Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-30 / 151. szám

Semmi Méolap f MSZMP MEGYE! BIZOTTSÁGA ES*A MEGYEI TANACS LAPJA Kánikulában a strandon Még nincs reggel 9 ára, de már érezni, hogy ez a nap sem adja 30 fokon alul. Már most igen sokan igyekeznek a Sza­badság strand felé, hogy ne a legnagyobb melegben kelljen a hosszú, poros utat megtenniük. Ott azonban csalódottan ve­szik tudomásul, hogy a Vízmű­vek figyelmen kívül hagyja a nagy meleget, Kaposvár lako­sainak kívánságát: hétköznap is reggel 8 árakor és ne 10 ára­kor nyissák ki a strandot. Nemcsak a fiatalok kérik ezt, akik szeretnék a jé idő minden fürdésre alkalmas per­cét kihasználná, hanem azok a két műszakban dolgozok is, akik délelőtt akarnak felüdül- rai, s úgy menni délután mun­kába. Így negyed, fél tizenegy, mire a medencébe jutnak, s alig két árát tölthetnek a strandon, már haza kell indulniuk. Pedig a strand dolgozd! kö­telességükön felül is mindent megtesznek, hogy a fürdeni szándékozók minél hamarabb a vízbe juthassanak. Földesi Jú­lia pénztáros 10 óra helyett fél tízkor nyit, s adja ki a jegye­ket — naponta 1000—1500 da­rabol Poitner Miklósné jegy­szedő a hivatalos nyitás előtt 15 perccel kitárja a fürdő ka­puját, mert rendszerint 100— 150 ember is várakozik. Ez azonban nem megoldás. Egyetlen módon elégíthetik ki a jogos igényeket, úgy, hogy a jelenleginél több dolgozót al­kalmaznak, korábban nyitnak, legalább reggel 8 órától este 20 A gépjármű-tulajdonos érdekét sz olgálja a szavatossági biztosítás Az egyre növekvő közúti for­galom miatt növekszik a bal­eset veszélye még a legnagyobb elővigyázatosság mellett is. A gépjármű-tulajdonos érdekeit szolgálja a gépjármű-szavatos­sági biztosítás, amely minden belföldi rendszámmal ellátott, magántulajdonban levő gép­járműre kötelező. A biztosítás alapján az Állami Biztosító az olyan idegen személyekben vagy vagyontárgyakban oko­zott károkat téríti meg, ame­lyekért a gépjármű üzemben tartója törvényes kártérítési felelősséggel tartozBc. A bizto­sítás hasznosságát igazolja, hogy a múlt évben mintegy 120 baleset után 200 000 forint kártérítést fizetett ki az Álla­mi Biztosító megyei igazgató­sága a gépjármű-tulajdonosok helyett A szavatossági biztosítás dí­ját két részletben, január 1-én és július 1-én kell befizetni. A második félévi díjat július 31- ig pótlékmentesen egyen!.'.he­tik ki a gépjármű-tulajdono­sok. Falusi népművelők továbbképzése A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya és a népművelési tanácsadó az idén is megrende­zi a községi, nem főhivatású népművelők tanfolyamát. A to­vábbképzés július 1-én dél­előtt 9 órakor kezdődik a La- tinka Sándor Kollégiumban. Enne az alkalomra mintegy 250 községi népművelési ügyvezető, művészeti csoportvezető érke­zik Kaposvárra. Aa irodalmi színpadok, a színjátszó, a népitánc-, a báb­játszó csoportok vezetői és a kórusvezetők részére két hétig tartanak a foglalkozásók. Most rendezik meg először a honis­mereti szakkörvezetők, nyelv­járáskutatók és néprajzi gyűj­tők, a klubvezetők és a mozi- gépészek egyhetes tanfolya­mát. A műkedvelő művészeti cso­portok vezetőinek gyakorlati foglalkozásait a népművelési tanácsadó szakreferensei veze­tik. Általában minden szakon neves előadók, tudósok, kuta­tók, tudományos intézetek munkatársai, országos szakte­kintélyek is tartanak előadá­sókat. Az előadások részben ál­talános művelődéspolitikai, részben szakmai jellegűek. Minden csoportban elhangzik a »Művelődéspolitikánk a párt- kongresszus tükrében« című előadás, majd szakágazaton­ként elméleti és gyakorlati foglalkozások lesznek. Különö­sen nagy érdeklődésre tarthat számot a honismereti szakkö­rök vezetői részéire tervezett előadássorozat. Ez országos összejövetel lesz, amelyen az országból mintegy harmincán vesznek részt. A honismereti szakkörveze­tők továbbképzésének prog­ramjában szerepel a többi kö­zött Borús József kandidátus­nak, a Pánttörténeti Intézet munkatársának előadása »Kozmopolitizmus és naciona­lizmus« címmel. Dr. Szántó Imre kandidátus, az Egri Pe­dagógiai Főiskola igazgatója a faluixionogiráfiákról, dr. Balas­sa Iván kandidátus, miniszté­riumi osztályvezető »A honis­mereti mozgalom és a múzeu­mok«, dr, Hovdk József, a munka­elméleti Népművelési Intézet társa »A népművelés alapjai« címmel tart előadást Tapasztalatcserét rendeznek »A film és a magnetofon szere­pe a honismereti munkában« címmel. A részvevők egész na­pos gyűjtőd tan vesznek részt dr. Morvái Péternek, a Népraj­zi Múzeum tudományos mun­katársának vezetésével. óráig nyitva tartják a stran­dot. A kis létszámú személyzet képtelen a kabinokat megfele­lően tisztán tartani, a meden­céket vízzel feltölteni, illetve olyan állapotban a vendégek rendelkezésére bocsátani, aho­gyan elvárják. A délelőtti strandolok között igen sok gyerek. Mégis a napokban nyi­táskor a gyermekmedencékben még nem volt víz, s jó fél óra is eltelt, mire fürdeni lehetett bennük. Ezért — mivel a mély vízbe nem merték bemenni — igen sok gyerek a gyógyfürdő­ben lubickolt, pedig a víz ne­kik ártalmas, minit ahogy erre egy tábla is figyelmeztet. A kabinokban gyakran na­pokig benn marad a szemét. Pedig hat forintért — ennyi egy kabin napi díja — jogosan megkö’ ite'hetik az emberek a tiszta öltözőt. Némelyik kabin ajtaján négy-öt centis nyílások találhatók, a kabint bérlők akár a szabadban vetkeznének. A strand személyzete, noha munkaidején tűi néha két-há- rom órát is dolgozik, nem tud minden feladatot ellátni. A strand büféje — hétfő dél­előtt kivételével — minden igényt kielégít: üdítő-hűsítő ital állandóan kapható. Az idén fagylaltgépet is szereltek be. Itt egy a hiba. az, hogy vasár­nap rendszerint minden elfogy, új árut azonban csak hétfőn délután kap a büfé. Biztosítani kell. hogy hétfőn délelőtt is kaphassanak a strandolok bü­féárut. Szükség volna legalább még egy kiszolgálóra, mert a napi három-négyezer forintos forgalmat a jelenlegi két em­ber nem tudja zavartalanul le­bonyolítani. Az utóbbi évekhez képest sokat fejlődött a strand. A be­járatnál és a medencék körül levő virágágyak igen kedvessé teszik. Kifogástalan a meden­cék melletti szabad terület tisztasága és a közös öltözők ál­lapota is. Nagyon szeretnék a kaposváriak, ha az egész strandról elmondhatnák ugyan­ezt Szálai László Fényképek az építők S0 éves szakszervezetének történetéből. Javaslat A technika korában élünk — valljuk büszkén. A szputnyikok másfél óra alatt megkerülik a földgo­lyót A közlekedés is fejlődik, egyre korszerűbb. E sablo­nos mondatok a siófok—'kaposvári vonaton jutottak eszünk­be. A tíz kocsiból álló szerelvényen vagy nyolcszázan szo­rongtunk a majd 40 fokos hőségben. Az első órákban még bírtuk valahogy, de a beszélgetés­től kiszáradt a szárak. A második órában mindenki hálíga- tott A harmadikban vetkőzőszámokat rendeztek utastár­saim, és tucatszámra akadtak halált megvető bátrak. Les­ték, hogy mikor következik állomás, aztán uzsgyi! le a vo­natról, futás a pultig... A jegykezelők fütyöltek, a vo­nat elindult, de szerencsére mindenki épségben visszake­rült a kocsikba. A következő állomáson másak ugrándoz­tak le, és ez így ment Kaposvárig. Nem lehetne ezen változtatni? Természetesen lehetne. Az utasellátótól függ az egész. A kocsik falain színes pla­kátok, feliratok kínálják az üdítő italokat. Csakhogy hiá­ba, mert ezen a vonalon nincs utasellátó. Azt javasolom a vállalat illetékesének, utazzon egyszer errefelé. Próbálja ki a poklok kínjait! És hallgassa meg, hogyan dicsérik, a» N. S. Nagifvotta lúság TI*'ind nagyobb gondot fordítanak a vérosiasodóSió- fok parkosítására, a terek és sétányok szépítésé­re, rendben tartására. Ez helyes. Helytelen viszont, hogy a tanács néha fölösleges kiadásokba veri magát. Az történt, hogy a tavasszal elhatározták: ívV/saligőté­két létesítenek a parkokban. S noha Siófok parkosításának fő őre a községgazdálkodási vállalat, a tanács hoovun, ho­gyan sem, magánostól vásárolt 3000 tő rózsát. Az állama kertészeti vállalat darabonként 3 forintért szállította volna a töveket, a maszek 12 forintért adta. De ha még volna rózsa, hagyj ám! Sajnos azonban nincs. Azt mondják a vá sártök, hogy rossz az eredési százalék. Lehet, hogy így van, ezt kétségbe vonni nehéz dolog. A zúgolódó sáófokiaknak teljesen igazuk van: oda a sok pénz, rózsa még sincs. A szót emelő emberek nem el­lenségei a szépnek, ellenkezőleg. Csupán azt akarják, hogy a tanács hűségesen, a jó gazda körültekintésével gazdál­kodjon, mert a nagyvonalúság, amint a példa mutatja, sok­ba kerül, és az eredmény ú gyszálván semmi;.. (Németh) SEMMELWEIS IQNÄC Világhírű hazánkfia, Sem­melweis Ignác 145 évvel ez­előtt született Budapesten. Q fedezte föl, hogy mi okozza azt a lázas betegséget, amely addig rengeteg fiatal anya halálát idézte elő. Ö jött rá arra, hogy a vizsgálatot, gyógyítást végző kézen meg a kezeléshez és ápo­láshoz használt tárgyakon sza­bad szemmel nem látható olyan anyag van, mely fertő­zést okozhat, s megbetegítheti, sőt elpusztíthatja a szervezetet Ö jött rá arra, hogy a vesze­delmes baktériumokat a tár­gyakról és az ember kezéről le lehet mosni. Semmelweis örök érdeme e betegség okának megállapítása és megelőzése módjának kifcutatása. Ötőle származik a »tisztaság elve«. Fölfedezése óriási jelentősé­gű. Azóta nemcsak a szülészet­ben, hanem minden operatív ténykedéskor a sebészetben, gégészetben, szemészetben stb, még a legegyszerűbb injekció beadásakor is, sőt minden vizs­gálat előtt is kötelezővé vált a használt tárgyaknak és vizsgá­ló vagy operáló kezeknek kór­okozó baktériumoktól való megtisztítása. Ma már senki sem nyúl mosatlan kézzel seb­be, szájba, szembe. A »tiszta­ság elve« ma már természetes. Ez azonban akkor, amikor Semmelweis a bécsi kórházban fölfedezte, nem volt magától értetődő. Ennek ellenére Sem­melweis óriási értékű, az éle­tet megóvó fölfedezését nem rejtette véka alá, hanem mivel art akarta, hogy más orvos is gyógyíthasson jobban, hogy mis orvos is megóvhassa bete­A Semmelwels-szobor nőalakja, amely az anyák háláját jelképezi. geit a haláltól, és minél több anyát megmentsenek a beteg­ségtől és pusztulástól, tudását és munkamódszerét igyekezett átadni, méghozzá ingyent Azonban a korabeli bécsi or­vosok és a tudományban akkor vezető államok orvosai is mind, akik tudomást szereztek Semmelweis fölfedezéséről és tanításéról, azt badarságnak tartották, vagy hiúságból — mivel nem ők fedezték föl — tagadták és elvetették anélkül, hogy kipróbálták volna. Nem­csak hogy nem hittek neki, ha­nem a hitelét is rontották, sza­vait elferdítették, rágalmazták, nem törődve azzal, hogy ma­gatartásuk miatt ezer és ezer asszony hal meg! Semmelweist üldözték, életét elkeserítették. Az akkor legnagyobb tekinté­lyű nyugati orvosprofesszorok, mondhatjuk, hogy az egész vi­lág orvosai elvetették Semmel­weis tanát, a tisztaság útján való megelőzés elvét. Egyedül itthon értették meg és fogadták el Semmelweis ta­nát, biztosították az elve meg­valósításához szükséges körül­ményeket. Semmelweis Ignác egyik rokona, Semmelweis Ká­roly, levelemre válaszolva ezt így fejezte ki: »Jedenfalls wird das Verdienst Ungarns die Ent­deckung Semmelweis’s als ers­te voll und ganz anerkannt zu haben, niemand streitig ma­chen können.« Magyarul: Min­denesetre Magyarország érde­mét, hogy Semmelweis fölfede­zését elsőként és teljesen elis­merte, senki sem teheti vitat­hatóvá. Kórházi főorvossá nevezték ki, osztályt adva neki új eljá­rásának a gyakorlására, majd egyetemi tanszékkel tisztelték meg, hogy minden orvosnöven­déknek taníthassa fölfedezé­sét, az életet jelentő »tisztaság élvét«. Dr. Váradi K. Mennyi kard f*>py Budapesten? Hat római kaid küldj a »halálba« századok óta, Ián már tízezerszer vagy százezerszer Shakespear - művében Julius Caesa>, — legutóbb ismét magy, r szín­padon. Ehhez a történe! -ú »igazságtételhez- a színpa kardokat és egyeb »kelléke­ket « — például római sír t kot, páncélokat — Budape + egyetlen kardkovácsmest. :-, Zágon Rezső kardtnüves su i- litotta. Ö készítette egjt. ként az igazi kardoka: meo párviadalához, a viask<- dók eléggé tönkre is tették a harci fegyvereket. Az általa készített díszkardot csodálja meg a közönség Hamlet és Bánk bán kezében. Anakronizmusnak hat, hogy még mindig, 1963-ban is akad kardkovács Budapes­ten. Pedig nagy szükség van rá, mert mint a mester el­mondotta, sok kardot »fo­gyasztunk«. Legtöbbet a szín­házak. Rendelnek azonban új kardokat, buzogányokat, sar­kantyúkat, díszvérteket, olasz reneszánsz, francia barokk, Árpád korabeli, török, kuruc kori, a Kossuth-idők stílusát utánzó, férfibátorságot idéző fegyvereket a filmgyár, a né­pi együttesek — még a hon­védség is, ünnepi alkalomra. Sőt: a nemzeti hősöknek még ma is »kijár« a díszkard, amely most sem veszítette él régi nimbuszát. Tévedés lenne art tűnni, hogy magánosok nem keresik föl az egyetlen kardkovács pincehelyiségben berendezett műhelyét. Néhányan restau- ráltatják a régi kardokat, mások csereberéinek vagy eladna!;, egyszóval van for­gatom * VflTvipjaeon Külföl­diek pétiig egész fegyvertá­rakat rendelnek. ltog ho­gyan készül a mestermivű karcf? — ez a mester titka. Annyit azonban elmond, hogy harminc éven át gyűj­tögette hadtörténeti ismere­teit; a régi kardművesnél, Kozák Antalnál tanult, s fe­lesége is — aki egyébként öt­vösművész — a régi Kozák kardkészítő dinasztia sarja. A bizonyítvány és a totó Bizonyítvány osztáskor tör­tént. Rossz tanuló Pistike, mind a tizenkét tantárgyból egyes és kettes osztályzatot kapott. így dicsekedett bará­tainak: ■— A bátyám mondta, ha X-szel is osztályoznának az iskolában, éppen olyan lenne a bizonyítványom, mint a múlt heti tizenkét találatos totó... Az angliai Somersetben vala­mi jótét lélek a vadászkutyák által megölt nőstényróka köly- két egy fekete-fehér csíkos macskamamára bízta, amelynek kicsinyeit megfojtották. A macska azóta szabályszerűen táplálja a 'kis rókát, amely most már négyhetes, és ponto­san úgy viselkedik, mint a kis­macskák. Visszanyávog a macs­kamama hívására, és minden­hová követi. Legalábbis pilla­natnyilag. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanáé.? lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-UL Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünlc meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca C.

Next

/
Oldalképek
Tartalom