénát? Szente József üzemegység- vezető magyarázatként a rét ►.történelmében« keres mentséget— Ez a rét csak az utóbbi éveikben került hozzánk, és nincs is rá szükségünk — mondja. — Elhanyagolt, vizenyős terület ez, nem a legjobb fű termést adja. A szénát tavaly is alomnak használtak, és az Idei termést is annak szántuk. Másra nem való r .. És így is bántak a szénával: mostohán, hányaveti módon kezelték a múlt évben is. Nemtörődömségükre leginkább az jellemző, hogy a tavalyi sarjúszénát az idén tavasszal hordták 'be a jutái létről. Ebben az évben már az előszé- nával is megvárták, amíg elértéktelenedik, elveszti tápanyagának nagy részét A járási főállattenyésztő véleménye szerint a rét szarvasmarhák és lovaik ta- kaítmányo23ásóra megfelel«.; szé- n«i, t-o-ÁrAi. Áj/Gíkni ievÁ.z<és sei és meszeléssel fokozni lehetne hozamát, de így is többre érdemes, mint almozásra. Ezt bizonyítja az is hogy Varga Pál jutái tsz-ta j meg még sokan családostul gyűjtik a sarját. Néni azért vállalták feléből ezt a munkát, hogy alomról gondoskodjanak, hanem, hogy több takarmánya legyen háztáji szarvasmarhájuknak. Nekik megéri A tsz-nek kellene — A téesz tudná, mit kezdjen a réttel, ha megkapná használatra — mondja Dobos József jutái ts:.-elnök és Kis- kövi János 'anácséinök. Ezen a vélem - nyen an a járási íoái’atUsnyésztő is. Bizonyos* hogy az itt termett szénát r.emn almolnánk el, hanem föletetnénk. — Most már átadnánk, és rövidesen át is adjuk használatra a rétet a szövetkezet efc — nyilatkozik az állami gazdaság üzemegység-vezetője. Az idei széna azonban még az á.lami gazdaságé. Behordásá- hoz viszont csak most szán- cá loznak hozzáfogni, miután felhívtuk figyelmüket a feketédé petréncékre. Ezt a szénát — mint megtudlak — a juhokkal etetik majd, vagy inkább alom lesz belőle. Az üzemegység-vezető szerint úgy nis »másra úgyse jó- De ha nem így. hanem érdeme, jelentősége szerint bántuk volna a szénával közvetlen a fel- gyűjtés után, akkor a juhoknak is táperőben gazdagabb szénát adhatnának, és növelhetnék taik armánykészletüket. Köztudomású, hogy a nyár derekán miniszteri rendelkezés adott módot arra, hogy az út menti füvet — a határidőn túl — bálki lekaszálhassa. Azért volt erre szükség, hogy több szálas takarmányt nyerjünk, enyhítsünk vele takarmányozási gondokon. Lb- ben az esetben pontosan az ellenkezőjét tapasztaltak, 3 amit láttunk és hallottunk, az a Kaposvári (Állami Gazdaság vezetőinek és üzemegység-vezetőjének nemtörődömségéről tanúskodik. Az ilyen »szénából almot« nézet nem csökkenti, iiameo> növeli a takarmányozási gondokat Bárhogyan rendeződjön is a gazdaságnak az a tens, hogy átadja a rétet jufcgi tsz-nek, a jövőben egy mód var - kaszáló gazdaságos kihasznlása- aa: ha az topja, aki törődik is vele, és megbecsüli a rajta termett szénát Hern esz Ferenc A „Napsugár” terveiből Hétmilliós export — Napsugár-Patyolat — Ejnye, GELKA! V é? Megyék a poros csurgói utcán, és »ízlelgetem- a megye legnagyobb kisipari termelőszövetkezetének nevét: Nap len feléje fonduft, és megkér- adást, é? rövidem lefordította piszmogni? — emelte dezte tőle: Hazards! t,k 32 értelmét. hangját a tábornok. — Nos, talált valami érdé- — Való*3311 e&Y hatalmas •— Meg kell kémem őket, kését, Queltch? erejű termi™111 k^ear«3 robba- hogy ismételjék meg a rejt— Rádióállomásainkat rósz- násról beszé'nek-„ Sőt a Szent jelkulcsot, sehogy sem tudom föl megmenekülés újabb módszere ffu=‘‘r Ktsz. Szép szül lehet hallani, Sír — szó- Patrick sziget’®1'®- 13 ■ -: Állímegfejteni., de milalt meg Queltch. — Főleg a tólag egész fé^zine^ radicals- __ Kérje csak őket j apánok és a kínaiak beszél- tív... Hogy á repülők, akik előbb! tnek. Meg valamelyik francia túl alacsonyan szállták el fő- .. . , állomás. S úgy rémlik, mint- lőtte, sugárbeteg,’séget kaptak. minden tisz113 “pf hu Joe"-unkról . Még a repülőgéppel » tor- ™ ^ a rej ; lyeséget’ - ÄV ^eitch! toltam olvasta fel: tett Hazard megvetően. — — szólalt meg Hazt?1^ elege- «-Sajnos, a homokkal nem nem kiáltott: Jobb, ha kikapcsolja és le- detlen hangon. — Eleket hall- sikerült fertőtlenítenünk a — Ne fészkelődjöm annyit, fekszik. Holnap sok munka gáttá már azokat a neű'rasz* sziklájukat. Más intézkedése- Eddy, vinné el az ördög ma____:.(i, n,rs—jánfele két foganatosítunk. Kút úr;i a11 m ég mindig nem született meg. A következő beszélgetést déli tizenkét órára tűzték ki. A »Big Joe« foglyai komoran ültek helyükön. Hazard nehezen fojtotta vissza vágyát, hogy legalább néhány kortyot igyon a konyakos üvegből. Eddy Old hol fölkelt, hol ismét visszafeküdt recsegő asztalára. Addig csinálta ezt, míg a tábornok rá var magara. Queltch nem szívesen teljesítette a tábornok parancsát, de alig helyezkedhetett el asztalán, amikor ismét meghallotta Hazard hangját. témiás franciákat; Mindenféle két foganatosítunk. Két óra gát! zagiyvaságot összefecsegnek. múlva álljanak vételre. Ne a hadnagy egy veszítsék el bátorságukat, elcsöndesedett, A TITOK TÖBBÉ NEM TITOK kis aztán san fölkelt, és járkálni időre lenül, de vajon valóban nap- sugaras-e a munkájuk? Tizenhárom éve alakult a ktsz, azóta nagyot fejlődött, s a fejlődés egy-egy állomásáról mi is beszámoltunk a lap hasábjain, ezért nehéz most új dolgokról beszélgetni a ktsz elnökével Radnóti Lászlóval. Annyit azonban már az első pillanatban megtudtam, hogy nemcsak a neve szép a »Napsugárnak, hanem a munkája is. Jól dolgozik az országszerte — sőt külföldön is — elismert ktsz 320 tagja. Tavaly 22 millió forint volt a termelési értékük, az idén szeretnék £)már.« A foglyok némán hallgatták dett az óvóheiven. Ezzel még — Masa nem alszik mister Queltch P°«ntosan ór^°! végig a kozlem«nyt. Meg sem jo5ball idegesítette a tábomo°rÓMU*. **■- Nem, tábornok * - te- é£, *?*"*'* , »I Hamrf már épp« isóvato- t elérni a 25 millió forintot. A kéz- f szigorú tél visszavetette őket, *tde július végéig pótolták a le- [maradást, s minden . remény ; megvan arra, hogy céljukat •megvalósítják. A 25 millióból hét millió fo- Fontot hoz az export. Jelenleg lelte a professzor meg mindig szaggatott hangja betöltötte Mindnyáján nagyon kívánták, ra akart kiáltani, de Ed- |„.ciak<, a konfekcióreszleg dől- a íal fele fordulva. az óvóhely kongó helyiségét, hogy azok a »más intézkedő- dy efckor rémülten felordított: I gozik külföldnek, 2500 ballonÚgy tudom, maga beszel és mindenkit lábra állított sek« sokkal eredményesebbek viz, víz sajvarog be hoz- I kabátot készítenek szov jet anciau — Nos, mi újság van ná- legyenek. De a kételkedés - . , 110 500-a' lengyel megrende*— Igen, tábornok ur. lünk? — kérdezte Hazard tü- . ... , zan«...! |lésre. Ez a részlég adja a ktsz retaetlenül V ktazó fájdalmat mar gy°keret vert szivükben. Az óvóhely tóvon falához ?termelé;,i értékének 65 százaérzett egész testében: az ősz- Medows professzor a legkeves- rohantj amelynek alig látható |lékát. Az üzemet a legraoderszetolt fotelokban eltöltött éj- bé látszott tévedni ebben. repedésén valóban víz szivár- f nabb gépetoei s»reUek lói, szaka megtette a magaet m . órakor k^rtottak az gott a helyiségbe. llagrmdszerben dolgoznák. A Queltch nem válaszolt. To- utolsó előtti_ “okolMé-^éíju- _ vissza> ^y, _ állította ÍCsurgón készült ballon- és esőkabátokat, műbőr árut nemeink hazánkban, hanem a szo, - - icialista és a nyugati államoksziget fölött meg mindig vahaligatai a francia nyelvű — Meddig akar még ott la mi furcsa szél tombolt, és a az- óvóhely kongó helyiségét, hogy azok a »más intézkedő- dy ekkor rémülten felordított: és mindenkit lábra állított. sek« sokkal eredményesebbek __ v-z, víz S2ivarog behoz— Nos, mi újság van ná- legyenek. De a kételkedés zámk ,- Talán meghallgatnánk, már ^ökeret vert ^^ükben. ^ Az'ó;óhelv tóvoIi fajához | miről fecsegnek? — Ha érdekli, tábornok úr, adjon parancsot Queltchnek, hogy kapcsolja be a készülé- ^__________ k ét. vább jegyezgette a rádigram teményadagot. Hétkor Queltch Queltch teljesítette a pa- rejtjeles számait, amikor pe- ismét beszélgetett »Omár«- meg Medows eles h^gja. rancsot. Medows nem kelt föl dig megpróbálta megfejteni, ral. A helyzet ugyanaz volt: a Ne érjen hozza a falhoz! az asztaláról, hanem úgy kéz- sehogyan sem sikerült neki. ^ szigetjolott meg ^mindig ^va- ^ oly tatjuk,) bi a ia ked velüli Az idei év jelentős • áiiomáa a ktsz életében. Fejlejük a vasipari részleget, kis kézikocsikat gyártanak majd. Egyelőre ötve .ét, majd ezret. So- mogyudvarhelytn éomentáru- üzemet létesítenek 206 í?A0 forintos költséggel új üzemh.izat építenek az aszlalcsiésziegnok. A Napsugár Ktsz építőipari részlege 19 kislakást építés: az idén, s hamarosan elkészítik a csurgói mentőáüoov'st és a buszvérót is. A közeljövő tervei között szelepei ►!’> korsze rű vegytisztító résziig letesí'e- se a régi helyett. A mosodával is fölszerelt Napsugár patyolat egymillió forinton épül, a csehszlovák gépekkel az egé.^z járásnak dolgozhatnak. A helyi ipari terveknek meg. . felelően a ktsz százezer forint értékű mi szerrel korszerű rádió- és televízioszerv izí. rendezett be, de nem tudják kihasználni a drága műszereket, mert a nagykanizsai GELKA- nem hajlandó szerződést kötni velük. Azt mondják, hogy semmi szükség a ktsz rádió-televízió műhelyére, a javításokat elvégzi a GELKA a csurgói járásban ... A gyakorlat azonban más: a nagykanizsai GELKA szervizkocsija rendszertelenül látogat a községekbe nem is n és sokszor bárom-régy múlik anélkül, hogy fi nék a járás székhelyét Azért ha vannak is a Napsugá» Ktsz-nek, í s jól, nevéhez illően, garasan« dolgozik; f sürgőt, .egy él, keresemelj ad jiődik. íapsuV, &
