Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-26 / 147. szám

Elszaporodtak a dúvadak EMLÉK. AT em akartam hallgatózni, ■L ’ mégis akarva-akaratla- mil fültanúja voltam két asz- szony beszélgetésének a vona­ton. — Jaj, drágám, annyi a dol­gom mostanában! Azt se tu­dom, mihez kezdjek, amikor hazamegyek az iskolából. Ta­karítsak, főzzek, a gyerekért menjek a bölcsödébe? — Én sem unatkozom... S a munka lassabban megy. Hja, az éveket nem lehet letagadni. Tudod, régebben cselédem volt, ráértem tízkor, tizenegy­kor fölkelni. Délben kipihen­ten, frissen vártam az én Jáno­somat. Hej, azok a régi szép idők! Az volt ám csak a jó vi­lág! Igaz is, drágám, miért nem fogadsz cselédet? Mind­járt könnyebb lenne a dolgod. he kellett szállnom, nem hallgathattam tovább a be­szélgetést. A »régi jó világ-«, a »cseléd-« emlegetése sokáig nyugtalanított. Szeretném el­mondani, milyennek éreztem én azt a »régi jó világ-«-ot. IVfár befejezéshez közele- dett a háború, amikor a hatodik osztályt kijártam. Alig­hogy levizsgáztam, édesanyám elszegődtetett nyárra kiscse- lédnek egy pesti családhoz. Ez egy csöppet sem örvendezte­tett meg, valami lázadozott bennem. Hiába mondogatta szegény jó anyám — látva el­keseredésemet —, hogy jó so­rom lesz a balatoni nyaraló­ban, kedves népek ezek a pes­tiek, nem lesz sok dolgom. — Na, ne félj, te kis csacsi, azért jut idő a játszásra is — mondta s otthagyott. Első gazdám (akkor még nem tudtam, hogy az utolsó is) jól szemügyre vett, mustrálgatott, mint egy vásári portékát. Meg­fogta az izmomat, hogy meg­győződhessen róla, vajon el­birom-e a vizesvödröt. Megkér­dezte, van-e szeretőm. Mogor­ván hallgattam, egy szót sem szóltam. A kínos jelenetnek az vetett véget, hogv bejött a gaz­dám felesége. Mérges tekinte­téből kiolvastam, hogy nem nyertem meg tetszését. — Na, jól van... Nem vala­mi barátságos ez a kis béka. De majd meglátjuk, hogyan végzi el a dolgát — mondta a gazda, s ezzel megtörtént a vásár. Az asszony azonnal kiadta a parancsokat. — Hozz vizet, radd meg a tüzet, kislány, mert nem tet­tem rá és kialudt. Nem bírom a meleget, majd megőrülök, úgy fáj a fejem. Sajnáltatni akarta magát, de nem hatódtam meg. Tovább sorolta a teendőket, csoda, hogy nem fájdult meg még jobban a feje. A víz megmelegedett, hozzá­láttam a mosogatáshoz sűrű könnyhullatások közepette. Munkaidőm három óráig tar­tott volna, de legtöbbször csak fél ötkor indulhattam haza. Hol pelenkát mosattak, hol fürdővizet húzatták még, hogy kiszipolyozzák amúgy is ke­véske erőmet. Hetedik gyerek voltam, cingár, vékony kislány, nem bírtam a nehéz munkát. Dehogy volt kedvem játszani, amikor hazamentem. Csak ül­tem fásultan, s a csuklómat masszíroztam. Anyám a leendő béremmel kecsegtetett, ha látta elkesere­désemet. Mivel gazdámék ter­mészetben fizettek, édesanyám így biztatott: — Nemsokára rajtad lesz a szép ruha, lányom... Ennek sem örültem, fáradt voltam és elgyötört. Hozzászólások egy vershez Horváth József, á Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum hallgatója lapunk május 29-1 számában hozzá­szólt Horányi Barna »Hogy bírjad« című verséhez. Véleménye szerint a költőnek — különösen a mainak — elsősorban a néphez kell szólnia a nép nyelvén. Ez az alkotás azon­ban — úgymond — ezt szerényen nélkülözi. Két olvasónk és a vers írója vi­tába szállt Horváth József vélemé­nyével. Péri Katalin (Kaposvár, Bajcsy- Zsilinszky utca 10—12.) nem ért egyet azzal, hogy Horváth József a mai költészet problémáit ezen az egy versen keresztül magyarázza. A mai költők szakítanak a régi formákkal, sok új elem jelenik meg a művekben. Horányi Barna versére nem lehet azt mondani, hogy elvonit, érthetetlen. »A költemény egyszerű emberi érzést fejez ki — írja Péri Katalin. — A költő kedvesével kimegy a jégre. Erőpróba elé állítja. «-Sima talppal« kell átmennie a jégen, ami sokkal nehezebb, mintha kor­csolyával tenné meg az utat. Míg a kedves küszködik a »sima tük- rű veszéllyel« — vagyis az élet sok rejtett, kiszámíthatatlan veszélyé­vel ___ addig a költő vadlibákkal V é betűt irat fölé. Zsuzsanna ebből tudja, hogy nincs egyedül, ez a Vé betű azt jelenti: Veled. A költő gondolatban ott van mellette, s aggodalommal kíséri útját. Azt hi­szem, hogy ezzel a Horváth József VIZSGÁZOTT hűtőkompresszor-kezelőt és karbantartó kőművest FELVESZÜNK. Húsipari Vállalat, Kaposvár, Vöröshadsereg útja 67—69. (3683) Egy nap fekete gépmadarak jelentek meg a fejünk fölött. Itt is, ott is leadtak egy soro­zatot a gépfegyverekből. Ép­pen menőben voltam, de édes­anyám nem engedett el, ő in­dult el helyettem. Olyan bol­dogságot se éreztem, mint ak­kor. Anyám szokatlanul későn jött meg. Eléje futottam a loa- puig. Olyan dúlt volt az arca, hogy megijedtem. — Itt a béred — nyomott a kezembe egy fakult, agyonmo­sott ruhát. — Gazdádék meg­ijedtek, pakolnak, mennek ha­za... Nagyon sokáig hallgattunk. Később anyám karjában ocsúd­tam fel. Kovács Margit Lengyeltóti Miért nem intézkednek? Hatvan kiló másodosztályú halat küldött a marcali földmü- vesszövetekezet Somogyfajszra február 23-án. A szövetkezet 49. számú vegyesboltja két óra alatt több mint 52 kilót adott el belőle. Főzés közben kide­rült, hogy a hal olajos, annyira, hogy ehetetlen. Azonnal jelen­tettem Balázs József boltveze­tőnek. Közölte, hogy a többi halvásárló is hasonló panasz- szal fordult hozzá. A körorvos, az állatorvos és a vb-elnök se­gítségével jegyzőkönyvet vett föl. A megmaradt halat vissza­szállították a szövetkezet köz­ponti raktárába. A boltvezető­nek jóváírták a 7 kilő 82 Tleka halat. Kértük, a szövetkezet ve­zetőit, hogy adjanak másik ha­lat a rossz helyett, vagy ha er­re nincs mód, engedjék meg, hogy a hal árát levásárolják a pórul járt vevők. Azóta négy hónap telt el. Hi­tegettek bennünket, de nem In­tézkedtek. Pedig a kereskedel­mi és SZÖVOSZ-értesítóben kö­zölt rendeletek világosan ki­mondják, hogy az élvezhetetlen árut vásárlót kártalanítani kell. Heizer János Somogyfajsz Először csak a Dózsa György utca lakóit, most már az egész falut izgalomban tartják Hen- csén a rókák. Annyira elszapo­rodtak, hogy még a bekerített udvarokba is bemerészkednek. Ha sikerül nekik, tucatszám fogják meg a tyúkokat, kacsá­kat. A Dózsa György utcában húsz ház van. Naponta nyolc­tíz baromfi esik a ragadozók áldozatául. Baromfiállomá­nyunk felét elhordták a dúva­dak a tavasszal. A múltkor há­rom róka rontott a tyúkofe zé délután háromkor. Szeren­csére, a szomszéd lármázni kezdett, s csak egyet vittek el* A rókák miatt állandó gond­ban vagyunk. Maholnap ven­nünk kell a tojást, mert el­hordják az összes tyúkot. Már kértük a vadásztársaságot, hogy tegye meg a szükséges in­tézkedéseket, de eddig még nem történt semmi. Bodor József Hencse, Dózsa György utca 20. Ruhatisztítás kellemetlenségekkel Március 19--én beadtam egy férfiöltönyt: a Patyolathoz tisztítás végett. Megígérték, hogy három hét múlva készen lesz. Nem lett. Másn 9 porcként jártunk az üzletbe, de a ru­hát csak nem vihettük haza. Május 7-én kimentünk a Pa­tyolat üzemébe. Kiderült, hogy a nadrág megvan, a kabát azonban nincs. Az egyik dol­gozó megnyugtatott bennün­ket, hogy a ruha másnap az üzletben lesz. Sajnos, piszko­san és foltosán kaptam vissza az öltönyt, két helyen kisza­kadt. Visszavittük a ruhát, s kértük, hogy tisztítsák ki ren­desen. Az üzletben levő átve­vő nő olyan hangon beszélt velünk, hogy kénytelenek vol­tunk a panaszkönyvet kérni. Végre ekkor átvette a ruhát, s udvariasabban tárgyalt ve­lünk. Három hét múlva ugyanolyan állapotban kaptuk vissza az öltönyt, mint ahogy beadtuk. Molnár Lajosné Kadarkút, Vasút utca L levelében szereplő tárgyi tévedést kifogásoló sorokra is válaszoltam. Az írásjel nélküli versírás nem ma terjedt el (lásd francia költők). A »-Hogy bírjad« című versnek nincs szüksége írásjelre. Minden sora egy-egy gondolatot fejez ki. Ami fontos, mindig új sorba kerül. Várjuk meg, amíg Horányi Barna több verssel jelentkezik, s ezek­nek az elemzése után általánosít­sunk. Egy versből nem lehet ilyen következtetést levonni: „Semmit­mondó tartalom teszi »újjá« ezt az alkotást. ” Bognár Tibor, a Pécsi Nagy La­jos Gimnázium tanulója ellent­mondásosnak érezte Horváth Jó­zsef hozzászólását. Egyik mondatá­ban ugyanis megállapítja, hogy Horányi Barna versének semmit­mondó a tartalma, a másikban megcáfolja azzal: »Ezeket a ma­gasröptű gondolatokat az egyszerű emberek nem élvezhetik.« Tehát mégsem »semmitmondó« a tarta­lom! Bognár Tibor vitába szállt Horváth Józsefnek azzal a megál­lapításával, hogy a mai költőnek a néphez kell szólnia a nép nyelvén. Véleménye szerint ez így van, de nem a múlt század nyelvén. Horányi Barna megállapítja leve­lében, hogy bonyolult a világ. »S az ember? — teszi föl a kérdést. — ö nem él ebben a bonyolultság­ban? ö ma is úgy gondolkodik, mint az első automobilban ülő Őse? Nem. Az ember érzi a kor bonyolultságát. Gondolkodása absztraktabb lett. vagy képes absztraktabb képzetek befogadásá­ra. Tehát képessége megvan, de egyeseket gátol a megszokás. A néphez szól a költő, ha a bonyo­lult kort próbálja versébe vinni. A formát nem tartom másodrendű dolognak, mint a hozzászólás. Ügv kell alakítani, hogy a vers élő ré­sze legyen. Az írásjelekről. Próbáltam már kitenni a pontot, a vesszőt, más írásjeleket, de verseim nem tűrik meg őket. Hiába próbál pontot ten­ni az ember lefekvés előtt, a végig­dolgozott nap után. Nem teheti ki, mert holnap új munka várja. De lefekszik, alszik egyet addig. Igv kell megpihenni az írásielek nél­küli versek mondatai között is, ott, ahol pihenni kell.« AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Minden nap átvizsgáljuk a nézőteret Nagy Béláné panaszát lapunk május 22-i számában közöltük. Kaposvári olvasónk színházban volt május 12-én. Az I. emeleti erkély 4. sorába szóltak a csa­lád jegyei. Az 5. szék törött volt, fia nőn ülhetett oda, va­lahol hátul kapott helyet. Németh Lili, a Csiky Gergely Színház gazdasági igazgatója a következőket közölte a panasz- szal kapcsolatban: »A kivizsgá­láskor megállapítottam, hogy a nézőtéri személyzet írásban kérte a műszakiakat, hogy ja­vítsák meg az 5. széket. A mű­szaki vezetés figyelmét elke­rülte a kérés az egyéb sürgős műszaki munkák miatt. Így történt meg a sajnálatos eset. Intézkedtem, hogy a jövőben minden nap vizsgálják át a né­zőteret. Ha valahol hiba van, azonnal szüntessék meg. A le­vél írójától elnézést kérünk a kellemetlenség miatt, s kö­szönjük figyelmeztető bírála­tát.« Haladéktalanul kútkávát készíttetünk Tóth Lajosné nevelő azt tette szóvá lapunk május 15-1 számá­ban, hogy nincs viz a Klsgya- láni Általános Iskolában. A Rex-kút elromlott, s nem javít­tatta meg a tanács. Faul Henrik, a Kisgyaláni Községi Tanács vb-elnöke a következő tájékoztatást adta: «■Egyetértünk a panaszossaL 1958- ig egy kútja volt az álta­lános iskolának. Innen vitte a vizet a szomszédos tej gyűjtő is. Az akkori nevelő többször kifogásolta a víz minőségét. 1959- ben a régi kúttól tizenöt méterre új kutat fúrattunk, s Rex-szivattyúval szereltettük föl. A szivattyú 1962 augusztusá­ban elromlott. A járási tanács útján megkértük a Víz- és Csatornaműveket, hogy javít­sák meg a kutat. Kétszer vet­tek vízmintát a kútból, de a szivattyút nem javították meg. A járási tanács ipari és mű­szaki csoportja szerint azért nem, mert a víz nem jó. Erről azonban nem értesítették a községet. Egy kaposvári szere­lőt is felkértünk a kút megja­vítására, alkatrész hiányában azonban nem vállalta. Mivel mást nem tehetünk, haladékta­lanul kútkávát készíttetünk, hogy legalább vödörrel lehes­sen vizet húzni.« Talán jövőre elkészül a járda a József utcában Burcsa Gyuláné tanácstag la­punk május 15-i számában azt panaszolta el, hogy a József ut­caiak tíz percre a város köz­pontjától bokáig sárban járnak, amikor esősre fordul az idő. Ilyenkor szinte megbénul itt a közlekedés. A tüzelőszállitó ko­csik, a mentők sem tudnak be­menni az utcába. A téglajárdák a télen teljesen lesüppedtek. Farkas Géza, a városi ta­nács építési és közlekedési osz­tályának vezetője ezt írta vála­szul a panaszos levélre: »A Jó­zsef utca Cseri út és Katona József utca közötti szakaszá­nak építését erre az évre ter­vezte a tanács. Egyéb fonto­sabb munkák miatt azonban el kell halasztani a József utcai útépítést. A színház körüli út és parkírozó építése, a Töröcs- ke-patakot átívelő téglabolto- zatú híd javítása nem szerepelt ötéves tervünkben. Ezeket a munkákat az idén el kell végez­ni, erre kaptunk beruházási hi­telt. A tanács az ötéves terv­ben szereplő út- és járdaépíté­seket egyéves eltolódással a sürgősségi sorrendben elvégzi. A panaszos egy fényképet is mellékelt leveléhez. Ilyen fel­vételt a város minden olyan utcájában lehetne készíteni ősszel és tavasszal, ahol földút van. Negyvenöt kilométer hosz- szúságú földútja van jelenleg a városnak. Az építési és köz­lekedési osztály évenként egy­millió forintot kap út- és jár­daépítésre. Ebből az összegből mindössze hétszáz méter utat lehet építeni. S a negyvenöt ki­lométer földút nem fogy, mert az új városrészek, településeik, építkezések területén is ilyeri úton járnak a lakók.« Hatvanszemélyes buszt küldtünk Ádándra Hermecz Kálmán, az Adándi Vegyesipari Ktsz szövetkezeti bizottságának titkára elpana­szolta, hogy az Autóközlekedési Vállalat a megbeszélt farmoto­ros busz helyett egy negyven­személyes kocsit küldött má­jus 1-én a kirándulni készülő ktsz-tagokért. A busznak hiányzott az ablaka, tetejéről becsöpögött a víz, a motor zőrgött-hőrgőtt, emiatt a szö­vetkezet nem fogadta el a ko­csit. Hoffmann Sándor, a 13. sz. Autóközlekedési Vállalat igaz­gatója a következő választ adta a május . 22-én megje­lent panaszra: »Az ádándiak valóban lekötöttek egy farmo­tort* buszit hetekkel a kirán­A fonyód bélatelepi SIRÁLY SZÁLLÓ új, modern étterme, sörözője, eszpresszója július 1-e helyett már június 27-én megnyílik 1 A Balaton déli partjának legmagasabban (233 m) fekvő, jó levegőjű szórakozó helye. 400 férőhelyes teraszáról felejthetetlen panoráma nyílik az egész Balatonra. Kitűnő konyha, hidegkonyhai, cukrászati készítmények, f^g’nlt, krémkávé, italok. Kitűnő dzsessz, tánc. Nyitva reggel 7 órától éjjel 2 óráig. SOMOGY MEGYEI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT. (51126) dulás előtt Sajnos, mind a három farmotoros busz el­romlott, egyiket sem lehetett különjáratra beosztani. A szin­te új 630-as Ikarus Tabon mondta fel a szolgálatot. Ez a kocsi szállította volna a szö­vetkezet tagjait a Duna-ka- nyanba. Más választásunk nem volt, a szóban forgó Ikarus 630-as buszt osztottuk be a különjáratra. A panaszos té­vedett, mert ez a kocsi nem negyven-, hanem hatvansze­mélyes. Az ajtón levő ablaka valóban törött volt, műszaki szempontból azonban a busz alkalmas volt a hosszabb út­Háromfázisú vezetékre volna szükség Bognár M. Gyula panaszát «■Ha már van, működjön is!« címmel közhitük lapunk június 5-i számában. Levelezőnk azt kifogásolta, hogy az Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat nagy­atádi üzleteire fölszerelt neonok nem világítanak, mert az auto­mata kapcsoló nem bírja a ter­helést. Az Ipar cikk-kiskereskedel­mi Vállalat közölte, hogy az Áramszolgáltató Vállalat nagy­atádi kirendeltsége nem tá­mogatja a vállalatot. Nem az automata kapcsolóban van a hiba. Háromfázisú vezetéket kellene beszerelni. Mivel Nagyatád vérosiasodik a leg­jobban a járási székhelyek között, neonfeliratokat rendel­tünk a boltokra. Amikor föl­szerelték őket, azonnal sürget­tük a háromfázisú vezetéket. A járási tanács ugyancsak szorgalmazta, az Áramszolgál­tató Vállalat azonlban még mindig nem intézkedett — ír­ta válaszában Nagy Gyula. Jövőre épül meg a fürdő a Csurgói Faipari Vállalatnál Szabó Imre levelezőnk arról irt a lap 1962. október 10-1 szá­mában, hogy a Csurgói Faipari Vállalat dolgozói munka után nem tudnak megfürödni. Ren­des öltöző sincs az üzemben. Az utak is elhanyagoltak. Kovács Endre, a megyed ta­nács ipari osztályának vezető­je a következőket fűzte »A tisztaság fél egészség« cím­mel közölt panaszhoz: *-A Csurgód Faipari Vállalat szo­ciális létesítményeinek ügyét állandóan napirenden tartja a megyed tanács. Évek mulasztá­sát azonban nem lehet egyik napról a másikra helyrehoz­ná. Ebben az évben szeretnénk rendezni a csurgói üzem ud­varát. Az idén utat kap az üzem, normál nyomtávú ipar­vágányt. Az utóbbira csaknem két és fél millió forintot köl­tünk. Az öltöző és a fürdő csak 1964-ben épül meg.« Már délután 5-kor •lindult Nagyba'cmba a mentesítés Bállá Imréné lapunk május 22-i számában szóvá tette, hogy a legrosszabb busz viszi a nagy bajomiakat az állomásra. Előfordult, hogy háromszor is leállt egy héten. Május 3-án délután is elromlott. A mente­sítés háromnegyed tízkor érke­zett meg. Az AKÖV nyolc óra tájban azt a tájékoztatást adta* hogy elindult a busz. Ez azon­ban nem felelt meg a valóság­nak. Hoffmann Sándor, a 13. szj Autóközlekedési VéHlalat igaz- gatója közölte, hogy a válla­lat olyan tizenkét éve járatja a buszt Nagybajom és Jákó között. Minden nap huszon­négy fordulót tesz meg a ko­csi. A kitelepített busz min­dig vonathoz megy, ezért a gépkoccsi vezetőnek nagyon fe­lelősségteljes a feladata. Ha elromlik a kocsi, s nem tud idejében az állomáson lenni, a falubeliek lekésik a vona­tot. Csak ritkán fordul elő, hogy műszaki hiba miatt leáll a járat. Május 3-án délután 5 árakor indította útba a for­gatom szolgálat a mentesítő autóbuszt. A kocsi azonban el­romlott a nyílt úton, s csak kilenc előtt öt perccel érke- zett meg a jákói állomásra. Az érdeklődésre helyesen vá­laszolta a vállalat, hogy elment a kocsi. Művelődéi CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Este 7 órakor: OLYMPIA. Rátkai-bérét. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ MISTER HOBBS SZABAD­SÁGRA MEGY. Amerikai film. Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor is. (Június 26-ig.) SZABAD TFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ ÍTÉLETHIRDETÉS CSÜ­TÖRTÖKÖN. 10 éven alul nem ajánlott. Előadások kezdete 4, 6, 8 órakor. (Június 26-ig.) DÓZSA KERTMOZI KÍSÉRTETKASTÉLY SPES- SARTBAN. Előadás kezdete este 8 óra­kor. LATINBA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ Este 8 órától MOPRESSZÚL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom