Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)

1963-08-17 / 191. szám

Szombat. 1963. augusztus 17. s SOMOGYI NÉPLAP Mi yan a cégtábla mögött? Nem árulnak mindig zöldséget a kaposvári zöldség-kiskereskedők — Fonyódon baleset tör­tént Először azt kell megnéz­ni, utána kezdődhet az ellen­őrzés — hangzik az eligazí­tás a rendőrség közlekedési csoportjánál. Aztán felvijjog a sziréna, indul a járőr. Szüksé­ges ez a viiEámellenőirzés na­gyon, hiszen oly sok a közle­kedési baleset, hogy az már elképesztő. A hatóság jelenlé­te azonban óvatosságra inti a vezetőket, ezért lesznek egyre gyakoribbak a razziák. Gépkocsik, motorok, kerék­párok és fogatok jönnek ve­lünk szembe. Balatonföldvá- ron ütünk tanyát először. Itt futnak be a »csőbe«-' az első szabálytalankodók is. Jogosítvány nélkül Fékez a CF 99-06 rendszámú személygépkocsi. Tulajdonosa Váradi Lajos Budapest, XIII., Pozsonyi út 42. szám alatti la­kos. Irattárcajában idegesen keresi a menetokmányokat, aztán bevallja, hogy nincs ná­la a jogosítvány. Mintha csak a jogosítvány- nélküliek találkozója volna itt! Megállítja a járőr a buda­pesti MAVAUT GA 21-35 rendszámú autóbuszát, s ki­derül, hogy Bujdosó József .is vezetői igazolvány nélkül ül a volán mellett. Az autóbuszról lekászálód­nak az utasok — az Állami Bábszínház néhány munka­társa —, körül zsongják az el­lenőrzést végzőket a lányok, hogy kár ebből ügyet csinál­ni, mert van a vezetőnek olyan összeköttetése, hogy nem lesz semmi baja. De mégsem a csábos'' tekintetek A csépliás befejeztével az osztopáni Győzélem Termelő- szövetkezet vezetői is számba ve'tték a gabonatermést. A ke­nyérgabona cséplési eredmény­lapjai nem a legjobb képet mutatják. A tervezett 84 va­gonnal szemben ugyanis csak 67 vagon termett. A 614 hold 11 mázsás átlagtermése — a tél szigorúságát tekintve — megfelelőnek mondható. Ezt tartja Halmágyi Sándor, a szövetkezet főmezőgazdásza is. Annak ellenére, hogy nem váltak be számításaik, egy do­logról megbizonyosodhattak a Győzelem vezetői. Arról, hogy a jó magágy és a korai vetés nem okoz csalódást. A főmezőgazdász kezdemé­nyezésére tavaly egy táblán már augusztusban elvetették az Autonómiát. A kísérlet jól sikerült: 25,30 mázsás átlagot adott holdanként ez a tábla. meg a szép szavak segítenek. Valaki hazaszalad a szállásra a jogosítványért, és figyel­meztetés után folytathatja útját a társaság. Trabant fékez. Rendszáma CF 51-19. Csutak Pál kapos­vári lakos kocsija négy sze­mélyre van vizsgáztatva, még­is öten ülnek benne. Bizony itt Is étikéi a szigorú figyel­meztetés. Kioktatják a járőrt™. Továbbindulunk Siófokra. Balatonszéplak határában utolérünk egy taxit. Valami gyanús lehet a KPM autó-fel­ügyelete munkatársának, ugyanis a JA 19-53 nyomában beállónk mi is a siófoki taxi­állomásra. A menetlevél ei- (lienőlrzésekcr kiderül, hogy a vezető két fuvarral nem tud elszámolni. Emellett elmond­ja, hogy reggel nyolctól éj­jel kettőig dolgozik, így ve­zényelték, és ez ellen nincs apelláta. Hát így tartják meg a műszaki pihenőről szóló ren­delkezést a 13. sz. AKÖV menetiirányítói ? Az éjszaka egyik csemegéje ezután következik. Két kerék­páros halad Budapest felé. Elöl egy asszony, hátul egy férfi. Csupán a nő kezében van zseblámpa, ellenben ke­rékpárján hátul nincs prizma. A férfi kerékpárján viszont van prizma. — Mi együtt vagyunk, ki­egyenlítjük egymást — véle­kedik Sámik Lajos Siófok, Mikes Kelemen utca 1. szám alatti lakos, — Nincs iga­zuk, nem kell mindkettőnek lámpa. Vegyék elő a KRESZ-t, és nézzék meg benne! —eme-­Arra törekszenek, hogy a jövőben több gabonát takarít­sanak be. Nem hagyja nyugton őket az egészséges elégedet­lenség. A nemrég használatba vett állami tartalékföldek az első évben csak 5—6 mázsa búzát teremtek holdanként. Feljavították a talajt, alapo­san megművelték. Az ered­mény nem maradt él, ezeknek a földeknek a hozama az idén meghaladta a 10 mázsás átla­got. A kimagasló termést adó búzából 470 mázsát félretettek vetőmagnak, s több mint 300 holdon végeztek eddig vető­szántást. Az istállótrágyát fo­lyamatosan hordják a földek­re. Az idén 41 holddal több ke­nyérgabonát vetnek, miint ta­valy. A vetésre kiszemelt táb­lákat már a határ térképén is megjelölték. Nagy gondot for­dítanak arra, hogy idejében li föl hangját kioktatóan. Nagyon magas lóról, lekeze­lően beszél az intézkedő rend­őrrel, mintha 5 nem tévedne soha. Amikor figyelmeztetik, még neki áll följebb. Korára hivatkozik, hogy mér ősz a haja, s aki figyelmezteti, az túlságosan fiatal hozzá. Ezek után megérdemli, hogy följe­lentsék szabálysértésért. Imbolyog a segédmotor A Balatoni Cukrászda eiőtt nagyon imbolyog egy befordu­ló segédmotor. Winkler László Siófok, Kossuth Lajos utca 35. szám alatti lakoson látszik, hogy erősen ittas. Személyi igazolvány nincs nála, a se­gédmotorról sem tud igazo­lást adni. A motort ezért be is teszi a járási kapitányság udvarára. — Két üveg sört ittam — vallja be Winkler —, és vál­lalom érte a felelősséget — mondja határozottan. Közben előkerül az ellenőrző szonda, két fújás bele, s máris elszí- neződnek a kristályok. Hm. Ez bizony több, mint két üveg sör... Siófokról, visszatérünk Föld­várra. Megállítjuk Laczházi Tamás budapesti lakos CA 47-74 rendszámú személygép­kocsiját. Valami gyanús itt is. — Fogyasztott szeszes italt? —■ Nem ittam... De a szonda itt is bizonyít, igaz, kevés alkoholt mutat ki. Ezután már nem lehet ta­gadni. — Ittam. — Egy pohár sört. „Ne játssza meg a bazári majmot™.“ Ezt vágta gépkocsivezetőnk fejéhez Bakó József balaton- földvári lakos. Miközben a KPM ellenőre a menetrend- szerű autóbusz vezetőjét fi­gyelmeztette, hogy elérkezett az indulás ideje. Bakó szóvá tette, hogy helytelenül parkí­roz az autó. Váltig erőskö- dött, hogy azon a helyen nem szabad személygépkocsinak megállni. Hangoskodásával már-már a környék pihenő vendégeinek nyugalmát is za­varta. A KRESZ-re hivatko­zott, pedig — ezek szerint — nem ismeri. Tudatlanságát, úgy látszik, nagy hangjával igyekszik ellensúlyozni. Ez persze nem mindenkivel szem­ben sikerül. Befejezéshez közeledik a portya. Kelet felől már vilá­gosodik az égbolt. Ahogy ha­zafelé tartunk Kaposvárra, hússzállító autókkal találko­zunk. Viszik az árut a Bala- foniraí, A dinnyecsősz éberen vigyázza birodalmát Vadépusz- tánáL Kaposvár előtt esni kezd az eső. Eltelt az éjszaka. Cégtáblájukon ez olvasható: »Zöldség- és gyümölcs-kiske­reskedő.-« De többségüktől hiá­ba kér a vevő bármit is, csu­pán dinnyét árulnak. Miért? „Bevallom, a piacon,..“ A piac közelében, egy zöld­séggel megrakott kocsi mel­lett találjuk Bihálovics József Mártírok téri kiskereskedőt. — Csak nem a piacon vásá­rolt? Hiszen alig múlt fél hért! — Ó, nem, nem ... Leesett egy zsák, azért mentem vissza. A Szigetvári utcában vettem mindent egy őstermelőtől. .. — Biztosan tudja a termelő nevét és lakcímét. Töpreng, izzad, végül ki­nyögi: — Bevallom, a piacon vásá­roltam ... Pedig tíz óra előtt a magán­kiskereskedőknek tilos az árut felvásárolni, de hát Bihálovics- nak sok árura van szüksége, s nehéz feladat mindent besze­rezni. Könnyítsen rajta végre a MÉK: nyisson a Mártírok te­rén, az öt utca találkozásánál egy zöldség-gyümölcsüzletet. „Dinnyét szakembertől“ Harsogó hangja messzire el­hatol a piac lármájában. — Dinnyét szakembertől... Fajdinnyét a Gyulától! Ha nem édes, nem fizet. ., Valóságos dinnyehegy veszi körül Juhász Ferenc kiskeres­kedőt. Jóízű, vérpiros görög és C 77—7 A postás (kötne A pénztárfülke előtt áll. Ar­cáról sugárzik az öröm. Olda­lán a nagy táska. Nem is érzi, hogy nehéz. Füle mellett ott a ceruza. A piros parolin egy csillag és egy sárga stráí. Oda­megy hozzá egy nénike és rá­nevet. »-Jó boldog embereket látni. Maga biztosan az. Mond­ja már meg, minek örül!-« Mo­sollyal válaszol a kacagásra. — Ma magamnak kézbesítek... A háta mögött összesúgnak. — ^Boldog ember. Négyese volt a lottón. öt éve játszik a szerencsével. Nem szenvedélyből. Árulja a szelvényeket, és ha marad, azt kitölti. Kézbesített, éppen leve­leket vitt az Épületszerelő Vál­lalathoz, amikor a rádió be­mondta a számokat. Elővette a tárcáját, és füttyentett egyet. Mert örökké vidám. — Baj van? — kérdezték. — Négyesem van — mondta, és kacagott. A pénztárosnő kiszól az ab­lakon. — Leinberger Ferencet kérem. És rámosolyog az öreg pos­tásra, mert a szerencsés embe­reknek kijár a mosoly. — Egy . . . kettő . . . három . .. öt köteg. Egyik-egyik tízezer kereken. És még szalag nélkül 4183 forint. Megköszöni szépen, kinyitja a nagytáskát, és helyet csinál. Ma a családjának kézbesít... v ”• V kellemes illatú sárgadinnyét árul. — Zöldség és más gyümölcs? — Ilyenkor csak dinnyét áru­lok ... Nem fér el más a stan­domon, nincs hová tennem ... Laki Gyuláné is csak diny- nyét árul: — Más minden a nyakamon marad. Nagyon so­kat ki kellett már dobnom — magyarázza. •— És ha a dinnye elfogy? — Hát... akkor árulok mást is. Ezt teszi Tóth Kálmánná és Csondor Ferenc is, náluk sem kapható egyéb, mint dinnye. Míg az állami és a szövetkeze­ti kereskedelem 1,20—1,40 fo­rintért, Tóthné 2 forintért ad­ta a sárgadinnye kilóját. — So­kat ráfizettem a piros dinnyé­re, valamit így muszáj behoz­nom — mondja. „Tessék nézni, milyen szép...“ A kosár tetején levő legna­gyobb őszibarackot veszi kéz­be Bognár János né t amikor a gyümölcs ára felől érdeklő­dünk. — Nyolc forint csak nem sok az ilyen barack kilójáért? — Ezért nem volna sok, de az aprójáért legföljebb öt vagy hat forintot kérhet. Már a piac másik felén já­runk, amikor utánunk rohan: — Szétválogattam ám a ba­rackot, úgy árusítom, de ugye, nem jelentenek föl? Valamikor, nem is olyan ré­gen messze híres volt a bala- tomsaemesi pékség. Azt mond­ták, itt sütik a legszebb kenye­ret az egész Balaton-partom. Most? Őszödön jártam, amikor a bolt vezetője, már nem tudom, hányadszor futott a tanácsra telefonálni, hogy azonnal cse­réljék ki a kenyeret, mert nem kell senkinek. Égett és nyers. Azon a napon is 62 kilót visz- sza kellett küldeni a 210-ből. A panasz szinte állandó. Az őszödiek csak akkor kapnak jó kenyeret, ha 11 óra után jön a kocsi, az meg későn van ;.: A pékségben három ember dolgozik. Éjféltől másnap dél­után 3-ig!!! Azelőtt — normá­lis körülmények között — 10 mázsát sütöttek egy nap, most 22-t, “ szombaton 26-ot. Óriási az igény, nem bírják a kemencék, nem bírják az em­berek sem. Személyenként 4 mázsa lenne a norma, s a dup­láját követelik. Még talán va­Vajon miért nem csinálta ezt meg figyelmeztetés nélkül? Dobrotka Béláné kiskereske­dő háta mögött csak néhány lé­pésre van a KISOSZ-nak az a hirdetőtáblája, amelyen a zöld­ségfélék és a gyümölcsök napi árát tüntetik fel, az őszibarac­kot mégis a megengedettnél 40 fillérrel, illetve egy forinttal drágábban adta kilónként. Rendeletben kellene szabályozni Tóth Lajos elvtárssal, az Ál­lami Kereskedelmi Felügyelő­ség munkatársával megállapí­tottuk, hogy a tanács nem elég alaposan ellenőrzi a kaposvári piacot. Különben a magán-kis­kereskedők nem mernék a fel­vásárlásra és az árakra vonat­kozó rendeleteket megszegni. Sokkal szigorúbb és rendszere­sebb ellenőrzésre van szükség! Ezt kívánja a vásárlók érdeke. Kiderült például, hogy Bihálo­vics József kiskereskedő a zöld­séget a hetesi Vikár Béla Tsz- től vette meg a piacon, s úgy adta tovább a vásárlóknak. Rendeletben kellene szabá­lyozni azt is, hogy a zöldség- és gyümölcs-kiskereskedő mi­lyen árukat köteles tartani. Né- hányán mindig csak olyan' áru-i val foglalkoznak, amelynek árusítása a legkisebb kockázat­tal jár, mégis a legtöbb hasz­not hozza. lahogy bírnák is, megértik* hogy nincs más megoldás a csúcsforgalomban. De három kemencéjük képtelen normális körülményeik között befogadni a kenyeret. Hatszorra tudják csak kisütni a kívánt mennyi­séget — »természetesen« egy­szeri fűtéssel. Árpás László, a sütöde veze­tője elmondta, hogy kénytelen úgy felfűtend a kemencét, hogy végig bírja a mennyiséget. En­nek pedig az a következménye, hogy az első berakásnál hirte­len megég, és nem sül meg a kenyér, az utolsót meg alig le­het 'kivárni, hogy valami le­gyen belőle. Az emberek fáradhatatlanul dolgoznak a kimerítő hőség­ben. Nem tehetnek róla, hogy sok a panasz, nem ők az okai. A Somogy megyei Sütőipari Vállalat illetékesei vajon föl­mérték-e az igényeket, s intéz­kedtek-e, hogy normális ütem­ben minőségi munkát követel­hessenek a szemesi pékség dol­gozóitól?;;. J. B. földbe kerüljön a mag; Polesz György 5252SE5H5E5aSHSHSa5H£ra5S5E5H5E5HSHSc!S25H5H5E5H5ESHSH52SH5a5E5HSHS2SHSHSaSH5H525a H5É525E5HSH5H525E5SHSH525H5a5E5S5H5a5H525HSH5aS252S25H5H5H5H5E525E5H5S5H5H5H5HSHSH525E5E5?5H5aF?aa A tavalyinál korábban és több kenyérgabonát vetnek az osztopániak Szalai László Égett a kenyér és nyers Miért? CS. HORVÁTH TIBOR — ZÖRAD ERNŐ: A CAPUAI FENEVAD (13) ( Előzmények: Az idő­számításunk előtti 74. esztendőben Spartacus vezetésével fellázad­nak a capuai gladiáto­rok. A vezér útnak indítja Rómába Ami- cát, a szép és mű­velt görög rabszolga­lányt, hogy elvigye a fölkelés hírét az o>t élő rabszolgáknak. A követ kísérője Mnogo, a fekete óriás. A KEREKÉT VESZTEn HARCISZEKÉR MEGBILLEN. A MEGVADULT LOVAK. ELVÁGTATNAK. Ne szúrd le! A LÁNY SZÖRNYETHALT. LEGALÁBB EZT VIGYÜK ELVE A VEZÉRHEZ! Claudius praetornak, a Mqns Vezuv/us TÖVÉBEN TÁBOROZÓ HAT CONORS PARANCS­NOKÁNAK KAPÓRA JÖTT A EOGOLy. HÍREKET SZERETNE KAPNI AZ ELLENSÉGRŐL. MNOGO AZONBAN MAKACSUL HALLGAT. ^------­/ A RÓMAIAK MEGSZÁLLTÁK A LEPELÉ VEZET EGYETLEN SA'RHATŐ ÚT TORKOLATÁT. V. J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom