Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-16 / 139. szám
Politechnikai kiállítás az Ifjúsági Házban AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYÉI TANACS LAPJA SZINETÁR— BEHÁR: SUSMUS Ez az a színpadi mű, amelynek nemcsak hősei ludasak a történetbeli susmusban, hanem a darab írója és zeneszerzője is. Plakátjain és műsorfüzetében zenés szatíraként ajánlja a közönség figyelmébe legutóbb bemutatott műsordarabját a Csiky Gergely Színház. Hittünk az ajánlóknak, és most két okból is zavarban vagyunk. Először azért, mert így is szóraikozatótnak találtuk a Sus- musfc Másodszor pedig azért, mert ennek a darabnak zenés mivolta, írói koncepciója kihívóan elegyes. Nem zenés szatíra, a zenétől függetlenül sem szatíra, hanem egy műfajilag nagyon is sokarcú alkotás, töményen megfűszerezve a vígjáték, a komédia vagy éppen a bohózat: stíluselemeivel. Vérbeli szatíra nem enged 'ilyen nagyarányú »idegen-« betörést, hiszen a szatíra a színpadon is fokozott egyértelműséget követel, mert célja nem kevesebb, mint a fonák, káros jelenségek kíméletlenül éles bemutatása, elutasítása, ha tetszik, a gúnyig fokozott leleplezése. A Susamus alkotóinak — mert hiszen ketten vannak: a szerző és a zeneszerző; ez utóbbit ugyan nem ihlette meg a téma, és nem is próbált zenei jellemzéssel segíteni az írónak abban, hogy a szatíra valóban szatíra legyen! — kinevettetés- sel kellett volna megsemmisíteniük azokat a hősöket, akik megközelítően sem olyan emberi nagyságok, mint amilyeneknek a látszat mutatja őket. Ám az ítélkezés elmarad; Nekünk sincs eszünk ágában sem ítélkezni, sót még meg is szánjuk az írót, mert hazugságának) kelepcéjében vergődve kótségtoeejtően buta kalandba keveredik az önbetöréssei. Végül a könnyes-szirupos happy end megelégszik azzal az »igazságszolgáltatással-«, hogy lelepleződik ugyan a csalás, de jön egy fiatal író — tehetséges mentőangyalként —, s nemcsak megmenti Baranyí Bálintot, hanem féleségül is veszi a lányát, mert hiszen semmi sem lehetetlen. Hogy ezzel, az előzményekkel és a zajos tvisztbe- tétekkel és -fináléval fejbe verődik az egész mondanivaló? A néző ne kifogásoljon, a néző csak nevessen! Szót fogadtunk. De annyira azért , nem, hogy elhallgassuk észrevételeinket ... Ebben a darabban minden a helyzetkomikumon fordul meg. A gördülékeny meseszövésben — noha a gördülé- kenységgel is baj van eleinte — félreértés, félreismerés, rosszkor való betoppanás és társai alkotják az írói eszköztárat. A zenének nincs funkciója. A szereplők a változatosság kedvéért néha dalra gyújtanak, és jól-rosszul elénekelnék egy-két már ismert slágert Majd — mert a jó szórakoztatás fogalmához ez is oda tartozik — tvisztet rop öreg és fiatal mintegy ingerkedve: — Tessék otthon megpróbálni! Az igazsághoz tartozik, hogy több irodalmi érték esetén szívesebben nevettünk volna kevesebbet, mert akkor többet gondolkozhattunk volna, és ezt már elvárjuk a szórakoztató daraboktól is. Jeleztük mór, hogy nem éppen sikerült a Susmus expozíbiója, mert vontatott. A szerző — és az intencióit követő rendezés — aránytalanul hosszan foglalkozik az alakok bemutatásával, annak a helyzetnek az ismertetésével, amelyből a cselekmény kiindul. Pedig kár a kelleténél több időt szentelni a hangulatteremtésre. Az ebből adódó aránytalanság bántó még akkor is, ha feloldódik a már jobban tömörített második részben. Ennek ellenére a színpadi összhatás olyan, mint az a két pohár málna, amelyben vagy sok a szóda, és kevés az íz, a szín, vagy szóda nincs, csak tömény málna. Az aránytalanság, a műfaji elegyesség következménye aztán az, hogy a kihegyezett helyzet — és (a valamivel már alkudozóbban megoldott) a jel- lemkomikummal avatottan bánó Hortobágyi Margit rendező munkájának nem is kevés helyen ellenállt az együttes. Vagy a műfaji Janus-arcúság révén választották a szereplők a felszíni ábrázolásmódot, némelyikük a harsány színekkel és hanggal operáló komédiázást? Lám, a szatíra nem adott volna lehetőséget a komódi ázókedv többrendbeli elszabadulására! Feljegyeztük már sokszor, de valószínűleg nem elégszer: a közönség hovatovább azoknak a nevettetőlcnek tapsol szívből, akik nemcsak háromórányi jókedvre hangolják, hanem emlékezetes alakítás-élményeket is nyújtanak. Néha elfelejtődik ez az igény. Most is csak kevesen tartották szem előtt ezt a közönségóhajt az együttesből. Meglepetésként hatott Farkas Ilona házvezetőnője. Homokay Pál jól ismert és tisztelt egyszerűségével formálta meg a főhős, Baranyi Bálint író alakját. Viszont vér- szegénységet vethetünk szemére a két fiatal, Éva és Márton alakítóinak. Pedig Vári Évától és a szerepére, ha tetszik, szerepkörére talált Kiss Lászlótól is várhatunk elmélyültebb emberábrázolást! Megemlítjük Szabó István rokonszenvesen megfogalmazott és könnyedén megoldott nyomozótisztjét, Wárkonyi Sándor megjelenésében is remek biztosítási ügynökét, aki csakugyan Pilátusként csöppen ebbe a »Crédó- ba«. Komlós István, Remete Hédy, Cserényi Béla, Korándy Dénes és Virág Rezső megelégedni látszott — sajnálatunkra — a felületi, de zajosabb tetszéssel fogadott játékkal, a mindenkor könnyebb ellenállást jelentő komédiázással. Dicséretükre szolgáljon, hogy nem veszítették el annyira a mértéket, mint Kürthy lla, aki teljesen megfeledkezett arról, hogy manapság már a karzaton is színházértők ülnek. Te- rebes Emese bűnügyi riporter megformálása távol ált a színművészettől, de veszélyesen közel a breüihez! Még csak annyit, hogy a cselekménybe nem szervesen épülő, úgyszólván teljesen különélő dalbetéteket nem ártana helyükre tenni. Vagy elhagyni onnan, ahol kirívóan fölöslegesek. Bosszankodik meg nevet is a néző, amikor Márton Márton és Baranyi Éva egymásra találásuk pillanatában ekképpen »örvendeznek-« eljövendő boldogságuknak: »Jobb lett volna nem ismerni téged,/ és sohasem látni meg. Ha szép is veled, ha jó is veled,/ de most milyen rossz nélküled. . .■* A sok furcsaság közül legalább az illogikusaf hagyjuk ei, ha lehet _ László Ibolya Az Úttörő Szövetség kaposvári járási elnöksége és a Kaposvári Járási Tanács Művelődésügyi Osztálya általános iskolai politechnikai és szakköri munkákból kiállítást rendezett a Kaposvári Ifjúsági és Üttörőházban. A kiállítást tegnap délelőtt nyitotta meg Horváth Lajos, a Kaposvári Járási Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője. Bemard Jenő tanfelügyelő elmondotta, hogy a kiállított munkák részben bemutatni hivatottak a póktechnikái akta-, tás eredményét, másrészt pedig seigtíséget adhatnak a politechnikát tanító pedagógusoknak* A kaposvári járás 17 körzeti is* kólájában folyó politechnikai ső ízben rendeztek kiállítást Kaposváron. A járás jelenlevő párt- és tanácsi vezetői megtekintették a kiállított tárgyakat, és nagy elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. A tanulók fém-, fa-, műbőr és egyéb munkáiból, szakkörök horgolásaiból és hímzéseiből mintegy másfél ezer használati és játéktárgyat, népművészeti párnát, térítőt és horgolást állítottak M. Nagy figyelmet keltenek a samogyjádi, a kapos- fői, a memyei általános iskoláik táji jellegű tárgyai, közöttük több ritka kunsági páma- és vásárhelyi szűrhímzés. A kiállítást június 18-ig tartják nyitva délelőtt 9-től déüoktetás műhelyi anyagából el-1 után 5-ig. A Szovjetunió a traktorgyártásban az első helyre került a világon Harkov (MTI). Nyiholaj Sztrokin, a szovjet mezőgazdasági gépgyártási állami bizottság elnöke a traktorkészítők harkovi értekezletén a következőket közölte: —• A Szovjetunió az első helyre került a világon a traktorgyártásban. A hétéves terv négy esztendeje alatt több mint egymillió traktort állítottak elő, 103,5 százalékra teljesítve a terv előirányzatait. (MTI) A világ legrégibb vasútvonala A világ legrégibb vasútvonala az észak-angliai Yorkshire- ben található. Az említett sínpárt 1758-ban fektették le, és azóta is használják. Először szénszállításra szolgált, és a kocsikat lovak vontatták. így ment ez 1812-ig, amikor valódi gőzmozdony váltotta fel a »zabmotorokat-«. Tisztítják a halastavakat a Bárdibükki Állami Gazdaságban. Bakos Sándor alatt hat hold víztükröt szabadít meg a hínártól. egy nap Á C1RKUS Vallomások a mesevilágról Clemendore, a kígyóé mbér Az öreg bohóc emlékei A A színpompás sátorban ál-1 mélkodnak, kacagnak és csodálkoznak az emberek. Bűvészek, művészek és bohócok váltják egymást a porondon. Jutalmuk tapsvihar és kacaj, í gy megy ez estéről estére a Budapest Cirkuszban. A műsor után sötétbe borul a sátor. Pihenni térnek az ünnepeltek. Másnap estig a maguk életét élik, aztán újra kezdődik elölről minden. A csillogás és a tapsvihar..: A néző száméra titokzatos a cirkusz világa. Milyen ez a világ? .— Csodálatos — mondja Czách Lajos igazgató. A direktor jő fizetésű »polgárt-« osztályvezető volt néhány évvel ezelőtt. Érzéke volt a bűvészeihez, tanult, és otthagyta a »nyugodt-« életet, elcsábította a cirkusz. És nem akar szabadulni, mert itt találta meg igazi énjét Felesége, Keller Olimpia — Gazdag lány — az egyik legnagyobb cirkuszos dinasztia sarja. — Ezt csak érezni lehet — így az élettárs. Aztán hozzáteszi: — Van itt eev író, egy hónáénál ezelőtt iött hozzánk, itt marad, ahogy ő mondja: örökre. Bohóc akar lenni .. a Tolmácsom és útikalauzom. Donnert Leopold is erről mese! Atléta termetű, vidám ember Bejárta a világot, négy nyelven beszél. A cirkusz világa nagy dolog. Ügy van ez, mint a mesében. Minden kisgyermek király szeretne lenni ... Itt mindenki azt csinálja, amit szeret. Ez az öröm az igazi..; Először a német vendégeket keressük föl A lakókocsi előtt találjuk a Carbenis családot. A férj izmos, szőke, a felesége is és a testvér is. Ők hárman a levegő művészei. Melettük játszik a hároméves szöszi Mariann, a leendő művész. Képek kerülnek elő, emr vézna kisfiú' és egy kerek arcú kislányt örökített meg a lencse. — Gyermekkorunkban kezdtük — mondják. — Ez a hivatásunk. — Nem félnek ott ferm a magasban? Kacagnak. — Még Mariann sem fél... Mi űzi ide családostul ezeket az embereket? A válasz: <— Ez az élet;.: A bolgár Alexander Dimitrov kötélen végzett mutatványaival kápráztatja el a nézőket esténként. Három évig tanulta a számát, s úgy mozog az ujjnyi vékony kötélen, mint más erruber a földön. — Hogyan lett a kötél művésze? i — A cirkuszban születtem... Más a helyzet az ugyancsak bolgár Doimís-csoportnál. Itt egyedül Petrov, a vezető a született cirkuszos. A nyolc lány az akar lenni. Petrov robusztus izomember. A lányok csinosak, szépek. Ők az egyedüli nőd ugródeszka-akrobatacso- port a világon. A férfiaknak is nehéz, amit csinálnak. Útikalauzom a következő kocsinál előremegy. Amikor visz- szajön, szinte ünnepélyesen, túláradó örömmel újságolja, hogy vár Clemendore, a világhírű indiai fakir és kígyóember. A kocsi ajtaján tarka keleti függöny. Bent hűvös félhomály. Jéggel körülbástyázott pamlagpn fekszik az az ember, aki bámulatba ejti a világot. Dr. Joe Clemendore a filozófia és az orvostudomány doktora. Produkciója hat éve csodaszám az artistavilágban. A neve magyarul »Éhes Jóska«. Tíz évig tanulta, hogyan rendelheti alá testét az akaratának. Aki látta, egy életen át emlékezik Clemendore mutatványára. A vékony, törékeny testű ember a porondon izom- kolosszus. Titka mindössze annyi, hogy izmai engedelmeskednek akaratának. Ez a szám persze még sok mindentől függ. Például az életmódtól. Clemendore csak levest, sört, tejet és teát fogyaszt. Csak minden tíz napban eszik »nehéz ételt«: egy tányér tejberizst. Évente egyszer szünetet tart. Hatvan napig mozdulatlanul fekszik. Addig, amíg a homlokára helyezett rizSzom kicsírázik. Testsúlya 57 kiló, 40 éves, nőtlen, sohasem volt beteg. A nyugalmat tartja a legnagyobb dolognak. Szerinte a nyugodt emberek mind boldogok. — Miért csinálja? •— A jógának szentelem az életem. Azért, hogy híveket szerezzek az akarat tudományának . — És ezért mindenről lemond? — Az a minden kevés, a nyugalom a sok..: A hatalmas sátor porondja előtt áll a bohóc. Aroát ezernyi ránc barázdálja, öreg, az ország legidősebb bohóca, csaknem fél évszázada mestersége a nevettetés. Zömök és deres hajú. Unokái már mind neves artisták. Az ősszel nyugdíjba megy. Mit mond Spaci bohóc, azaz Schneller Márton bácsi? — Cirkusz nélkül nem élet az élet... A szakmáról: — Kacagtatni tudni kell:. s És amiről nem tudnak a nézők: •— Egyszer régen, még fiatal koromban csodálatos formában voltam. Dőltek az emberek a nevetéstől. Szám közben a játékmester táviratot adott át. A nézők azt hitték, ez is tréfa. A papíron az volt, hogy meghalt a fiam. És kacagnom kellett, hogy kacagjanak az emberek ... Ilyen a cirkusz világa ... Németh Sándor msSO/ZOK Mr. Mes szabira megy Nem akartunk hinni a szemünknek. A kaposvár— balatonlellei és a 7. sz. balatoni műút találkozásánál mammut -méretű plakát hirdeti a leltei szabadtéri mozi műsorát. Így szó szerint ás idézőjel nélkül: Mr. Hobbes szabira megy. Kedves Somogy megyei Moziüzemi Vállalat, ezt talán mégse lenne »szabi« ... — we — Humorista kölyök Olvasom, hogy az amerikai gyerekeknek körkérdést tettek föl. Arról érdekődtok, hogy mik akarnak lenni, mi a véleményük a környezetükről. Számtalan meglepő és érdekes válasz gyűlt össze. Közülük egy: A szóban forgó ifjú emberpalánta elújságolja, hogy kis testvérkét kapott, de egyáltalán nem örül neki, mert vele senki sem törődik most, az pedig folyton ordít. — Szóval a legszívesebben vísszafcüldenód? — kérdez- ték. — Nem lehet — felelte lemondóan a gyerek —, már két napja használjuk ... * * * Ilyen is van! Nem mindennapi eset történt egy ausztráliai közlekedési rendőr járőrrel. Gyorshajtás miatt feltartóztatott egy kocsit, és kiderült, hogy a vezető John Creig közlekedési miniszter volt. Mit lehet ilyenkor tenni? Az ítélet szigorú, de nagyon méltányos: a miniszternek két hónapig meghatározott napokon látogatnia kell azokat az előadásokat. melyeket fegyelmezetlen gépjárművezetőknek rendeznek. Hiába, a szabály, az szabály! Iskolai történet A kis Andris a tanító bácsi elé áll: — Tanító bácsi, megmondom őszintén, hal-nap nagy meglepetés fogja érni. Hal! lottam, mikor az anyukám i azt mondta, hogy egy szép ; tyúkot küld a tanító bácsi- ; rmk, mert annyit fáradozott ; velem... ; A tanító egy sokféleképpen ; érthető fejcsóválással iudo- ! másul veszi a dolgot. ; Másnap Andris szemlesüt- ; ve állít be az iskolába — ; tyúk nélkül. Mint aki érzi, : hogy válasszal tartozik, ceruzáját tördelve a tanító elé somfordái: — Nagy baj történt a tyúkkal... — nyögi ki szégyenkezve. — Na, miT Talán megdöglött? — neveti el magát a ta> nító. — Dehogyis! — sóhajt fel Andris. — Meggyógyult! ... Vendég: Pincér, holnap reggel el kell utaznom, hat órakor keltsen fel Pincér: Igenis, csak tessék előbb csengetni. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye* Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossutb tér U Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda- ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka S. u. 6.
