Somogyi Néplap, 1963. július (20. évfolyam, 152-176. szám)

1963-07-19 / 167. szám

Péntek, 1963. július 19. 3 SOM^GVI NÉPLAP A KGST TAGORSZÁGAINAK NŐNEK A FALAK .. . EGYÜTTMŰKÖDÉSE A TERVEZÉSBEN A SZOCIALISTA ORSZÁ­GOK egyre emelkedő anyagi és szellemi igényei megkíván­ják népgazdaságunk vala­mennyi ágazatában a beruhá­zások évről évre való növelé­sét. Az ezzel járó mennyiségi és minőségi vonatkozásban megnagyobbodott feladatok csak nemzetközi együttműkö­déssel és a célok egybehango­lásával valósíthatók meg. A technika és a tudomány rohamos fejlődése és a beru­házások mindinkább növekvő száma az építésben is szoro­sabb együttműködést követel, Az e területért mutatkozó kö­zös célok megvalósításának szervezése a KGST egyik szer­vének, az Építésügyi Állandó Bizottságnak (ÉÁB) feladata. Az ÉÁB a tagállamok fővá­rosában működő szekciókra oszlik. Ilyenek: az építő­anyag-ipari, az építésiparosítá­si, a regionális és városrende­zési, az építésgazdasági, az épületgépészeti és tervezési szekció. Az ÉÁB szekciói a tagországok delegációiból te­vődnek össze. A TERVEZÉSI SZEKCIÓ­BAN megvalósuló együttmű­ködés azt a óéit szolgálja, hogy elősegítse a műszaki fejlesz­tés gyorsabb föllendítését az építőipar valamennyi ágazatá­ban, megteremtse a nagy­üzemszerű építési módok fej­lesztésének lehetőségeit, és al­kalmazási területük bővítésé­vel emelje a típustervek mi­nőségének színvonalát is. Ép­pen ezért a típustervezés nem­zetközi szinten is jelentős he­lyet foglal el az építés egé­szét képező folyamatok sorá­ban, és meghatározza a nép­gazdaságok különböző ágaza­tai továbbfejlesztéséinek lehe­tőségeit. A tervezéssel kapcsolatos együttműködés irányvonalát az 1957-ben Berlinben tartott I. nemzetközi típustervezési kon­ferencia szabta meg. Az 1959- ben Leningrádban tartott II. konferencia áttekintette a tí­pustervezés helyzetét, és a ter­vezési metodika elvi kérdései­nek tisztázásával még széle­sebb alapokra helyezte az együttműködést. A tervezési szekcióban részt vevő delegációk a munka­programot, az éves és távlati inunkaiterveket szekcióülése­ken vitatják meg. Az ÉÁB jó­váhagyta munkatervben meg­szabott feladatokat szétosztják a tagországok delegációi kö­zött. Kidolgozott javaslatát a témafelelős ország elbírálásra megküldi a társországoknak. A szekcióülésen egyeztetett ja­vaslat alapján a Berlinben székelő ÉÁB ajánlásokat dol­goz ki, s ha nagyabb jelentő­ségű kérdésekről van szó. a KGST hagyja jóvá. A jóvá­hagyott ajánlásokat az álla­mok kormánybizottságainak előterjesztése alapján vezetik be a tagországokban. A szekció az együttműködés első szakaszéiban mindenek­előtt azoknak a tervezés-mód­szertani eljárásoknak egysége­sítését tűzte ki célul, melyek a konkrét tervezési munkában való együttműködés feltételeit biztosítják. Ilyen többek kö­zött a szakkifejezések egységes meghatározása, a tervekben alkalmazott méretmegadás, az építőanyag-jelölések és betű­jelzések egységesítése stb. A szekció másik feladata a tervezési előírások és szabvá­nyok — a víz-, a hő-, a hang- szigetelés-, a természetes és mesterséges világítás, a tűz­védelmi stb. tervezési előírá­sok — nemzetközi egységesíté­se. A SZEKCIÓ FELADATAI KÖZÉ TARTOZIK a haladó tervezési megoldásoknak és ki­vitelezési módszereknek a tag­országokban való elterjesztése és megvalósítása, a szerkeze­tek méretezési módszereinek tökéletesítése, a tudományos és kutatómunkák eredményed­nek kölcsönös kicserélése, a kísérleti tervezés és kivitele­zés eredményének ismertetése, a dokumentációk, tervezési se­gédletek kicserélése. Ide tar­toznak azok a meghatározott (Tudósi tónktól.) Falvainkban egyre nagyobb az érdeklődés a tartós fogyasz­tási cikkek iránt. Előfordul, hogy egyik-másik áru csak ad­dig van a boltban, amíg kicso­magolják. Tavaly az első félévben '50 millió forint volt a tartós fo­gyasztási cikkek forgalma, ez év azonos időszakában 40 mil­lió forint értékű áru lelt gazdá­ra. A kerek 10 milliós emelke­dés a parasztság javuló gazda­sági helyzetéről beszél. 1962 első felében 1237, 1963 első fe­műszaki feladatokkal kapcso­latos munkák is, melyek el­sősorban a mezőgazdasági és az ipari építés rohamos fejlő­dése során váltak szükségessé Sikerült olyan nemzetközileg egységes méretsorokat megha­tározni, amelyek az alkalma­zott szerkezeti méretek szá­mának jelentős csökkentését és így gazdaságosabb építési mód alkalmazását eredményezik. A kommunista és munkás­pártok 1962-ben tartott ta­nácskozásának útmutatásai alapján a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának XVI. ülésszaka több fontos határo­zatot hozott az építésben és a tervezésiben való együttmű­ködés elmélyítésére. Ilyenek többek között: az együttmű­ködés megszervezése a nem­zetközi munkamegosztás alap­ján a korszerű típustervek ki­dolgozásában; a fontosabb, népgazdasági jelentőségű épít­mények terveinek szakvéle­ményezése az érdekelt tagálla­mok kérésére; egy nemzetközi típustervező intézet vagy ha­sonló szerv létrehozáséra vo­natkozó javaslat kidolgozása. E feladatok megvalósítása a tagországok delegációinak hat­hatós közreműködését követe­lik. A NÉPGAZDASÁGI - TER­VEK EGYEZTETÉSE a nem­zetközi munkamegosztás . ki. szélesítését fogja eredményez­ni. Ennek következtében az építésben és a tervezésben va­ló együttműködés jelentősége is fokozódik. Az eddig elért eredmények biztosítják a KGST-tagországok közös fel­adatainak megoldását. lében pedig 1967 mosógépet ad­tak el a falusi boltokban. Por­szívóból 40, hűtőszekrényből 96, centrifugából 70, kerékpár­ból 80, Danuviából 130, Pannó­niából 180, rádióból 230, le­mezjátszóból 60, varrógépből 80, tűzhelyből 700 darabbal vettek többet a falusi vásárlók, mint tavaly. Amíg a múlt év első felében mindössze 92 televíziót adtak el, ez év azonos időszakában 484 készülék került a boltok­ból a parasztok szobáiba. Ballagi Aladár Gépesednek a falusi háztartások miről álmodozik, noha egyszer már megégette a nyelvét... A fene ebbe a piros lámpába, pil­lantott fel az egyik útkereszte­ződésnél a középen függő jelző­lámpára ... Az ezredes majd­nem beleszaladt az előtte hala­dó kocsiba. Nagyot csikordult a fék. Milyen messze van ez a pa­rancsnokság ... Már többször elhatározta, hogy közelebb köl­tözik, de soha nem került rá sor. Pedig folyton keresztül kell mennie ezen a forgalmas, agyonzsúfolt városon, hogy ki­jusson München túlsó szélére, az erdőben rejtőző parancsnok­ságra ... Amikor aztán zöldre váltott a lámpa, ismét repülhetett a Mercedes, s Brondell negyed óra múlva beléphetett hivatali szohájába. Parancsa szerint ott várakozott Müller és Garkins. Éppen valami hűsítő italt ke­vertek maguknak. Hanyag mozdulattal felálltak. — Hallották, mi történt? — szólt oda nekik Brondell. — Igen, mindent tudunk — Válaszolta Garkins. Az ezredes leült. Kezébe vet­te a Fecske-akció aktáit, az­tán ismét megszólalt: — És most mit tegyünk? Sze­rintem a következő variációk lehetségesek: A B. 12-es hall­gatni fog. Ha semmi egyebet nem tudnak az akcióról, akkor talán sikerül kibújnia... Per­sze valami baklövést csinálha­tott ... Minden összeroppan­hat ... A második lehetőség pedig az, hogy Fecske rontotta el a dolgot... Ráálltak, és kö­vették. — Fecske sokat tud.:. Eset­leg nem bírja a kínzásokat, s mindent elmond... Nem lenne kellemes dolog — szólt közbe Müller. — Rajta keresztül le­buktathatjuk a B. 26-ost is. — Ékre gondoltam én is — mondta az ezredes. Aztán oda­szólt az ügyeletesnek, hogy ho­zasson be valami hűtött italt. — Sőt, szerintem ez valószínű. Bár minden jelzés arra utal, hogy az utóbbi években nem kínoznak odaát, mégis könnyen előfordulhat, hogy Fecske be­leviszi valamibe a B. 26-ost. i. Mondjuk, olyan rádiókapcsola­tot teremt vele, amit bemérnek — mondta Garkins. — Az akció olyan, hogy biz­tosan megkínozzák, ha nem vall — erősködött az ezredes. — Mi a véleményük arról, hogy tájékoztatást kérjünk a B. 26-ostól, hogyan és miért tartóztatták le a B. 12-est? — Én azt javaslom, hogy ezt ne tegyük... Ma este már egy­szer jelentkezett, egészen biz­tos, hogy ráálltak, akármilyen rövid volt is az adás. Ma éj­jel nagyon fogják figyelni ezt a hullámsávot. Ha még egy­szer ad, könnyen bemérhetik — okoskodott Müller. Közben megérkezett a jéghideg bor. Látszott, hogy a palackot most emelték ki a hűtőszekrényből, mert egészen párás volt a fa­la... Mindhárman ittak, csak az ügyeletes tiszt nem. — Hát akkor mégis annál kell maradnunk, hogy a B. 26- os tegye el láb alól Fecskét. Ha életben hagyjuk, túl nagy kockázatot vállalunk... Sajná­lom ezt a fickót, de azt hiszem, nem tehetünk mást..* — foly­tatta Brondell — És persze el kell indítanunk a Fecske II-t. A B. 26-os közvetlenül lépjen akcióba ... Nem szívesen csi­nálom. Legjobb emberünk biz­tonságát veszélyeztetjük, ami­kor rábízzuk a hajtóanyag­minta megszerzését. De hát, istenem..; Washington már élni se hagy..; — Ezredes úr, tulajdonkép­pen hány főből áll a B. 26-os hálózata? — kérdezte Garkins. — Kapitány, maga nem ta­nulmányozta át alaposéin az akció aktáit! Micsoda kérdés ez? — Én azt hittem, hogy ezt nem írtuk le..: — Hallatlan! — szólt dühö­sen az ezredes. — Nekem kell tájékoztatnom, hogy milyen a B. 26-os hálózata! összesen hu- szonketten vannak, na!... Hol­nap délelőtt kihallgatáson je­lentkezik! Megértette? — Értettem! — mondta meg­lepődve a kapitány. Rövid csend lett. Látták, hogy a főnök dühös, nem mer­ték megszólalni .. s — Menjünk föl a rádiésszo- bába! És mégis megpróbálok kicsikarni egy rövid adást a B. 26-ostól — törte meg a csen­det Brondell ezredes. — Kezdek én is azon a vé­leményen lémni, hogy mégis­csak újabb tájékoztatást kell kérni ... Én sem szívesen do­bom oda Fecskét... Jól kép­zett fickó... — mondta Mül­ler. — Nem azért! Egyszerűen az anyag miatt! Ha semmi nincs nála, miért kockáztassuk to­vábbra is az akciót? El kell tenni láb a1 ól! — intette le Müllert az ezredes, A községfej­lesztés. forintjai­ból épül Horvát- kúton a művelő­dési ház. Nem­csak a falu kul­turális életének, hanem társadal­mi, tömegszerve­zeti életének is központja lesz. Sietős a munka. Bár a tetőszerke­zet elkészítése még hátra van, ott ékeskedik a felpántiikázott zöld ág az épü­let színpad felet­ti falán. Azt ígérve, hogy ha­marosan tető alá kerül ez a rég­óta óhajtott ház a falu szívében... Ssuperfórutn? IT özéletiink növekvő de- mokratizmusát bizo­nyítja, hogy egyre többen for­dulnak bizalommal panaszuk­kal, bejelentésükkel, javasla­tukkal az inézményekhez, vál­lalatokhoz, hivatalokhoz. Csak­nem mindenhol megértéssel foglalkoznak az ügyekkel. Saj­nos, némelyek visszaélnek ez­zel a segítőkészséggel, úgy gondolják, hogy jogtalan pa­naszukat is elintézik majd. Amikor megmagyarázzák ne­kik, hogy a törvények, rende­letek értelmében nincs iga­zuk, nem intézkedhetnek sem­mit, megsértődnek, s egy har­madik helyen kopognak. Mi­vel ott sem találnak meghall­gatásra, mennek a negyedik szervhez, s így tovább. Per­sze az a szerencsésebb eset, amikor a panaszos őszintén feltárja az ügy állását. Elő­fordul tudniillik az is, hogy a panasztevő az ügy minél gyor­sabb elintézésének reményé­ben elhallgat egyet s mást. Kollár Sándcrmé irtosdósi ol­vasónk elpanaszolta, hogy a községi tanács nem hajlandó igazolni, hogy különélnek a szülőktől. A levél alapján úgy éreztük, hogy igazá van a pa­naszosnak, s továbbítottuk a levelet a Kaposvári Járási Ta­nácsra. Kiderült, hogy Kollár Sándomé már föllebbezett a járásnál, a mosdósi tanács ér­tesítette is, hogy nincs helye a föllebbezésnek. Kollámé a szerkesztőségnek írt levelében elhallgatta ezt az előzményt. A járási tanács igazgatási osztá­lya ismételten megvizsgálta az Libasorban mentek fel a lép­csőn, a puha szőnyegen. A rádiósszobában ugyanúgy kattogtak a készülékek, mint mindig. — Készítsék elő az adást! — utasította az ezredes a rádiós- parancsnokot. — Írja! A B. 26- osnak! Azonnal tájékoztatást kérünk, meddig jutott él Fecs­ke! Ha nem tud semmit mon­dani, s harminc percen belül nem jelentkezik, Fecske nem repül többé!... A bőröndök tartalmát eltültetnd! A rádióskapitány a code- csoportíhoz sietett, hogy azonnal tegyék át az üzenetet a külön­leges kulccsal. Az ezredes és a két kapi­tány széket kerestek maguk­nak, s leültek. A helyszínen akarták megvárni, mit vála­szol a B. 26-os. A rádiósteremben nagy volt a sürgés-forgás, dolgozott az apparátus. Ilyenkor éjszakán­ként sok ügynök adott jelen­tést, és sokan kaptak újabb utasításokat. A Fecske-akció azonban pillanatnyilag túlnőtt minden mást, mert azt szemé­lyesen Brondell ezredes és két tanácsadója irányította. Telt az idő, de a válasz még nem érkezett meg. Brondell a karórájára pil­lantott. Ötven perce várnak. Felállt. — Mehetünk! Fecske nem repül többé! Várunk holnapig, s meglátjuk, milyen sikerrel dolgozik a B. 26-os... 1 (Folytatjuk) ügyet, s ugyanazt állapította meg: nincs igaza Kollárnénak, a tanács határozata nem tör­vénytelen. Sokan részben tájékozatlan­ságból, részben számításból több helyre is elküldik észre­vételeiket. Például a szerkesz­tőségnek, a pártbizottságnak is, pedig a jogerős államigazga­tási határozatok ellen szóló panaszokat csak a közvetlenül hivatott szervekhez lehet be­nyújtani. A lykor rossz hangulatot ^ kelt a vállalatnál az állandóan ismétlődő vizsgálat. A SZOT Üdülőkarbantartó Vállalat halatonelled üzemének dolgozói névtelen levélben ki­fogásolták, hogy a vállalat pénztárosának a fizetését két­száz forinttal fölemelték. A dol­gozók szerint »bratyi alapon« kapta meg a pénzt a szóban forgó dolgozó. Az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bi­zottsága megvizsgálta az ügyet. Megállapította, hogy az építés- vezetőség mindig a szakszerve­zeti bizottság és a pártszerve­zet meghallgatásával határoz bérügyekben. A rátermettség, fegyelmezettség, fontossági sor­rend figyelembevételével dön­tik el, hogy kinek emelnek. Különben a javaslatot a Dél­balatoni Üdülési Igazgatóság hagyja jóvá. A vállalat vezetői azért emelték föl a pénztáros fizetését, mert a munkaügyi és személyzeti teendőket is ellát­ja. A panaszosok több levelet írtak. Küldtek a SZOT Üdülési Főigazgatóságának, a Dél—ba­latoni Üdülési Igazgatóságnak, a népi ellenőrzési bizottságnak* az MSZMP megyei bizottságá­nak, az ügyészségnek. Mivel egyik hivatal és szerv sem ta­lált visszaélést, a névtelen le­vél írói a szerkesztőséghez for­dultak. Azt persze nem írták meg, hogy milyen választ kap­tak a többi helyen, úgy tűn« tették föl, mintha először írná­nak az ügyben. A jogos panaszok orvosié* sát készségesen szorgal­mazza a szerkesztőség, a mos­dóéihoz és a lelleihez hasonló leveleknek azonban nem te­remt »szuperfórumot-«. Lajos Géza Falusi ••bankárok** 99 Bank. Az idősebb nemzedék tagjai­nak egy részében még keser­ves emlékeket idéz a szó: adós­ság, kiszolgáltatottság, félelme­tes kamat s a minden órában bekövetkezhető teljes nincste- lenség. Egykor ilyen bankokat is­mert a kisember. Napjainkban új rendelteté­sű, új tartalmú bankszerveze­tekkel tart kapcsolatot a ter­melőszövetkezetek parasztsága: a falvak bankjaival. Amíg ré­gen mint kiszolgáltatott adós került a bankkal kapcsolatba a falusi ember, ma gazdaként, tulajdonosként. Amíg régen a betétekkel a legnagyobb rész­vényes csaknem kizárólagosan »gazdálkodott«, ma a dolgozó emberek tíz- és százezrei ma­guk rendelkeznek betéteikkeL öt évvel ezelőtt alakultak meg hazánkban az első falusi bankok. Számuk és a betétállo­mány is évről évre nő. A falu­si bankok betétállománya ma meghaladja a több milliárd fo­rintot. Sok mindent elmond ez a mai falusi ember életéről, biztonságérzetéről és politikai állásfoglalásáról is. Tíz- és százezrek terveznek, takarékos- kodnak, mert értelmét látják, mert szilárd meggyőződésük, hogy terveik, jó céljaik megva­lósulhatnak. De jelent a mind több falusi bank mást is: je­lenti, hogy van az embereknek miből takarékoskodni. Régen a falusi ember csak adósa lehe­tett a banknak, ma nagy érté­kű betétkönyvek tulajdonosa; És beszélni kell arról is, hogy a leggazdagabb falusi bankok azokban a községekben mű­ködnek, ahol a legkimagaslóbb eredményeket érik el a szövet­kezetek. Nem ritka ma az olyan község az országban, ahol minden családnak van taka­rékkönyve, s 5—6000 forint egy-egy betétkönyv átlagos ér­téke. De ezrével akad olyan szövetkezeti család is, amelyik 50—60 000 forint megtakarított pénzzel rendelkezik. Más a takarékosság módja és célja is a falvakban. A mind igényesebb öltözködésen, szó­rakozáson felüli összegek ke­rülnek a községek bankjaiba, egyetlen családnál sem követi szükség a takarékbetéteket. Nem követi, mert annyit tar­talékolnak az emberek, ameny- nyire erejük futja, örvendetes ez a sajátos falusi mozgalom célja miatt is: nem a múltra oly jellemző önzésből, kapzsi­ságból takarékoskodnak az em­berek, hanem új, fürdőszobás otthonokért, modern bútoro­kért, könyvekért, televízióért, gépkocsiért, az ország s a vi­lág megismerését biztosító uta­zásokért — a mindennapi élet megszépítéséért. Ezért felejti el hazánkban egyre több falusi ember a bank szó régi jelentését. Á. L A Somogy megyei Állami Építőipart Vállalat (Kaposvár, Május 1. u. 57.) ipari tanulókat rész föl kőműves, horkoló-, parkettás, ács- és üveges szakmákban Fölvételre jelentkezhet az a tanuló, akinek az álta­lános iskolai végzettsége megvan, általános osztály­zata közepesnél nem gyengébb, és a be»árásra lehetősége van, mert bentlakást biztosítani nem tudunk. Jelentkezés a vállalat oktatási előadójánál. Határidő: 1963. augusztus 15. (3757)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom