Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)

1963-08-17 / 191. szám

Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Manolisz Glezosz Lenin-Békedíjat kapott FENYŐCSAPOLÁS A sudár fenyők között csend van és hűvös. Messze a lá­tóhatáron karcsú őzikék. Sehol senki. Nagy néha rigó fü­tyül. A vastag törzsek illatoznak. Apró edényekbe folyik a fenyő vére: a fehér gyanta. Ezen a nyáron megyénk erdeiben több ezer fenyőfát csapoltak meg. Autóstop Éjfél után vagyunk. Buda­pestről igyekszünk haza. Ba- latonvilágosnál hirtelen egy fiatal lány ugrik autónk elé. — Jaj, vegyenek be a ko­csiba, jaj, vigyenek innen! — zokogja rimánkodva a leányzó. Magyarázkodni sem tud; mit tehetünk, beültet­jük. 16—17 év körüli, feltű­nően csinos az útitárs. Agyonsírt szemmel arra kér bennünket, hogy vigyük el a legközelebbi állomásra. M.- re akar visszautazni. Tech­nikumi hallgató, és nyári gyakorlaton van ott. Az otta­ni építésvezetővel reggel mo­torral Siófokra ment. Egész nap fürödtek, és hiába kérte a motorost, az csak az esti órákban volt hajlandó visz- szaindulni. Majd az akkor már csöndes országút- fől egy dülőútra haj­tott, és három órán ke­resztül próbálta »meggyőz­ni« öt. Hiába leér lelte, nem volt hajlandó továbbvinni. Egy óvatlan pillanatban vé­gül is sikerült kiszabadulnia a motoros hálójából. Búcsúzónl megkérdeztem tőle: »Mit szólna az édesany­ja, ha megtudná, hogy kislá­nya motoros férfival jár a Balatomra, és onnan késő es­te indul haza?« — A válasz: »Jaj, csak ezt ne tudja meg, soha többé ilyet nem teszek!« K. R. Moszkva: K. Fegyin, a Szovjet írószövetség első titká­ra átadja a Lenin-Békedíjat Manolisz Glezosznak, a görög nép nemzeti hősének (középen). Glezosz jobb ol­dalán B. Polevoj szovjet író. (MTI Külföldi Képszolgálat) Elkészítették a művelődési tervet Somogydöröcskén A napokban vitatta meg a somogydöröcskei kulturális bi­zottság az 1963—64. művelődé­si év feladatait. A megbeszélé­sen részt vett, és a tervező­munkában sokat segített a fa­lu népművelőinek Szabó Ká­roly, a Tabd Járási Tanács vb- elnökhelyettese. Az elmúlt művelődési év tapasztalatait még a tavasszal tanácsülésen tárgyalták meg. Ezután előze­tes tervet dolgoztak ki, s azt a járási tanácson felülbírálták. Tavaly kudarcba fulladt a felnőttoktatás. Most ismét ter­vezik az esti iskola megindítá­sát. Kár, hogy a szervező munkával egy kissé megkés­tek: mindeddig csupán négy jelentkező akadt. A mulasztás pótlására a kulturális bizott­ság tagjai és a tanácstagok to­boroznak jelentkezőket a dol­gozók esti iskolájára. Egyhetes baromfitenyésztési előadássorozatot, nevelési, egészségügyi, erkölcsi és társa­dalmi kérdésekkel foglalkozó szülök akadémiáját és egyéb ismeretterjesztő előadássoroza­tot is terveznek. A nőtanács kézimunka szakkört szervez. A színjátszó csoport Egri Viktor Virágzik a hárs és Gárdonyi Zsuzsi című háromfelvonásos színművét tanulja meg. Helyiséget kap ebben az év­ben a K'ÍSZ-szervezet és a köz­ségi könyvtár. Tervezik az if­júság szervezeti életének meg­javítását és a könyvtári olva­sók számának növelését. Szé­pen gyarapodott a könyvtár az utóbbi években: az alig 450 lélekszámú faluban 900 kötet könyvben válogathatnak a köl­csönzők: Há vaqy- kánikula? Az e heti Or­szág—Világ cím­lapján a gyengébb férfiszívekre ve­szélyes fotó jelent meg. A kép egy csinos, fürdőruhás hölgyet ábrázol éppen a medencé­ből való kilépés pillanatában. Alá­írás: »A hűvös Svédországban is meleg van. Felvé­telünk a stockhol­mi strandon ké­szült a 21 eszten­dős Karin Halvar- sonróL (MTI Kül­földi Képszolgá­lat.)« A kép vegyes érzelmeket éb­reszthet az olva­sóban. A hölgyek minden bizonnyal arra gondolnak, hogy íme, másnak a frissen tupírolt frizurája is tönk­remegy a vízben, nemcsak az övék. A könnyű súlyú nőket az a jóleső érzés tölti el, hogy nyugodtan fo­gyaszthatnak fe­hérjét, szénhidrá­tot, attól még ők is kerülhetnek — mint Karin — a címlapra. A nehe­zebb súlyúak büsz­kén gondolják, hogy íme, egy pél­da: divat a telt- karcsú nő. Hogy a férfiak mit gon­dolnak, arról majd más alkalommal.:. Ugyanezen a hé­ten a Képes Újság hátlapján is meg­jelent egy kép. Egy apát ábrázol a kisfiával, körü­löttük mindenütt hó. Szöveg: »Míg itt tüzel a nyár, jólesik a hús víz, de —• milyen sze­szélyes az idő — a svédországi Göte­borgban már hó esett. Hiába, kifelé megyünk a nyár­ból. (MTI Külföl­di Képszolgálat.)« Most mire gon­dolhatunk? Kü­lönböző lehetősé­gek között válo­gathatunk: a göte- borgiak, mivel az időjárás-felelős kedvencei, külön maszek havat kap­tak, de másutt ugyanúgy tombol a nyár. Vagy: min­denütt zord tél van, de Karin tet­szik az Időjárást Intéző Társaság vezérigazgatójá­nak, s az az igaz­gatósági alapból előirányzott a csi­nos lány kedvéért Stockholmnak egy kis nyarat. A harmadik — ez a legvalószín űtle- nebb — a Külföldi Képszolgálat ked­veskedett egy kis »-haskonkrétum­mal«. Tessék vá­lasztani! S. M. Bedeghér-Esztergom-Bedegkér ötnapos országjárásról tértek vissza a bedegkéri úttörők. Két éve gyűjtötték a rávalót szorgalmas munkával, színdarabok előadásá­val. A télen a Mark Twain Koldus és királyfi című regényéből készült háromfelvonásos színmű bemutatá­sa után másfél ezer forint tiszta jövedelemmel gyarapodott az út­törőcsapat pénztára. 1200 négyszög­öl kukoricát műveltek meg, és Ten­gődön, az állami gazdaságban ku­koricát fosztottak. Olyan szép ösz- *7.?.g gyűlt össze, hogy az ötnapos kv-zkirándulásra a harminc úttö- i '.ek mindössze 100—100 forint hoz­zájárulást kellett fizetnie. Kirándulásukon sok nevezetes hel’yel és látnivalóval ismerkedtek meg a bedegkéri úttörők. Megáll­ók városnézésre Székesfehérváron, ^'inaújvárosban pedig üzemláto- "táson vettek részt. A főváros- in jártak az állatkertben, a Vi- “o Parkban; megtekintették a adellát. Hajón Leányfaluba utaz- k, majd pedig megmászták a Dobogókőt. A bazilikával és a tör­ténelmi hely nevezetességeivel is­merkedtek Esztergomban. Az élmények sokáig emlékeze­tesek maradnak számukra. Érde­mes volt szorgalmasan dolgozniuk! Csapó! Tessék! Fölvétel indít! cc LÁTOGATÁS A HUNNIA FILMSTÚDIÓBAN Alighogy átléptük a Hun­nia Filmstúdió Gyarmat utcai telepének küszöbét, belecsöp­pentünk az egyik új magyar film kellős közepébe. Kalmár László rendező és stábja a Szélhámosnő egyik izgalmas jelenetét forgatja az 1-es mű­teremben. Itt építették föl a címszereplő pincelakását. Kal­már László új filmje Kairikó Éváról, a rendkívül csinos házmesterlányról szól. A »'sző­ke tündér« arra használja fel az erősebb nem rajongását, hogy mindent elintéz a ház lakóinak a hivatalokban. Ka- rikó Évát a most érettségizett Szilvásy Annamária alakítja. Megszólal a fölvétel kezde­tét jelző duda. Kalmár László rendező utasításokat ad a stábnak: — Ventillátor leáll... A külső ajtót csukjuk be.;: Helyre állunk ... A jelenetben szereplő F6- nay Márta, Szilvásy Annamá­ria, Szendrő József, Kibédy Ervin, Páduai Ildikó és a töb­bi színész elfoglalja a helyét. Még egy utolsó simítás a ru­hán, a hajon, s a sminkesek és öltöztetők jelentik: — Smink kész..: ruha kész. A segédoperatőr a kamera mögé ül, a pincelakás bejára­tára fordítja a felvevő-gépet. — Csapó! Tessék! Fölvétel indít! — rendelkezik Kalmár László. Kezdődik á forgatás. Izga­tott asszony (Páduai Ildikó) rohan le a pincelakásba, a szélhámosnőt keresi. — Én vagyok Karikó Éva — áll elé Szilvásy Annamá­Az asszony férjének elcsá­bításával vádolja a lányt, po­fonra lendíti a kezét: Éva lehajol, a pofont Fónay Már­ta kapja. A rendező elégedett. Olyan jól sikerült a pofon, hogy el­szakadt a színésznő lánca, a szalmakalap is leesett a fejé­ről. Csihak László, a Csiky Ger­gely Színház tagja is szerepel a filmben. A kaposvári szí­nész így vallott szerepéről: — Nagyon sokat tanulok a forgatásokon.. ^ Szendrő Jó­zsef vállalatigazigatót játszik, én a tisztviselője vagyok. Pá­duai Ildikó a felesége .:. A szélhámosnő több vállalattal tárgyal a pincelakás elcseré- íéséről. Az egyik nap vélet­lenül minden érdekelt össze­fut Karikóéknál. Hajba ka­punk azon, hogy kinek mit mondott a házmesterlány. Bérház a falnak támasztva A szomszédos 2-es műte­remből kopácsolás zaja szűrő­dik ki. Most építik Kalmár László filmjéhez a következő díszletet. Már megfestették a bérház folyosóját ábrázoló hátteret is. Erre látunk ki a filmbeli lakás ablakán. Az udvaron egy különös ZlSZ-kocsi áll. A tetején, az elején és a hátulján állást sze­reltek föl az operatőrnek. — Amikor a kamera követi a filmben szereplő gépkocsit, vagy elölről fényképezi, en­nek segítségével vesszük föl a jeleneteket — magyarázza Laki Vilmos, a gyártási főosz­tály helyettes vezetője. A budapesti József Attila lakótelep egyik bérháza tá­maszkodik a raktár falához. A méter magas makett a Hattyúdal című film háttere volt. ' Hátulról kivilágítva olyan, akár az igazi. A íszobrászműhelyben be­rendezési tárgyakat készíte­nek a filmekhez. Lévai Lajos szobrász — 1917 óta dolgozik a filmgyárban — párducot mintáz. Most forgatják Kosz­tolányi Dezső Pacsirta című regényének filmváltozatát, eb­ben díszíti majd két másola­ta a sárszegi Űri Kaszinót. A másik teremben az angol— magyar koprodukcióban ké­szülő Aranyfej című filmnek dolgoznak. ■— A filmbeli gyerekek egy dunai hajón veszik üldözőbe a Szent László aranyfejét el­lopó tolvajokat. Ez a kabala nyuszi a hajó orrán lesz — mondja Zoliéi Gyula, a szob­rászműhely’ vezetője. Fél kézzel fölemelhető csere épkályha Gazdag ornamentikával dí­szített oszlopfők, bauszterek készülnek a pvc-műhelyben. Azelőtt gipszből vagy fából csinálták ezeket a díszletele­meket. A különleges gép se­gítségével most percek alatt elkészül a baluszter. A pvc- fóíLia könnyen alakítható, s olcsóbb, mint a gipsz vagy a fa. A 3-as és a 4-es műterem­ben éppen egy pvc-cserép- kályhát festenek. A kályha habkönnyű, akár fél kézzel föl lehet emelni, s olyan tökéle­tes, hogy még két lépésről sem gondolná az ember, hogy nem cserép, hanem pvc. Ebben a műteremiben for­gatták néhány nappal ezelőtt a Nappali sötétség című Fábri Zoltán-ülm két utazási jele­netét. Még mindig ott áll az egyik . sarokban a vonatbelső, a másikban a könnyen rugó­zó gépkocsi. Básti Lajos és Szegedi Erika az utóbbin szá­guldott végig a Balaton men­tén. Az elsuhanó tájat a gép­kocsi mögé helyezett vászon­ra vetítették, s együtt vették filmre a kocsiban ülő müvé- szekkeL Sétánkat a vágószobákban fejeztük be. Farkas Zoltán vágó éppen a Szélhámosnő cí­mű film eddig elkészült jele­netein dolgozott. A vágóasz­tal apró »»vásznán« Karikó Éva beszélget a barátnőjével. Nemi sokáig, mert kezdődik az egyetemi fölvételi vizsga. Sebestyén Imre egyetemi do­cens (Kállai Ferenc) feladja a kérdést a gyanúsan isme­rős lánynak: — Karikó Éva, lenne ked­ves beszélni a magyar jako­binus mozgalomról.;: A lány zavarában ősszevisz- sza dadog. Csak akkor oldó­dik meg a nyelve, amikor a docens kimegy a teremből. Megismerte a szélhámosnőt, s a vizsgabizottságnak a kö­vetkező utasítást írja egy pa­pírlapra: »»Szigorúan«. Farkas Zoltán időnként megállítja a filmet. Bejelöli a kép- és hangszalagon, hogy mi marad ki. A másik szobá­ban Keleti Márton Hattyúdal című alkotását vágja Boron- kai Sándor. Most alakul ki a film jeleneteinek, beállításai­nak végleges sorrendje. A riportban szereplő filmek még az idén a közönség elé kerülnek, a nézők döntik majd el: milyen munkát végeztek a Hunnia Filmstúdióban. Lajos Géza SO&OK Anekdoták Jean Paulról | Jean Paul, a kitűnő né- ; met író nagy állatbarát j volt. Ügy foglalkozott az ái- ’ lataival, mintha emberek volnának. Dolgozószobájá­ban gyakran egész! állatse- ; regletet tartott. Egyik nap jókedvűen lépett be a szo­bájába; a levelibékának fo­gott egy kövér legyet, a teknősbékának friss saláta- levelet adott, és az arany­hal medencéjébe- szárított -bolhát szórt: »Ma megelége­dett arcokat akarok látni magam körül« — mondta. * * * Jean. Paul Levana című hüresi nevelési tanulmánya 1817-ben Stuttgartban má­sodik kiadásban jelent meg. A címlapon a következő állt: »»Második javítóit, új nyomdahibákkal bővített ki­adás.« ... Egy bajorországi taninté­zet a »»Jean Paul-Intézet« nevet viseli. Egy wupperla- li bútorkereskedés árulistá­ját »»Jean Paul-Intézet Ur­nák« címezte. A levél meg­szólítása ennek megfelelően hangzott: »Igen tisztelt In­tézet Ür!« A földkerekségen naponta hozzávetőleg 3,5 millárd gyufaszálat használnak el. E gyufaszálak súlya körül­belül egymillió kilogramm. * * * Igaz mondás Egy szellemes amerikai újságíró mondta: »A sze­gény emberek szívesen di­csekednek gazdag, a gazdag emberek pedig szegény ősökkel.« *■ • * Ki mit szeret? Egy washingtoni klinika orvosai egészen különös gyermekbetegséget figyeltek meg Csecsemőknél és egé­szen kisgyerekeknél várat­lanul mohó étvágy lépett föl a legkülönfélébb anya­gok iránt: műanyag kendő­ket, gyapjút, fát, cigarettát, gyufát, festékeket, arepű- dert, füvet, szappant és mindenféle hulladékot töm­tek a szájukba. Egy felnőtt betegnél előfordult, hogy a fagylaltot visszautasította, de a legnagyobb élvezettel fogyasztott el egy lap újság­papírt. Az efféle betegségek nem mindig organikus erede­tűek, nemritkán a lelki élet zűrzavaraira vezethetők vissza. Azt is megfigyelték, hogy az ilyen betegségbe esett gyerekek szülei között sok az iszákos. Némely or­vosok szerint az agy bizo­nyos központjainak sérülé­se Okozza a furcsa magatar­tást. Szerencsére a legtöbb esetiben türelmes nevelési módszerekkel és pszichote­rápiás kezeléssel gyógyítha­tó. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megj'el Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 1$. Telefon 15-10, 15-1L» Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem érzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaoosváxu LaLin-ka Sándor utca Bí

Next

/
Oldalképek
Tartalom