Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-27 / 226. szám

Szakszervezeti könyvtárosok tanácskozása AZ MSZMP MEGyEÍ BIZÖtTSÁG'AESiA MEGYEI TANACS LAP>A Alkalom szüli a riportert — Sportolni kel!, kérem, különben berozsdáso­dik az ember.•• Azt tartják:, az újságírók fürkész kíváncsisága foglalko­zási betegség. A fáma azonban nem szól olyan esetekről, amikar_ a riportalanyok kíván­csisága’ a nagyobb. Pedig a napokban .kétszer is megjár­tam: sokszor kellett vizsgát tennem városismeretiből és egyebekből. Tartom szereru- csémmek, hogy ezek a »tan­tárgyak« olyanok, amilyenek. Így a beszámolókban nemcsak a tárgyi tudás a fontos, ha­nem az is, van-e egyéni véle­mény. Az pedig van. Ezért is vállaltam a játékot, amikor a színház társulatának két új tágja, Kiszely Tibor és Rózsa Tibor összekacsirhással meg­beszélte, hogy a riportra el- lenripofftot csinál. Megvallom, nem is volt olyan könnyű ri­portalanynak lenni, már csak azért sem, mert amit újság­írói minőségben kérdeztem, azt azonnal visszájára fordítva tőlem is megérdeklődték. Pe­dig inint mondtam, nem. volt idejük összeesküvést szőni a tréfa sikeréért. — Milyennek találják a vá­rost? Jószerével ki sem mondtam, már elhangzott a visszakérde­zés. Kiszely Tibor, aki Szol­nokról jött •— amnakelőtte a Madách Színáz tagja volt —, bizonyult a szigorúbb, ponto­sabb válaszokat követelő ri­porternek. Somogybán diákos- kodott, Csurgón. De járt itt sokszor azóta is, és arra ké­szül. hogy mihelyt ideje lesz, ellátogat a Csokonai nevét vi­selő gimnáziumba. Hátha si­kerül Csurgón régi iskolatár­sakra találni; Rózsa Tibor — a másik al­kalomszülte riporter — a szol­noki színházban kezdte pálya­futását, most Debrecenből szerződött hozzánk. Bonvivón- nak. Kiszely Tibor karakter­színész, persze olyan, aki nem tűri a skatulyázást, mert min­dent játszik, amit kell. Buffót is, sőt... intrifcust, mint ezt teszi most Huszka nagyope­rettjében, a Mária főhadnagy­ban. Rózsa Tibor a Zeneművé­szeti főiskolát végezte el. Tu­lajdonképpen operaénekes, mit keres operettszínpadon? Azt magyarázza mély meg­győződéssel, hogy színészi gya­korlat nélkül nem ér semmit az énekes, azért szerződött vi­dékre, először Szolnokra, majd Debrecenbe, hogy sokat játsz­hasson. — A szak­mai gyakorlat­szerzéshez a le­hető legjobb is­kola a vidék. Amikor arról beszélünk, ho­gyan lesz a színész, ismét fordul a kér­dés: — Hát az új­ságíró? Elmondom. Aztán Rózsa Tibor fotori porter kollé­gámmal kezd komoly ta­pasztalatcseré­be a kisfilme- zésről. Az iga­zi kelepce szá­momra most következik: Ki­szely Tibor a sport fontos­ságáról és a labdarúgás hasznáról kí­ván meggyőz­ni. Van azért kibúvó, hősie­sen titkolom hozzá nem ér­tésemet azzal hogy érdeklő­déssel várom a színész—fod­rász visszavá­gót, s feltétle­nül megnézem. — Az ám, itt nem hagyo­mány megrendezni az újság­írók—színészek labdarúgó­mérkőzését? Mondom, hogy lehetne ép­pen hagyomány... •— Az nagyszerű lenne! — Hát..: — és kicsúszik számon a tétova igen. Nagy meggondolatlanság, mert mit csinálok — teszem azt —ak­kor, ha egyedül kell állnom a kihívást a színház sportra­jongókkal megerősödött tizen­egyével szemben? L. I. — A vidéken töltött színész­évek szakmai gyakorlatát nem helyettesítheti semmi... — Nyolc éve láttam Kaposvárt utoljára — monája Kiszely Tibor —, azóta nagyon megváltozott — előnyére. Növekszik a lakásalap a csurgói járásban Az épülő családi házak többsége kétszobás Mintegy ötven szakszerveze­ti könyvtáros tanácskozott a szakszervezeti könyvtárak fel­adatairól. Gelencsér István, a Szakszervezetek Megyei Taná­csának központi könyvtárveze­tője elmondotta, hogy az esz­mei offenzívában megfeleld könyvtári propagandával, a szocialista-realista művek nép­szerűsítésével kell részt ven­niük a könyvtárosoknak. Ren­dezzenek író-olvasó találkozó­kat, irodalmi esteket, könyvki- állításokat — különösen a po­litikai iskolákon, a munkás­akadémiákon, az ismeretter­jesztő előadásokon, az üzemi rendezvényeken — a témához kapcsolódó irodalom bemuta­tásával és azonnali kölcsönzé­sével. Nagyon fontos, hogy a szakszervezeti könyvtárosok segítsék a szocialista brigádok kulturális vállalásainak telje­sítését A szakszervezeti könyvtáraknak szorgalmaz­niuk kell az ismeretterjesztő, a népszerű tudományos művek és szakkönyvek ajánlását. Nem kevésbé fontos feladat a KISZ-szel karöltve megszer­vezni és eredményesen lebo­nyolítani a József Attila olva- sómozgaLmat. Több hozzászóló elmondotta, hogy a 14—24 éves korú fiata­lok közül igen kevesen olvas­nak. A Siófoki Hajózási Válla­latnál a múlt évben 42-en vet­tek részt az olvasómozgalom­ban, de mindössze Jcét KISZ- tag akadt köztük. Javasolták, hogy használják fel a József Attila olvasómozgalmat a fia­talok könyvek iránti érdeklő­désének a fölkeltésére. A tanácskozás befejezése­képpen a jó munkát végző és a szakszervezeti könyvtárak­ban hosszabb ideje eredménye­sen dolgozó huszonhat könyv­tárost SZMT. megjutalmazta Olcsó őszi—téli külföldi társasutazásokat szervez az IBUSZ Karácsonyi és szilveszteri kirándulás külföldre (Tudósítónktól.) Nagy munka folyik az IBUSZ kaposvári kirendeltsé­gén. Egyre-mősra indulnak a kirándulók külföldre. Szerdán például 30 tsz-tag indult a me­gyéből a Szovjetunióba, csü­törtökön pedig Szlovákiába ment egy külőnibusz. Október 10-én kel útra a Kijev—Polta­va—Moszkva útvonalra 30 tsz- tag. 11-én a nő tanács szerve­zésében 30 asszony utazik Moszkvába. Október 1-fől újabb külföldi társasutazásokra lehet jelent­kezni. Ezek 200—400 forinttal olcsóbbak, mint a főszezon uta­zásai. A Szovjetunióba három útvonalon lehet utazni. Moszk­vába egy hatnapos út repülő­vel 1560 forintba kerül. 9 na­pos Kijev—Moszkva, 13 napos Kijev—Leningrad—Moszkva út is lesz. A részvevők vonattal utaznak. Autóbusztórát szervez az IBUSZ Romániába. A négyna­pos úton Kolozsvár—Torda vidékének legszebb részeire jutnak el a kirándulók 870 fo­rintért. Kellemesnek ígérkezik a Prága—Drezda—Berlin út, a prágai ötnapos túra különvo- nattal és a cseh—lengyel öt­napos autóbusz-körutazás. Az idén is szerveznek kará­csonyi és szilveszteri kirándu­lásokat külföldre. December 30-a és január 4-e között a Berlin—Potsdam vonalra megy különvonat, december 20-án in­dulnak a Szász-Svájcba utazó kirándulók, ők a karácsonyt Bad-Schandauban töltik; Bezárnak a balatoni üdülők 59 000 felnőtt és gyermek töltött két-két hetet a szakszervezetek üdülőiben (Tudósítónktól.) Hamarosan minden nyári üdülő bezárja kapuit a Bala­ton partján. Már csak Balaton- földváron és Siófokon vannak nyaralók. A nyáron a Balaton déli partján mintegy 50 000 fel­nőtt és 9000 gyermek töltött szakszervezeti beutalóval két- két kellemes hetet valamelyik üdülőben. Körülbelijl ugyan- ennyien élvezték a Balatont a vállalati, hivatali üdülőkben. A szakszervezeti üdülőkben mindenütt választékos volt ellátás. Megszaporodtak a tele­víziók, a rádiók, az egyéb kul­turális és sporteszközök. A sza­badtéri színpadok sok rendez­vénnyel ^gondoskodtak a nyara­lók szórakoztatásáról. Lassan teljesen elcsendesül­nek az üdülőházak, és kezdő­dik a tatarozás, a felújítás, hogy jövőre még otthonosabb körülmények között fogadhas­sák vendégeiket. (Tudósítónktól.) A csurgói járás falvaiban tavaly 51 család költözött új otthonba. Az idén eddig meghaladta a hal- vanat a kiadott lakásépítési enge­délyek száma. Tavaly 8 egyszobás, 43 két- vagy több szobás családi házat építettek. Az idén készülő családi házak 80 százaléka két­vagy több szpbás lesz. örvendetes, hogy a lakások túlnyomó része fürdőszobával épül. A családiház-építők kerülik a régebben divatos, de költséges »dí­szítő-« motívumokat. Már nem ked­velik a beázást okozó tornyocs- kákat és a túl sok fát igénylő drá­ga manzárdtetőket sem. Ritkán, de még előfordul, hogy túlméretezik a lakóházat. Tavaly pl. egy csa­lád 150 négyzetméter alapterületű házat épített. Az épületek egy la­kásra jutó alap területe általában 60 négyzetméter. Számottevően növekszik a lakás­alap az átalakítással, toldással, korszerűsítéssel is. Eddig 101 ilyen építkezést engedélyeztek a járás­ban. Üj ház építésére, toldásra, átalakításra negyvenöt alkalommal csaknem kétmillió forint, kölcsönt folyósított az OTP. Több nertagó- gus is kölcsönnel épít családi há­zat. „Kedves, derűs kalauz úr!“ A nyár, a Bala­ton sok embert is­mertet össze, s te­remt gyakran éve­kig tartó barátsá­gokat. A nyaralás alatt mintha min­den ember kedve­sebbé, barátkozób- bá válna: a mo­gorva osztályveze­tő vidáman lubic­kol a vízben, a ta­nárnő a szemüve­gével együtt ott­hon hagyja a szi­gorúságot is. S barátságok köttet­nek a vízben, a szórakozóhelye­ken ... és a mik- robuszon. Igen, a mik.ro- buszon. A Bala- tonföldvár és Szántód kötött közlekedő mikro- buszon augusztus második felétől Nagy János kalauz teljesített szolgá­latot. Nem volt unalmas a munká­ja. Jókedvű üdülő­ket szállított, ma­gyarokat, külföl­dieket egyaránt. Az ő körükben ugyanolyan nép­szerűségnek ör­vendett ez a jár­mű, mint Kapos­váron. Naponta több száz utas for­dult meg a mik­robuszok nem emlékszik mind­egyikre a 'kalauz. Csak a törzsven­dégekre. S főként egy kedves német házaspárra,,> Nem volt olyan nap, hogy kisfiúk­kal meg ne láto­gatták volna. Az első hét vége felé már jó ismerős­ként üdvözölték a kalauzt. Bár nem értették egymás nyelvét,, a rokon- szenv azért kifeje­zést talált, hisz egy mosoly, egy kedves gesztus né­ha többet mond minden szónál. S a fényképezőgép a balatoni táj mel­lett megörökítette Nagy Jánost is... Gyorsan szálltak a napok, s egy reggel hiába ke­reste német bará­tait a kalauz', nem voltak a buszon. S ■nem jöttek más­nap, harmadnap sem. Nagy János azóta gyakran gondolt kedves utasaira. S egy nap érdekes levél érkezett a 13. szá­mú ÁKÖV-hoz. A borítékon Nagy János fényképe s ennyi: ennek a kalauznak, aki au­gusztusban a föld­vári mikrobuszon dolgozott. AKÖV, Kaposvár. A le­vélben hibás, de nagyon kedves magyarsággal né­hány sor. »Kedves, derűs kalauz úr! Nagyon sokat be­szélünk reája.« S írják, hogy na­gyon jól érezték magukat Magyar- országon, szívesen jönnek vissza. Küldtek képet magukról, család­jukról. Nagy János meglepetten, egy ki9sé elérzéke- nyülve forgatta a borítékot és a le­velet. Mit érzett? Nehéz lenne el­mondani. De az­óta már úton van egy levél dr. Otto Mayemak, az NDK-ba... S. M. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye) Tanács lapja. Főszerkesztőt WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár* Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca t. mssoftoi< Hova csapnak be a villámok ? Az újabb vizsgálatok bebi­zonyították, hogy a virámok — eltérően attól a régi meg­figyeléstől, amely szerint el­sősorban a fák, a tprrv^k és általában a magas’ építmé­nyek vonzzák öset — gyak­ran az ilyen kiemelkedő »te­reptárgyak« közvetlen köze­lében is egyenest a talajba csapnak be. Bencze Pál, a Magyar Tu­dományos Akadémia soproni geofizikai laboratóriumának tudományos munkatársa nemrég hozta nyilvánosság­ra -magyarázatát' ennék a vonzóerőnek a mibenlétéről. Eszerint az ilyen esetek szín­helyén a talaj felszínén vagy egészen kis mélységben min­dig olyan rétegek találhatók, amelyeknek elektromos ve­zetőképessége lényegesen jobb a környezetükénél. Ezt a véleményét a vil­lámcsapásokról készült sta­tisztikák is igazolják. Az a térkép például, amelyen ha­zánk területén az utolsó hat évtizedben bekövetkezett vil­lámcsapások helyét rajzolták fel, azt mutatja, hogy a vas­tag üledékréteggel fedett Al­földet elég ritkán és akkor is meglehetősen egyenletes elosztásiban érik villámcsa­pások, annál több jut viszont belőlük a. Magyar Közép- hegység északi és déli, a Me­csek déli, a Dunántúl nyuga­ti és az Alföld északi perem­vidékére, tehát az országnak azokra a tájaira, amelyeken a talaj legfelső rétegeiben valóban megtalálhatók ezek a jól vezető rétegek. Kacagókór Tanganyikában Egy tanganyi’kai falucska leányiskolájában az osztály két tagja kuncogná kezdett. A tanítónő először szigorúan rájuk szólt, de csakhamar ő is elnevette magát, s az egész osztály ellenállhatatlan kacagásban tört ki Ez a ne­vetés korántsem volt ártal­matlan dolog: a lányok ha­zatérve »megfertőzték« csa­ládjukat, és rövidesen az egész falu fetrengett a neve­téstől Ennek már csaknem kilenc hónapja, de a kacagó­kórt még mindig nem sike­rült megszüntetni. A közép­afrikai orvosi szaklap foglal­kozott a kiküldött orvosok jelentésével, eszerint valószí­nűleg a tömeghisztériának egy sajátos megnyilvánulá­sáról van szó. A furcsa be­tegség nem jár lázzal, de akik megkapják, erősen le­gyengülnek, úgyhogy hetekig munkaképtelenek. A nevető­rohamok átlag 16 napig tar­tanak, egy-egy görcs egy óráig vagy még tovább tart­ja fogva a beteget, aki kép­telen gátat vetni a nevetésé­nek. A kór most már 16Ö ki­lométeres körzetben elter­jedt

Next

/
Oldalképek
Tartalom