Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-09 / 133. szám

*TLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 Ara 60 mxfti Mai számunk tartalmából: A2 iszmp megyei bizottsága és a megyei tanács lapja XX. ÉVFOLYAM 133. SZÁM. # VASÁRNAP, 1963. JÚNIUS 9. A legfrissebb jelentés az új dossziébal fi. o.) Kiközösítve (4. O.) A magtáros (5. o.) Továbbrobogott... (8. o.) Istvándi tovább erősödik Hazautazott Moszkvából a magyar pártmunkásküldöttség A megye gyenge termelőszö­vetkezeteinek többsége tavaly megerősödött. Ezek közé tarto­zik az istvándi Űj élet Tsz is. Az év végi megyei összesítő ta­núsága szerint viszont 24 kö­zepes szövetkezet a gyengék közé került Egyetlen esztendő is elégséges tehát ahhoz, hogy egyik kategóriából a másikba soroljon át szövetkezetei Az erősödés a mozgalom általáno­sabb jellemzője — amint már többször megállapíthattuk. De számolni kell azzal a veszely- lyel is, hogy erősebb szövetke­zet visszahanyatlik. Kivált a gyengeségéből kilábalt közös gazdaság helyzetének tanulmá­nyozása érdemel nagy figyel­met: nem romlik-e le az erő­södés utáni évben. Ezek a gondolatok foglalkoz­tattak bennünket, amikor a minap — a zárszámadás óta először — isimét ellátogattunk Istvánéiba. Tavaly havonta jártunk ott, és láthattuk, hogy az év elejétől az év végéig fo­lyamatosan gyűrte la nehéz­ségeit, lépésről lépésre haladt az Üj Élet Tsz. Azt is megfi­gyelhettük, hogy — ami a munkaegység értékét illeti — a 17 forinttól a 35 forintig ho­gyan vezetett útja. Kudarcra siker, elkeseredettségre elége­dettség, kilátástaLanságra biza­kodás következett — ezt a nagy fordulatot hozta az élet egyik évről a másikra. Vajon az 1962 tavaszán kezdődött si­kersorozatnak nem szakad-e vége, helytáll-e a munkában továbbra is az összefogásban rejlő erejének tudatára ébredt istvándi nép, nem csökkenti-e elbizakodva erőfeszítéseit, nem torpant-e meg, kivált pedig nem romlik-e máris szövetke­zetének helyzete? Ezekre a fon­tos kérdésekre kértünk és kap­tunk választ a júniusi határtól, a könyvelés tényeket rögzítő adataitól, és ami a legfőbb: élőszóban az istvándiaktól. Negyven forintot terveztek erre az évre. Negyven forintot a tavalyi harmincöt, a mérleg­hiányos 1961. év tizenhét fo­rintja után. Az idei jövedelem még benne van a határban, a jószágban — de megvan benne! A tavalyinál semmivel sem ke­vesebb munkát követel meg előteremtése. De hát az a falu, amelyik egyszer végre tapasz­talhatta, hogy nem vész kárba fáradozása, hogy van eredmé­nye, értelme munkájának, az tudatosan vállalja és becsület­tel elvégzi a nagyobb tennivct- lókat is. Az idén is csakúgy, mint tavaly, kereken száz sze­mélyre osztják a kapálást Pe- perő Sándor és Tóth Vukó Jó­zsef brigádvezetők. A múlt év­ben 560 hold volt, most 20 holddal több a kapásnövény. A kertészkedéssel felhagytak, viszont fő pénzforrásuk, a bur­gonya vetésterületét megnövel­ték. A 210 holdból talán 20 holdnak a termését eladják a nyáron új burgonyaként, a töb­bit az ősszel kell majd fölszedni. Nagy munka lesz ez. Mint ahogy nem le­becsülendő teendő most a kukorica, a burgonya, a ré­pa és a napraforgó megkapá- lésa sem. Ennek a kellős köze­pén tartottak néhány nappal ezelőtt. De a brigódvezetők nem estek kétségbe: megismer­ték az embereket, mesterien értik a dolgukat, tudják, mi­kor, hova, mekkora erőt kell összpontosítani, a sok sürgős munka közül mi a legsürgő­sebb. Nincs kapkodás, nincs fejetlenség — van megfontolt­ság, van nyugodt, higgadt, cél­tudatos vezetés, van szervezett­ség és hozzáértő irányítás. Ez * siker egyik alapja. Meg az, hogy senki sem vonakodik, ha a közös dolgairól van szó, ha­nem megy parancsolgatás nél­kül is, önszántából. Még az öregek sem találják otthon nyugtukat, hajtja, ösz­tönzi őket a tettvágy, s meg­teszik, amire maradék erejük­ből telik. Király Kovács Ist­ván munkacsapatának néhány tagja éppen a lucemaszéfiát petrencézte a minap. íme a névsor és az életkor: Bojtár János 66, Fülöp Sándor, Gere Pál és Halász József 70, Vvtári István 75 és Kulcsár József 79 éves. A fiatalabbakat a munka neheze szólította a mezőre. A növényápolás, a kaszálás dan­dárjában egy emberként se­rénykedik a falu. A szövetkezet régi, letűnt vezetői képtelenek voltak akkor az istvándi szor­galmat kiteljesíteni, a riadal­mukban is, hatalmi túltengé- sükben is erőszakkal próbálták munkára bdmi a tagságot A múlt év tavasza óta Szeitz Ist­ván, a szuloki Petőfi Tsz el­nöke, akit az istvándi ak is megválasztottak elnöküknek, szót ért velük, közmegelége­désre vezeti őket Tisztelik, be­csülik, szeretik, ragaszkodnak hozzá, mert ö is tiszteli, szere­ti ezt a szorgalmas, dolgos né­pet örülnek az istvándiak, hogy kettős elnöki tisztségét Szeitz eivtárs nem egy évre szólónak tekintette, hanem fel­kérésükre továbbra is vállalta szövetkezetük irányítását. Nagy erénye, hogy megtanítot­ta a nagyüzemi munkaszerve­zésre Jakab István elnökhe­lyettest is és a brigád vezetőket is. Tudják és vallják az istván- diak: a bevált kettős elnöki megbízatás meghosszabbítása szövetkezetük szakadatlan erő­södésének legfőbb záloga. Épül, szépül a falu. A gaz­dag zárszámadás ékes bizonyí­tékaként áll Baumholcz Ist­ván, Márton János, Otolecz Já­nos új háza; többen tatarozzák, bővítik lakóépületüket. Van miből. Megint néhány fiatal visszatért a faluba. Otolecz Fe­renc és Petrohán László pécsi munkahelyüket hagyták el, hogy az Űj Élet Tsz-ben dol­gozhassanak. Ifj. Kulcsár Jó­zsef ugyancsak Pécsről jött el, szövetkezeti traktoros lett. Nem a nélkülözés híre hívta haza sem őt, sem társait. EU lenkezőleg: jól tudták, hogy tavaly óta munkája árán tisz­tességesen megélhet az ember az istvándi Űj Élet Tsz-ben. Milyen kilátásai vannak Ist­vánéinak erre az évre? Gréczi István főkönyvelő adatokkal bizonyít: állatokért, tejért meg gyapjúért az idén kerekein 700 000 forintot kap­tak. Ez 120 000 forinttal több a múlt év első felé­nek —■ tehát a mostaninál csaknem egy hónappal ho6z- szabb időszaknak — azonos eredetű bevételeinél. A zárszá­madás óta terményből is, más­ból is kaptak pénzt, mintegy 150 000 forintot. Jobban állnak tehát gazdaságilag, mint ta­valy. Idei tervük szilárd ala­pokon nyugszik. Csak az idő­járás szólhat közbe, más nem. Istvándiban rend van. Az Űj Élet Tsz tempósan halad tovább fejlődésének azon az útján, amelyre 1962 tavaszán rálépett. A falu népe lankadat­lan szorgalommal fáradozik a közepesnél jobb terméseredmé­nyek elérésén. Bár még csak június első felében tartunk, de friss tapasztalataink alapján kimondhatjuk: megvan a le­hetősége annak, hogy Istvándi nevét az év végén már nem a gyengék, hanem a jók között találjuk. Kutas József Moszkva (TASZSZ). A Magyar Szocialista Mun­káspárt pártmunkásküldöttsé­ge Nyers Rezsőnek, az MSZMP Központi Bizottsága titkárá­nak vezetésével szombaton Moszkvából repülőgéppel ha­zautazott Budapestre. A küldöttség az SZKP Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára május 27 óta tartózkodott a Szovjetunióban. A magyar Június 9-e az építők napja. Az építők szakszervezetéhez tartozó vállalatok — az ÉM Somogy megyei Építőipari, a Somogy megyei Tatarozó, az Épületszerelő, a Közúti Üzemi, a Somogy megyei Faipari Vál­lalat — dolgozói már napokkal ezelőtt készültek megünneplé­sére. Tegnap délután 2 órakor sportversenyt rendeztek a Dó- zsa-pályán. Négy óra után va­lamennyi építőipari vállalatnál értékelték az elvégzett munkát, beszéltek a feladatokról, és ösz­vendégek tanulmányozták az SZKP tapasztalatait az ipar és a mezőgazdaság vezetése terén. A küldöttség Moszkvá­ban és a szovjet főváros kör­nyékén ipari és mezőgazdasá­gi létesítményeket tekintett meg, s ellátogatott Kujbisevbe és Leningrádba is. A magyar pártmunkásküldöttséget fogad­ták Jurij Andropov, Vitalij Tyitov, Alekszandr Rudakov szesen mintegy 80 000 forintot osztottak ki a termelésben élenjáró, a szakma kiváló dol­gozói, valamint a jó munkát végzett szakszervezeti aktívák jutalmazására. Ma tíz órakor a Jókai liget­ben folytatják az építők napi ünnepséget. Rajzversenyt ren­deznek a Kapos-híd előtti asz­falton. Ezt a rollerosok vetélke­dője követi. Délután a Datínka Sándor Művelődési Ház művészeti cso­portjai háromórás műsorral szórakoztatják — ugyancsak a és Vaszilij Pöljákov, az SZKP Központi Bizottságának titká­rai. A küldöttség tagjai pénteken beszélgetést folytattak Mihail Szuszlowál, az SZKP Közpon­ti Bizottságának titkárával. A beszélgetésen részt vett Szipka József, a Magyar Népköztársa­ság moszkvai nagykövete is. (MTI) Jókai ligetben — a közönséget. Majd a Magyar Honvédelmi Sportszövetség repülőmodelle­zői tartanak bemutatót, később a hagyományos építők napi színfoltok — lepényevés, zsák- bafutás, köcsögütés — tarkít­ják a műsort. Este 7 órától a Jókai liget­ben táncmulatság kezdődik, melyhez az Ifjúsági Ház zene­kara szolgáltatja a talpaláva- lófc Ugyancsak az esti órákban a Somogy megyei Építőipari Vállalat központjában az épí­tők napja, valamint az építők szakszervezete fennállásának 60. évfordulója alkalmából ta­lálkozót rendeznek, erre ter­melésben élenjárókat, szak- szervezeti aktívákat, nyugdíja­sokat hívnak meg baráti be­szélgetésre. Már sí idén hasznosítják víztárolójukat a betesiek Mintegy háromnegyed millió forintos költséggel víztárolót létesített a hetesi Vikár Béla Termelőszövetkezet. A tavasz- szal fejezték be a munkálato­kat. Most negyvenöt holdnyi területet víz borít, s az né­hány helyen eléri a kétméteres mélységet is. A víztárolóból eb­ben az évben negyven hold cu­korrépát öntöznek, s a jövő évi halállomány megalapozására anyahalakat és ivadékokat rak­tak a tóba. A vízpart mentén húzódó szántóterület öntözésé­re tervet dolgoztak ki: 1964- ben kétszáz holdra juttatják el a tóból az éltető vizet. A víz­tárolóból öntözik majd a ter­melőszövetkezet negyvenholdas kertészetét és a lucerraatáblát is. A UTÁN Rendőr terror Portugáliában Párizs (MTD. Portugáliában egyre aggasz­tóbb méreteket ölt a Pide né­ven ismert politikai rendőrség terrorja. Párizsba érkezett hírek sze­rint a letartóztatása hullám valamennyi portugál megyére és Angolára is kiterjed. Cunha Serra ezredest, akit néhány napja tartóztattak le, cellájá­ban halva találták. Egyelőre homály fedi, hogy a kínzások elől önként menekült-e a ha­lálba, vagy meggyilkolták. Bar­langul Texeira kommunista ve­zetőt és Jorge Aranjo ellenzéki politikust két hete »vallatják-« fűtött falú cellákban. Lissza­bonban és környékén mintegy száz munkást tartóztattak le. A fővárosban és a vidéki vá­rosokban több i értelmiségit, pénzügyi tisztviselőket, gyógy­szerészeket, (tiszteiket vette k őrizetbe. A Salazar diktatúrája elleni ellenállási mozgalom az ango­lai portugálok között is erősö­dik. Ervedosa ejtőernyős őrna­gyot azért tartóztatták le, mert nem volt hajlandó bün­tető csapatot vezetni a benn­szülött lakosság ellen. A Pide keze még az egykori Francia Kongóba is elér. Braz- zaville-ben több házkutatást tartottak a portugál titkos­rendőrök, hogy kézrekerítsék Ferronha doktort, az ellenál­lási mozgalom egyik vezetőjét, aki nemrég hagyta el Angolát. A portugál politikai fog­lyok megsegítésére alakult nyugat-európai konferencia tit-. kórsága felhívással fordult a demokratikus közvéleményhez: tiltakozzék a portugál külkép­viseleteknél a Saiazar-rend- szer terrorja ellen. Elfogták az egyik legvéresebb kezű OfiS banditát Párizs (MTIj. A dél-franciaországi Frejus- ben letartóztatták Raymond Remolo Mura 36 éves volt ka­pitányt, az OAS egyik legvé­resebb kezű parancsnokát. A kapitányt 1962-ben az al­gériai puccsban játszott szere­péért három évre elítélték, de hamarosan megszökött a gyűj­tőtáborból, és visszatért Algé­riába. Az eviani egyezmény megkötése és az algériai ál­lam kikiáltása közötti időszak­ban egy sor terrortámadást irá­nyított. 1962. április 3-án tizen­öt tagú bandájával megtáma­dott egy Algír melletti tüdő­szanatóriumot. A terroristák behatoltak a kórtermekbe és ágyukon agyonlőtték az algé­riai betegeket. Távozásuk előtt nagyerejű bombát helyeztek el a szanatóriumban és az rom- badöntötte az épület egy ré­szét. A támadásnak kilenc ha­lálos és igen sok sebesült ál­dozata volt. Mura irányította Algírban az arab piaci árusok és munkások elleni hajtóvadá­szatot is, amelynél sok algé­riai életét vesztette. A gyilkos kapitány az OAS összeomlása után Santucci ál­néven Franciaországba költö­zött, és egy társával együtt nagy villamossági vállalatot alapított, minden valószínűség szerint az algériai bankokban rabolt pénzből. P m . / rr ö^ninjicm CIO — KAClO — VAKÁ­CIÓ... Kedves emlékű szó­tagok formálása bűvös foga­lommá a tanév legszebb nap­ján. Nagy betűkkel a fekete tábla közepére, három fel­kiáltójellel, hogy híven tük­rözze a felszabadult ujjon- ffást: VAKÁCIÓ!!! Ugye, ismerős a szó szívde­rítő hangulata? Ez a hangulat uralta a tanév utolsó óráit, amikor tegnap délelőtt ünneplő ru­hás, virágcsokros fiatalok várták tanítóikat, tanáraikat az iskolapadokban. Az órák megkezdődtek, csakúgy, mint rendesen, s mégis mennyire másképp! Még egy-két iz­galmas perc a kétes jegyűek számára, még egy-két össze­foglaló gondoláit a tananyag­ról, és néhány jó tanács. A csengőszóra fut, száguld a sok diák még egyszer körül­járni az udvart, elbúcsúzni a kedves emlékű sarkoktól, a fáktól, a bokroktól, annyi kedves játék és órák előtti kapkodó leckeolvasások szín­helyétől. Elbúcsúzni a kedves falaktól, mert ezek holnap már csöndesek maradnak. Lakói hazatérnek. Pihenés (coiigíi a tanulást; a kirán­dulás, a balatoni táborozás, a fizikai munka napjai köze­lednek. A középiskolás fiúk és lányok nagy része ásót, kapát, gyümölcsszedö kosár­kát ragad, építőtáborban dol­gozik, edződik, erősödik a kéthetes turnusokban ismét. Be mások, még a hetedik- nyolcadikosok is munkát ke­resnek, hiszen hosszú a több mint két és fél hónap! Ki kell használni. Már van he­lye a forintoknak, a nyári keresetnek. De jut idő más­ra, igazi vakációra is. Elnéptelenednek a tanter­mek, elnémul a folyosókon berregő csengő. S míg han­gulata a szivekbe költözik, a tantermekben nem marad más csak a csend és egy szó a nagy fekete táblán: VA­KÁCIÓ W. E. PIHENŐ - TORNAÓR Az igáli kis parkban bukkantunk rá a Vll/b lányaira. Tornaóra volt Fekete Jenöné vezetésével, s most a vasárnapi programot beszélik meg. A lányok Rozsokból, Büs- sűből járnak ide iskolába, és sehogy sem tudnák elviselni, hogy az otthoniak ne tud­janak eredményeikről. Előző vasárnap Büssűben adtak egy vidám műsort, most Ka- zsokb* készültek* Hadd tudják meg odahaza, hogy az igali iskolában a tudományo­kon. kívül mást is tanulnak a lányok—.* MA: ÉPÍTŐK NAPJA Megjutalmazták az élenjáró dolgozókat — Gazdag ünnepi program

Next

/
Oldalképek
Tartalom