Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)
1963-08-13 / 187. szám
KeAd, 1963. augusztus 13. 3 SOMOGYI ’WÉMíAP A táhlatirzskönyv a tervezés biztos alapja A nagybajomi Győzelem Termelőszövetkezet vezetői évekre visszamenőleg tudják, hogy melyik táblán milyen és mennyi növény termett. Kovács István tsz-elnöik pontosan elmondja, hogy hol és mikor kapott istálló- vagy műtrágyát a föld, melyik évben végeztek vegyszeres gyomirtást. Ezek az adatok egy nyilvántartásban, a termelőszövetkezet táblatörzs- könyvében találhatók meg. — Főmezőgazdászunk, Kovács László 1961-ben kezdte el a könyv vezetését. Sose hittük volna, hogy ilyen nagy szolgálatot tehet ez a könyv ... A brigádvezetők, vezetőségi tagok ültek össze három évvel ezelőtt, és a közös gazdaság térképe fölé hajolva 1958-tól kezdődően összeszedték és írásban rögzítették ismereteiket a szövetkezet határáról. Akkor még nem volt táblásítva a tsz egész területe, de a nagyüzemi gazdálkodásra kialakított határrészek talajára vonatkozó észrevételeik bekerültek a törzskönyvibe. Az a tudat ösztönözte erre a tsz vezetőit, hogy mezőgazdasági nagyüzemet nem lehet ötletszerűen vezetni, a vetésterületeket nem lehet találomra kijelölni. Tudni kell még a mag kiszórása előtt, hogy. milyen talajmunkát és táperőt követel a föld. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a talaj alapos ismerete. Mindem adatot viszont képtelenség fejben tartani. Ezért fogtak hozzá a táiblatörzskönyv ösz- s-zeállításához. — így tudjuk Mválasztani a legalkalmasabb területet a különböző növények számára — mondja az elnök. — A törzskönyvből mindig látjuk, hogy milyen táperőben vannak földjeink, s ma már ott is termelünk cukorrépát és lucernát, ahova még sohasem vetettek ilyen növényt, mert úgy vélték, hogy a talaj alkalmatlan. A törzskönyv táblánként tartalmazza a talaj összetételével, a talajjavítással, a talajmunkákkal, a vegyszerezéssel, az elővetemémyekkel, a betakarítással és a terméseredményekkel kapcsolatos adatokat. Van egy rovat az időjárásra és az elemi károkra vonatkozó föl jegy zéseknek is. — Legnagyobb hasznát majd 10—15 év múlva veszi a tsz a táblatörzskönyvinek — magyarázza az elnök. — Ki lehet olvasni belőle, mit tettünk a talajerő növeléséért, s ez hogyan fokozta a terméseredményeket. A Győzelem Tsz vezetői jól tudják, hogy a tervezéshez, a termelés megszervezéséhez nagyon fontos ez a Mmutatás. Nem elégséges, hogy egyikmásik vezető egy noteszlapra néhány adatot följegyez, mert ha közben személyi változás történik, nagyon hasznos ismeretek mehetnek veszendőbe. A táblatörzskönyv kizárja ezt a veszélyt, pontos vezetése módot ad a növénytermesztés minden lényegesebb adatának megőrzésére. Követhetné példájukat a kaposfői, a Mskor- pádd és a megye sok más tsz-e is, ahol erre kevés gondot fordítottak eddig. H. F. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa megvizsgálta: Hogyan törődnek a munkásokkal Kaposvár két vasipari üzemében? Nem ok nélkül határozta el nemrég a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, hogy megvizsgálja, hogyan törődnek a munkások kdeimével, egészségügyi ellátásával Kaposvár két legjelentősebb vasipari üzemében. A TRANSZVILL kaposvári gyára és a Világítástechnikai Vállalat legalábbis profiljukat tekintve — fiatal, fejlődő s talán éppen emiatt sok nehézséggel küszködő üzemek. A szakszervezetek azt vizsgálták, hogyan lehet a régi örökségből származó nehézségek ellenére olyan körülményeket teremteni, amelyek joggal megilletik a szocialista üzemek munkásait. Korszerűtlen gépek, műhelyek - korszerű követelmények Őszintén szólva nehéz nem fölfedezni bizonyos ellentmondásokat. Kertelés nélkül szóltak erről az érdekelt üzemek szakszervezeti bizottságai is. Különösen a TRANSZVILL- ban régi, elavult gépekkel, korszerűtlen műhelyekben dolgoznak az emberek, a követelmények viszont — érthetően — korszerűen nagyok. Ebből olyan ellentmondások adódnak, olyan nehézségek, amelyek büntetésként terhelik ezeknek az üzemeknek a dőlA rét- és legelőgazdálkodás helyzete a fonyódi járásban A fonyódi járásban 14 349 hold rét és legelő van. Ez a hasznosított területnek 25,9 százaléka. A termőképesség viszont meglehetősen gyenge. E terület több mint 39 százaléka elvizesedett, gyomom Csupán néhány faluban, mint például Tikoson, Ordacsehiben és Táskán végeztek gyomirtást, s trágyázták meg a réteket, legelőket. A legfontosabb feladat a víztelenítés és a belvízrendezés. A Vízügyi Igazgatóság segítségével Lengyeltótiban, Ba- latanleűén, Vömön már alakítottak vízgazdálkodási társulásokat. így Párnáktól Fonyódig — a Nagybereki Állami Gazdaság vízlevezető árkait is figyelembe véve — részben víztelenítik a Pogányvölgyét. Az utóbbi években megkezdett munka máris mutatja eredményeit Pamuk és részben So- mogyvár, öreglak, Buzsák, Lengyeltóti rétjein, legelőin. Tavaly a járásban 496 557 forint állami támogatással, 1 070 867 forint összköltséggel 21 község területén 66 kilométeres szakaszon — mintegy 3500 hold területet érintve — víztelenítettek, és rendezték a belvizeket. Az idén Balaton- lellén, Látrányban, Viszen, Somogytúrban és Somogybabo- don végzik el ezt a tennivalót. A rétek járási átlagban csak 10—12 mázsa szénát adnak, viszont a legelők termésátlaga — zöldben számítva — 25—28 mázsa között mozog. A termésátlagok fokozása végett a legelők és rétek szakszerű ápolására és karbantartására van szükség. A talajerő- utánpótlás (trágyázás, műtrágyázás) mellett a nagy állattenyésztő községek legelőin vegyszerrel fogják a gyomot irtani. A szakaszos legeltetés nem megy úgy, mint kellene, pedig ezzel a módszerrel az állatok mindig újabb gyepnövényzethez jutnak, és a legelőket jobban kihasználják. A járás szorgalmazza, hogy a nagyobb legelőterületekkel rendelkező községekben bevezessék a szakaszos legeltetést. Balaton- szentgyörgyön, Buzsákon, Lengyeltótiban, Látrányban és Balatonújlakon már így legeltetnek. A legelők felújítását már a múlt évben megkezdték a járás gazdaságai: mintegy 250 holdon füvesítettek. A következő években 6—8 község legelőjét újítják feL A járás termelőszövetkezetei célul tűzték, hogy a második ötéves terv végére a tejtermelést 25 százalékkal, a sertéshizlalási tervet pedig 28,7 százalékkal növelik. A közös tulajdonban levő szarvasmarhák számát 4500-ra, ezen belül a tehenekét 1500-ra emelik. Ezek a célok csak úgy valósulhatnak meg, ha a szövetkezetek megteremtik a szükséges takarmányalapot. A legelőgazdálkodást tehát az állattenyésztők közreműködésével gyorsan, következetesen meg kell javítani. Druzsin Imre járási főállattenyésztő gőzéit és vezetőit a korszerűen fölszerelt üzemekkel szemben. Tudjuk, hogyan született Kaposváron a vasipar, örülnünk kell annak, hogy ilyen üzemeink is vannak. Azon kell lennünk, hogy mielőbb változtassunk a jelenlegi helyzeten; minden munkás és vezető tegye meg a tőle telhetőt, hogy ezek az üzemek is azt adják, amit a népgazdaság, a terv megkövetel tőlük. A helyzet figyelemtoevétele ment meg attól, hogy bárki is a demagógia hibájába essen, amikor az üzemek mostani problémáinak megszüntetését, orvoslását sürgeti. Nem tévesztették szem elől ezt a tanulságot a szakszervezeti bizottságok sem, nem támasztottak népszerűnek látszó, olcsó, ám gyakorlatilag teljesíthetetlen követeléseket; különbséget tettek kívánságok és reális lehetőségek között. Éppen ez a fajta tárgyilagosság adja jelentésük értékét. Azt tartották fő céljuknak, hogy őszintén, szépítés nélkül vázolják fel üzemük helyzetét, és azokra a kérdésekre irányítsák a figyelmet, amelyeket számottevőbb nép- gazdasági beruházás nélkül is meg lehet, meg kell oldani. Ilyen szellemben, ilyen egészséges légkörben tárgyalta meg a vizsgálati anyagot az SZMT megyei elnöksége is. Az ember nem statisztikai szám Száz szónak is egy a vége: a korszerűtlen gépek, a zsúfolt, nehezen rendben tartható műhelyek valóságos veszélyforrások, ezért ha valahol, akkor ezekben az üzemekben a szak- szervezeteknek különösen éberen kell őrködniük, hogy minden megtehetőt megtegyenek az emberek biztonságáért, egészségvédelméért. Ez a szellem hatja át mindkét üzem szakszervezeti bizottságát. Azt tartják, hogy a munkásvédelem helyzete nem mérhető csak statisztikával; nem lehet ítéletet alkotni csupán abból, hogy egyik időszakban kevesebb a baleset, mint azelőtt; az ember nem statisztikai szám; fájdalmas és elszomorító dolog, ha csak egyetlen munkás válik is baleset áldozatává. Ez az emberekért érzett mélységes felelősségérzet vezérli a szak- szervezeti bizottságok és a pártszervezetek mindennapos munkáját, valamennyi intézkedését. Az emberekről való gondoskodás jellemzi tevékenységüket. Részt vesznek a tervek kimunkálásában; a műszaki fejlesztésre vonatkozó javaslatokat gyűjtenek és továbbítanak a gazdasági vezetőknek, á velük együttműködve fáradoznak azon, hogy elkerüljék a baleseteket, őrködnek a dolgozók törvényben biztosított jogainak megadásán, és ezenkívül is sokat tesznek, hogy könnyítsék a dolgozók munkáját, javítsák életkörülményeiket. Apróságnak látszik, pedig a valóságban nem az, hogy például a TRANSZVILL szak- szervezeti bizottsága 300 embernek szerzett hulladék fát, s majdnem annyi kedvezményes tüzelőutalványt osztott szét. Közbelépésére vonta visz- sza azt az intézkedését a gazdasági vezetés, hogy öthónapos terhes anyát osztott be éjszakai műszakra. Figyelmeztették a vezetőkeit arra, hogy csökkentett munkaidejű dolgozókkal túlóráztattak törvényellenesen, természetesen a »tervteljesítés érdekében«. A múlt évben ötször kellett erélyesen beavatkozniuk, mert a védő- ételek minősége és mennyisége nem ütötte meg a kívánt mértéket. Figyelemmel kísérik a közétkeztetés helyzetét. A Világítástechnikai Vállalat szak- szervezeti bizottsága meg elintézte, hogy a várostól távol levő üzem kapjon üzemorvost, s ezzel sok fáradságtól, munkából való kieséstől mentette meg az embereket. Olyan »apróságra« is kiterjedt a figyelmük, hogy a műhelyek ablakaira szereljenek rolókat, illetve gondoskodjanak ventillátorokról, mert a bezúduló erős napfény, a nagy meleg idegesítette, fárasztotta az embereket, s akadályozta őket a munkában. Huzat, rossz levegő, kötőhártya-gyulladás, reuma és a többiek... A szakszervezeti bizottságok állandóan vizsgálják azt is, hogy mi okozza a gyakran előforduló baleseteket, illetve betegségeket. S igen sokszor megtalálják a gyógyírt. Megállapították, hogy a balesetek hátterében nemegyszer az rejtőzik, hogy a gépen nincsenek vagy fabaibkát sem érnek a védőeszközök. Mindkét vállalatnál például kézzel helyezik be a munkadarabokat az esztergagépbe. A forgácsolóműhelyben a dolgozók hidraulikus emelő hiányában gyakran félmázsás darabokat emelnek az esztergapadra. A jelentéskészítők is és a vitában felszólalók is tárgyilagos san szóltak a munkások felelőtlenségéről vagy kényelmességéről is. Előfordul, hogy puszta kényelemből nem használják a védőszemüveget, s emiatt gyakori a kötőhártyagyulladás. Akadt, aki a védőeszközök gyenge minőségét kifogásolta. ám a vitában részt vevő szakszervezeti funkcionáriusok határozottan amellett foglaltak állást, hogy a művezető, a csoportvezető igenis követelje meg a felügyeletére bízott emberektől a munkásvédelmi előírások megtartását, s akinek a jó szó nem használ, azt vonják felelősségre. Fölvetették a TRANSZ VILL-ból, hogy igen nehéz a védőételre jogosult dolgozók kedvére tenni: egyiknek a kakaó tetszik, a másiknak ez nem jó. Előfordult, hogy a védőételként M- adott sajtot, tejét eladták, s az érte kapott pénzt cigarettára vagy italra költötték. Szóba jött — a jelentés is tartalmazta —, hogy a TRANSZVILL-ban különösen a hó végi hajrák idején nagy a rendetlenség, a szakszerűtlen anyagtárolás, a zsúfoltság. A műhelyekben nemegyszer amiatt keletkezik baleset, hogy a munkás megbotlik, elesik bennük. A rendteremtés egy fillérbe sem kerülne, csak egy kis figyelmet, tisztaságszerete- tet kíván a csoportvezetőktől. A rossz szellőzőberendezések, a Mnyithatatlam ablakok, a nem Melegítő világítás, a nagy zajjal működő gépek is gyakran idéznek elő betegségeket, pedig e hibák nagy részét egy kis leleményességgel megszüntethetnék. A szakszervezeti bizottság határozott álláspontja például az, hogy a karbantartásra átvett gépeket ne adják vissza védőberendezések nélkül. Megemlítették a régóta hangoztatott panaszt most is: nincs elegendő szociális-kulturális célokat szolgáló helyiség, nincs mosdó, nincs ebédlő, nincs kultúrterem, nincs elég öltöző. És azt is, hogy építhetnének az idén fürdőt, a pénz is megvan rá, csak nincs vállalat, amely megcsinálná A panaszok jogosak, orvoslásuk nemcsak a szakszervezet feladata, hanem a budapesti törzsgyáré is. Közös érdek, hogy Kaposváron is jól menjenek a dolgok, elfogadható körülmények között dolgozhassanak a két vasipari üzem munkásai. Varga József 5H5H5H5H5BSHS25ESHSH5E5i2SH£HSE5HSiE5HSH5H5H5HHH5H5HSS5iSSH5H5Hi5H5H5HS25E5ESH5H5Z5H£HSHHH5H5E5íl5i£5H5HEiHSH5H5H5S5H5HSHSH5S5HSH5H5HSH5H5H5H5H5H5S5H5H5HSESH5HFH5iE15H5HSHSH5HSE5HSHíic55SE CS. HORVÁTH TIBOR — ZÓRÁD ERNŐ: A CAPUAI FENEVAD (9) Előzmények: Az időszámításunk előtti 74. esztendőben egy éjszaka összeverekednek a capuai gladiátorok. Az őrség beavatkozik, erre a verekedők dühe a katonák ellen fordul. Spartacus nagy vezéri rátermettséggel úgy irányítja a küzdelmet, I hogy a lázadóknak vé- I gül sikerül kitörniük a ^gladiátor-laktanyából. EZALATTŰAPUÁBAN... y^HALÁLOSAN^. /elcsigázottak llheá F, N€K. KÉT MANIPULUS áPJ PIHENT EMBERREL SfeL,délre utolérem MyJ ÉS FELAPRÍTOM AZ SíM EGÉSZ MOCSKOS JPPK^V CSŰRHET. K VÉRES HARC VOLT! ALIG HETVENEN MARADTUNK. . KÉTSZÁZBÓL- J DéMÁMORITQ a győzelem!. SZABADOK vagyunk! , ( Helyes. NYOMBAN KIADOM A PARANCSOT. Fegyvereket is találtunk, és Élelmet BŐSÉGGEL. MEG i -HÁROM HORDO \ BORT. a Spartacus vegre pihenőt ENGEDÉLYEZ. A SZÖKEVÉNYEK megrohannak EGY FÉNYŰZŐ VILLÁT, ES LETÁBOROZNAK A HŰS - FALAK KÖZÖTT. < Állj őrt■ A HORDÓKNÁL. MNOGO. EGY ' KORTYOT SE MERJEN INNI . l SENKI! <1 téu Fnneka n 'gladiátormutatványnak A VÉGEN BIZTOS, HOGY NEM V LESZ KEGYELEM! . NAK ERŐLTETETT MENETBEN KÖZELEDNEK FELÓL. NYOMUKBAN KIVÁNCSIAK ms FELÖL. NYOMUKBAN KIVÁNCSIAK TÖMEGE. Felv/rract. á GLADIÁTOROK MAROKNYI CSOPORTJA GYORS LÉPTEKKEL HALAD DÉL FELÉ. CSAK EL-EL, MINÉL MESSZEBB CAPUÁTŐL!.AZ ÉLEN SPARTACUS ODÉBB. A TÖMEGBEN MNOGO. TAR SAI MÁR MEGBOCSÁTOTTAK NEKI! RÁSZOLGÁLTA KÜZDELEMBEN. .
