Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)

1963-08-28 / 199. szám

Hozzászólás a szoborügyhöz Hasznos tapasztalatcsere Tapasztalatcserére ment a Csurgói Faipari Vállalat veze­tősége a Barcsi Fűrészüzembe. A csurgói vendégek a korsze­rű parkettgyártást tanulmá­nyozták. Megismerkedtek a munkamódszerekkel, fogások­kal. A faipari vállalat igazga­tója, műszaki vezetője, párt­titkára megállapította, hogy a barcsiak módszerével odahaza nagyban fokozhatják a terme­lékenységet. Hazaérkezésük után tettekre váltották a tapasztalatokat. A csurgói dolgozók eleinte ide­genkedtek az új módszerektől, mert nem látták távlataiban a változtatás helyességét. Csur­gón azelőtt két műszakban termeltek annyi parkettát, mint most. A termelés emel­kedése meggyőzte a kétkedő­ket a barcsi módszer alkalma­zásának helyességéről. A fűrészüzem igazgatója el­küldte Csurgóra Veith Ferenc művezetőt, Fischer Mihálynéi és Fischer Mihályt, a parkett- műhely két legjobb dolgozóját, hogy adják át munkamódsze­rüket. A három barcsi parket­tás megmutatta a legésszerűbb munkafogásokat a csurgói szaktársaknaK. A tapasztalatcserének mind a két üzem hasznát vette. A barcsiak is vittek haza haszno­sítható módszereket. A jövő­ben is gyümölcsöztetni kell a két üzem kapcsolatát. Szabó Imre levelező Segített a Pamut Fonóipari Vállalat kaposvári gyára Kaposváron nincsen ele­gendő zöldségárusító hely. A Füredi utca környékén lakók azt kérték a Szövetkezetek So­mogy megyei Értékesítő Köz­pontjától, hogy nyissanak bol­tot a környéken, mert messze kell menni, ha zöldséget akar­nak vásárolni. A MÉK-nek át­hidaló megoldást kellett keres­nie az állandó szaküzlet meg­nyitásáig. Elhatározta, hogy felállít egy pavilont, azonban a környéken sehol sem volt megfelelő hely. Felkerestük a Pamut Fonó­ipari Vállalat kaposvári gyá­rának vezetőit. Inke Sándor javaslatára hozzájárultak, hogy a MÉK a Dallos Ida Leányott­hon udvarán állítsa fel a pa­vilont. A háziasszonyoknak nem kell zöldségért, burgo­nyáért, gyümölcsért a távoli boltokba, a piacra menni. Jó lenne, ha mindenhol ilyen megértőén segítenék a MÉK munkáját. Többször tárgyal­tunk például a Kaposvári Cu­korgyár vezetőivel egy pavilon felállítása ügyében. Mivel nem tudtunk dűlőre jutni, a városi tanács segítségével- máshol kel­lett elhelyezni a boltot. Biczó Péter a MÉK osztályvezetője LEVELEKBŐL' Gazdag József pusztaszent- györgyi olvasónk panaszolta, hogy a földművesszövetkeze­ti boltban vásárolt teleppel nem sokáig működtethette a rádiót, vissza kellett vinnie a boltba. A Somogy—Zala megyei Vas- és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat megkérte a Lengyeltóti és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezetet, hogy kártalanítsa a pana­szost. A nagykereskedelmi vállalat ugyanis június 18-án jóváírt két telepet a szövet­kezetnék. * * • Nagy Ferencné pusztako­vácsi olvasónk kifogásolta, hogy elmaradt a július 10-re hirdetett gyermekszakrende­lés. ötéves kislánya lázas volt, de hiába vitte el, hiába várakozott három órát. A Marcali Járási Tanács egészségügyi csoportja elis­merte, hogy a július 10-re hirdetett rendelés elmaradt. A gyermekgyógyász szakor­vos szabadságon volt, helyet­tese csak későn mehetett el a kórházból. Mire Pusztako­vácsiba ért, a páciensek már eltávoztak. Ezért csak Niklán tartott rendelésit. * * * A Kutas! Állami Gazda­ság kiskorpádi telepén dol­gozó kertészeti szakmunká­sok furcsának találták, hogy 3 forint 50 filléres órabért kaptak. Elpanaszolták, hogy Smajda János telepvezető nyersen beszél a dolgozók­kal Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága meg­vizsgálta a panaszt. Megálla­pította, hogy a bérszabály­zat szerint fizették a kerté­szeti szakmunkások bérét. Akkor kaptak időbért, ami­kor nem lehetett lemérni a teljesítményt. Smajda János valóban nyersen beszél oly­kor a beosztottakkal. Az igazgatóság figyelmeztette, hogy udvariasabban visel­kedjen. * * * Fazekas István kaposújla- ki olvasónkat a körorvos kórházi szakrendelésre küld­te. Június 25-én főorvosi el­lenőrzésen volt. Levelében azt kifogásolja, hogy a kör­orvos nem vette táppénzes állományba, s nem igazolta távolmaradását sem. Az SZTK kaposvári alköz­pontja a következő tájékoz­tatást adta a panasszal kap­csolatban: »Az orvos nem ve­hette keresőképtelen állo­mányba Fazekas Istvánt, mi­vel nem találta munkaképte­lennek. A panaszos a rende­lésen kapott lelttel igazol­hatja munkahelyén távolma­radását. Ilyen esetben külön igazolást a körorvos nem ad. * * * Horváth József levelezőnk a kaposfői Kossuth Terme­lőszövetkezet állattenyésztői­ről írt. A tsz ebben az évben 50 szarvasmarhát küldött ex­portra. Most újabb ötvenet fogott hízóba. Egyre több te­jet termel a szövetkezet. Ta­valy 240—260 liter, az idén 430—450 liter volt a napi fe- jési átlag. Az állattenyész­tésben dolgozó férfiak és nőik nagy gonddal végzik munká­jukat. Gombóc Ferencné, Tolnai Györgyné, Boszkovics Józsefné a szövetkezet meg­alakulása óta a tehenészet­ben dolgozik. Munkájukat kiválóan végzik. * * * Kovács Sebestyén Gyula taszári olvasónk aziránt ér­deklődött levelében, hogy jár-e adókedvezmény ja­nuár 21-én születéy. borjúja után. Műdig István, a megyei ta­nács pénzügyi osztályának vezetője közölte, hogy az 5/1963. (III. 17.) sz. kormány- rendelet alapján a növen­dékmarhák után járó adó- kedvezmények 1963. március 17-től megszűntek. * * * Tóth Lajos, a Kaposvári Állami Gazdaság gázlói üzemegységének dolgozója szóvá tette, hogy nem kap családi pótlékot. Noha nincs illetményföldje, mégis le­vontak tőle 84 forintot illet­ményföld használata címen. Eszterhai Sándor, a Ka­posvári Állami Gazdaság igazgatója a következőket válaszolta a panaszra: »Tóth Lajos nem jelölte meg az utolsó munkaadóját, nem nyújtotta be a szükséges ok­iratokat, így a gazdaság nem is folyósíthatta a családi pótlékot. A levont 84 forin­tot a gazdaság visszafizette a panaszosnak.« * * * A Kaposvári Állami Gaz­daság zaranyi csemetekert­jében dolgozó munkások ki­fogásolták, hogy az egyik traktoros elszántotta a lesa- lakozott utat. A dolgozók ezen jártak kerékpáron, mo­toron a városba. Szerintük helyes lenne, ha a gazdaság megjavíttatná az utat. * » * Egyik kaposvári olvasónk írja, hogy nagyon változó a kenyér minősége. Gyakran keletien, sületlen, olykor rossz a szaga. Talpai János, a Sütőipari Vállalat igazgatója szerint olvasónk általánosít. A ke­nyér minősége viszonylag jó, noha az üzemek korszerűtle­nek, s gyenge minőségű ga­bonából őrölt lisztből is süt­nek kenyeret. * * * Varga Kálmán levelezőnk arról számolt be, hogy fő­könyvelőankét volt Nagybe' rényben. A tapasztalatcserén a megye több községéből ér­kezett szakemberek megvi­tatták a legjobb módszere­ket. Hol van a cukrászda? Olvastuk a lapban, hogy megnyílt Nagyberényben a cukrászda. De hol van? A nyár elején a KISZ-szervezet tagjai elegyengették a cuk­rászda helyét. A földművesszö­vetkezet egy deszkabódét tett erre a helyre. Talán ez a cuk­rászda? Nyáron a fagylaltot keresik a legjobban. A bódéban soha­sem árultak. Cukrászsüte­ményt sem. Italt igen. Sört, égetett szeszes italt is. De ezt sem rendszeresen. Napközben a bódé zárva volt, reggel és este tartott inkább nyitva. Ak­kor, amikor az italbolt. A vendégek állva fogyasztották el az italt, mert sem asztal, sem szék nincs. Aztán elfo­gyott az ital, kiürült a bódé, sőt egyik napról a másikra el­tűnt ... Kitelepítették az újfalusi részre, mert ott nincs italbolt. De hol a nagyberényiek cuk­rászdája? Jó lenne, ha vála­szolna a falubeliek kérdésére 'a földművesszövetkezet. Varga Kálmán levelező Dinnyehéj, ételmaradék az utcán Teljesen egyetértek a lap au­gusztus 11-i számában közölt »Nem dicsekedhetünk« című Írással. Mi­előtt kezembe került az újság, ír­ni akartam a Balatoni Híradónak és a Népszavának, hogy felhívjam a figyelmüket arra, mennyire el­hanyagolt néhány hely Siófokon. Augusztus 11-én halomban állt a szeméit a Táncsics Mihály utca sarkán, az Ercsi Cukorgyár üdü­lőjéhez közel, szemben az albert­falvai vegyészeti gyár üdülőjével. Dinnyehéj, paprika, paradicsom, ételmaradék éktelenkedett a ha­lomban. Szombat déltől hétfő reg­gelig bűzlött a szemét az utcán. Minden arra járónak volt megjegy­zése rá. A csehszlovák és lengyel üdülők le is fényképezték a »cso­dálatos« látványt. A lakók szerint mindig napokig áll odakint a sze­mét. Amikor jön a kocsi, akkor tűnik csak el. A Táncsics Mihály utcában van egy-két gazzal és bozóttal benőtt telek. A környékbeliek ide hord­ják a szemetet. Néha-néha megje­lenik egy csapat fiatal, s felüti a sátrát, ök is sok szemetet hagynak maguk után. S mindez a motel szomszédságában, ahol a külföl­diek tömege üdül! Csutka István Budapest, VII., Szövetség u. n. Lapunk augusztus 7-i számá­ban cikket közöltünk »Séta egy szobor körül« címmel. Kiss István »Tanácskozó mun­kások« című szobráról írtunk. Kiss János »Kinek tetszik a szobor?« című hozzászólását a lap augusztus 11-i számában jelentettük meg. Most újabb hozzászólás érkezett szerkesz­tőségünkbe: »Az SZMT székháza telőtt felállított »Tanácskozó mun­kások« című szobor erényeivel és hibáival jelentős terméke mai képzőművészeti életünk­nek. A szobor kapcsán lehető­ség nyílhat arra, hogy a lap hasábjain vita alakuljon ki a művészi kifejezés problémái­ról. Előrebocsáthatjuk, hogy nem a művészet közízléshez való idomításának, hanem a közönség és a műalkotás kö­zötti kapcsolat egyértelműsé­gének kell megvalósulnia. A szakmabeliek ismerik mű­fajuk lehetőségeit, a társada­lom problémáit, hiszen énei­kül nem lehet alkotni. Ez azon­ban nem elég: a közönségnek is ismernie kell a műalkotás létrejöttének szükségszerűsé­gét, a kifejezés megvalósulásá­nak törvényeit. Kiss István .új szobrának in­dítéka a szocialista eszmeiség, a szervezettség szimbólummá emelt megjelenítése. Témája Valóban felháborító! Meglepetéssel olvastam a lap augusztus 7-i számában a »Fel­háborító ...« című cikket. Há­rom kaposvári lakásban tűz keletkezett, mert valaki vagy valakik égő cigarettavéget dobtak be a lakásokba. A pa­rázs felgyújtotta a szőnyeget, a szőnyeg a padlót. Szerintem csak a Park Ven­déglőből hazatérő italos vendé­gek dobálhatják be az égő ci­garettát a nyitott ablakon ke­resztül. Hozzánk már kétszer dobtak be égő cigarettát a Le­nin utcára néző ablakon át. Még az a szerencse, hogy nem keletkezett tűz. Túrt József Kaposvár, Beloiannisz utca 19. Nagyatád zöldségellátásáról Sokan panaszkodnak a nagy­atádi üzemi konyhák egyolda­lú étrendjére. Nem kivétel az egyébként jó hírű konzervgyá­ri konyha sem. Leginkább a zöldség- és főzelékfélék hiá­nyoznak. Bosszantó, hogy a nyár kellős közepén is a téli étrend volt az uralkodó. Rán­tott leves, krumpli-, bab-, pa­radicsom- és csontleves vál­takozott. Karfiolt, karalábét és más főzeléket még nem ettünk az idén. Helyettük burgonya-, bab-, lencsefőzeléket szolgál­tak fel. — Nagyon rossz az ellátás — panaszkodik Bontó János komyhavezető. — A piacról, magánosoktól nem vásárolha­tunk. A szövetkezet zöldség­boltja viszont nem tudja ellát­ni a konyhát. Növeli a nehéz­ségeket, hogy a 300 személyes konyhán még egyszer annyian étkeznek. Nem kielégítő a hús­ellátás sem. A kaposvári vá­góhídiról csak marhahúst ka­punk, gyakran kifogásolható minőségűt. Az augusztus 9-i gulyás inkább faggyúleves volt. Amikor a beszerző reklamált, a vágóhíd azt válaszolta, hogy küldjük vissza, ha nem tet­szik! ... Belsőséget egyáltalán nem kapunk. Disznóhúst a la­kosságnak szánt keretből ad a húsbolt, amikor több érkezik. Miért nem kapunk rá kiuta-, lást? Helytelen, hogy a lakos­ság ellátására küldött húsból veszünk el. A zöldség- és főzelékfélék hiányának okát a nagyatádi földművesszövetkezetnél ku­tattuk tovább. Dénes Zoltín elnökihelyettes tájékoztatása szerint csak kevés zöldségfélét tud vásárolni az fmsz a kör­nyéken. A MÉK elsősorban a főváros, a nagyvárosok és a Balaton-part igényét igyekezik kielégíteni. A földművesszövet­kezetnek ritkán ad árut. Leg­utóbb például Heves megyéből irányítottak Nagyatádra egy gépkocsi paprikát. A környező termelőszövetkezetek nem -haj­landók szerződni kertészeti árura. Csak egy üzemi konyháról volt szó, de az elmondottak va­lamennyire jellemzőek. A nagyatádi a megye legdrágább piaca. S mindennek az az oka, hogy a környékbeli tsz-ek és állami gazdaságok nem vállal­ják az egyre inkább ipari jelle­gű település zöldséggel való ellátását. A termelőszövetke­zetek munkaerőhiányra hivat­koznak. A Lábodi Állami Gaz­daság burgonya termesztésére »mdezkedett be, elzárkózik a kertészkedéstől. A nehézségeket helyben kell megszüntetni. Ha másképp nem megy, a járási szervek ha­tározott közbelépésével. Bognár M. Gyula levelező Iskolaköpeny »Eva« modell 6-tól 18-as méretig, ára: 72.00— 195,00 Ft-ig Iskolaköpeny »Péter« modell, 6-tól 16-os méretig, ára: 86.00— 120,00 Ft-ig Leányka bhiz piké anyagból, ára: 60,00—78,00 Ft-ig Fiú tomanadrág 1-től 4-es méretig, ára: 15,00—18,00 Ft-ig Leányka és fiú tornacipő 23-tól 28-as méretig, ára: 24,50 Ft 29-től 34-es méretig, ára: 28,00 Ft 35-től 41-es méretig, ára: 47,00 Ft _________________(308) A Somogy megyei Malomipari és Termény­forgalmi Vállalat kaposvári kirendeltsége gépkocsi- rakodó­munkásokat vesz töl. Jelentkezés: Kaposvár, November 7. ntca 86. (71319) A Kaposvári Közúti Üzemi Vállalat gyakorlattal rendelkező motorszerelőket keres azonnali belépésre. Jelentkezés : Május 1. ntca 1. szám alatti te* lepén, Lévay Endre telepvezetőnél. (71385) tehát alapvétőé ii igaz és hedges Sajnos, a szobor nem fejezi ki egyértelműen a fölvetett gon­dolatot. Agitatív ■jellegét ke­resztezi a megkomponáltság- ból eredő »megközelíthetetlen* ség-». Zártsága miatt nem hat­hat szocialista eszmeiségével nagy tömegekre. Pedig a szer­vezettség szigorú fegyelme nem zárkózhat el a jó szándékú közeledés elől. A figurák ka­raktere, a fejek azonossága, a gesztusok hasonlósága vésze­sen súrolja a sematizmus ha­tárát. A zártságot meglazíthat­ná a szemlélőnek, háttal ülő fi­gura tenyérrel kifele fordított keze. Ez utal a tartalom és a környezet kapcsolatára. Ez azonban rejtve marad, mert a szobrot — noha jellemzően körplasztika — nem lehet kö­rüljárni. A »Tanácskozó mun- kások«-at beleerőltették az adott térbe. A tartalom és a forma egyenetlenségeit a tér kiélezi, a figurák ebben a kö­zelségben szinte kőemberekké válnak. Csak a lehetőségek fi­gyelembevételével lehet szob­rot komponálni az adott térbei A szobor kétségtelen értékei­vel sem felelhet meg rendelte­tésének, nem képviselheti al­kotóját. Az augusztus 7-én megjelent »Séta egy szobor körül« című cikk a szobrász alapgondolatá­nak helyességét méltatja. Ez vitathatatlan. Azonban az alapgondolat megjelenítése, a megfogalmazás erőszakoltsága, a tér meg nem felelő adottsá­gai idegenné teszik a szobrot. Szabados János Kaposvár, Május 1. u. 26.« VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ A RENDÖRFELÜGYELÖ. Korhatár nélkül. Olasz film. Előadások kezdete 5 és 7 órakor. (Augusztus 28-ig.) SZABAD IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ BOLONDOS HALÁSZFA­LU. Korhatár nélkül. NDK. film. Előadások kezdete 4, 6, 8 órakor. (Augusztus 28-ig.) BARTÓK KERTMOZI FELMEGYEK A MINISZ­TERHEZ. Előadás kezdete fél 8 óra­kor. DÓZSA KERTMOZI HÁZASSÁGBÓL ELÉGSÉ­GES. Előadás kezdete fél 8 óra­kor. Balatoni filmszínházak műsora Augusztus 28-án: BALATONBOGLÁR Mr. Hobbs szabadságra megy. Amerikai film. BALATOTVFÖLDVAR Tücsök. Magyar film. BALATONFENYVES Kert: Egy asszony meg a lánya. Olasz film. 18 éven felülieknek. BALATONLELLE Fedett kert: Udvari bolond. Park: Az arany ember. Magyar film. BALATONSZARSZÖ Terem: Ordasok között. Szovjet film. BALATONSZEMES kaland. Francia Kert: Párizsi film. FONYÓD Kert: Mágnás Miska. Magyar film. Terem: Monte Christo grófja I—* II. Francia film. SIOFOK Kert: A hazugság városa. Olasz film. Terem: Mici néni két élete. Ma­gyar film ZAMÄRD1 Kert: Meztelen diplomata. gyár film. Ma-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom