Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-02 / 152. szám

Somom Méplap <\ AZ MSZMP MEG VE I BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA i Üzletek, kirakatok, eladók SIRÁLYOK f A szobor a balatonföldvárf motel előterét díszíti. Kórushangverseny üzemi dolgozóknak A szépen, ízlésesen beren­dezett üzletbe jó érzéssel lép be az ember, könnyen, eligazo­dik az áruk között, nem kell keresgélnie semmit, minden ott van szem előtt. Ezért let­tek olyan hamar népszerűek az önkiszolgáló boltok, és ezért építik ma mór az üzle­teket tágasra, világosra. A múlt, sajnos, olyan örök­séget hagyott a kereskedelem­re, amit nehéz kiheverni. A szűk szatócsboltok már a ma­guk idejében is kicsik voltak, hát még most. milyen nyűg egy ötször ötmóteres fűszerüz- llet. Noha tanácsaink és keres­kedelmi vállalataink az utób­bi hat-hét évben rendkívül so­kat tettek az üzlethálózat fej­lesztéséért, még mindig kísért a múlt. Egy ideig még szük­ség lesz a régi üzletekre is, nem lehet egyik napról a má­sikra bezárni őket. Vonatkozik ez a Balaton-partra is, pedig a nagy idegenforgalom itt ugyancsak megkövetelné a modem bolthálózatot. De az anyagi erőforrások nem ki- m erfeuetotílenek, sorjában le­het csak új üzleteket építeni. Ha a külcsín is segít Nemrég írtunk arról, hogy a kaposvári üzletek vizsgakira- katai mennyi új színt és ötle­tet hoztak. Vártuk a folyta­tást, azonban elmaradt. FedSg ha végigmegy az ember a városon, és meglátja a csillo­gó kirakatokban magukat kí­náló áruikat, hamar kedve ke­rekedik egy kis vásárlásra; Így van ez a Balatonon is. A külföldi turisták a rendel­kezésükre álló néhány forint­ból vásárolni akarnak, szíve­sen viszik a csemegeszalámit meg a barackpálinkát, s a szép cipők sem hagyják hide­gen őket; Az olyan szép, figuratív dí­szítőelemeikkel is színesített kirakat, mint a fonvódl Bala­ton Áruházé, arra ösztönzi az embert, hogy betérjen az üz­letbe. (Zárójelben jegyeznénk meg csupán, hogy kihasználat­lanul áll az áruház erkélye. Jól tenné az Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalat, ha né­hány fonott ülőgarnitúrát te­tetne oda, hogy a vásárlók le­pihenhessenek vagy nézelőd­hessenek.) Meghökkents viszont a vá­sárlót a siófoki készruha'—ci­pőbolt kirakata. A legtöbb ru­ha vasalatlan, olyan gyűrött, mintha egy kutya szájából húz­ták volna ki. Furcsán hat az is, hogy az egyik kirakatban vitorlás hajó rúdja a dekorá­ció, a kiállított ruhák pedig sötét öltönyök. Ellentmondás ez a javából. Enni—innivaló A legtöbb élelmiszerüzlet ki­rakata szép, változatos, önma­gukért beszélnek. De van né­hány észrevételünk. Általában nagy helyet foglalnak el a ki­rakatokban a szeszes italok: borok, likőrök, pálinkák. Bár a Balaton-parton vagyunk, de balatoni borokat csak elvétve lehet az üvegvitrinekben látni. Pedig a füredi rizlingen kívül akad még egy-két fajta. Hadd lássák hát a külföldiek a vá­lasztékot! Arra is kellene ügyelni, hogy mindenütt legyen csemegesza- lómi. ne kelljen sajnálkozó mozdulattal elhárítani az üdü­lő kérését. Aki megéhezik vagy megszomjazik, szívesen keresi föl a siófoki Sió bisztrót. A hangulatos, neonfeliratokban bővelkedő, tiszta falatozóhely igen népszerű. Wurlitzeren szól a dzsessz, kapható Vita-Cola meg sütemény, minden, ami szem-szájnak ingere. Csak sült csirke nincs. Pedig az infrasü- tő ott áll beszerelve. És ami­lyen sikere van Pesten, épp­olyan vagy még népszerűbb volna itt is. De ahhoz elsősor­ban működnie kellene. Földváron meg Delién be­széltünk két bejboltvezetővel: mit csinálnak a megmaradó tejjel? Aludttejként eladjuk — válaszolták. Mert az emberek nagyon keresik a joghurttal együtt, ez utóbbi azonban egy­általán nincs. Még nem késő, intézkedhetnének az illetéke­sek, hogy joghurt, kefir és aludttej állandóan legyen, a Balaton-parton. A zöldség- és gyümölcsboltok mindenütt szépek. Áru is van bőven: Hol beszélnek „külföldiül“? Néhány helyen — például a balatonfooglári gombánál — nem valami vendégcsalogató a személyzet piszkos köpenye. Sokkal nagyobb gondot Miene erre fordítaná. Lehet, hogy elkerülte figyel­münket, de mindössze egyetlen Szerencsés kézzel választot­ta ki évadzáró műsordarabját a színház. Nyáron meglazul a közönség figyelme, érdeklődé­se. Egy valamit fogad ebben az időszákban is hálás szívvel: a derűt. Ezt vártuk, jó hang­zású sikert. Talán mondhatjuk így; várakozásunknak megfe­lelően szép búcsúajándékot kaptunk a színháztól az Olym­pia előadásával jelezve nem­csak egy színházi este, hanem az évad elteltét is. Jó választás, telibe talált rendezés, a feladattól megihle­tett szereplőgárda — ez a be­mutatott Molnár-darab sikeré­nek a titka. Amint tudjuk, Molnár Fe­renc a liberális polgár szem­szögéből szemlélte, látta a vi­lágot és benne az embert. Eb­ből a szemléletmódból ered, hogy mind a realizmust, mind a polgári radikalizmust csak bizonyos határokon belül képes magára vállalni írói gyakor­latában. Thomas Mami a világ mulattatójának nevezte... Va­lóban az volt, és az ma is al­kotásainak javával; utolérhe­tetlen ismerője a színpadnak, virtuóza a színpadi szerkesz­tésnek. Szinte természetes, hogy nem sokkal a századfor­dulóra eső első hazai sikerek után már szárnyára kapta Molnár nevét a világhír. A művész — tevékenyked­jék bár az alkotómunka akár­melyik területén — akkor tel­jesítheti híven mindenkori hi­vatását, ha tükröt tart a való­ságnak. E szempontból vizs­gálva a bemutatott vígjáték, az Olympia kiállja az időálló­ság művészi próbáját,. .. Hús­vér emberekként olyan figura­üzlet kirakatában láttunk egy kis táblácskát: »Man sprecht deutsch-« — itt németül beszél­nek. Pedig ahogy érdeklődtünk néhány boltban, mindenütt akad egy-két olyan eladó, aki jártas valamelyik nyelvben, angolul, oroszul, franciául vagy németül tud szólni a vevőkhöz. Jól tudja az ember saját ta­pasztalatából, hogy milyen kel­lemetlen külföldön a kézzel- lábbal magyarázás. De ha lát­juk, hogy ismernek egy általunk is beszélt nyelvet, sokkal könnyebb a vásárlási. Nem kerülhetnek sokba azok a kis táblácskák, meg lehetne csinálna őket rövid idő alatt. Egy balatoni látogatás né­hány tapasztalatát mondtuk el A legtöbb javaslat megva­lósításához nem kell nagy be­ruházás, csupán egy kis öt­let, leleményesség. Ezért hív­juk föl az illetékes vállalatok figyelmét a látottakra; László 180 forintot ellopott, majd néhány nap múlva fölfeszítette a szekrényt, és 220 forintot tulajdo­nított el. A bíróság ekkor — bízva M. Lászlóban — feltételesen pró­bára bocsátotta, a fiú azonban visszaélt a bizalommal, és május 7-én a padláson keresztül betört P. L. lakásába. Pénzt nem talált, csak egy régi borotvakést vitt ma­gával. A bíróság M. Lászlót javítóinté­zeti nevelésre ítélte. retne menni. A ruhát »elfelejtette« visszavinni. Csavargóit, állandó pénzzavarral küzdött. Egy alka­lommal az SZTK Öltözőjéből ello­pott néhány ruhadarabot, majd el­tulajdonította és elzálogosította P. I. cipész zsebóráját. Kovács Ilona erkölcstelen élet­módot folytatott, dolgozni nem .szeretett, ha munkát vállalt, egy vagy két hét után otthagyta mun­kahelyét. A bíróság jogerősen tíz­hónapi szabadságvesztésre ítélte. kát varázsod elénk, amilyene­ket ma már legföljebb panop­tikumokban láthatunk. A mese agyonírtnak, elkop- tatottnak hat. De ahogy el­hangzik, bonyolódik ez a tör­ténés, az adja a bemutatott vígjáték időállóságának ma­gyarázatát A maga korában nyilván más volt az akuszti­kája ennek a kérlelhetetlenül, de mindvégig finom szellemes­séggel csúfolódó darabnak. Aligha örültek neki azok, akik a századfordulón túl a szín­házba járó közönséget alkot­ták. Molnár ebben a művében az arisztokrácia már-már té- bolyodott fenségeskedését, be­teges népundorát erkölcsi, szellemi ernyedtségét gúnyol­ja. Ellátva a választott illúzió világát olyan hősökkel, akiken társadalmi helyzetüknél fogva úgyszólván »hazaárulás« ne­vetni. Mindössze hét szereplője van a darabnak, ezek viszont vala- hányan kitűnően jellemzett alakjai a Ferenc József-i idők arisztokráciájának. Gondoljunk csak az ütődött császári is­tállómesterre, Albertre, a sze­nilis Ettingen hercegre vagy az osztrák csendőr alezredes buta képű figurájára, a fensé­gesen szép Olympia hercegnő­re vagy a vénkisasszony ro­konra, aki mestere az intriká­nak, és méltó ellenfele a bete­gesen előkelő Eugénia herceg­asszonynak. Ügy tetszik, pa­noptikumból hozatott viaszfi­gurák ezek mind, akiknek a könnyed játékosság kölcsönöz életet. Az Olympia előadásának si­kere túl az írói remeklésen Bálint György rendezői mun­Szombaton este rendezték meg három kaposvári üzem ré­szére a Könnyűipari Miniszté­rium Szakszervezeti Bizottsá­ga »A Szocialista Kultúráért« jelvénnyel kitüntetett Bartók Kórusának hangversenyét a Latinka Művelődési Házban. A fülledt meleg próbára tette mind az énekkart, mind a szó­lóénekeseket. Mégis — árnyol­dalait leszámítva — a közön­ség értékes, színvonalas zenei eseménynek lehetett részese. S ez két szempontból örvendetes. Egyrészt azért, mert a koncert közönsége vállalati, üzemi dol­gozókból állott. Olyanokból, akiket — most látszott, mek­kora tábora lehetne nálunk a hangversenyeknek — sajnos, a kaján nyugszik. Kár, hogy a Molnár-darabók előadásbeli stílusjegyeit nem tudta érvé­nyesíteni az együttes egészé­nek játékában. Sajnáljuk, hogy emiatt nem dicsérhetjük fenn­tartása nélkül az előadást, pe­dig végeredményben igazán jó volt, mert ettől eltekintve Bá­lint György sikerült művészi foglalatot adott a darabnak. Takács Anna gazdagon szárnyalt, széles értelmi ská­lán megszólaltatott hercegasz- szonya az előadás legkiemelke­dőbb alakítása. Őszinte játékos kedv árad belőle a nézőtérre, ezért old fel őszinte derűt a fi­nom gúny, ahogy nagy kultu­ráltsággal életet ad Takács An­na a tőle és a mai embertől olyan messze eső figurának. A címszereplő Szlonka Már­ta és a Kovács kapitányt ját­szó Szokolai Ottó játékából az őszinte átélés líráját, a tökéle­tes illúziót hiányolhattuk. Bá­rányt László Albert, Csihák László Krehl csendőr alezredes szerepében szerzett sok derűs percet. Remete Hédy vénkis- asszonyos humorban pácolt Linája némely helyen túl han­gosra sikerült. Ügy látszik, e művészünk nem szívesen él az egyszerűség eszközeivel, noha jellemrajza pasztellebb színek­kel hitelesebb és művészileg maradandóbb is lehetne. Teljes elismerés illeti Szabó Imre tá­bornokát. Könnyed és derűs búcsút ve­hettünk művészeinktől az Olympia bemutatója alkalmá­ból. A siker vitathatatlan. Re­méljük, hogy felfrissült alkotó­kedvvel láthatjuk viszont szín­házunkat a nyári szünet után. László Ibolya hivatalos koncertévadiban egy­általán nem láthatunk hason­ló eseményeken. Másrészt mert a dicséretet érdemlő, vá­lasztékos, nem unalomig csé­pelt, mégis jobbára népszerű kórus- és operarészlet-gyöngy­szemekből összeállított műsor elérte célját: sikert aratott. Jó képességű, kulturáltan éneklő együttest ismertünk meg a Bartók Kórusban. Páz­mány Tibor vezetésével jó ér­zékkel szólaltatták meg a műsorkezdő öt preklasszikus művet. Zavaró volt Purcell Dido és Aeneas című operájának zá­ró kórusában és Brahms Ma­gyarországi edgánydalök című művében a kórus hamis in­tonációja, ellenben tisztán és különös szépséggel csendültek fel Schumann Spanyol szvit­jének Hívogató, Szerelmi bá­nat és Bolero tételei. A mű­sor második részében Donizet­ti-, Smetana-, Bizet- és Verdi- operákbál hallottunk részlete­ket. Ezeknek a romantikus operakórusoknak előadása rit­musban és dinamikában élve­zetes volt. Három operaházi tagunk operarészleteket adott elő. TJdvardy Tibor érdemes mű­vészt Lenszkij áriájának és a Hindu dal előadásáért ünne­pelte a közönség. Komlóssy Erzsébet négy operarészletet énekelt. Közülük a Didó bú­csúja és a Gluck Orfeuszából idézett ária lírai hangvételé­vel szemben — egyéniségéiből fakadóan — Carmen Habane- rájának előadásában azonosul­ná is tudott hősével, így ismé­telnie kellett ezt a számot Veress Gyula bársonyos fényű hangjára mindenki szívesen emlékezik a Sarastro áriája, Ozmán áriája Schumann A két gránátos és a Rágalom­ária muzikális tolmácsolása után. A zongarakíséretet Frei- mann Magda és Pázmány Ti­bor látták el. Wallinger Endre Eredménytelen a Thresher utáni kutatás Boston (Reuter). A Trieste mélytengeri kuta­tóhajó vasárnap ötödízben kí­sérelte meg eredmény nélkül, hogy nyomára akadjon az áp­rilis 10-én eltűnt Thresher amerikai atom-tengeralattjáró­nak. A kutatóhajó a tervezett­nél hamarabb volt kénytelen a víz felszínére szállni, mert a tájékozódóberendezésiben és egyik hajtómotorjában zava­rok keletkeztek. (MTI) Polesz György Bíróság előtt egy fiatalkorú betörő M. László szülei már nyolc éve különváltan élnek. A fiút az apá­nak ítélte a bíróság. Bár apja és mostohaanyja igyekezett, hogy be­csületes életre nevelje, a fiú mégis rossz útra tért. Szüleitől kisebb összegeket lopott, a pénzen cukor­kát és cigarettát vásárolt. Rosszul tanult, osztályt ismételt. Február 22-én tovább maradt az iskolában, s F. Mária táskájából kilopta a szekrény kulcsát. A szekrényben őrizték a takarékbélyegek eladá­sából befolyt pénzt, ebből M. Tízhónapi börtön lopásért Kovács Ilona Kadarkút, Árpád utca 9. szám alatti lakos fiatal ko­ra ellenére már több ízben volt büntetve lopásért, közveszélyes munkakerülésért. Legutóbbi — nyolchónapos — börtönbüntetésé­ből január 22-én szabadult. Kapos­váron találkozott egy régi ismerő­sével, P. K.-néval. Néhány napig nála lakott, majd eltűnt. Egy idő után ismét találkoztak, ekkor Ko­vács Ilona kölcsönkért egy ruhát P.-nétől azzal, hogy táncolni sze­Mielőtt a függöny legördül... MOLNÁR FERENC: OLYMPIA SOAtOK Tvisztelnek a méhek Az idei biológiai Balzan-dijat tudományos működése elisme­réséül a 76 éves ausztráliai tu­dós, Kari von Frisch nyerte el. Tudományos körökben a kiváló tudóst az állatok viselkedése, különösen a méhek »beszéde-« tanulmányozásának legnagyobb tekintélyeként ismerik, ö az, akit a méhek »beszéde« felfe­dezőjének tartanak. 1923-ban, amikor híres kísér­letei megindultak, Frisch pro­fesszor a kísérleti eredményről a következőket mesélte el: — A méh agya nagyságban ©gy piciny fűmaghoz hasonló és nem a gondolkozás szerve. Bár a méhek viselkedése »ma­gas intelligenciára« mutat, ki­zárólag az ösztön vezeti őket. Azonban olyan kitűnő ösztön, amely tetteikben az emberi gondolkodást is felülmúló cse­lekvésre kényszeríti a kis szár­nyas lényeket. Nézzük csak példának okáért, mii éppen közlik egymással ér­tesülésüket. Az úi élelemforras- ra találó rovar, mihelyt visz- szatér a kasba, értesíti társait felfedezéséről. Keringőszerü körtáncba kezd. Fél perc alatt többször fordul balra, majd jobbra. A többi méh figyeli az érkezőt, nézi táncát, csápjaival megérinti testét, tanulmányoz­za a mozdulatát. Mihelyt a tánc véget ért, valamennyi föl­kerekedik, és egyenesen, té- vedhetet lenül a táplálékhoz szállnak. A méhek azonban csak akkor »keringőznek«, ha a táplálék nincsen túlságosan messze. (Ál­talában 90 méteren belül meg­található.) Nagyobb távolság esetén potrohaikat mozgatva »tvisztelnek«. Információjuk most bővebb és sokoldalúbb. Közlik a légköri viszonyokat, a levegő hőmérsékletét, a nap­sütés erejét. Tudnunk kell még, hogy a méh olyan érzékszer­vekkel rendelkezik, amelyek a kronométert, az iránytűt, kü­lönféle »elektromos agyhoz« hasonló számítógépet helyette­sítenek. Vészfékmeghúzás önköltségi áron A MÁV Budapesti Igazga­tóságán — amely eléggé ter­jedelmes területen — Hat­vanba, Kunszentmiklósra, Hegyeshalomba, Salgótarján­ba, Szolnokra stb. — járatja gyors- és személyvonatait, nemrégen „vészfékstatiszti- ka” készült. Havonta három- szor-nógyszer fordul elő, hogy valaki indokolatlanul meghúzza a vészféket, évente negyven-ötvenre rúg a hirte­len kényszermegállások szá­ma. A vizsgálat általában há­romféle okot állapít meg, amiért a vészieket meghúz­zák. Gyakori, hogy ittas em­ber kapaszkodik a fogantyú­ba, mert elmulasztotta, el- aludta a „hazai” megállót, s fél az otthoni, a késedelem­mel járó következményektől. Elég ritka ok a véletlen, az állítólagos tudatlanság, ami­kor az ablakfogantyú helyett a vészféket „eresztik le”. A büntetés csak egyetlen eset­ben marad el, ha a vészfék meghúzása vasútüzemi bal­esetet hárít el. Általában 300 —400 forintot rónak ki a vasúti szabályzat e pontjá­nak megszegőire. Méltányos esetekben a legkisebb bünte­tés 120 forint, ekkor ugyan­is a vasút önköltségen, saját áron számítja fel a fékezés­sel és az indulással járó költ­ségeket. Persze ezekben a büntetésekben nincs benne a késés okozta kellemetlenség, s az útitársak bosszankodása. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca 0.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom