Somogyi Néplap, 1963. augusztus (20. évfolyam, 177-202. szám)
1963-08-19 / 193. szám
Réttő, 1963. augusztus 19. 7 SOMOGYI NÉPLAP A bban a megtiszteltetés- ben volt részem, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének tagjaként látogatást tehettem a szocializmust építő testvéri Bulgáriában. Mondanom sem kell, hogy milyen nagy örömmel és várakozással tekintettem utunk elé, hisz először jártam bolgár földön. Már a repülőgépről gyönyörű látvány tárult szemünk elé, amikor megpillantottuk a Vitosa-hegy lábánál a zöld ligetektől és parkoktól gazdagon övezett fővárost, Szófiát. Felejthetetlen élményt nyújtottak számunkra a napsütéstől ezüstösen csillogó havas hegycsúcsok. Viszont a főváros utcáin, a nagy hőségben, aki csak tehette, az árnyas oldalt kereste. Csupán naplementé után lehetett érezni a havas hegycsúcsok hatását, a nekünk szokatlanul eiős éjszakai lehűlést. Igen jóleső érzéseket váltott ld mindannyiunkban az a testvéri fogadtatás, amelyben bennünket részesítettek mindenütt, ahol csak megfordultunk. Tudatában voltunk annak, hogy az elismerés pártunknak és dolgozó népünknek szól. A bolgár emberek nagy szeretettel és megbecsüléssel szóltak hazánkról, élénk érdeklődést tanúsítottak szocialista építésünk iránt. Látogatásunk célja az volt, hogy megismerjük a bolgár falu életét, a Bolgár Kommunista Párt falusi irányító és nevelő munkáját; tanulmányozzuk a termelőszövetkezetek gazdasági és termelési tapasztalatait. Az idő ugyan rövid volt ahhoz, hogy minden részletkérdéssel megismerkedjünk, arra azért elegendő, hogy bepillantsunk a mai bolgár falu életébe. Igen sok hasznos és figyelemreméltó tapasztalatra tettünk szert. Vendéglátóink mindent elkövettek, hogy hozzásegítsenek bennünket ahhoz, hogy a rendelkezésre álló rövid időt sokoldalúan és gyümölcsözően használjuk ki. Lehetővé tették, hogy minél többet lássunk, minél több emberrel találkozzunk. ' üldöttségünk munkája hasznos volt, s ha szerény mértékben is, de erősítette és elmélyítette a bolgár és a magyar nép történelmi múltra visszatekintő, immár szocialista és internacionalista elveken nyugvó testvéri barátságát. Ott-tartózkodásunk alatt több mint kétezer kilométernyi utat tettünk meg. Minden elfogultság nélkül mondhatom, hogy Bulgária szép ország, nagy hegyek, előhegyek, termékeny síkság és festői völgyek váltogatják egymást, ejtik egyik ámulatból a másikba a külföldi látogatót. Végigutaztunk Trácia termékeny földjein, jártunk a híres Ma- rica-folyó szebbnél szebb tájain. Sokat gyönyörködtünk a Balkán- és a Rodope-hegység szépségében. Nagy várakozással tekintettünk tengerparti látogatásunk elé is. Érdeklődésünket fokozta az a tény, hogy már itthon sok szépet hallottunk és olvastunk a rohamosan fejlődő bulgáriai Fekete- tenger-part híres üdülőhelyeiről. Láttuk a várnai Aranyho- mok-part modern luxusszállodáit, és megtekintettük a bur- gaszi napsugaras partot, amelynek helyén még nem is olyan régen birka- és kecskelegelő volt. A napsugaras part kényelmes és modem szállodáiban egyszerre 6600 személy pihenhet. Mindegyik szállodát a modernség jellemzi, még véletlenül sem lehet találni két egyforma üdülőt. Kísérőink el mondták, hogy a bolgár »Riviéra« a bolgár tervezők és építészek munkáját dicséri. Ma már a bolgár építészetet és épí tőmunkásokat meg lehet találni több nyugat-európai országban, Afrikában, növelve a bolgár építészet és a Bolgár Nép- köztársaság tekintélyét. Jelenleg is nagy ütemben építik i tengerparti üdülőket. Pl. csak a napsugaras partot 50 000 üdülővendég befogadására fejlesztik. Máris nagy idegenforgalmi helyeket teremtettek *a Fekete-tenger partján. Idegenforgalmi lehetőségeik szinte korlátlanok, főként, ha megfelelő ütemben tudják növelni a vendég1 út óina r kulturáltságát, Kínvonalát is. Testvéri egységben és barátságban a szocializmus építésének útján írta; Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára K‘ Mély benyomásokat tett ránk az a testvéri barátság, amely- lyel lépten-nyomon találkoztunk. Ma népeinket a barátság erős szálai fűzik egybe. Dicső elődeink egyaránt sokat harcoltak a mindkét népet elnyomó közös ellenség, a törökök ellen, majd később elszánt harcot folytattak a német fasiszta elnyomás ellen is. A szabadságszerető bolgár nép adott először 'menedéket az 1848— 49-es szabadságharc lánglelkű vezetőjének, Kossuth Lajosnak. Az egykori Sumen városa, a mai Kolarovgrád népe ma is magáénak tekinti a magyar nép nagy fiát, és kegyelettel adózik emlékének. Kossuth Lajos egykori lakásán emlékmúzeumot rendeztek be, amely a látogatók rendelkezésére álL A népeink közötti testvé- ri barátság a felszabadulás után tovább erősödött, új tartalmat nyert. Ma népeink együtt menetelnek az emberi haladás élvonalában a Szovjetunióval, a többi szocialista országgaL A bolgár nép legjobbjai szabadság iránti vágyukról és internacionalizmusukról adtak tanúbizonyságot 1944—45-ben, amikor a szovjet hadsereg oldalán részt vettek Magyarország — elsősorban Baranya, Somogy és Zala megye — felszabadításában. Elmondottuk az elvtársaknak, hogy a somogyi emberek azóta is hálával és tisztelettel emlékeznek a felszabadító harcokban részt vett bolgár katonákra, akik súlyos harcok árán űzték ki a német fasisztákat megyénk területéről. Közülük sokan a legdrágábbat, életüket áldozták szabadságunkért. Kegyelettel őrizzük a hazánk felszabadításában elesett bolgár hősök emlékét. Nagy volt az örömünk, amikor találkoztunk olyan emberekkel, szövetkezeti parasztokkal, akik elmondták a felszabadító harcok magyar vonatkozású emlékeit. Mind nagy szeretettel beszéltek azokról a baráti kapcsolatokról, amelyek már akkor kialakultak a délnyugat-dunántúli — köztük a somogyi — emberekkel és családokkal Élénken érdekédtek aziránt, hogy milyen nálunk az élet. Tájékoztatásul elmondottuk, hogy népünk élni tudott a félszabadulás nyújtotta lehetőségekkel, a harc tehát nem volt hiábavaló. Már mi is leraktuk a szocialista társadalom alapjait, s testvéri barátságban és egységben dolgozhatunk a szocializmus teljes fölépítésén. ~YT endéglátóink elvittek * bennünket több olyan községbe is, ahol a lakosság jelentős része jól beszél magyarul, és ezáltal közvetlen lehetőség nyílott arra, hogy eszmecserét folytassunk. Az itt élő emberek többsége azért tud magyarul, mert legtöbbjük hosszabb-rövidebb ideig élt Magyarországon, közülük kerültek ki a magyar városok körül települt híres bolgár konyhakertészek. Nemcsak nálunk, hanem más országokban is megtalálhatók a bolgár kertészek. Nem jókedvükből mentek távoli országokba dolgozni, hanem — mint mondották — elvitte őket a kényszerűség. Közülük már nagyon sokan visszatértek a szocialista Bulgáriába, és gazdag termelési tapasztalataikkal szolgálják a híres bolgár konyhakertészet erősödését. Küldöttségünk Szófiában megkoszorúzta a Georgi Dimitrov Mauzóleumot. Mély tisztelettel adóztunk a nemzetközi kommunista munkás- mozgalom kimagasló vezetője emlékének. Emlékeztünk arra a hősi küzdelemre és helytállásra, amelyet Dimitrov elvtárs tanúsított a fasizmus elleni haroban. A bolgár kommunisták és dolgozók joggal büszkék arra, hogy a nemzetközi munkásmozgalom több kimagasló személyiségét vallhatják magukénak, olyanokat, mint pL Dimiter Blagoev, a ■nagyapó«, a lámglelkű forradalmár, az első bolgár munkásszervezetek és az első pártszervezet megalapítója. A bolgár reakció mindent elkövetett a fejlődő és erősödő bolgár munkásmozgalom vérbe fojtására Különösen fokozták a terrort az 1923. évi híres szeptemberi fölkelés leverése után. Annak ellenére, hogy a kommunista pártot illegalitásba kényszerítették, a párt tovább szervezte a nép legjobbjainak ellenállását és harcát a kizsákmányolás és a fasizmus ellen. A harcban, sajnos, a bolgár hazafiak tízezrei vesztették életüket. Ennek ellenére sem tudták ki- j ölni a bolgár népből a szabadság és a függetlenség iránti vágyat, a Szovjetunió iránti szeretetek A bolgár dolgozók ma is mindenütt kifejezik a Szovjetunió iránti szeretetü- ket és tiszteletüket. Az 1940— 41. években megalakultak az első bolgár partizánosztagok, és 1944-ben már egy egész partizánhadsereg állt kemény harcban Borisz cár 250 000-es hadseregével. Nagy részük volt abban, hogy megakadályozták a bolgár fasizmust, hogy csapatokat küldjön a Szovjetunió éllen. A fasizmus elleni harcban több mint 30 000 partizán vesztette életét. A fasiszták felgyújtottak 2139 partizánházat, és a kormány 23 millió leva jutalmat fizetett a levágott partizánfé- jekért. A hősi harcok színhelyén emlékművek hirdetik a partizánok dicső emlékét, akik a szovjet hadsereggel együtt szabadították fel Bulgáriát. A bolgár elvtársak nagy gondot fordítanak a forradalmi hagyományok ápolására. A munkásmozgalom és a partizánharcok helyi emlékeit, ereklyéit mindenütt összegyűjtik, és gondosan megőrzik. Timovo városban megtekintettük a városi munkásmozgalmi múzeumot, ahöl állandó jellegű igen gazdag, színvonalas kiállítást láthattunk. Megvallom, a látottak után arra gondoltam: milyen jó volna, ha Kaposváron és Somogy megyében mi is össze- gyűjtenénk, és a mai, illetve a felnövő nemzedék elé tárhatnánk munkásmozgalmi emlékeinket és hagyományainkat. Vendéglátóink megjegyezték, hogy o mai bolgár ifjúság szocialista és kommunista szellemű nevelésében fontos helyet foglal él <j fon odaírni munkásmozgalmi hagyományok ápolása. Elmondták azt is, hogy pl. az úttörőavatásokat rendszerint a felszabadító és partizánharcokban elesett bolgár—szovjet hősi emlékműveknél tartják. Az úttörő- és ifjúsági szervezetek vállal ják az emlékművek rendszeres gondozását, karbantartá sát. rp alálkoztunk olyan idős parasztokkal, akik az illegalitás idején a helyi pártszervezet titkárai voltak. A Bolgár Kommunista Párt az illegalitás nehéz éveiben is meg tudta szervezni a haladó erők együttműködését, együtt harcoltak Bulgária felszabadításáért a Bolgár Földműves Népi Szövetséggel és a Hazafias Arcvonalba tömörült minden haladó emberre1. Megragadta figyelmünket, hogy az emberek milyen nagy szeretettel és tisztelettel viseltetnek a Bolgár Kommunista Párt iránt. Bíznak az em. berek a jövőben, és egyetértenek a Bolgár Kommunista Párt VIII. kongresszusának a fejlett szocialista társadalom fölépítésére vonatkozó programjával. A bolgár kommunisták és dolgozóik történelmű jelentőségűnek tekintik a kongresszust. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy joggal lehetnek büszkék elért történelmi sikereikre. »Kongresszusunk az SZKP XX. és XXII. kongresszusán elfogadott elvek diadala volt, amelyeket alkotóan alkalmaztak a Dolgár Népköztársaság viszonyai között« — hangsúlyozta kongresszusi zárszavában* Tódor Zsivkov élvtárs, a Központi Bizottság első titkára. A VIII. kongresszus a párt tíimitrovi vonalának diadala volt — hallottuk sok helyen. örömmel tapasztaltuk, hogy pártjaink és népeink között teljes a forradalmi egység. Az MSZMP és a Bolgár Kommunista Párt között nincs ideológiai eltérés, egyformán, belesen értelmezzük az SZKP XX. és XXII. kongresszusának eszméit és következtetéseit. Ők is határozott harcot folytatnak a személyi kultusz káros maradványai, a szektás, dogmatikus és revizionista nézetek ellen. 1VÍ a igen gyors a fejlődés Bulgáriában. Minit tud- j uk, Bulgária egykor elmaradt agránország volt a Balkánon, s a szocializmus építése során vált ipari országgá. Az ipari termelés a felszabadulás előttinek több mint tizenötszörösére emelkedett. A bolgár népgazdaság másik ftmtos ágában, a mezőgazdaságban is a szocialista termelési viszonyok az uralkodók. Ismert előttünk, hogy a Szovjetunió után a szocializmust építő országok között Bulgáriában fejezték be leghamarabb a mezőgazdaság kollektivizálását. Mégpedig úgy, hogy az átszervezés időszakában általában nem csökkent a mezőgazdaság árutermelése. 1958-ban a mezőgazdasági földterület több mint 90 százaléka már a szocialista szektorhoz tartozott, és élekor 3450 termelőszövetkezetben tömörültek a bolgár parasztok. 1959-ben az átszervezést újabb lépés követte, és végrehajtották az országban a termelőszövetkezetek összevonását. Ennek eredményeképpen ma 1029 szövetkezet és 89 állami gazdaság van az országban. A szövetkezeti és állami gazdaságoknak átlagosan 4200 hékitár földterületük van. Egy-egy termelőszövetkezet 3—4 községből áll, és kb. 1500—1600 parasztcsaládot tömörít A bolgár elvtársak megjegyezték, hogy egyik-másik helyen egy kicsit gyorsabban ment végbe az egyesülési folyamait, s ez helyenként károsan hatott a munkára, az árutermelésre és a termelőszövetkezeti demokráciára A hibákat igyekeztek mindenütt kijavítani, és tapasztalataink szerint a mai bolgár falu életét az egészséges fejlődés jellemzi. Nagy érdeklődéssel tanulmányoztuk az egyesült szövetkezeti gazdaságok életét. A bolgár elvtársak az alábbiakkal indokolták e folyamat helyességét: Az egyesítések elősegítették a termelőerők gyorsabb koncentrációját, növelték a beruházás hatékonyságát. Azóta lényegesen javították a termelőszövetkezetekben a párt- és gazdasági vezetést. Hozzáfogtak a víztárolók és az öntözőcsatornák egységes rendszerének és hálózatának stb. kiépítéséhez. A közigazgatást is átszer- vezték a termelőszövetkezetek egyesülése után. Míg 1959-ben 12 megye volt Bulgáriában, az átszervezéssel 27-re növelték a megyék számát, és ezzel egy időben megszüntették a járásokat. Ma átlagosan 38—40 szövetkezet van egy- egy megyében. Minden szövetkezetben van pártbizottság, amelynek élén függetlenített titkár áll. Az elvtársak hangsúlyozták, hogy az említett intézkedésekkel nagymértékben csökkentették a vezetésbe közbeiktatott szervek számát, és ezzel elősegítették, hogy a ter- , melőszövetkezetekben jobban érvényesüljön a párt befolyása a termelésre, a dolgozók politikai és kulturális fejlődésére. Ezt a munkát elsősorban a községi pártbizottságok végzik. Hangsúlyozták, hogy az intézkedések következtében ma a párt-, állami és szakmai káderek jelentős része ott dolgozik, ahol a termelés folyik, ahol az emberek dolgoznak, s ezáltal jobban ki tudják használni lehetőségeiket. Azokban a községekben, ahol jártunk, mi is tapasztaltuk, hogy jól képzett párttitkárok, termelőszövetkezeti elnökök és agronómusok dolgoznak. Mint később kiderült, sokan korábban mint járási funkcionáriusok — járási titkár, járási tanácselnök sitb. — dolgoztak. Figyelemreméltó az is, hogy országosan több száz szakember ment falura, s vesz részt a termelés közvetlen irányításában, szervezésében. Ezek a szakemberek korábban az államigazgatás különböző területein dolgoztait. Olyanról is hallottunk, hogy a termelőszövetkezetek egyesítése során egyik-másik helyen olyan nagy szövetkezetek alakultak, amelyeknek vezetését, irányítását nem tudták megoldani, s emiatt átmeneti zavarok keletkeztek. Utunk során többek között arra a következtetésre jutottunk, hogy feltétlenül hasznos, ha megismerjük egymás tapasztalatait. Természetesen mindenkor figyelembe’ kell venni a fejlődés sajátosságait, s ügyelni kell arra, nehogy helytelen következtetéseket vonjunk le egyik vagy másik jelenségből. A bolgár falut járva önömÄ mel tapasztaltuk hogyan változik meg és válik jobbá a parasztok élete. A fel- szabadulás óta több mint 500 000 új ház épült falun. Ez azt jelenti, hogy a parasztcsaládok fele új, tetszetős, egészséges házakban lakik. A szövetkezeti gazdaságok árutermelése helyes irányban fejlődik. 1962-ben a főbb állatok és állati termékek, továbbá a főtbb nö- vényfélók árutermelése 1956- hoz viszonyítva 73 százalékkal növekedett. E fejlődés ellenére, mint az elvtársak elmondották, nem tudják kielégíteni hiánytalanul a lakosság növekvő igényeit. Ebben bizonyos mértékig szerepet játszott az a körülmény is, hogy sok helyen nem használták ki megfelelően a háztáji gazdaságok nyújtotta lehetőségeket. Éppen ezért a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1963. január 31-én együttes határozatot hozott a háztáji gazdaságok fejlesztéséről. Nagy gondot fordítanak a bolgár elvtánsak a mezőgazdaság gépesítésére is. Jelenleg mintegy 45 000 traktor (15 lóerős), 9000 kombájn és sok ezer más mezőgazdasági gép dolgozik a földeken. 1965-ig újabb 39 000 traktort, 10 000 kombájnt és sok más egyéb mező- gazdasági gépet adnak a falunak. Lehetővé tették, hogy a termelőszövetkezetek megvásárolják a gépállomások gépeit Tapasztaltuk, hogy bolgár elvtársaink központi kérdésnek tekintik az egyesített szövetkezeti gazdaságok vezetésének a javítását.^ Például a mezőgazdasági főiskolákon és egyetemeken a megyék szükségletének megfelelően biztosítanak férőhelyeket, ahova a szövetkezetek döntő többsége ösztöndíjjal küld hallgatókat. Ezt nagyon jónak tartottuk, s azt is, hogy az agrárfőiskolákra és egyetemekre elsősorban a vidéki jelentkezőket veszik föl A hallgatóknak csak mintegy 15 százaléka kerülhet ki a szófiaiak közül. Az ösztöndíjrend szer széles körű kiterjesztésével nagymértékben elősegítik, hogy a végzett szakemberek közvetlenül a termelésbe kerüljenek. A Bolgár Kommunista-í*' Párt VIII. kongresszusa óta még nagyobb figyelmet fordítanak a mezőgazdasági termelés föllendítésére. Míg 1956-ban 359 millió új levát költöttek a mezőgazdaság fejlesztésére, 1962-ben már 830 millió új levát fordítottak mezőgazdasági beruházásokra; Külön megragadta figyelmünket, hogy milyen nagy lelkesedéssel és akaraterővel munkálkodnak a kongresszusi célkitűzések valóra váltásán. A meglátogatott helyeken a párt- szervezetek magas színvonalú gazdaságszervező és ellenőrző tevékenységet folytatnak, behatóan és konkrétan foglalkoznak a termelési agitáció megszervezésével. Több nagy termelőszövetkezet rendelkezik saját újsággal, helyi rádióstúdióval, s a stúdiót vezetékes rádió köti össze a szövetkezeti parasztcsaládokkal. Több figyelemreméltó módszert is tapasztaltunk. Például a termelőszövetkezeti pártszervezetek tagjaikból tervszerűen bizottságot és ellenőrző bizottságot küldenek ki egy-egy fontos kérdés tanulmányozására, tapasztalataikról rendszerint a taggyűlésen számolnak be. Ezzel lehetővé teszik, hogy a párttagok többségét konkrétabban be tudják vonni a pártmunkába. A pártszervezete^ aktív politikai munkát végeznek azért, hogy növeljék a termelőszövetkezeti parasztok felelősségérzetét a munkában. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a közeljövőben saját termelésiből 13elégíthessék Bulgária kenyér- és takarmánygabona szükségletét, megvalósítsák a pártnak és a kormánynak az öntözés fokozására irányuló programját. A fejlődés ezen a területen is igen jelentős. Míg 1944-ben 37 500 hektárt öntöztek, jelenleg 900 000 hektár területen folyik öntözéses gazdálkodás. Ebből 300 000 hektár az öntözéses kukoricaterület. 1965-ig 1 050 000 hektár területet kívánnak öntözni, ez az ország mezőgazdasági területének kib. 20 százaléka. Mostanáig 11 nagy vízgyűjtőt építettek; a Rila-hegység egyik völgyében épült vízgyűjtőt a mi küldöttségünk is megtekintette. Méreteire jellemző, hogy 1949-től 1955- ig építették, 18 km hosz- szú, átlagosan 4—5 km széles és 80 méter mély. Azonkívül, hogy vizét öntözésre használják, egyúttal a környező lakosság kedvenc kirándulóhelyévé is vált. Kisebb üdülők, víkendházak veszik körül a mesterséges tavat. Ezenkívül 175 középnagyságú és kis vízgyűjtőt, 3130 szivattyúállomást, több mint 50 000 km hosszú öntözőcsatornát építették a felszabadulás óta. A téli hónapokban a szövetkezet tagsága a legtöbb helyen víztároló építésével foglalkozik. Jelenleg még a legelterjedtebb öntözési forma a régi, hagyományos, gravitációs alapon történő öntözés. A VIII. kongresszus határozata értelmében 1980-ban Bulgária művelhető szántóterületének 60 százalékát fogják öntözni. Nagy figyelmet fordítanak a zöldség- és gyümölcstermesztésre is. Már régóta nagy híre van a nemzetközi piacon a bolgár paradicsomnak, paprikának és a korán érő csemege- szőlőnek. Csemegeszőlőből ma is sokat telepítenek. Érdemes rhegemlíteni, hogy 1961-ben 1956- hoz viszonyítva a friss zöldségfélék exportja több mint ötszörösére, a konzerv- zöldsógfélék exportja pedig háromszorosára emelkedett. 1LJ indent összegezve: jól- eső érzéssel tapasztaltuk, hogy a testvéri Bulgáriában nagyszerű eredményeket értek el a szocialista társadalom építésében. A bolgár dolgozók lelkesen támogatják a kommunista pártot, annak központi bizottságát. Ott szerzett tapasztalataink megerősítenek bennünket is abban, hogy helyes úton járunk: a marxizmus—leninizmus útján. Erőnkhöz mérten mi is mindent megteszünk, hogy tovább erősítsük pártjainknak és népeinknek az internacionalizmus magasztos eszméje alapján fejlődő testvén ba.rátságáti
