Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)
1963-08-30 / 201. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1963. augusztus 38. Németh Ferenc elvtárs előadói beszéde (Folytatás az 1. oldalról) dolgokat javasol. Meg nem értésből, bizonyos fokú szakem- ber-ellenességből fakadnak ezek a támadások. A maradi Akadnak a szakemberek között olyanok is, akik nem állják meg helyüket. Némelyek megijednek a nehézségektől, mások pedig visszaélnek azokkal az anyagi lehetőségekkel, amelyeket az állam biztosított részükre. Vannak, akik arra igyekeznek berendezkedni, hogy az állami támogatás lejárta után továbbállnak. Erre azonban ma már egyre kevesebb mód nyílik. A szövetkezeti parasztok ugyanis már eleve fenntartással fogadják azt a szakembert, aki minden két évben változtatja a helyét. A mezőgazdaság jellegéből fakad, hogy csak hosszabb idő múltán mutatkoznak eredmények. Ezért fontos az agronó- musok stabilizálódása. Határozottan meg kell mondani, hogy általában ellene vagyunk a szakemberek vándorlásának. Csak kivételes esetekben helyeselhető az áthelyezés, a munkahely-változtatás. Elkerülhetetlen, helyes és szükséges például az, hogy egy gyenge szövetkezetbe, amelynek szakmai vezetése nincs megoldva, jól képzett agronómust irányítsanak át. Van azonban a fluktuációnak egy másik formája is: az alkalmatlannak bizonyult agronómus vándorlása Ismerünk néhány ilyent. Közülük csak egyet említek meg. Merényi László mezőgazdász Berzenoén kezdte a munkát. Itt nem vitte sokra. A községből, sőt a csurgói járásból is csakhamar távoznia kellett. A szomszédos nagyatádi járásban először Háromfára került. Aztán Segesd volt a következő állomása. Itt is hibát hibára halmozott, eljátszotta a hitelét. Ma már nem dolgozik Somogybán. Németh elvtárs ezután elemezte a szakemberek állami támogatásának tapasz lalatait, s hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek is mindent tegyenek meg azért, hogy szakemberük ne kívánkozzék el tőlük, hanem tartósan náluk maradjon. A továbbiakban hangsúlyozta: úgy dolgozzon és úgy viselkedjen az agronómus, hogy munkájával és magatartásával ne Németh elvtárs a továbbiakban körvonalazta az agronó- musok sokrétű feladatait. Tennivalóik közül kiemelte a tervezést, az üzemszervezést, a haladó agro- és zootechnikai eljárások alkalmazását. Részletesen beszélt a tervek megalapozottságának szükségességéről. Felhívta a szakemberek figyelmét, hogy az éves tervet év közben is nézegessék, így könnyebben módot találhatnak a kiesések pótlására. Beszélt arról, hogy a tervek készítésekor a szakemberek ne csak egy év lehetőségeit és tennivalóit vegyék számba, hanem gondoljanak arra is, hogy mit kell tenni a gazdálkodás, a jövő megalapozásáért. Az üzemszervezésen belül — folytatta — évről évre nagyobb feladatot jelent a gépek munkájának megszervezése. 1960-ban 1205 erőgép dolgozott a tsz-ekben, most pedig 2709 traktoruk van a tsz-eknek és a gépállomásoknak együttvéve, így lehetőség van arra, hogy szinte valamennyi talajmunkát és a szállítások zömét a gépek végezzék. A traktorok munkájának jobb kihasználásához az szükséges, hogy a szövetkezeti agronómus a tsz- ben dolgozó összes gépet megfelelően irányítsa. A gépállomásokon elpanaszolják, hogy időszakról időszakra kevesebb szerződést tudnak kötni, mint amennyi munka vár rájuk. Ez abból fakad, hogy számos szövetkezeti agronómus túlbecsünézeteket képviselő tagokkal nem lehet egyetérteni, meg kell győzni őket szemléletük tarthatatlanságáról. Csakis így várhatjuk, hogy a szakember nyugodtan dolgozhasson. ellenszenvet váltson ki magával szemben. A szövetkezeti gazdák ugyanis észreveszik a rendellenességeket, a fogyatékosságokat, és tudják, hogy kit kell mindezekért elmarasztalni. — A szövetkezeti gazdák — folytatta a továbbiakban — elsősorban azt várják el az ág- ronómustól, hogy jól lássa el szakmáját. Ne csak nagyvonalúan irányítson, hanem törődjön a termelés, a munkaszervezés apró részletkérdéseivel is. Aki nem ezt teszi, az nem várhat elismerést. Sajnos, sok mulasztás tapasztalható ezen a téren. Nagy József például, a marcali Vörös Csillag agronó- musa 1961 őszén nem kevesebb, minit 200 mázsa vetőmagot »-takarított meg«. Ebből az esetből még tavaly se vonta le a kellő tanulságot. Az idén tavasszal pedig nem járatta meg gyűrűshengerrel vetés előtt azt a földet, amelyet okvetlen meg kellett volna járatni. Ennek az lett a következménye, hogy nem kelt ki a növény, újra kellett vetni. Vagy Mernyén például Maj- láth György agronómus nem állította munkába az Orkán típusú gépet, pedig nagy szükség lett volna rá a silózásban. Csökölyből Csorba Elek, a szövetkezet agronómusa hamis jelentést küldött a tavasszal a járáshoz, ez is, oka volt annak, hogy elhúzódott a szántás és a vetés, mert késve csoportosíthattak át ide traktorokat. Szukákban leginkább Petres Imre agronómus a felelős azért, mert nemesített vetőburgonya helyett szokvány minőségű gumót ültettek el. Tetemes kár éri emiatt a szövetkezetei. Hangsúlyozni kívánom, hogy az agronómus sem engedhet meg magának felületességet, nem nagyolhatja el a dolgokat, hanem gondosan és pontosan számba kell vennie, hogy amit tesz, annak mi lesz a várható következménye. Tudnia kell, hogy egyetlen helyes intézkedésével nagy hasznot hajthat a szövetkezetnek, viszont csupán egyetlen elhibázott lépésével is százezrektől ütheti el a közös gazdaságot li saját gépeik teljesítőképességét, és nem a szükségletnek megfelelő mértékben számít a gépállomások gépi segítségére. Ilyenből akkor származnak a bajok, amikor a munkát nem tervezni, hanem végezni kellene. Az agronómus figyelmének sok mindenre, a szövetkezeti gazdaság egészére ki kell terjednie. Döntő többségük valóban átfogja az egész gazdaságot. Akadnak azonban ezen a téren is kedvezőtlen tapasztalatok. A leggyakoribb rendellenesség az, hogy az agronó- musok egy része csak a növénytermesztésben igyekszik ellátni feladatát, az állattenyésztéssel viszont vajmi keveset törődik. Ezt mondhatjuk el például Kovács Lajos pa- muki agronómusróL Nem meglepő ezek után, hogy Pamukon van a fonyódi járás leggyengébb tehenészete. Még egy példa a hasonló problémákra. A nagyatádi járás 25 szövetkezete közül 22 foglalkozik konzervgyári növények termesztésével. Ez az üzemág azonban csaknem teljesen kívül esik az agronómu- sok látókörén, pedig a tsz-ek bevétele szempontjából egyáltalán nem közömbös a konzervgyári növények termesztésének sorsa. Az évről évre fejlődő Nagyatádi Konzervgyárat a járás szövetkezeteinek kell ellátnia termelvdnyekkel. A konzervgyár fejlődése tehát nem kis mértékben függ a tsz- ek ez irányú munkájának megjavításától. Az agronómusok irányító munkájában fontos helyet foglal el a haladó agro- és zootechnikai eljárások alkalmazása, például a vegyszerezés, az öntözés, az állványos vagy hideglevegős szénaszárítás, az itatásos borjúnevelés, az ön- etetős rendszer bevezetése stb. Vegyük például a gyomirtó vegyszereket. Az idén a közös kukorica mintegy 40 százalékán már nem kellett kapálni A hun- gazinozás elterjedéséért sokat tettek a szakirányító szerveknél dolgozó mezőgazdászok is. Erre jellemző a kaposvári járás példája. Eredetileg hatezer holdas előirányzatot kaptak a megyétől. A járás mező- gazdaságának vezető szakemKülönös jelentősége van annak, hogy a szakember megfelelő kapcsolatot tartson a helyi szervekkel. Az agronómus semmire sem mehet az elnöknek, a vezetőségnek, a tagság túlnyomó többségének cselekvő támogatása nélkül. Fordítsanak nagy gondot az agronómusok a pártszervezettel való együttműködésre is. Termelőszövetkezeti pártszervezeteinket arra buzdítjuk, hogy a tőlük telhető legnagyobb segítséget adják meg az agronómusnaíc. Kommunistáink legyenek az elsők, akikre a szakember bizton és szilárdan támaszkodhat helyes elgondolásainak végrehajtásában. Bátorítsák, segítsék, támogassák őt, hiszen közös érdekük és közös feladatuk is, hogy a mezőgazdasági termelésben újabb és újabb eredmények szülessenek. Az agronómusoktól viszont azt kérjük, hogy bátran és bizalommal forduljanak segítségért pártszervezeteinkhez, kommunistáinkhoz. Minden fontos kérdésben igényeljék és fogadják is el a pártszervezet segítségét, hasznosítsák azt a politikai, szervező és mozgósí-' béréi — Deák János, a járási pártbizottság mezőgazdasági főelőadója, aki maga is mező- gazdasági mérnök, Pfeiffer Elemér, a tanács mezőgazdasági osztályvezetője és Tóth Károly, a járás főagronómusa — a megyénél, sőt országos szerveknél is eljártak azért, hogy több vegyszert kapjanak. Nagy érdemük van abban, hogy a járásban végül is több mint 9500 hold kukoricát vegysze- rezhettek. Elismerés jár ezért a kaposvári járás szakembereinek. Arra buzdítjuk őket is, másokat is, hogy a jövőben is bátran harcoljanak az újért, igyekezzenek elterjeszteni a mező- gazdasági termelés haladó módszereit. A mezőgazdasági termelés a forradalmi átalakulás korát éli. Ilyen korszakban egyetlen agronómus sem tekintheti egyszer s mindenkorra adottnak, egész életére érvényesnek iskolában megszerzett tudását. Az kell, hogy minden szakember állandóan bővítse ismereteit. A szövetkezeti parasztok szakmai ismereteinek bővítéséért is az agronómus teheti a legtöbbet. Azt várjuk a mezőgazdászoktól, hogy legyenek a szakismeretek aktív terjesztői, fáradhatatlan propagandistái. Több agronómusról is elmondhatnánk azt, amit a karádi Huminszky Józsefről, aki éveken keresztül vezette a szakmai tanfolyamot, és hallgatói az idei tavaszon már megszerezték a szakmunkás-bizonyítványt. A szakmunkásképzésnek megyénkben még csak kezdeti eredményei mutatkoznak. Sok helyen lebecsülik vagy még nem ismerték föl ennek jelentőségét. Évről évre több és több szövetkezeti tagot kell bevonni az oktatásba, mert megyénk termelőszövetkezeteinek 1980- ban mintegy 21 500 szakmunkásra lesz szüksége. tó erőt, amellyel a pártszervezetek rendelkeznek. Vannak ezen a téren is jó tapasztalataink. Belegen például Lőczi János agronómus jól együttműködik a pártszervezettel, amelyet Békés József párttitkár vezet, aki egyben a szövetkezet állattenyésztési brigádvezetője. A dolog természetéből fakad, hogy köztük nagyon erős munkakapcsolat alakult ki. Ennek eredményei nemcsak az állattenyésztésben, hanem a szövetkezet egész gazdálkodásában meglátszanak. Az elismerés és a dicséret hangján külön is szólok azokról a kommunista agronómu- sokról, akik rendkívül nehéz és bonyolult gazdasági, szakmai feladataik mellett nemcsak egyszerű tagként dolgoznak a pártszervezetben, hanem a szövetkezet kommunistáinak kérésére és akaratából elvállalták a párttitkári tisztséget is. Ilyen például Sávolyon Har- math János, Kuntelepen Borsi József, Nemesdéden Beke József elvtárs. A termelőszövetkezet gazdasági munkájának pártellenőrzésére vonatkozó elveink ismeretesek. Ezek azt írják elő, hogy a pártszervezet mindenkor ismerje a szövetkezet termelési és gazdálkodási feladatait, és azok végrehajtását segítse elő a pártmunka sajátos módszereivel. Azt is jelenti ez, hogy például az agronómust beszámoltatják vezetőségi ülésen vagy taggyűlésen. A párton kívüli szakemberek túlnyomó többsége komolyan veszi ezt a feladatát. Akadnak Igen fontos és felelősségteljes munkát végeznek az állami szakirányításban dolgozó szakemberek is. Többségük nagy ügyszeretettel és eredményesen dolgozik. Ezért dicséret és elismerés illeti őket. A tisztelet és megbecsülés hangján szólunk róluk. Közülük nem egy anyagilag előnyösebb helyet cserélt föl a tanácsi munkával. Az utóbbi években fejlődött, erősödött az irányító apparátus. A járási mezőgazda- sági osztályokra új, fiatal és lelkes szakemberek kerültek, akik jól együttműködnek a régebb óta ott dolgozó mezőgazdászokkal. Kölcsönösen kiegészítik egymás munkáját. Jól tudják, hogy aszerint értékeljük tevékenységüket, hogy járásukban hogyan fejlődnek, erősödnek a közös gazdaságok. A követelmények folyamatosan nőnek. Többet várnak tőlük tehát a tsz-ek is, és többet várunk tőlük mi is. Kérjük, hogy még jobban, még rendszeresebben foglalkozzanak a termelőszövetkezeti agronómusokkal, adjanak nekik még több helyszíni segítséget. Csökkentsék a papírmunkát, hogy a gyakorlati irányítás eredményesebbé váljon, még jobban kibontakozhasson. Több járásban tapasztaljuk, hogy a mezőgazdasági osztály havonta rendszeresen tanácskozik a szövetkezeti agronómusokkal. Ezek a megbeszélések — elsősorban a fonyódi és a marcali járásban — igen hasznosak, mert elősegítik a tsz-agromómusok szakmai és politikai ismereteinek gyarapítását. A barcsi járásban pedig helyszíni tapasztalatcseréket is rendeznek az agronó- musokmak. Üdvözöljük és helyeseljük ezt a kezdeményezést. Azt csinálják ugyanis, hogy a járás szövetkezeteinek agronómusai együttesen el-el- látogatnak egy-egy közös gazdaságba, ott alaposan körülNémeth elvtárs a továbbiakban a termelőszövetkezeti brigádvezetők munkáját elemezte. Elmondta, hogy a mindennapi munkák elvégzésében döntő szerepük van nekik. Legtöbbjük kora hajnaltól késő estig dolgozik. Ök vannak kapcsolatban a szövetkezeti tagokkal, a vezetőség és a tagság közötti kapcsolat megteremtői. Németh elvtárs felhívta az a groin ómusok figyelmét, hogy a lehető legnagyobb támogatást adják meg a munka közben a brigádvezetőknek. Ezután a termeléspolitika néhány főbb kérdését ismertette a megyei pártbizottság első titkára. Hangsúlyozta, hogy ezeket a problémákat a megyei vezetés legútóbb július 2-án részletesen megvitatta a termelőszövetkezeti elnökökkel és párttitkárokkal. Most a kenyérgabona-termesztés kérdéseit ismét külön is kiemelte Németh elvtárs. Megállapította, hogy az őszi vetésre való felkészülés szervezettebb és tervszerűbb minden eddiginél. — Csináljunk becsületbeli ügyet abból — mondotta —, hogy az idei őszön az előirányzott vetésterület utolsó négyszögölén is vessük el idejében a kenyér- gabonát. A nyáron 96 000 holdról takarítottunk be gabonatermést, most ennél nagyobb területein, 109 000 holazonban némelyek, akik lebecsülik a pártszervezetet, a párttagságot. Völgyi Mihály mesztegnyői agronómus például egy-két perc alatt felsorolt néhány adatot, és ezzel elintézettnek vélte a tavaszi munkák állásáról szóló beszámolót. Határozottan meg kell mondanunk, hogy az ilyen eljárással nem tudunk egyetérteni. néznek, és utána mélyrehatóan elemzik a látottakat, hallottakat. A továbbiakban ismertette Németh elvtárs a termelőszövetkezeti agronómusok • szakmai felkészültségének helyzetét. Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a középiskolát végzett szakemberek továbbképzésére a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. Méltatta a felsőfokú mezőgazdasági technikum eddigi működését. Ennek az új oktatási intézménynek az első végzős hallgatói a nyáron már munkába is álltak a mezőgazdaság különböző területein. A felsőfokú technikusképzés fontos feltétele, hogy ennek az intézménynek az épülete mielőbb elkészüljön. Ehhez Németh elvtárs kérte a felsőbb szervek hatékony támogatását. Ezután Németh elvtárs így folytatta előadását: — Nemcsak az államnak, hanem minden tsz-nek magának is erőfeszítéseket kell tennie, hogy a jövőben kellő számú mezőgazdász álljon rendelkezésre. Ennek elősegítésére a tsz-ek a jövőben több ösztöndíjast küldjenek iskolára. Azok a fiatalok, akik elhagyják az iskola padjait, és elfoglalják helyüket a termelőszövetkezetben, a szakmának leginkább csak az elméleti tudnivalóival vannak tisztában. Gyakorlati képzésűiére, nevelésűikre nagy gondot kell fordítani. Ez elsősorban az idősebb szakemberek feladata. Többségük na a ^ a jól tudja, hogy mi a kötelessége a fiatalok segítésében. Eszerint cselekszik például Ordacsehiben Töpler György, aki mielőtt nyugalomba vonulna, megtanítja Lempel János gyakornokot az agronó- musszakmára, a gazdaság irányítására, bevezeti a szakma mindennapos gyakorlati tudnivalóiba. Ezt az eljrást helyesnek és követésre méltónak találjuk. dón vessünk búzát és rozsot. Felhívta az agronómusok figyelmét, hogy rendszeresen ellenőrizzék a vetésterület nagyságát. Nem történhet meg az, hogy csak tavasszal kerüljön napfényre a mulasztás. A mezőgazdaság időszerű munkáinak értékelése után a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére, a tehénállomány növelésére kidolgozott megyei programot ismertette, majd értékelte a mezőgazdaság időszerű munkáit, végezetül pedig ezeket mondotta: — Ismételten hangsúlyozom, hogy eddigi munkájukért elismerést és köszönetét érdemelnek azok a mezőgazdasági szakemberek, akik a termelőszövetkezetekben, az irányító apparátusban vagy a termeltető vállalatnál dolgoznak. Arra kérjük őket, hogy legjobb tudásukkal munkálkodjanak a jövőben is mező- gazdaságunk felvirágoztatásán. Nem kis dologról, hanem nagy nemzeti ügyünkről van szó. Ez nemcsak megkívánja, hanem meg is érdemli, hogy sikeréért mindent megtegyen a hivatását szerető, a dolgozó parasztság, a nép sorsáért felelősséget érző valamennyi szakember. • » * A hozzászólások ismertetésére lapunk holnapi számában visszatérünk, A tanácskozás részvevőinek egy csoportja. Legyen gondjuk a termelés részletkérdéseire is Terjedjen ki figyelmük a gazdaság egészére, és bátran alkalmazzák az új eljárásokat Dolgozzanak a pártszervezettel egyetértésben Tekintsük becsületbeli ügyünknek a kenyérgabona vetéstervének teljesítését Javult a mezőgazdasági osztályok munkája, tovább növekszenek feladataik
