Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)

1963-08-09 / 184. szám

Sommi Héplap ’ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Amiről az anyakönyvek beszélnekj A 17-tól a 70 éves átlagéletkorig TELEVÍZIÓSZERVÍZ SIÓFOKON A SÍROK ELPORLAD- " TAK, a fejfák is. A könnyek elapadtak, csak az ezemyolcszázkdlencvenhatos halotti anyakönyv beszél. Szo­morú sorsokról, családi tragé­diákról, anyai fájdalmakról. Csak elképzelni tudjuk a ret­tegést, amely eltölthette az öreglaki édesanyákat, amikor megtudták, hogy édes terhet hordanak szívük alatt, gyere­kük lesz. A kemény kötésű anyakönyv lapjai mindennél ékesebben vallanak ezekről a fájdalmakról. Ezemyolcszázküencvenhat — ez volt az az év, amikor 17 év volt az átlagos életkor ebben a kis faluban. Közigazgatásilag Pamuk is öreglakhoz tartozott, lakossága körülbelül fele volt a mostani öreglaknak, a halál viszont dúsan aratott. Negy­venhét halálesetet jegyeztek be abban az évben az anyakönyv­be. (1962-ben csak 23-af.) Ször­nyű tragédia a legtöbb. A negyvenhét ember közül mind­össze tizenegyen kerülték el az ötven évet. Huszonhármán még életük első születési év­fordulóját sem érték meg. Föld alá vitte őket valamilyen ször­nyű kór. Közülük jó egynéhá­nyat még csak nem is ismer­tek, vagy ha ismerték is, te­hetetlenül álltak vele szemben. El kellett fogadniuk a pap vi­gasztalását: »Isten rendelte így, bele ken nyugodni.-« Magam été képzelem a gyász­menet bús arcait, a meggör­nyedt Tiborcokat. Tizenhét _ev és pár hónap volt akkor az át­lagos életkor. Halva születtek gyerekek, 9 akik étve jöttek a világra, azok közül is soknak a neve mellé hamarosan oda­került az anyakönyvben, hogy élt 3 napot 2 hetet, 4 hónapot vagy egy évet. A halál oka P®“ dig legtöbbször -gyengeség«, •»tüdősorvadás", »toroklob", »vízkor«, »tüdővész«, »görcs«, »bélhurut« és »ismeretlen«. A szülők foglalkozásaként pedig ilyen megjelölések olvas­hatók: »béres«, »napszámos«, »cseléd«. Ami tudásúkat, ismereteiket illeti, arra könnyen következ­tethetünk abból, hogy a halál­eseteket bejelentők tollhoz nem szokott kézzel, nagy nehezen húzták oda a papírra — ne­vük helyett a keresztet. • * * U OST FORDÍTSUNK 66 EVET a nagy időkeré­ken. Lapozzuk fel a mostani anyakönyveket. Először elké­Negyvenkét középiskolai tanárt neveztek ki megyénkbe (Tudósítónktól.1 Szeptembertől ezer-egyszáz­zal többen járnak megyénk középiskoláiba, mint az elmúlt iskolai évben. Böhönyén, Ba­la ton bog! áron és Igáiban az idén kezdődik meg a középis­kolai oktatás. Már csaknem mindenütt betöltötték a kö­zépiskolai tanári állásokat, összesen 42 új tanárt nevez­tek ki megyénk középiskolái­ba. Tizenkét fiatal tanár egye­temet, kilenc pedig főiskolát végzett. Ezenkívül tizenegy általános iskolai tanárt is kö­zépiskolába helyeztek. A fiatal nevelők között olyanok is vannak, akik tanári pályájukat abban a középisko­lában kezdik el, ahol nemré­gen még tanulóként ültek a padban. Az új tanévben valamennyi általános gimnáziumba je­lentkező diáknak lehetővé vá­lik a középiskolai továbbtanu­lás. A technikumokba azon­ban csak korlátozott számban vehettek föl jelentkezőket, pedünk, s irtózatos nagy baj­ra gyanakszunk. Mi az, kihal a falu? — kérdjük ijedten, mi­velhogy a születési anyakönyv­ben tavaly egész évben öt új­szülött nevét látjuk, öregla­kon lassan telik a nagy könyv, évről évre kevesebb a bejegy­zés. Megijedni azért nem kell, ellenkezőleg, Igen-igen megör­vendeztető jelenség ez. Külö­nös dolog történik. Lengyeltó­tiban anyakönyvezik az öreg­laki szülök gyermekeit; oda­érünk, hogy senki sem büsz­kélkedhet azzal, hogy ott látta meg a napvilágot, ahol apja, nagyapja, de még talán annak a szülei is éltek, s az anyaíöld- be temetkeztek — mivel Len­gyeltótiban van a szülőotthon, s csak azok nem jutnak el oda, akiknek már nincs rá idejük, vagy a maradiság tartja még őket karmai között. Bizonyos, hogy kevesebb gyermek születik, mint régen, de ebben nem önzést, hanem tudatosságot, megfontoltságot kell látni. Nincsenek éhező gyerekek sem. A legtöbb gye­rek a cigányoknál található, s bizony ahogy az ember bele­pillant sivár, nyomorúságos életükbe, az a vélemény ala­kul ki benne, hogy ezeket az édesanyákat a harmadik, ne­gyedik gyerek után nem ártana rábírni a terhességmegszakítás­ra. Mert ha megkérdezik tő­lük, hány gyereket akarnak, a válasz általában így hangzik: »Hát én azt megmondani nem tudom.« A halotti anyakönyv sem rejt annyi tragédiát, mint egyko­ron. Tavaly például huszonhár­mán haltak meg a faluban; kis­gyermek csak egy volt köztük, heveny hörghurutban halt meg, utána egy 1927-es szüle­tésű asszony volt a legfiata­labb, rákban halt meg. A töb­biek mind hatvan éven felüli; sokan nyolcvan évnél is maga­sabb életkort értek meg. Úgy­hogy az átlagos életkor a 70 év körül mozog, inkább valamivel magasabb is. Él a községben egy anyóka, akinek az idén ün­nepelték a századik születés­napját, és még jó egészségnek örvend. Persze nemcsak a tudomány­nak kellett gazdagodnia, sok minden közrejátszott, hogy hatvanhat év alatt így alakult, hosszabbodott meg az emberi életkor öreglakon. Nyugodt, biztonságos életet kellett te­remteni, olyan körülményeket, hogy a parasztember ne csak akkor egyen például húst, ami­kor vagy ő, vagy a tyúkja meg­betegedett, s hogy ne hordozza magában anyagi kényszerből egy életen keresztül a betegsé­gét, legyen orvos, akihez bár­mikor bizalommal mehet ba­jával, a gyerekeket féltő gond­dal vigyázza a falun is egyre fejlődő egészségügyi hálóza­tunk, a védőnői, az óvodai, a napközi otthonos hálózat. Nem alaptalan, nem irreális az a re­ményünk, hogy az emberi élet­kort még tovább hosszabbít­suk _ Targa József A Finommechanikai Vállalat siófoki kirendeltségén televíziót is javítanak. Képünkön: Irányi Ferenc és Németh Imre műszeré­szek munka közben. Közlekedési balesetek Zaccomer Lajos Kaposvár, Ballakúti utca 2. szám alatti lakos Bárdibükkben motorke­rékpárjával az árokba hajtott és felborult. A baleset oka Horváth Imre Mezőcsokonya. József Attila utca 2. szám alatti lakos szabálytalanul ka. nyarodott kerékpárjával, Zaccomer el akarta kerülni gázolást. Baiatoru boglár és Fonyód között Sig. Pizzi Amleto olasz állampolgár személygépkocsi­jával összeütközött az Andrej Ocsics csehszlovák állampol- ' vezette személyautóval. Az olasz gépkocsivezető ugyan­is nem tartotta meg a köve­tési távolságot. Jár ószláv Manyicsek csehszlo­vák állampolgár Siófokon sze- I mélygépkocsijával elütötte Seffer Ferenc budapesti la­kost. Setter stoppolni akarta az autót, és féktávolságon be­lül elé ugrott. Lábát törte. A maharadzsa <**•>} lepkét fog {•** Balatonlellén Koch György budapesti lakos motorkerék­párjával elütötte az úton gya­log haladó Fürjes Elekné Ba­la tonlelle, Rákóczi utca 126. szám alatti lakost. Fürjesné könnyebben megsérült. A bal­eset oka: Koch figyelmetlenül vezette motorkerékpárját. Kiss Kálmán Siójut, Petőfi utca 21. szám alatti lakos fi­gyelmetlenség következtében Siójuton elütötte motorkerék­párjával az úttesten gyalog haladó Tihanyi József Siójut, Petőfi utca 37. szám alatti lakost. Tihanyi nyolc napon Sziqt&rf á arü&s eejethd A kaposvári szülészet alag­sorában, két egymás mellett levő szobában laknak a Pécsi Orvostudományi Egyetem utol­só éves hallgatói. Július 30-a óta ridegek a falak, az eddig ott függő festmények, rajzok, metszetek hét napra átvándo­roltak a kórház művelődési termébe. Itt nyílt meg Szalay Zoltán szigorló orvos kiállítá­sa. Az ábrándos szemű, magas fiatalember egy éve van Ka­posváron szakmai gyakorlaton. A kiállított képeket azóta fes­tette. A házi tárlatra eljöttek a kórház orvosai, az egyetemi társak, a városban élő fiatal festők és szobrászok, képző- művészetet kedvelő tanárok, mérnök barátok. A kiállított képek szenvedélyes vitát vál­tottak ki a látogatókból. Sokan Picasso, Braque, Modigliani, Bemard Buffet és mások hatá­sát kifogásolták, mások a fény és árnyék geometriai ábrák­ra bontását. Mindenkinek volt baráti megjegyzése, véle­ménye, tanácsa, mindenki el­magyarázta, mi tetszik, mi nem. Aki nem jutott szóhoz a megnyitón, azzal búcsúzott a huszonöt éves amatőr festőtől, hogy majd valamelyik nap meghányják-vetik a kiállítás tapasztalatait. — Ez az első nyilvános sze­replése? — Nem . .. Tavaly már ki­állítottam egyszer a kollé­giumban. Harminchat grafi­kám, akvar ellem és oiajfest- májegii« — Régóta fest? Elméláz, mintha távoli em­lékeket kutatna. — Pedagógusok a szüleim. Édesapám nagyon szereti a képzőművészetet. Sok ilyen tárgyú könyve van. A háború­ban ellőtték a jobb kezét, negyvenkét éves korában meg­tanult írni, rajzolni a ballal... Nagyon szeret festőkről elő­adást tartani. Már kiskorom­ban kiállításokra vitt. Együtt néztük meg Budapesten a Munkácsy-kiállítást. — Szóval tőle kapta az in­dító lökést? Bólint. — Mindig segített. Megmu­tatta. hogyan kell akvarellel dolgozni, a festéket felrakni... Harmadikos gimnazista ko­romban Rembrandtot másol­tam. — Hol járt gimnáziumba? — Győrzámolyi születésű va­gyok, a megyeszékhelyen vé­geztem a középiskolát, aztán Pécsen folytattam tanulmá­nyaimat az Qrvostudományin. Sokáig az volt a KISZ-mun- kám, hogy dekorációkat készí­tettem. 1959 óta festek igazán. Kaposvárra, a gyakorlóévre terelődik a szó. — Amikor megérkeztem, el­ső utam a múzeumba meg a Rippl-Rónai villába vezetett. Jó hatással volt rám, hogy megismerkedtem a kaposvári képzőművészekkel.,. Az ismerősök, kollégák és barátok szerint a »Tanulmá­nyok egy etmeosztalyrol" című tizenhét rajzból álló sorozat a kiállítás legsikerültebb alkotá­sa. Ebben találkozott igazán az orvos és a műkedvelő fes­tő: — Igen .:: én is éreztem ezt. Amikor az elmeosztályon dol­goztam, ötven-hatvan rajzot készítettem naponta a betegek­ről .; j — Mi ihlette erre? — Véleményem szerint egyes emberi tulajdonságokat kendő- zetlenebbül elkaphat itt az ember. Nagy hatással volt rám a kiégett betegekből áradó szo­morúság ... Az egyik kolléga kórházi ru­hás nőt vezet a rajzsorozathoz. Az egyik vázlat modellje. Amikor megismeri magát, mo­solyra derül, sokáig rázogatja Szalay Zoltán kezét. A fiatal szigorló orvos az es­téit lopta meg, hogy megren­dezhesse a kórház segítségével a kiállítást. Pedig egyre keve­sebb a szabad ideje, nyakán vannak a szigorlatok. Szalay Zoltánból hamarosan doktor lesz, ha minden sikerül — S hova kérte magát? — Természetesen ide... Ka­posvárra — néz rám csodál­kozva, hogy miért kérdek ilyet. Hirtelen megragadja romát. — Mit gondol, sikerül? Remélem. belül gyógyuló sérüléseket szenvedett Balatonszentgyörgyön -4n- derka József Kaposvár, lírányi Dániel utca 17. szám alatti la­kos a 13. sz. AKÖV tehergép­kocsijával elütötte Bánáti Jó­zsef nagykanizsai lakost. A baleset oka: Anderka szabály­talanul tolatott gépkocsijával Fonyódon Sáfrány György budapesti lakos motorkerék­párjával leszaladt az úttest­ről egy fának ütközött, és a helyszínen meghalt. Meláth József pécsi lakos személygépkocsijával felborult a 641-es úton. Felesége súlyo­san megsérült. Lászlómajorban az Épület- szerelő Vállalat tehergépkocsi­jára menet közben felugrott Bácsai János. Amikor később le akart szállni, beleakadt a pótkocsiba: Súlyosan megsé­rült, kórházba szállították. Zamárdiban Gárdái Ferenc székesfehérvári lakos sze­mélygépkocsijával összeütkö­zött a Túli György budapesti lakos vezette személygépkocsi­val. Túli Györgyné súlyosan megsérült. A baleset oka: Gárdái nem adta meg az át­haladási elsőbbséget a másik gépkocsinak. Janó József palimi lakos Szent balázsoni motorkerékpár­jával az árokba fordult, és életveszélyes sérüléseket szen­vedett. A baleset oka: Janó nagy sebességgel haladt, és egy kanyarban elvesztette uralmát a motor fölött. Siófokon Kádár Istvánná Siófok, Bajcsy-Zsilinszky utca 96. szám alatti lakos személy- gépkocsijával szabálytalanul kanyarodott, és nekirohant egy útszélen parkírozó War- szawának. 1800 forint kár ke­letkezett. Takács József szentendrei lakos motorkerékpárjával el­gázolta az úttest szélén hala­dó Pécseli Károly és Macsák Lajos lepsényi lakosokat. Ta­kács pótutasa, Bakonyi Sán­dor és Pécseli agyrázkódást és koponyaalap] törést szenve­dett. Macsár ugyancsak súlyo­san megsérült. Manilában kolerajárvány ütötte fel a fejét A Fülöp-szigeti egészségügyi minisztérium közlése szerint több haláleset is előfordult. Kolerában megbetegedett em­berek százait kezelik a városi kórházakban. Harc a maffia ellen sojzoác A kutyás hölgy Nem Csehov hallatlan szépsé­gű elbeszéléséről van szó, ha­nem egy olyan történetről; amelyben nincs semmi líra. Hacsak nem nevezzük lírának azt, ami Mrs. Goldfaden gazdag chicagói asszonyt négy kutyá­jához fűzte. A — nemrég el­hunyt — gazdag özvegy való­sággal imádta kutyusait, »akik-« külön lakosztályban laktak. A fő kedvenc — egy »Jimmy« ne­vű farkaskutya — a lakosztá­lyon belül is külön, előszobá­val bíró teremben tanyázott. Nos, ez a Mrs. Goldfaden négylábú kedvenceire hagyta nem jelentéktelen vagyonát, és a rokonok most megtámadták a hagyatékot. Az Egyesült Álla­mokban nem szokatlanok az ilyen perek, amelyek különle­ges végrendeletek körül forog- ’ nak. Egy Vanderbilt-1 eszárma­zott — öreg hölgy, akinek fér­je szintén milliomos volt —> még él, de máris nagy kala­majka van a hagyatéka körül, mert a Dürrenmatt-színműből kilépett rozzant hölgy gyönyö­rű olaszországi várkastélyát és klasszikus festményeinek árát beteg lovak ápolására kívánja hagyni. Vannak amerikai ügy­védek, akik az ilyen különle­ges hagyatéki ügyek specialis­tái: abból gazdagodtak meg, hogy kutyák és lovak anyagi érdekeit védelmezik. — Állam­berendezkedésünk humanizmu­sa nem tűrheti a szegény, véd­telen állatok jogainak sárba- tiprását! — jelentette ki egy ilyen New York-i ügyvéd nem­régiben a bíróság előtt. És az emberek jogai? Az ügyvéd úr szerint nyilván ez már sokkal elhanyagoltra több mennyiség. Hiszen egy szegény flótás jog­védelméért nem lehet állati ho­noráriumot zsebre vágni... A. Hétmilliós példányszámú napilap A legnagyobb japán napi­lap, az Asahi Shimbun (Haj­nali Újság) hivatalosan négy és fél millió példányban je­lenik meg. Ezt azonban puszta szerénységből állítja: négy és fél millió olvasójá­nak ugyanis két lapot ad na­ponta: egyet reggel, egyet délután. Az esti kiadás egé­szen más, mint a reggeli, két és fél millió példányban lát napvilágot, tehát az Asahi napi teljes példányszáma hétmilliói. Az Asahi egyidejűleg jele­nik meg Japán négy nagyvá­rosában Tokión kívül: Oso­kában, Nagoxában, Kokurá- ban és Sapporóban. A vidéki kiadásban az első oldal pon­tosain azonos a fővárosival, a többi helyenként változik. Az Asahinak kilenc repülő­gépe és egy helikoptere van. A legérdekesebb ultramo­dern berendezés a lap szol­gálatában az 1959-ben felál­lított »távnyomda«, amely­nek segítségével a Tokiótól több mint 900 km-re levő Sapporo helyi kiadásai ál­lítják elő. • * * Az igazgató rászól egyik tiszt­viselőjére: — Hallja, Klofác, vegye ki szájából azt a cigarettát, tele íüstöli a helyiséget. — Bocsánat, igazgató elvtárs — mondja Klofác —. ez nem cigaretta, hanem ceruza. — Mindegy — kiáltja erélye­sen az igazgató —, maga nekem ne szívjon itt ceruzát se! A szicíliai maffia terrorszer- ka+ vezet felgöngyölítésére indított akciója során az olasz rendőr­ség augusztus 2-ig hatszáz em­bert tartóztatott le. Megtalál­ták a maffia több fegyver- és Lajos Géza lőszerraktárát is, Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébe# Kaposvár. I^atmka Sándor utca A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom