Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-31 / 176. szám

Somogyi Néplap A Z MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Aratás előtt Szép, modem vonalú épület falai magasodnak Kadarkúton, a templom tőszomszédságában. Már a bellső szerelési munkák folynak, s rövidesen elkészül a községnek — s talán a járásnak is — legszebb épülete, a mű­velődési ház. Öt évig csaknem teljesen er­re az építkezésre fordították a községfejlesztési alapot, és még jó négy évig törlesztik az egymilliós OTP-hitélt. Állami támogatást a 300 000 forint ér­tékű bútoron kívül nem kap­tak. Pedig több mint 3,5 millió forintot költenek az építkezés­re. Sok gond felhőzi még az il­letékesek homlokát. Az egyik legnyomasztóbb az, hogy ke­vés, mindössze 400 szék és 40 asztal az egész berendezésük, és sajnos, egyéb bútorzatra nincs pénz. Van egy másik probléma is. Az embereknek a művelődési ház fölött érzett örömük nem olyan teljes, mint képzelnénk. Az elismerésekben sok a ke­sernyés íz. Akadnak, akik na- gyollják az épületet, sokallják a »beleölt« milliókat. Mások kézlegyintéssel adnak nyoma- tékot nemtetszésüknek. Lehet — és hisszük —, hogy nem ez a vélemény jellemző a kadar- kútiakra. Mégis szóvá tesszük néhány észrevételünket. Kulturális alap?». A tanácsházán arról érdek­lődtem, hogy mennyi társadal­mi munkával pótolják a köz­ségfejlesztési hozzájárulást. 150 000 forint társadalmi mun­kát terveztek, mégis az elvég­zett munka értékét — hosszas keresgélés, számolás eredmé­nyeképpen. — mindössze 14 000 forintban jelölték meg. Pedig ennél jóval többet dolgoztak: súlyos tömegű terméskövet mozgattak meg, téglát raktak az emberek. Azonban — na­gyon helytelenül — ezt nem je­gyezték föl a tanács illetékesei. A tsz-től tudjuk, hogy ők több mint tízezer forint értékben fu­varoztak az építőanyag szállí­tásakor. A háromezres lélekszámú község tsz-ében legutóbb 37 forintot ért a munkaegység a prémium nélkül. Felhasználha­tó szociális-kulturális alapjuk 1963-ban 138 000 forint Vajon mennyivel támogatják ebből az alapból a község kulturális éle­tét mennyivel a művelődési ház építkezését? A tsz elnöke és főkönyvélője egy kicsit értetlenül nézett rám Elmondták, hogy mivel sok az öreg — 152 nyugdíjas tsz-tag él a faluban —, szociális segé­lyekre fordítják az alapot »Egyébre« marad kb. 10 000 fo­rintjuk. Ezt az összeget sport­célokra szánják. A szociális segélyezés rész­ben méltányolható. De vajon művelődési célra nem juttat­nak semmit a kulturális alap­ból? »Terveztünk arra is olyan 4—5000 forintot« — hangzott a válasz Azt azonban, hogy mi­re fordítják ezt az összeget, nem tudták megmondani. Jól­lehet a Szabadság Tsz vezetői is tudják, hogy gazdasági fel­emelkedésünkkel egyenrangú feladat a kulturális nevelőmun­ka, a népművelés. S ebben a gazdasági vezetőknek is van­nak anyagi és erkölcsi kötele­zettségeik. Kérdés az is, hogy egyáltalán igényelték-e a község vezetői a termelőszövetkezet támogatá­sát. »Nem is kértünk támoga­tást, úgysem adtak volna ... « — hallottam a községi tanács elnökétől. Könyvtár­visszafejlesztés? A községi könyvtár csaknem 400 olvasót számol évek óta. Horváth Árpádné könyvtáros szíwel-lélekkel és eredmény­nyel végzi munkáját. Hetente kétszer átlag százhúszan köl­csönöznek a tágas, szabadpol­cos könyvtárhelyiségben. Öt magas polc és egy szekrény kö­teteiben válogathatnak ked­vükre az olvasók. Ez* a beren­dezést három polccal, köl­csönzőasztallal egészítenék ki. Mégis a gazdag és állandóan gyarapodó állományt az új művelődési házban a jelenle­ginél jóval kisebb helyiségben akarják elhelyezni. Hiába bi­zonygattuk többen is, hogy így lehetetlenné válik a szabadpol­cos kölcsönzés, a tanács elnö­ke tagadólag rázta a fejét, — Majd a gyakorlat megmu­tatja, helyes-e így... — haj­togatta. Pedig nem ártana, ha még gondolkodnának a köny v­tár elhelyezésén. Ha alkalmas helyiségben folyna a kölcsön­zés, nem kellene egy jó nagyot lépniük — visszafelé. Határozottan, egységesen I Bóna Imre tanácstitkár tag­ja a színjátszó csoportnak. El­mondotta, hogy már több mint egy éve nem adtak elő semmit, azonban most »A kőszívű em­ber fiai«-val készülnek. Több évtizedes hagyománya ellenére a község jó képességű kórusa három éve feloszlott. Majd ta­lán az új művelődési házban... Van egy modellező szakköre az MHS-nek, a KISZ-nek van egy színjátszó meg egy tánccso­Sok ;t tűz J úlius 20-án lángba borúit a taraeyi Május 1; Tsz- ben egy szalmakazal. A becslések szerint körülbe­lül száz mázsa szalma vált a tűz martalékává. Súlyos kár keletkezett az erőgépben is, amelyből a szikra kipattant. Az ok: nem tisztították rendszeresen a szikrafogót, nem tartották meg az előírást, hogy a kazalozó és az erőgép kö­zött legalább 4 méternyi távolságnak kell lennie, s nem volt kéznél tűzoltó fölszerelés. Tehát súlyosan megszegték a tűzrendészet! szabályokat. Egy másik példa: Nem sokkal a taranyi eset előtt az osztopáni Győzelemben okozott több mint tizenkétezer fo­rintos kért az izzófejes traktorból kiugró szikra. A baj oka itt is ugyanaz: a megengedettnél közelebb vitték a szal­makazalhoz a traktort. Traktorszikrától keletkezett tűz a kisbajami Béke Tsz- ben és a Kutasi Állami Gazdaság felsőbogátpusztai üzem­egységében is. E két helyen rendre vágott őszi árpa, illetve szalma égett el. Sok munka gyümölcse hamvad el csupán azért, mert némelyek nem vigyáznak eléggé a rájuk bízott értékekre, vagy mert úgy vélik, hogy »eddig sem volt baj, ezután is elkerül bennünket«, s fittyet hánynak a tűzvédelmi szabá­lyokra. Nagyvonalúságuknak, kényelmességüknek vagy ha­nyagságuknak aztán a közösség, az állam látja kárát. A komiósdi Terv Tsz búzatábláján például izzófejes traktor­ral húzatták le a szalmát, holott a rendelkezésék szigorúan tiltják. I Az említett tűzeseteket e?T Ms gondossággal, elővigyá­zatossággal egytől egyig elkerülhették volna. Ez az időszak igen nagy figyelmet és felelősséget kö­vetel mindenkitől, akinek kezére népvagyont bíztak. Vi­gyázzunk értékeinkre, a magunkét, aajétunkat óvjuk.. * portja. Vezető kellene a szín­játszóknak is, az új művelő­dési házba is, mivel a népmű­velési ügyvezető lemondott, jö­vőre már nem vállalja a mun­kát. Nem szívesen beszélnek erről a pedagógusok távollété­ben. Ha nincs is harag közöt­tük, a szó nem egyezik min­denben .. S nem is igen töre­kedtek egységes álláspont ki­alakítására, pedig a vezetők el­vi egyetértése, közös áldozat- vállalása nélkül nincs eredmé­nyes népművelés. És még valami: bizonytalan­kodó, határozatlan elképzelé- ! sekből nem születhetnek jó ! eredmények! Wallinger Endre FIGYFT.ŐBFN A HATÁRON i a • • » » SOHOK flP AUTÓTOLVAJOK Az eset nagy port vert föl Kaposváron. Június 7-én futótűzként ter­jedt a hír: a Széchenyi tér 3. számú házban feltörték Péter Béla garázsának ajtaját, és el­loptak egy Wartburg személy- gépkocsit. Később kiderült, hogy négy fiatalkorú a tettes: három fiú és egy lány. Az előzmény A vonat elindult. Jóska a sa­rokba húzódva figyelte az állo­másokat. Időnként az órájára pillantott: — Na, még huszonnégy ón aztán Ausztria... Fény, csillogás, pénz, nők... Dől a pénz, és jobbnál jobb nők jönnek.:. De csak két határőr jött, iga­zoltatni, és K. Jófikának nem voltak rendben a papírjai. A gyerekes hazudozás nem segí­tett; bevallotta, hogy Ausztriá­ba »igyekezett« — kalandvágy­ból... Néhány nap múlva Kaposvá­ron. Leszegett fejjel bandukolt a disszidens jelölt« a városban. Valaki a vállára csapott. — Szia... — Na, mi van?... V. József kamaszosan mo­solygott — Ez Gizi... A menyasszo­nyom. Ismerkedjetek meg. A Színház park félé sétáltak. V. József félrehívta K. Jóskát: — Te, disszidálni kéne... — Helyes! — Jóska gyerek egy pillanatig sem gondolko­dott, azonnal készen volt a vá­lasz. — Mehetünk, de csak au­tóval. Tudok egy helyet! — De akkor Gizit is __« — Rendben... Másnap délután az Erzsébet Vendéglőben találkoztak, sé­táltak a Jókai ligetben, betér­tek a Csöpi Cukrászdába. Sört ittak és kevertek Estére ké­szen volt a terv. A Széchenyi tér 3.-ból ellopnak egy gépko­csit, a Balatonra mennek, on­nét Pestre, Gizi barátnőjét föl­veszik, és irány Ausztria, a »meseország« Lehull a lakat.«. Este tíz óra. A Széchenyi tér néptelen. A három fiatal — K. József, V. József és Sz. Gi­zella — belopakodott az udvar­ba. Kifeszítették a Beruházási Bank garázsajtaját, de a ko­csit nem tudták kivinni. — Majd a másik... — mond­ták, és Péter Béla garázsáról néhány másodperc alatt lehullt a lakat. Behívták az utcáról K. György barátjukat, s a CB 04-41 rendszámú Wartburgot négyen nagy nehezen az utcára tolták. Indulni kellene, de hogyan?! — Megkérdezzük az ürgét! — K. Jóska odalépett egy idegen járókelőhöz, s megkérte, indí­taná el a kocsit, mert »a sofőr részeg« ... Kiss Béla a volán mellé ült, indított, beült a ko­csiba K. József, V. József és Sz. Gizella is. A Berzsenyi ut­ca és a Latinka utca kereszte­ződésénél Kiss Béla kiszállt a gépkocsiból, de előbb még el­magyarázta K. Jóskának a ve­zetés néhány alapvető fogását. Csák akkor fogott gyanút, ami­kor a Wartburg — kacskarin­gózva — már messze járt. Ér­tesítette a rendőrséget... K. József vezetett. Sebesen száguldott az autó, az alkalmi gépkocsivezetőben dolgozott a szesz és a virtus. Száz kilomé­teren felüli sebességet muta­tott az óra. — Lassabban!... — szolt időnként V. József, de Jóska és Gizi letorkollta. A »vezér« cigarettát dugott a szájába. — Adj tüzet, Gizi... — Hát­rafordult, a kormány csavaro­dott egyet, a Wartburg az árok­ba fordult. Csak könnyebben sérültek meg, de a Wartburg! — Ez bizony összetört... Jobb lesz itthagyni... Elindultak — hazafelé.. . Tudták, hogy tettükért majd felelősségre vonják őket. Buj­kálták. — Most hova? — kérdezte K. Jóska a város határában. — Gyertek hozzánk — aján­lotta V. József. — Nincs ott­hon senki, aludjatok nálunk. V.-ék lakásában még aznap elfogta a rendőrség a három autótolvajt. Az ítélet A bíróság a napokban ho­zott ítéletet a fiatal autótolva­jok bűnügyében. K. Józsefet egyrendbeli személyi tulajdon sérelmére elkövetett lopás, lo­pás kísérlete, kétrendbeli til­tott határátlépés előkészítése és foglalkozás körében elköve­tett gondatlan veszélyeztetés bűntettében mondotta ki vét­kesnek a bíróság, s másfél évi börtönbüntetésre ítélte. V. Jó­zsefet egyévi, Sz. Gizellát hat­hónapi börtönbüntetéssel súj­tották, a lopásban segédkező K. Györgyöt négyhónapi felfüg­gesztett börtönbüntetésre ítél­ték. A szakértő szerint megál­lapított 17 020 forintos kárigé­nyével Péter Bélát, a CB 04-41 rendszámú Wartburg tulajdo­nosát a bíróság polgári perre utasította. Vincze Jenő Földrengés Iránban Teherán (MTI). Hétfőn este födrengés pusz­tított a dél-iráni Gagom és La- guzal helység térségében, mintegy 60 kilométerre a Per­zsa-öbölben levő Bandar Abbasztól. Az AFP értesülése szerint a földrengésnek öt ha­lálos és nyolc sebesült áldoza­ta van. Mintegy 355 ház többé- kevésbé megrongálódott A hatóságok segélyosztagot küld­tek a földrengés sújtotta vi­dékre. Az AP földrengést jelentett a Teherántól mintegy hatszáz kilométerre keletre levő Bir- jandból is. Tegyük társadalmi üggyé a népművelést — hangoztatták a Barcsi Járási Pártbizottság és a járási tanács együttes ülésén (Tudósítónktól.) A Barcsi Járási Pártbizott­ság és a járási tanács együt­tes ülésen tárgyalta meg az 1963—64. évi művelődési ter­vet. A megyei terv irányelvei alapján a járási tanács, a tár­sadalmi szervek és a mű­velődési intézmények részlete­sen elemezték a tennivalókat. A két vb által jóváhagyott ja­vaslatot Krisztián Ferenc, a járási tanács vb-elnökhelyette- se terjesztette az együttes ülés elé. Süveges Sándor, a pártbi­zottság titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a művelő­dési tervnek az eszmei offen- zívát kell szolgálnia a közsé­gekben. Ehhez arra van szük­ség, hogy a terv megvalósítá­sában is egységesen vegyenek részt a pártszervezetek és a tanácsok, a tömegszervezetek, a gazdasági vezetők. Röviden szólva: tegyük társadalmi üggyé a népművelést! A művelődési terv rögzíti az irányító és a végrehajtó szer­vek feladatait, de tág teret ad a községek kezdeményezései­nek is. A terv részletesen fog­lalkozik a cigánylakosság kö­rében végzendő művelődési, nevelési feladatokkal io. Berki Mihály, a homok­szentgyörgyi tsz elnöke, me­gyei vb-tag arra hívta fel a közös ülés részvevőit, hogy a gazdasági eredményekhez ha­sonlóan a művelődési munká­ban is törjenek az élre a bar­csi járás községei. Az ülés részvevői ezután a tsz-ek 1963. évi termelési és áruértékesítési tervének telje­sítéséről és a további felada­tokról tanácskoztak. Elektrosztatikus permetezéssel kísérleteznek az Egyesült Álla­mokban. Az új vegyszerszóró ugyanúgy működik, mint az ed­digi készülékek, azonban a ki- fúvócsöveken áthaladó porsze­mek, illetve folyadékcseppecs­kék körülbelül 15 000 volt fe­szültséget létesítő pozitív elekt­romos töltést kapnak. Ezek a mikroszkopikusan kicsiny pozi­tív töltésű részecskék taszítják egymást, ezért egyenletesen oszlanak el a levegőben. Ugyanakkor azokat a tárgyakat vonzzák jobban, amelyekhez legközelebb vannak, tehát a földből kiemelkedő növényeket. Így a por vagy a permet a nö­vényekhez tapad. A permete­zést bettkopterőkről végzik. Már ő sem a régi... A platteville-i Henry Gooch, 110 esztendős bir­kapásztor most kötött életé­ben először biztosítást egy magánbetegpénztámál. Ami­kor megkérdezték, miért ép­pen most látta szükségesnek, Gooch elmondotta, hogy né­hány hónappal ezelőtt leesett a lóról, és akkor döbbent rá, hogy »már ő sem a régi«, esetleg ö is gyógykezelésre szorulhat. * » * Barábel az erdőben sétál feleségével. Egyszerre csak egy rabló ugrik eléjük, és pisztolyt szegezve felkiált:-7- Pénzt vagy életet! Barábel reszketve húzódik a felesége háta mögé: — Mariska, életem, téged akar... »«* Madarat tolláról, embert barátjáról Apró furcsaságok Sydneyben a kora reggeli órákban tolvajok hatoltak be egy sztriptízmulatóba. Nem nyúltak a kasszában heverő pénzhez, az italokhoz és a ci­garettákhoz, ellenben elvit­tek tíz fotót, amely hiá­nyos öltözékű lányokat áb­rázolt. * •* Az ausztráliai Perthben egyheti börtönbüntetésre ítéltek egy matrózt, amiért egy parkoló autóból kilopott — egy imakönyvet. * # * Önkritika Megjött szabadságáról az osztályvezető. Kicsit irigy­kedve kérdezik tőle: — Ugye, jól kipihented magad a két hét alatt? — A, dehogy! Egész évben nem dolgoztam annyit, mint most a két hét alatt Masze- koltam. Vajon önkritikának szán­ta, avagy maga sem gondol­ta komolyan, amit mon­dott? • • • Egyik esketési szertartás közben így prédikál a fiata­lokhoz a pap: — Ide hozzánk nem mesz- sze van egy nagy tó. Ennek a partjára naponta odajárt egy ember. Addig-addig vá­rakozott, míg egyszer csak a halacska bekapta a horgot. * » * 35 fokos hőségben két ba- j rát beszélget. — Képzeld — mondja az egyik —, Klofác kétszázezret sikkasztott. — Szerencsés ember — só­hajtja a másik —, legalább hűvösre kerül. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telelőn 15-10, 15-11, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér L Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elö- fizetbetö a helyi postahivataloknál és postáskézbesitöknél. előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. Latinka Sándor utca a

Next

/
Oldalképek
Tartalom