Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-27 / 148. szám

MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA FILMSZÍNHÁZAINK műsorából Szabad .'!J.v°s.. Asszony a telepen Üjabb társadalmi témájú alkotással jelentkezett hazai filmgyártásunk. Vadász Im­re forgatókönyvéből »Asz- szony a telepen« címmel Fehér Imre készített fil­met. Hősei hétköznapi em­berek, gépkocsivezetők egy fuvarozótelepen. Ide vetődik el a jó megjelenésű, fiatal Tóth Viktor, és találkozik egy különös asszonnyal. Kapcsolatuk révén fény de­rül sok emberi tulajdonság­ra, hibákra és erényekre is, amelyek részei mindennapi életünknek. A film opera­tőrje Sára Sándor, főszerep­lői: Ruttkai Éva, Schweiz András f. h., Benkő Gyula, Szirtes Ádám, Barsi Béla, Szabó Ottó, Halász Jutka. Ma nyílik meg az újjáépített Sirály Szálloda és Étterem Határidőre elkészült a ío- nyódi Sirály Szálloda és Étte­rem. Tavaly márciusban kezd­ték meg a Somogy megyei Ta­nácsi Tatarozó Vállalat mun­I isai az elavult, ósdi szálloda íratását, illetve korszerűsíté- t Móring Ede mérnök tervei apján. Jóllehet a kemény tél k időt elrabolt a vállalat em- íredtőj, a jó szervezés, az őrelátó munka eredménye- «nit június 15-én a Somogy egyei Vendéglátó Vállalat űszakilag átvehette a két mo­rn épületet. A négymillió forint körüli szegbe kerülő vendéglátó »mplexum jelentősen kedvez balatoni idegenforgalomnak. qa szálloda 30 vendégszobája — 025 szoba kétágyas, 5 pedig há- oromágyas — 65 személynek Onyújt télen-myáron kényelmes Qotthont. A szobákban rendsze- Oresen lesz hideg-, melegvíz- ^szolgál tatás; a bútorzat mo­dern, kényelmes, ízléses dara­bokból áll; minden szobában van világvevő rádió. A szálloda tetején tetőterasz van zuha­nyozóval. A hangulatos étterem is vonzza majd másodosztályú áraival a vendégeket. Az étte­remben és a presszóban nyáron 700, télen pedig körülbelül 200 vendég étkezhet, szórakozhat. A tetőzeten sörözőt helyeztek el, ide kívülről is lépcső vezet. Szép kilátás nyűik innen a Balatonra. A vendéglátó he­lyet légkondicionáló berende­zéssel szerelték föl. Az autók részére parkírozóhelyet létesí­tettek a szálloda közvetlen kö­zelében. A szálloda és az étterem 62 főnyi személyzete ma kezdi meg munkáját, ekkor nyitják meg a kapukait a nagyközön­ségnek. A szállodát a csütörtö­kön este érkező német vendé­gek veszik először birtokukba. A hét könyvújdonságai A Magyar Helikon Kiadónál ^megjelent Balzac Emberi szín- 5játék című sorozatának negye- jdik kötete. Az Európa Kiadó közreadta jjSzimanov nagy sikerű regé- Jnyét, az Élők és holtakat. 0O°OOOOCXDOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXX)OOCXXXXXXXXXXXXXXX3OCX3OOOOCOOOOOOOOOOí A Magvető Kiadó megjelen­tette Bódás János varsesköte- tét Mai prédikátor címmel. Hegedűs Géza regényének cí­me Szent Szilveszter éjszaká­ja. Harmadik kiadásban lá­tott napvilágot Kovái Lőrinc nagy történelmi regénye, a Három tribunals. Halálra ítélték a várad újpusztai gyilkost Két hét óta tartó tárgyalás után tegnap hirdetett ítéletet a Baranya megyei bíróság Kiss József, a váradújpusztai ter- rhelőszövetkezet volt üzemegy­ség-vezetője ügyében.. Kiss Józsefet előre kitervelt, aljas indokból elkövetett em­berölés bűntettében marasztal­ta el a bíróság. Szerelmi vi­szonyba bonyolódott a négy- gyermeke* Nagy Józsefnévál. Nagy József még az ősszel kér­te Kisst, hegy ne járjon hoz­zájuk, ne zavarja életüket. A kapcsolat azonban nem szakadt meg, össze akartak költözni, amit Kiss édesanyja és fia is ellenzett. A váradújpusztai ter­melőszövetkezet vezetősége fi­gyelmeztette, szakítsa meg a viszonyt a négygyermekes anyával, hagyja békén a csalá­dot Kiss József úgy gondolta, ha megöli szeretőjének férjét, elhárul az összeköltözés aka­dálya. Február 13-án magához vette megtöltött vadászfegyve­rét, egy szalmakazalnál lesben áüt, és az arra jövő Nagy Jó­zsefet 10—15 méter közelről le­lőtte. Az egyik lövés Nagy Jó­zsefet a jobb, a másik a bal karján érte. A szerencsétlen ember hazavomszolta magét, de a nagy vérveszteség és a fellépő sokk következtében a leggondosabb orvosi ápolás sem menthette meg. A gyilkos, mint aiki jól vé­gezte dolgát, hazaindult. Az üres töltényeket otthon a kút­ba dobta. Tettéért a bíróság halálra ítélte. Kiss József eny­hítésért fellebbezett. (MTI) Megnyílt a történelemtanárok nyári egyeteme Pécsen Az Országos Pedagógiai In­tézet, a Művelődésügyi Mi­nisztérium Közoktatásügyi Fő­osztálya a Magyar Történelmi Társulattal, valamint a TIT- tél karöltve június 26-a és július 6-a között Pécsen ren­dezi meg az általános és kö­zépiskolai történelem tanárok nyári egyetemét, amelyre 180 hallgatót hívtak meg az or­szág minden részéből. Vves Montand őszinte volt Mielőtt Yves Montand az Egye­sült Államokba utazott, hogy Ken­nedy elnök előtt énekeljen, a fran­cia televízió nyi­latkozatot kért tő­le. — Hajlandó va­gyok nyilatkozni — jelentette ki a népszerű énekes — ,de csak abban az esetben, ha mindent közvetí­tenek, amit mon­dok. — Rendben van — biztosította a tv riportere, és meg­kezdődött a kér­dés-felelet játék. — Tíz évvel ez­előtt nem engied- ték be az Egyesült Államokba? — Valóban így történt a boszor- kiányüldözés ide­jén. Még a jelenle­gi francia művelő­désügyi miniszter, Malraux sem ka­pott beutazási en­gedélyt. Szerencsé­re az a korszak már elmúlt. Yves Montand ezután élményei­ről beszélt, amikor különböző állam- és kormányfők előtt énekelt. Az angol királynő, Nyikita Hruscsov, Ben Gurion izraeli államfő és még so­kan gyönyörködtek Monitand sanzon­jaiban. — Csak egy ál­lamfő előtt nem lennék hajlandó énekelni — jelen­tette ki végül Yves Montand. — Fran­co meghívását nem fogadnám el! Ez az utolsó mondat elegendő vo1' ahhoz, hogy a francia televízió ne közvetítse az in­terjút. (Szemtirmai) Siólúki ilia ttasonlat&ssdfy Alkonyat a siófoki kikötő­ben. A parti padok közül hár­mat egy jó hangulatú diáktár­saság »bérel-*. Nemrég futott be velük a hajó Tihanyból. Szárnyaló kedvük néha mar átlépi az illendőség határát, és a járókelők megbotránkozva fordulnak hátra. De ők — csu­pa fiú valamennyi — nem za­vartatják magukat, mígnem egyszerre, mintha varázsvesz- szőt koppintották volna a fe­jükre, elnémulnak. Az egyik üres padra egy fekete hajú, mosolygós szemű lány ül le. öt nézik kerekre tágult szem­mel. Egyikük halkan motyog­ja: »Ez a lány __« Szomszéd­j a oldalba böki könyökével, és csöndre inti. A pad szélén ülő szeplős képű megkapaszkodik társában, mert már csak fél fe­le van a deszkán. A kislány közömbösen futtatja végig te­kintetét a fiúkon. Az egyik mondani akar valamit, de tor­kába szorul a hang, s csak eny- nyit bír szólni: »Nem, ez nem lehet ő...« A szélső fiú föl­emelkedik ültéből, kényelme­sebb helyet szeretne kiszoríta­ni magának, s amikor ismét le­ereszkedik, a pad mellé ül. De társai nem nevetik ki, hiszen észre sem veszik a zuttyanást, csak a lányra meresztik sze­müket. Aztán felállnak egyen­ként, és szemlesütve elolda- lognak. S most a kavicsos úton egy barnára sült fiatal pár andalog kéz a kézben. Amikor ahhoz a pádhoz érnek, amelyen a feke­te hajú lány ül, összenéznek. »Hogy ez a nő mennyire ha­sonlít Valentyinára« — mond­ja a tekintetük, és a pádon ülő lány utánuk mosolyog. Jól tud­ja ő, hogy nagy a hasonlatos­ság, elvégre ma rakatta be a haját... SxWí-UolóU Tömeget vonz egy »Mosoly országa«, egy kiállítás vagy egy Bányász-meccs. De ha mindez nincs, és még a mozielőadás sem kezdődik, a Balatonon kí­vül ugyan miben gyönyörköd­jön a bennszülött és a »beván­dorolt« siófoki? Kimegy a Sió­partra, ott mindig akad látni­való. Most például lent a gát tövében egy szikár termetű, sudár botot szorongató ember áll, s hol behajítja a zsineget a vízbe, hol kihúzza. Általában az utóbbi jelenti a kisebb gon­dot. A horgot ugyanis csalétek­kel dobja be, a vízben a horog megválik a csalétektől anélkül, hogy helyette egy halba ka­paszkodna bele. A szurkolók csöndben állnak vagy száz méter hosszan fönn a parton, kezük megmerevedik az izgalomtól, amint a vaskor- látot markolják. Minden szem a horgászra szegeződik, lesik, hogyan vívja meg nagy csatá­ját az ember és a hal. Néha halk moraj fut végig a töme­gen, de ennek nem szabad le­hallatszania a víz alá, mert ak­kor elriasztja a halat a csaj- étektől (a horgot úgyse kapja be). A horgász gondoskodik róla, hogy fordulatos manőverezésé­vel elnyerje a szurkolók tetszé­sét. Egyszer nagy lendülettel rántja ki a horgot, rajta jó cso­mó hínárral, másszor meg jó­kora kőbe akad a horog, s hiá­ba az erőlködés, a nagy »ha­lat« nem sikerül partra húz­ni... A szurkolók tábora nőttön- nő. Már a hídon is állnak vagy húszon, és a horgászt nézik, várják, mikor kerül elő a víz­ből az igazi zsákmány. Akik­nek fogytán a türelmük, »Eh, ügyetlen fajankó« sóhajtással unottan odábbállnak. De sokan maradnak, a kitartóbbak. Ta­lán azért, mert itt nem kell at­tól tartani, hogy a Kinizsi el­veszíti a meccset. S még csak belépődíjat sem kell fizetni az állóhelyért... iíiAUcU A sétány mellett embergyű­rű vesz körül egy rajzolót. Az állványra tűzött rajzlapon egy férfi arcképének vonásai bon­takoznak ki. Az emberek fel­váltva a rajzra és a modellra néznek, néhányon elismerően bólogatnak. »Ez igen, erre szü­letni kell!« — suttogják, és mély alázattal nézik a rajzo­lót. Mások észreveszik, hogy a papíron egy kissé megnyúltább az orra a magát rajzoltató fér­finak, mint a valóságban. Ezek összekuncognak, és most már csak az eltéréseket keresik. Megállapítják, hogy a képen egy kicsit, válójában pedig nagyon is kopaszodik a mo­dell; a rajzról hiányzik az anyajegy, amit a férfi a bal arcán visel; a képen közelebb van az ádámcsutkája az álló­hoz, mint az életben — és így tovább. Valaki meg is jegyzi: »No, ha ez hazaviszi, a felesé­ge választhat majd a portré és a férje között.« De menten el­hangzik a védelem kérdése is: »Maga tálán le tudna így raj­zolni engem?« A kérdező egy középtermetű, testes asszony. A férfi, aki az imént a felesé­get és a választás lehetőségeit emlegette, meghunyászkodva válaszolja: »Nem, azt nem ga­rantálom, kezét csókolom, de úgy globálisan talán sikerül­ne.« És egy szempillantással végigméri a hölgy termetét, majd kiutat keres az ember- gyűrűből ... Az alkonyat egyre jobban szétterül a Bálaton-part fölött, a rajzoló mellől fogynak az üz­letfelek. Egy fiatal pár halkan tanácskozik: »Most oda ülhetsz te is, futja a zsebpénzből, hol­nap úgyis hazamegyünk« — így az asszonyka. A férj: »Ugyan, drágám, láthatod, hogy szőrös vagyok, borotválkoznom kellene.« Az asszony: »Buta vagy, fiacskám, hiszen árnyék­ba ülhetsz, különben is este­ledik, ilyenkor a borostás arc­ból csak a vonalak látszanak.« És a férfi modellt ül. Hernesz Ferenc KÉSZÜL n HÜSI Nagy népszerű­ségnek örvend a Hüsi a barcsi já­rásban. óránként 500 üveg hűsítőt készít a kétmű- szakos barcsi üzem. Rendszeres túrajárat viszi a járás községeibe — átlag 4000 üveg­gel naponta — a közkedveltté vált narancs- és cit­romízű szörpöt. A barcsi járáson kívül Baranya megye két föld- művesszövetkezeti körzetét, a mozs- góit és a somogy- apátit is ellátja az üzem. Képünkön: Automatával töl­tik és palackoz­zák a Hűsít* Jó mondások — Semmi sem nyűgöz le jobban, mint a munka: ké­pes vagyok órákon át nézni! (Jerome K. Jerome.) — A temetéseken az a jó, hogy az ember mogorván nézhet a megjelentekre: ezt mindenki a gyász jelének tartja. (Jules ra Renard.) — A társadalom két nagy osztályból áll: azokból, akiknek nagyobb az ebéd­jük, mint az étvágyuk, és azokból, akiknek nagyobb az étvágyuks mint tíz ebéd­jük. (Chamfort.) — Hülyének született, és aztán visszafejlődött. (Baer.) — Az egyetlen, aki keres a lóversenyeken, az az em­ber, aki a lova után megy a lapáttal és söprűvel. (Hub­bard.) — A jól berendezett vi­lágban egy 40 éves asz- szonyt ki lehetne cserélni két húszévesre. (D. Jenrold.) — Ha esküvő előtt mon­dunk valamit a vőlegé­nyünknek, egész éjszaka nem fog aludni. Esküvő után... elalszik, még mi­előtt befejeztük volna (Row­land.) — Mielőtt megnősültem, hat elméletem volt a gyer­meknevelésről; most hat gyermekem van, de már nincs elméletem. (Roches­ter.) * * * Egy fazék arany Szovjet-Maldáviában, a román határ közelében aranyakkal telt fazekat ta­láltak az L ft III—IV. szá­zadból. Ezt valószínűleg ak­kor ásták vagy hagyták el, amikor Nagy Sándor had­vezéred ostromot indítottak Olivia erődje ellen. * * * Szakértő megjegyzés Egy francia rendőrségi je­lentésiben, az alábbi meg­jegyzést olvastuk: »Az áldo­zat fejsérülést szenvedett, az orvosak véleménye sze­rint azonban az amputáció elkerülhető.« * * • Tévedésből 76 évig elmegyógyintézetben William (Bill) Gyles, az ang­liai brodmoore-i állami elme­gyógyintézet 1246. számú bete­ge 87 éves korában aggkori végelgyengülésben meghalt. A halál egy tragédia végére tett pontot. Bili Gylesnek, noha tel­jesen normális ember volt, egész életét a bolondokházá­ban kellett töltenie. Tizenegy éves korában felgyújtott egy szénakazlat. A northamptoni bíróság rövid eljárással elme­gyógyintézetbe utalta az epilep­sziás gyereket. A kis Bili mö­gött 1886. november 4-én csu­kódtak be a brodmoore-i el­megyógyintézet kapui. A két­száz igen veszélyes őrült kö­zött a kis Bili volt az egyetlen gyerek. Tizenhat éves koráig a női osztályon gondozták. Gyles akkor lépett he először cellá­jába, amikor még Gladstone volt a brit kormány elnöke, és Victoria királynő ült a Bu- ckingham-palotában. Bili túl­élte mindegyik sorstársát, el­lenőrét. Huszonhét igazgató váltotta egymást, míg az inté­zetben volt. Hetvennégy éves korában elhagyhatta volna az intézetet, de inkább maradt, hiszen senkije sem volt. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Sizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11# Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem érzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra fck Ft, Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomd*-, ipari Vállalat kaposvári üzemébe® Kaposvár, Latinka Sándor utca &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom