Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)
1963-07-23 / 170. szám
SOMOGYI NEPLAr 2 Kedd, 1963. július 23. Magyar-szovjet közös nyilatkozat Hazautazott a Szovjetunióból a magyar párt- és kormányküldöttség (Folytatás az 1. oldalról) (Folytatás az 1. oldalról) A felek kifejezésre juttatták, hogy a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai eredményesen fejlődnek. E kapcsolatok a teljes egyenjogúságra és a két ország szuverenitásának tiszteletben tartására épülnek. A tárgyalások során hangsúlyozták a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió gyümölcsöző baráti, a két ország népei létérdekeinek megfelelő gazdasági együttműködés nagy fejlődését. Állandóan növek- •szik a két ország árucsere-forgalma. Többek között mindkét fél megállapította, hogy a magyar timföld és a szovjet villamos energia egységes termelési ciklusban való felhasználására vonatkozó alumí- niumegyezmény egyik ragyogó példája a mindkét ország javát egyaránt szolgáló baráti, gazdasági kapcsolatoknak. Hangsúlyozták, hogy a tovább- biaklban kívánatos újalbb ilyen hosszú lejáratú megállapodások létrehozása a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatainak különböző területein. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió távlati népgazdasági terveinek egyeztetése érdekében jelenleg folyó munkának. A felek szükségesnek tartják a tudomány, a kultúra és a művészet területén dolgozók utazásainak, a filmek és saj- tőkiadvámyolj cseréjének, a rádió és a televízió kapcsolatainak további bővítését. Mindkét fél kedvezően értékeli a magyar és a szovjet társadalmi szervezetek, üzemek és tanintézetek, testvérvárosok és megyék sokoldalú kapcsolatainak fejlődését. A kulturális együttműködés fejlesztésében és a tapasztalatok cseréjében mind nagyobb feladat vár a magyar—szovjet és a szovjet-magyar baráti társaságokra n. A tárgyalások során eszmecsere folyt a jelenlegi nemzetközi helyzet leglényegesebb kérdéseiről. Az eszmecsere igazolta, hogy a felek egyetértenek a mai nemzetközi helyzet értékelésében és abban, hogy eltökélten folytatják harcukat az új háború veszélye ellen, a tartós világbékéért. Mind a Magyar Nép- köztársaság, mind a Szovjetunió külpolitikáját a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elvei vezérlik. Mindazonáltal figyelembe kell venni, hogy az imperializmus ragadozó természete nem változott, és így még mindig fennáll az a veszély, hogy termanukleáris világháborút robbant ki. Az imperialista körök egyre jobban fokozzák a nukleáris fegyverkezési hajsza ütemét. Ilyen körülmények között a szocialista államok kénytelenek maximális éberséget tanúsítani és megfelelő intézkedéseket foganatosítani védelmi erejük fokozására. A Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió kormányának meggyőződése, hogy a szocialista államok e védelmi politikája szükséges és helyes, megfelel a szocialista testvéri közösség országai biztonságának, és elősegíti az általános béke biztosítását. A felek határozottan elítélik az imperialista hatalmaknak külföldi területek, valamint a tengerek rakétakilövő terekké való átalakítására irányuló tevékenységét, és állandó harcot folytatnak annak érdekében, hogy a népek jogos követeléseinek megfelelően rakéta-és nukleáris fegyverektől mentes övezetek jöjjenek létre. Magyarország és a Szovjetunió népeit aggasztja, hogy a nyugati országok kormányai tovább folytatják a rakéta- és nukleáris fegyverkezési hajszát. A magyar és a szovjet kormány kötelességének tartja, hogy figyelmeztessen arra, milyen veszélyes következményekkel jár az, ha atomfegyverhez juttatják a nyugatnémet militaristákat és revan- sistákat, akik mérhetetlen szenvedéseket okoztak már a Szovjetunió, Magyarország és más európai országok népeinek. Mindkét fél úgy véli, hogy a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó körei által folytatott revansista politika az európai feszültség fő oka. Ennek a politikának a nyugati államok részéről történő bármiféle támogatása csak fokozza az európai és a világbékét fenyegető veszélyt. Ezzel kapcsolatban a Magyar Népköz- társaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya az ez év januárjában kötött francia- nyugatnémet szerződést úgy tekinti, mint bizonyos francia körök veszélyes lépéseit, amellyel a francia nép és más európai országok népeinek érdekei ellenére a nyugatnémet revansista erőkkel valí ösz- szeesküvés útjára tértek. Ha valóra válnának Nyugat- Németország atomfegyverhez juttatására vonatkozó terve, új helyzet állna élő Európában, és ez újabb intézkedéseket követelne a szocialista államoktól. El kell tüntetni a második világháború maradványait, alá kell írni a német békeszerződést, és ezen az alapon rendezni kell a nyuga-berlini helyzetet. Mindkét fél abból indul ki, hogy lehetséges e kérdést a nyugati államokkal egyetértésben megoldani, ha az utóbbiak készek lesznek józanul és ésszerűen cselekedni, ha az utóbbiak készek figyelembe venni a ténylegesen kialakult helyzetet és a két szuverén német állam, vagyis a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság létezését. A német békeszerződés megkötése alapján rendeződne a nyugat-berlini helyzet is. Nyu- gát-Beriín semleges, szabad város státusát kapná. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya teljesen egyetért abban, hogy ezek a javaslatok jó alapot nyújtanak a német kérdés rendezéséhez, és a maguk részéről minden szükséges lépést megtesznek, hogy biztosítsák a a kérdés megoldását. Mindkét fél szükségesnek tartja, hogy haladéktalanul megoldódjék a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek örökre szóló megtiltása. Minthogy a nyugati hatalmak a végtelenségig el akarják húzni az e kérdésben folyó tárgyalásokat, ürügyként követelik az úgynevezett nemzetközi ellenőrző állomások létrehozását a föld alatti atomkísérletek megszüntetésének ellenőrzésére, bár tudományosan és gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy ilyen ellenőrző állomásokra nincs szükség. A Magyar Népköztársaság kormánya osztja a Szovjetunió kormányának azt a nézetét, hogy a nyugati hatalmaknak a nemzetközi ellenőrző állomások létrehozására vonatkozó követelése ilyen körülmények között a NATO- országok bizonyos köreinek ama törekvéseiről tanúskodik, hogy kémkedés céljából megteremtsék a Szovjetunió területére való behatolás csatornáit, amit éppen a béke védelme érdekében nem szabad megengedni. A Magyar N épköztársaság kormánya teljes mértékben egyetért a Szovjetunió kormányának azzal a javaslatával, hogy mivel a nyugati hatalmak lehetetlenné teszik a nukleáris fegyverekkel folytatott összes kísérletek megszüntetésére vonatkozó szerződés megkötését, meg kell egyezni abban, hogy tiltsák meg a nukleáris kísérleteket a föld légkörében, a világűrben és a víz alatt. A Magyar Népköztársaság kormánya mint a barátságról, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló Varsói Szerződés részvevője teljes mértékben támogatja a Szovjetunió kormányának azt a javaslatát, hogy a NATO-orszógok és a Varsói Szerződés tagállamai kössenek megnemtámadási szerződést. A felek nagyra értékelik Fidel Castro elvtársnak, a Szovjetunióban tett látogatását, és hangsúlyozzák, hogy a kubai népnek és Fidel Castro által vezetett kormányának bátorsága és rendíthetetlen helytállása, valamint a Szovjetunió és a többi szocialaista ország határozott fellépése a kubai forradalom védelmében elhárította az imperialisták Kuba elleni közvetlen fegyveres támadását, és békés úton rendezte a Karib-tenger térségében kialakult válságot, amely az emberiséget a nukleáris háború szélére sodorta. A Karib-tenger térségében kitört válság békés rendezése újra bebizonyította a szocialista világrendszemek a világ- helyzet alakulására gyakorolt növekvő befolyását, megmutatta annak lehetőségét, hogy a szocialista államok és a tőkésállamok között lehet ésszerű és kölcsönösen elfogadható megoldásokat találni a vitás nemzetközi problémákban. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya határozottan elítéli a gyarmatosítás valamennyi megnyilvánulási formáját, és újból leszögezi, hogy a jövőben is támogatják Ázsia, Afrika és Latin-Ameri ka népeinek nemzeti felszabadító mozgalmát, a politikai és gazdasági függetlenség megszilárdításáért, a szégyenletes gyarmati rendszer teljes felszámolásáért vívott küzdelmét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió követeli az ENSZ-közgyűlés által elfogadott, a gyarmati országok függetlenségéinek biztosításáról szóló nyilatkozat azonnali és maradéktalan megvalósítását, és vallja, hogy a népeknek a kolonial izmus elnyomatása alól való felszabadítása a szabadságszerető erők halaszthatatlan feladata. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya kiemelkedő nemzetközi jelentőségű eseménynek tartja a független afrikai országok vezetőinek az afrikai egység megvalósításának problémáival foglalkozó addisz-ababai értekezletét. Mindkét fel megállapítja, hogiy Dél-Korea amerikai megszállása, amely a koreai nép akarata ellenére tovább tart, komolyan veszélyezteti a távol-keleti békét, és fő akadálya Korea nemzeti egysége békés helyreállításának. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának konstruktív javaslatait Korea demokratikus alapon, kívülről való beavatkozás nélkül történő békés egyesítésére. A két fél határozottan elítéli az Amerikai Egyesült Államok dél-vietnami fegyveres agresszióját. Követelik az Amerikai Egyesült Államok agressziójának megszünteté- tését, a Vietnam egyesítésére vonatkozó genfi egyezmény végrehajtását. Ugyanakkor együttérzésüket fejezik ki a laoszi nép haladó erőinek harca iránt, elítélik az Amerikai Egyesült Államoknak — a Laoszra vonatkozó genfi egyezményekkel ellentétes — tevékenységét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió teljes támogatásában részesíti a független és semleges Laoszt. A felek határozottan elítélik az iraki kormánynak az iraki nép nemzeti érdekeiért harcoló iraki kommunisták és más hazafiak ellen elkövetett kegyetlen gonosztetteit és véres tömegüldözését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió követeli a kurd nép ellen folytatott háború megszüntetését, amely jellegénél fogva nem egyéb, mint fajiriási akció. A Magyar Népköztársaság kormánya teljv mértékben támogatja a Szovjetuniót, amely határozottan föllépett a CENTO elnevezésű katonai gyarmatosító blokk országainak és a mögöttük álló imperialista hatalmaknak Irak belügyeibe való beavatkozása ellen. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya úgy véli, hogy az egyenjogúság alapján folytatott szabad, kölcsönösen előnyös nemzetközi kereskedelem és a széles körű nemzetközi gazdasági együttműködés, a bizalom légköre kialakításának fontos tényezője az államok egymáshoz való viszonyában. A két ország kormánya támogatja az ENSZ XVII. közgyűlésének a nemzetközi kereskedelmi konferencia összehívásáról szóló határozatát, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a konferencia teljesítse az előtte álló fontos feladatokat, és hozzájáruljon a mesterséges gátak és megkülönböztetések nélküli, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvei alapján nyugvó, valamennyi országra kiterjedő világkereskedelem normalizálásához. A felek amellett vannak, hogy a konferencia kedvezően foglalkozzék a világkereskedelmi szervezet létrehozásának tervével. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan elítéli az Amerikai Egyesült Államokat és a többi imperialista államot, mert megakadályozzák a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítását az ENSZ-ben. A felek kijelentik: a továbbiakban is törekszenek arra, hogy helyreállítsák az Egyesült Nemzetek Szervezetében a Kínai Népköztársaság törvényes jogait. Mindkét kormány elítéli Tajvan szigetének amerikai megszállását, és támogatja a Kínai Népköztársaság törekvéseit, hogy felszabadítsa a Kína elidegeníthetetlen részét képező területet: III. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, eszmecserét folytattak továbbá a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja testvéri kapcsolatainak további bővítéséről és elmélyítéséről, valamint a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom fejlődéséről. A felek megállapítják a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja nézeteinek teljes azonosságát a szocialista és a kommunista építés, a nemzetközi helyzet, a világ kommunista és munkásmozgalmának jelenlegi helyzete és fejlődése kérdéseiben. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége között 1957- ben és 1958-ban folytatott tárgyalások óta eltelt időt a két párt testvéri kapcsolatainak további elmélyülése jellemzi. Mindkét párt egész tevékenységét áthatja az a magasztos forradalmi törekvés, hogy szilárdítsák és fejlesszék a magyar és a szovjet nép barátságát, sokoldalú együttműködését a szocializmus és a kommunizmus eszméinek teljes diadala érdekében. A felek rámutatnak arra, hogy a két párt közötti rendszeres tapasztalatcserének és konzultációnak nagy jelentősége van. Ez biztosítja a nézetek egységét és a pártok együttes cselekvésének egyeztetését a közös célokért vívott harcban. Ezért mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonít a pártmunkásküldöttségek rendszeres cseréjének. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja testvéri és egyenjogú kapcsolatai a szocialista internacionalizmus forradalmi elvei alkalmazásának nagyszerű példái, és a két pártnak a marxizmus— lem inizmus nagy tanításához való megingathatatlan hűségére épülnek. bogtató, éljenző, tapsoló tízezrek köszöntötték Hruscso- vot és Kádár Jánost. A felsorakozott diszszázad parancsnokának jelentéstétele után felcsendült a magyar és a szovjet himnusz. Hruscsov és Kádár János megszemlélte a felsorakozott díszalakulatot, majd a magyar küldöttség tagjai búcsút vettek az SZKP Központi Bizottsága elnökségi tagjaitól, a miniszterektől, a katonai vezetőktől, a moszkvai magyar kolónia tagjaitól és a téren összesereglett dolgoztoktól. Amikor a díszalakulat ellépett a két kormányfő előtt, Mindkét fél megelégedéssel hangsúlyozta, hogy az elmúlt éveket a népek békeharcának, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcának élenjáró szocialista testvéri közösség országainak a politikai, gazdasági és kulturális életben elért nagy győzelmei jellemzik. A nagy sikerek elérését jelentősen elősegítette a személyi kultusz káros következményeinek kiküszöbölése, a lenini normáknak a párt- és az állami élet minden területén történt teljes helyreállítása. A felek hangsúlyozták a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957-es és 1960- as moszkvai értekezletén egyhangúlag elfogadott nyilatkozatok nagy jelentőségét, és újból kifejezésre juttatták szilárd és megingathatatlan elhatározásukat, hogy következetesen védeni fogják a marxista—leninista eszmék tisztaságát, a kommunista világmozgalom e történelmi jelentőségű okmányaiban megfogalmazott közös irányvonalát. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának szilárd meggyőződése, hogy az egész világ kommunista és munkáspártjainak egyik legfontosabb feladata egységük erősítése az alkotó marxizmus—leninizmus szilárd alapjain. Abból indulnak' ki, hogy a kommunista és munkáspártok sziklasziláid egységét csak úgy lehet biztosítani, ha a kommunista világmozgalom sorain belül erőteljesen küzdünk mind a revizionizmus összes megnyilvánulásai, mind a dogmatizmus és a szektás- ság ellen. Az utóbbi idők eseményei szemmel láthatólag megmutatták, hogy a dogmatizmus és a széki ásság — ahogyan erre a kommunista és munkáspártok képviselői 1960-as értekezletének nyilatkozata rámutat — bizonyos körülmények között fő veszéllyé válhat egyes pártok bizonyos fejlődési szakaszában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a dogmatizmus és szek- tásság komolyan akadályozhatja a kommunisták és a világ többi haladó erőinek tömörítését az imperializmus ellen folytatott harcban. A nagy nemzetközi és kommunista munkásmozgalom minden osztagának egy a célja: az imperializmus elleni harc, a béke és a szocializmus végleges diadala az egész világon. A marxizmus—leninizmus tanításához való hűség, annak alkotó alkalmazása az emberi társadalom fejlődésének mai körülményei között, biztosítja a kommunista mozgalom és valamennyi haladó erő harcának sikerét. Mindkét fél különösen hangsúlyozza, hogv az emberiség ragyogó jövőjéért vívott nagy harc újabb sikereinek záloga a szocialista közösség valamennyi országának harcos összefogása. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió KADAR JANOS s. k., a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának elnöke. Hruscsov rövid búcsúbeszédet mondott. Hruscsov beszédére Kádár János válaszolt. Köszönetét mondott a baráti meghívásért. A beszéd elhangzása után Hruscsov melegen kezet szorított Kádár Jánossal. Úttörők virággal kedveskedtek a magyar küldöttség tagjainak. A küldöttség tagjai és a búcsúztatásukra megjelentek ezután a pályaudvar peronjára indultak. Az utolsó kézfogások és ölelések után magyar idő szerint reggel 8.02 órakor a különvonat elindult Budapest felé. A búcsúztatásról helyszíni közvetítést adott a moszkvai televízió is. Kommunista Pártjának képviselői újból hangsúlyozzák, mivel a világ két rendszerre tagozódik, a nemzetközi kap-* csőlátók egyetlen helyes és ésszerű elve a szocialista és a tőkésországok békés egymás mellett élésének és gazdasági versenyének lenini tétele, ahogyan erre a kommunista és munkáspártok 1960-as értekezletének nyilatkozata rámutat. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése a jelen történelmi korszakban kedvező lehetőségeket biztosít a tőkésarszá- gokban folyó osztályharc további kibontakozásához, a népek nemzeti füeeetlensé- ’ ért és gazdasági önállóság' vívott nemzeti felszabad . imperialistaellenes harcán? k fejlődéséhez. A békés együttélés elvének érvényre juttatása hozzájárul a világban végbemenő forradalmi folyamatok meggyorsításához, további távlatokat nyit a szocializmus országainak gyors gazdasági fejlődése előtt, erősíti a szocializmus állásait, szemléltetően bizonyítja annak fölényét a kapitalizmus felett. A békés egymás mellett élés elvének következetes érvényesítése a szocialista országok politikájában az imperializmus elleni legaktívabb politikai és ideológiai harcot, az imperializmus népellenes, reakciós lényegének szakadatlan, leleplezését, nem pedig e harc megszüntetését jelenti. A szocialista országok közöségének növekvő ereje semmi kétséget nem hagy afelől, hogy a kapitalizmus már sem háború segítségével, sem gazdasági versennyel nem győzhet a szocializmus és a kapitalizmus között folyó történelmi vetélkedésben. Ezért az imperialista erők most az ideológiák békés egymás mellett élésének hamis jelszavával minden korábbinál nagyobb méretekben igyekeznek ideológiai offenzívát folytatni a szocializmus ellen. Ezzel kapcsolatban a két párt képviselői újból hangsúlyozzák, hogy az imperializmus elleni ideológiai harc fokozása elsőrendű fontosságú feladat. Kádár János elvtárs szovjetunióbeli tartózkodása alkalmával a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, valamint a forradalmi munkás-paraszt kormány meghívta a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségét N. Sz. Hruscsov elvtárssal az élen, hogy tegyen baráti látogatást a Magyar Népköztársaságban. A meghívást köszönettel elfogadták. A látogatás időpontjában később történik megállapodás. * * * A tesvéri barátság, a kölcsönös megértés szívélyes légkörében lefolyt tárgyalások újabb tanúbizonyságai ann hogy a két fél nézetei vei - mennyi megvizsgált kérdésben azonosak. N. SZ. HRUSCSOV s. k„ a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsén''' elnöke. , Moszkva, 1963. július 20. (MTI)
