Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)

1963-08-28 / 199. szám

Szerda, 1963. augusztus 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP JLtjxéL EGY „SZELLEMIDÉZŐ“-HÖZ Emlékeztetőül visszapergetem a történteket. Talál- kozásunk napján mozgalmas délelőtt volt a szál­ló portáján: külföldi vendégek sürögtek-forogtak. Ön há­tizsákkal érkezett. Olyan ügyesem lépett Ibe, hogy egyszer­re mindenki fölfigyelt. Hát volt is mit nézni! A folt há­tán folt hátizsákból négy kenyér kandikált ki. A ruhája? Nadrágján annyi volt a folt, hogy egy álló óráig lehetett volna számolni. Télikabátnak beillő zakójául, ingén és Sü­des sapkáján ugyanígy. Odament a portáshoz, és jó hangosan, hogy minden­ki hallja, egy francia vendég felől érdeklődött. Kérte, hogy hívják le. Dicsekvően még hozzátette: »Kedves ba­rátom az illető úr.« Jött is hamarosan a vendég. Vidá­man, mosolyogva szaladt le a lépcsőn, de ahogy észre­vette önt, elképedt. Gondolom, hogy emiatt nem az étte­remben, hanem csupán az előcsarnokban folyt le a hosz- szűra nyúlt beszélgetés. Nem tudom, hogy Ón miről be­szélt. Nem is érdekel. Álltak egymással szemben, ön kol­dus módon, az idegen, a barát csinosan. Sajtóértekezlet Dubnában A Szovjetunióban 22 ország 310 szakemberének részvételével a nagy energiájú részecskegyorsítók­kal foglalkozó nemzetközi értekez­let kezdődött augusztus 21-én. A Dubnában hétfőn tartott sajtóérte­kezleten Vlagyimir Vekszler aka­démikus elmondotta, hogy a kon­ferencia részvevőinek mintegy fele a kapitalista országokból érkezett. A szovjet akadémikus részletesen foglalkozott azokkal a problémák­kal, amelyek az értekezlet részve­vői előtt állnak. »Minél nagyobb energiájú gyorsítókat tudunk lét­rehozni, annál mélyebben hato­lunk be az anyag szerkezetének titkaiba. Ez az a fő cél, amelynek érdekében itt munkálkodunk-« — jelentette ki a szovjet tudós. A sajtóértekezleten nyilatkozott V. F. Weisskopf ismer fizikus, a Genfben működő európai atomku­tató központ vezérigazgatója. Ki­jelentette: »Büszkék vagyunk ar­ra, hogy együttműködünk sok or­szágnak a dubnai kutatóintézetben dolgozó tudósaival.-« (MTI) SZEDIK A BURGONYÁT a kúntclepi Dózsa Tsz kiienchoJdas tábláján. Az előcsíráztatott burgonya 80—90 má­zsa termést ad holdanként. Győrfi Lajos traktoros gépével egy nap alatt 4—5 hold­ról forgatja ki a burgonyát. Aznap délután nekem is akadt dolgom a szállóban. Méghozzá az Ön nagyra becsült, gazdag barátjával. Üti céljáról, élményeiről beszélgettünk. Kiderült, hogy jól be­szél magyarul. Fiatalabb korában ugyanis évekig élt ha­zánkban. Mindig jó véleménnyel volt a magyarokról. Örömmel jött most is látni, gyönyörködni. Végigjárta a Balaton vidékét, mielőtt Kaposvárra jött Rajongással be­szélt mindenről. Olyan embernek vallotta magát, aki szív­vel lélekkel híve a békének, mert sokat szenvedett a há­ború alatt. Elítélően, megvetően nyilatkozott a fasizmus szellemidézőiről. Végezetül elnézést kért mondván, szeretne ő is kérdezni valamit. Azt mondta, ismeri hazánkat, ma­gyar lapokat járat, figyelemmel kíséri a távolból is éle­tünket. Valamit azonban sehogy sem ért. Van egy isme­rőse, és a vele való találkozás elképesztette. Az isme­rős ugyanis éppen úgy fest, mint egy párizsi koldus. Há­rom hete utazgat Magyarországon, de még nem látott üyen rongyos embert. — Hogyan lehet ez? — kérdezte tőlem, aztán hozzátette: — Itt valami nem stimmel. Nem tudom elhinni ;.. \ Már el is feledkeztem az egészről, de tegnap este új­ra eszembe jutott a dolog. A csemegeáruház pénztára előtt megláttam Önt: acélkék öltönyben, nyári szandálban volt — foltok, rongyok nélkül, csinosan felöltözve. Őszin­te leszek, arra gondoltam mindjárt, hogy ön.;. Majdnem sértőt mondtam. De ha mérséklőm magam, akkor sem találok a szélhámosnál enyhébb jelzőt. Mire volt jó az a komédia a rongyokkal? Szánalmat akart ébreszteni? Nem sikerült. A régi ismerős hazugnak tartotta az álarcot. Alamizsnát akart talán? Aki ilyen jól öltözködik, mint ön, annak nincs rá szüksége. Ismerőse hazájában újra akadnak szellemidézők, ön azoknak hasonmása. Hamisnak akarta festeni a valósá­got, de pórul járt, mert saját magát festette be. Szé­gyenteljes dolgot csinált. Egykori barátja ön helyett is szégyenkezett Németh Sándor Óvodák, szülők, óvónők Amit a szülőnek tudnia kell — Az iskolaigazgató felelőssége — Pedagógus? Nem pedagógus? közösség erejét. Így lassan Mi újság Skopjéban ? A helyi földrengéskutató intézet készülékei a múlt hét végén egy napon hat újabb földlökést észleltek. A legerő­sebb ötfokos volt. A nagy földrengés óta 343 földlökés történt Skopjéban. Az újjá­építés ennek ellenére tovább folyik. A napokban elkészítet­ték és üzembe helyezték a vá­ros új telefonközpontját. 11,f ohamed próféta éppen éjszakai nyugovóra tért koporsójában, amely ég és föld között lebegett, mikor hallja ám, hogy alulról lőnek. — Allah nagy, és én vagyok az ö prófétája, ha igaz. Már megint mi van? Odalent dörögtek a tank­ágyúk, omlottak a falak: jor- dániai arabok tüzeltek izraeli arab menekültekre. Mohamed elszömyedve néz­te a küzdelmet, aztán Allahot emlegetve kiszállt koporsójá­ból, s gondosan lezárta, ne­hogy távollétében valaki bele­feküd jen. És elindult, hogy végére jár­jon a dolognak. Gondolta, elő­ször Husszeint keresi föl ma­gyarázatért. Elvégre egy ki­rálynak tudnia kell, hogy az alattvalói miért lőnek. A palota környékén tankok sorakoztak, az utcákon páncél­autók, de Mohamed felülről jött, így nyugodtan bejutott a királyhoz. Husszein nyugtala­nul forgolódott baldachinos ágyában, és sűrűn emlegetett valami nevet. Mohamed csak annyit tudott megállapítani, hogy róla és Allahról szó sincs, így kissé megnyugodva lépett az ágyhoz. Megérintette Husz- szein vállát, erre az riadtan kinyitotta a szemét, és egész testében rázkódni kezdett. — Ne bántsanak, ne bánt­sanak — kezdte üvölteni —, odaadom a királyságot... csak legalább elnök maradhassak . . . ne bántsanak ... Mohamed rémülten nézte a királyt. Sohasem hitte volna, hogy egy igaahívő, még ha ki­„Orvostudomány a kriminológiában“ címmel ad műsort ma este a televízió. A nézők figyelemmel kísérhetik, hogyan rekonst­ruálják orvosi szakvélemény alapján a bűntény lezajlását, hogyan derítik ki a mérgezé­sek okait, és vitás esetben ho­gyan állapítják meg a 30 mil­liós variációs kulcs alapján azt, hogy ki a gyerek apja. rály is, ennyire féljen. Csön­desen motyogta: — Nyugodjon meg, fiam, én vagyok, a próféta. Husszein rámeredt, aztán duzzogva fordult a fal felé. — Hja, Mohamed? Mondha­tom, csúnyán rám ijesztett. Al­lah üzent valamit? — Nem tudtam vele beszél­ni, fiam. Éppen Kairóban tár­gyal. Mondd el nekem, mi nyomja a lelkedet és Jordániát. Husszeinnek eszébe jutott, hogy mégsem illik így bánni a prófétával. Lejött az ágyról, és a szőnyegre ült, Mohamed mel­léje. — Nagy baj van, ó próféta. Lehet, hogy hamarosan futnom kell. Te tudod ezt méltányol­ni, hiszen magad is szaladtál Mekkától Medináig, de nekem ott nincsenek bankbetétjeim, különben is az nem az én or­szágom, hanem lbn Szaúdé. Szóval ott hagytam abba, hogy baj van. Tüntetnek az ország­ban, Mohamed! Az én orszá­gomban, ahol igyekeztem ren­det tartani, mindig hűségesen beszedtem az adót, nem hagy­tam, hogy az emberek fölösle­gesen idegesítsék magukat miattam, levettem vállaikról a pénz terhét. És itt nem kellett fárasztania magát senkinek külföldi tárgyalásokkal, én kér­tem segélyeket, én vásároltam fegyvereket a jó barátaimtól. Most itt van, ez a hála... Mohamed felsóhajtott. — Vége hát a szép álmom­nak. Sohasem valósul meg az arab egység . Megyénkben csaknem hat­ezer gyerek jár óvodába. Mun­kába menet és munkából jö­vet sok szülő megfordul a nap­közikben, érdeklődik a gyerek étvágya, magaviseleté felől; egyik-másik szülői értekezlet­re is ellátogat. Otthon szíve­sen meghallgatja a versikéket, dalocskákat (sok szülőnél a gyerek értelmi fejlődésének és az óvodában folyó munkának ez a kizárólagos fokmérője). De ha megkérdeznék tőlük, tudják-e, tulajdonképpen mi­vel foglalkoznak a gyerekek, milyen oktató-nevelő munka folyik az óvodában és milyen eszközökkel, s hogy hol tart a pedagógiának ez az ága, ke­vesen adnának pqntos választ. Óvodába jár megyénkben több mint 5000 család gyerme­ke. Az ötezer közül hány és hány szülőnek a szemében az óvodai foglalkoztatás nem több a gyermekmegőrzésnél! Ez a nézet a nevelés lebecsü­lése. Az, hogy tizenöt-húsz év­vel később igaz ember, hogy az életben helytálló, szocialista gondolkodású, közösségi egyé­niség lesz-e a mai óvodásból, az itt, ebben a korban kezdő­dik. Itt kell, hogy kezdődjék. Vannak idegenkedő szülők. Erre vall az is, hogy 1962-ben több mint 600 óvodai hely üre­sen várta kis gazdáit. Az idén ez a szám csökkent, de még mindig betöltetlen körülbelül Husszein felugrott. Már az ég is ellenem eskü­dött? Mohamed, hát te is az arab egység prófétájává lettél? Tudhattam volna, hogy el­hagysz, hiszen mondtad, hogy már Allah is Kairóban tár­gyal. Elhagytatok, mert angol lányt vettem feleségül, és Ame­rikából kapom a segélyeket? Nem gondolhattad komolyan, hogy majd a Korán pusztítja el az ellenségeimet, és a szent­könyvből építtetek magamnak palotákat! Próféta, hát te hol élsz? Mohamed egykedvűen nézte a dühöngő Husszeint. Aztán megkérdezte: — Es a barátaid? A király hirtelen lecsillapo­dott, és merengve nézett maga elé. Kínos szünet következett. — Amerikára gondolsz, Mo­hamed? Nem tudom, mit akar­nak. Nasszett nem nagyon ked­velik, mert*a saját szakállára dolgozik. De itt van Izrael, őt támogatják Nasszer ellen. Es Izrael gyűlöl engem, akit szin­tén támogatnak. Nehéz ügy, na­gyon nehéz. Csak legalább tud­nám, hogyan akarnak kimász­ni a csávából. Próbáltam már hívni őket, de Kennedy min­dig mással beszél. Csak azt tud­nám, hogy kivel. Közben el­veszítem a trónomat, pedig hidd el, hogy elég szépen ho­zott a konyhára. Prémium a Fehér Házból, veszélyességi pótlék, pár millió dollár ap­róbb kiadásokra, néhány aranyautó. Igazán nem mond­hatja senki, hogy a sok adó 200 hely. Jóllehet különösen az iskoláskor előtti évben igen fontos az óvodai nevelés, a gyermekközösség. A legfontosabb készségek kialakításának időszaka ez, amikor az iskolai helytállásra készítik föl az óvodást. Nem számolni vagy írni tanítják meg; ez az első osztály, az is­kola feladata! (Sok túlbuzgó anya az ellenkezőjét hiszi, és sajnos — teszi Ts...) Nem azt rendszerezik itt, hogy mit kell a gyereknek »tudnia«. Az a cél ebben az évben, hogy az óvo­dából kilépő gyerek megtalál­ja a maga helyét a tanulásra összesereglett társai között; tudjon negyven percig figyel­ni akkor is, amikor nem ked­vére való az óra anyaga. Az a cél, hogy megtanuljon alkal­mazkodni a közösséghez, tár­saihoz, hogy észrevegye: nem körülötte forog a világ.;j A három év alatt az életkori sajátosságoknak megfelelő anyanyelvi nevelés, testneve­lés, ábrázolás és kézimunka, ének-zene és számolás foglal­kozásokon a gyakorlatiság elve érvényesül. Nem egyéni ráha­tással, nem kizárólagosan köz­lésekkel, hanem változatos módszerekkel, játékos formá­ban, mindent szemléltetve sokoldalúan megvilágított is­mereteket sajátít el a gyermek. Az óvodai testület elsődleges feladata a nevelés, a gyermek közösségi érzésének fejleszté­se. ‘A félszeg, visszahúzódó gyermek nevelésében ma már az óvónő bátran felhasználja a miatt rongyokban járok, de hát egy királynak adnia kell magára, nem igaz? Mohamed csak bólogatott. Nem szólt egy szót sem, mert hát egy prófétának diploma­tának kell lennie: hátha ezt is elkergetik innen; s akkor nem tud majd az utódjának a sze­mébe nézni. Husszein gondol­ta, hogy ha Allahhal nem megy semmire, legalább Mohamedet lehessen valamire használni. Odafordult a szófián prófétá­hoz. — Mohamed, megtennél ne­kem egy nagy szívességet? En most nem tudok kimozdulni a házból — menj el Kennedy- hez, jelenj meg neki is álmá­ban, és puhatold ki, hogy mit akar. Már csak benne bízha­tok, különben rajtam az isten se segít. Mohamed feláltt. Körülné­zett, nem látja-e valaki, aztán megáldotta Husszeint, és a Fe­hér Ház felé vette az útját, Alig suhant pár lépést, Allah állt eléje. — Hová-hová, üyen későn? Mohamed elmondta, mire kérte Husszein. Allah karon fogta a prófétát. — Ne menj oda, fiam. Fölös­leges. Inkább menjünk el va­lahová inni egyet. — De uram, hiszen mi mo­hamedánok vagyunk! Mi tör­tént veled Kairóban? — Te kérdezed? Az egyetlen prófétám, akinek mindent elő­re kellene tudnia? Hát mi tör­ténhetett volna? Csatlakoztam! Marthy Barna megtörik a jég ... S a félénk emberpalánta az iskolában nem gúny tárgya, hanem ön­magát idejében meglelő, egyen­rangú tagja lesz az osztálynak. A munka feltételei A tárgyi feltételek fejlődtek az utóbbi években, összeha­sonlításképpen: a felszabadu­lás előtt harmincegy volt, ma százharmincnyolc az óvodák száma megyénkben. Az utóbbi öt évben harminckét — csak 1963-ban nyolc — új óvoda kezdte meg működését. A ne­velők száma mintegy harminc­cal emelkedett. Több óvoda azonban még korszerűtlen, szűkek a helyiségei. De a szü­lői munkaközösségek — külö­nösen a nyári foglalkoztatások idejére — társadalmi munká­val (udvarrendezés, játékok készítése, javítások) sokszor — ha nem szüntethették is meg — csökkentették a hiányosságo­kat. Milyen feltételekkel látja el hivatását az óvodai nevelő- testület? Minden óvoda a kör­zeti központ iskolájához tarto­zik. Az iskola igazgatója fele­lős az oktató-nevelő munkáért; ellenőrzi, értékeli az óvónők munkáját. Az az igazgató, aki nem ismeri az óvodai munka sajátosságait, céljait & eszkö­zeit, nem segítheti megfelelően az óvodákat. Következéskép­pen utasítgató, hivatali »főha- tóság«-gá válik. Előfordult — kaposvári óvodáknál —, hogy az igazgató a vezető óvónő megkérdezése nélkül intézke­dett, felszínes észrevételek alapján, tárgyi ismeretek nél­kül minősítette az óvodai mun­kát Sőt van, ahol az őszinte, szemtől szembe való bírálat légköre sem honos még az is­kola és az óvoda kapcsolatá­ban. Lebecsülés — kisebbrendűségi érzés Nehezíti az óvodák és az iskolák munkakapcsolatának elmélyülését az a körülmény, hogy sok tantestületben a ta­nárok, tanítók nem tekintik az óvónőket egyenlő nevelőtár­suknak. Jellemző az egyik igazgató véleménye beosztott kartársnőjéről: »X. olyan jó óvónő, hogy érdemes lenne pe­dagógust csinálni belőle« (értsd: tanítót, tanárt). Ez ki­rívó példa. Tény azonban, hogy ez az egészségtelen szem­lélet, ha utóbb halványodott is, még él. Tápot ad neki az óvónők egy részének kisebb­rendűségi érzése, főleg alacso­nyabb, nem főiskolai végzett­ségük miatt. Ez a jelenség ká­ros, és elgondolkoztató két ok­ból is. Egyrészt: a szakmai gőg(!?) a műveletlenség, a korlátoltság cégtáblája. Más­részt nincs lehetőség erre ott, ahol a kisebbségi érzés helyét a szakmai jártasság, az állan­dó önképzés, önművelés tölti be. S ide kívánkozik még egy gondolat. Az óvónőképzés há­roméves középiskolai fokú ké­pesítéssel járt néhány éve. (Ma felsőfokú ez is.) Régebben azonban az óvónők egy csekély százaléka egyéves tanfolya­mon szerzett oklevelet. Érthe­tetlen, hogy ma, amikor a me­zőgazdaság és az ipar sok mun­kaköre csak középiskolai vég­zettséggel tölhető be, miért nem teszi kötelezővé a mi­nisztérium ugyanezt azok szá­mára, akik nem rendelkeznek a gyermekneveléshez szüksé­ges általános műveltséggel? Szakmai önképzés A tanulás, az önképzés igé­nyét honosították meg az 1962,! 63. év továbbképzési rendsze­rében. Ez lényeges fejlődés. Az óvónők szakirodalmat ta­nulmányoztak bizonyos téma­körökben. Felkészültek, majd vidéken a körzeti felügyelő, Kaposváron a vezető óvónők előadása alapján és irányításá­val megvitatták a továbbkép­zés anyagát. (Például: »Társas kapcsolatok a gyermekek kö­zött«; »Tartalmas udvari játé­kok« stb.) A viták tartalmasai, értékesek, színvonalasak vol­tak. Kaposváron lélektani elő­adásokat is hallgatnak az óvó­nők, és mindegyiket örömmel, nagy megelégedéssel fogadták; Helyes lenne, ha az idén a materialista lélektan előadá­sait már vidéken, a körzeti to­vábbképzéseken is hallhatnák óvónőink. (Például magneto- fonróL) Milyen lesz a további üt? Sok tényező függvénye ez. A szülőknek komolyabban kell venniük és meg kell ismerniük gyermekük óvodai nevelését; Az iskolaigazgatóknak, az ál­talános iskolai nevelőknek és a járási művelődésügyi osztá­lyoknak törekedniük kell arra, hogy mindem kóros megkülön­böztetés eltűnjön az óvodák és az iskola kapcsolatából. Az óvodai nevelők pedig képezzék magukat, hogy tanító- és ta­nártársaik akarva-akaratlan elismerjék róluk: »X. kitűnő óvónő, igazi pedagógus!« Wallinger Endre Több értékes tárgynyeremény került Somogyba A lottó legutóbbi tárgynye- remény-sorsolásán Berkes Jó­zsef csurgói lakos egy Lehel hűtőszekrényt, Pájer Józsefné kaposszerdahelyi fogadó egy 21 darabból álló, több mint 25 000 forint értékű Varia ex­port szobabútort, Balogh Ist- vánné toponári lakos pedig egy Kékes televíziót nyert. Itt említjük meg, hogy a 33. játékhéten Könye Sándor szabási fogadó négyes talála­tot ért el,' s 169 370 forintot nyert. Budapesti és vidéki változó munkahelyeinkre fölvételre keresünk lakatosokat, hegesztőket, villanyszerelőket, és segéd­munkásokat. 15,— Ft-os napidíjat fizetünk, és ingyen munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés iratokkal fölszerelve az ÉM Gép- és Íh Felvonószerelő V. műnk»- ügyi osztályán, Budapest £ VI., Szondy utca 100. w MOHAMED ÉJSZAKÁJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom