Somogyi Néplap, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-22 / 144. szám

ízletes „fele 'V izsga szakácsművészetből MS'ZMP MEGYEI 'BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI’TAN ACS LAPJA Szópárbaj helyett tetteket! Gyakran foglalkoztunk az utóbbi időben a városrendezési terv néhány részletkérdésével, többek között a játszóterek ügyével is. Szóvá tettük, hogy az újonnan épült lakótelepek — Április 4. köz, Marx Károly ut­ca stb. — házai közül az utcára szorulnak a játszani akaró gyermekeik, kénytelenek a por­ban, mocsokban labdázni, mert nincs játszóterületük. Az írások megjelenése után annak rendje és módja szerint értesítettük az illetékes szer­veket, és vártaik válaszukat. A minap meg is érkezett a városi tanács építési és közle­kedési osztályának véleménye. Sajnos azonban, ahelyett, hogy a konkrét tényekről és a meg­oldás módozatairól szólt vol­na, megpróbálta úgy beállítani a dolgokat, hogy az eredeti cikket »a városrendezési ter­vek ismeretiének hiányában« írtuk. Nem kívánjuk tovább élezni ezt a kérdést, néhány gondolat azonban feltétlenül ide kíván­kozik, mert a válaszból arra következtetünk, hogy félrema- gyarazták írásunkat. Amikor május 16-án megír­tuk, hogy az újonnan épült la­kótelepek egyikén sem talál­tunk játszóteret, az a remény vezéréit bennünket, hogy az esetleges tervezési hibákat A TIT Pécsi nyári Szabadegyetemének Mint már közöltük, július 28-a és augusztus 10-e között az idén is megrendezik a TIT Pécsi Nyári Szabadegyetemét. A szabadegyetem előadásai Pécs és Baranya földrajzával, történelmével, irodalmával és művészetével, néprajzával gazdasági és tudományos éle­tével foglalkoznak. Megrendezik a pécsi költők és írók délelőttjét is a sza­badegyetem hallgatónak tisz­teletére. Az előadások szerves folyta­tásaként a hallgatók városis­mertető sétákon és kirándulá­sokon megismerkednek a kö­zépkori, a török kori, a ba­rokk és a modem Péccsel, a város múzeumaival és a Me­csek idegenforgalmi neveze­tességeivel Tanulmányi ki­rándulásokat szerveznek Szi­getvárra és az abalígeti csepp­kőbarlanghoz, a siklósi vár­hoz és Harkányba, Komlóra, Sikondára, Mohácsra. Minden pénteken szellemi olimpiát tar­tanak a hallgatók részvételé­vel A hallgatókat a tanárképző főiskola festői környezetű kol­légiumában szállásolják el. A TIT pécsi szervezete jelentke­zést július 10-ig fogad él: Nyári ismeretterjesztés a Balaton-parton A SZOT Dél-balatoni Igaz- gatósáiga és a TIT Somogy megyei szervezete azokban a Balaton-parti üdülőkben, ahol kívánják, előadásokat ren­dez »A Balaton élővilága, ke­letkezése, története«, »Utazás a Balaton körül«, »A Balaton az irodalomfoam« stb. címmel. Az előadásokat diafilmekkel, rövidfilmekkel, ismeretterjesz­tő, helytörténeti sétákkal szemléltetik. Az előadók, a TIT fonyódi és siófoki járási szervezetének tagjai részére dr. Entz Béla kandidátus, a Tihanyi Hal­biológiai Intézet munkatársa tartott konferenciát. Fölvető­dött, hogy a jövőben táplálko­zás—egészségügyi kérdésekről, á napozás, a vízisportok egész­ségtanáról is rendeznek elő­adásokat. Vita a játszóterekről még meg lehet szüntetni, s így szabad területhez juthatnak az új lakótömbök gyermekei. Föl­vetettük azt is, hogy jó lenne, ha a következő építkezéseken már nem feledkeznének meg a gyermekekről. Nos, a városi tanács építési és közlekedési osztálya elma­rasztal bennünket, hogy — úgymond — nem ismerjük eléggé a terveket, viszont egyetlen szót sem szól arról, hogy milyen intézkedést kíván tenni a hiányolt játszóterek ügyében. Olyan választ ad, hogy az »Április 4. köz, a Marx Károly utcai lakótelep és a Tóth Bajos köz járműforgalom nélküli közterületei szintén a gyerekek birodalmát képezhe­tik.-«. De miért nem képezik? Igen érdekes a válasz egy másik részlete is. »Sajnos, a Tóth Lajos közi HM-lakóhá- zak lakói hagymát és különbö­ző zöldségféléket termesztenek ezen a területen (ti. a játszó­térnek fenntartott helyen), és ezzel kiszorítják a gyerekeket. Ezt a régimódi, a közösségi szellemtől elzárkózó szemléle­tet a lakóknak meg kell szün­tetni.« Eddig a válasz. De miért nem lehetett azonnal intézked­ni? A városi tanács igazgatási osztálya miért nem bírságolta meg a közterületi hagymater­mesztőket, s miért nem az el­intézés módját írták meg ne­künk? A levélből az derül ki, hogy az építési és közlekedési osztály régóta ismeri ezt a problémát. Szívesen tájékoz­tattuk volna olvasóinkat arról, hogy a zöldhagyma helyett hintát látni a játszóterületen.. Nagyon örülünk annak, hogy a városrendezési tervek szerint a Cseri erdő Kaposvár vidám parkja lesz. Örülünk, hogy az északnyugati városrészben meg másutt is terveztek játszótere­ket, és meg is építik őket. Egyelőre azonban amiatt aggó­dunk, hogy mi lesz a már fel­épült lakótelepek gyermekei­vel. Március 22-én »Száz gyer­mek álma« címmel a Beloian­nisz utcai házak apróságainak érdekében emeltünk szót. A válasz itt sem késett. Közöl­ték, hogy az Országos Tűzoltó Főparancsnokság hozzájárulá­sa szükséges a játszótér létesí­téséhez, mert csak a kaposvári tűzoltóság területéből lehet ki­szakítani egy 80 négyzetméter­nyit erre a célra. Kérték azt is, hogy a válasz megérkezé­séig mellőzzük levelük közlé­sét. Mi megtettük, számítva arra, hogy nem húzódik sokáig az ügy. És ma már június vé­ge felé járunk. Ahogy a tűzol­tóságon elmondották, csupán egy kisajátítási terv hiányzik. Ezt viszont megint csak a ta­nács illetékes osztályának kel­lene megcsinálni. Polesz György — A csúsztatott palacsintát eredetileg tiszta narancs­dzsemmel kellene megtölteni, de az nincs, így aztán marad a csokoládé meg a diókrém ..; — A rácpontyot úgy készít­jük, hogy a fölszeletelt halat... — Töltött bajor rostélyos és stíriai metélt a tételem... Nagyokat nyél az ember, amikor a magyarázatot hallgat­ja, s ahogy beleszippant a konyha ínycsiklandozó illattal teli levegőjébe, bizony kedve szottyan egy kis kóstolgatás­hoz. Szakácstanulók vizsgáznak a Béke Étterem konyhájában, most kell megmutatniuk, hogy mennyire sajátították el a konyhaművészetet. És ahogy elnézi őket az ember a tűz­hely mellett vagy a tisztítóasz- talniál, nem kell félnie. Ezen­túl is ízletes ételek kerülnek majd az asztalra a kaposvári és a siófoki éttermekben. Él­vezet figyelni, hogyan készül a kaszinótojás meg az orosz hússaláta, a májpüréleves meg a matrózhús. Se szeri, se száma azoknak az eledeleknek, melyeket egy ifjú szakácsnak ismernie kell; nem jöhet zavarba, ha egy külföldi vendég saját nemzeti ételét kéri. Ha megvan a nyersanyag, el kell készíteni. Száll a konyhában a sült hús illata, hasábburgonya pi­rosodik a lobogó zsírban. Czunf Éva, Szabó Éva meg Szaköli Mária siófoki, Ma ka­rész Miklós, Pethes József, Foglyos János meg Balaicza József kaposvári szakácstanu- lók vizsgáznak. Arcuk kipirul a sietségtől és az igyekezettől, mindent a legjobban akarnak csinálni. Közben az étteremben már terítik az asztalt, rövidesen munkához lát a vizsgabizott­ság. Kóstolásból, külcsínvizs- gálatbol áll ez a feleltetés. És a bizottságnak — ízlik a »fe­lelet«. A legjobban Pethes Jó­zsefé. Méltán kap vörös szak­munkás-bizonyítványt. Néhány nap múlva vala­mennyi fiatal hivatalos szaká­csi minőségben áll a tűzhely mellé. Akkor már nem szabad hibázni. És még csak sós sem lehet a leves; „ P. Gy. A FONYÓDI STRA N D O N Gyógyulnak a „fehér foltok Az évszázados fenyő-, platán-, tölgy- és kókuszfák között sárga sétautak kanya­rognak fel a kastélyhoz. Az angol lovagvárak stílusát után­zó épület 1900 óta áll a húsz holdas mosdós! park közepén; harmincnyolc évig őrgróf Pai- lavicini György volt a kastély ura, tőle Nosztányi Szabó földbirtokos vásárolta meg, hogy egy év múlva jó áron túladjon az épületen. A kas­télyt 1939-ben megvásárolta a vármegye. A második világhá­ború éveiben rövid ideig len­gyel tiszti fogolytábor, 1947- ben görög gyermekek otthona — és 1949-ben az akkori me­gyei tisztifőarvoe előállt a merész tervvel: építsék át a kastélyt gyermekszanatórium- á __ Ü lök az irodában, egy dí­szes kötésű kön 3-vöcskét la­pozgatok. Kerek és szálkás be­tűkkel írt vallomások a sza­natórium életéből: Katik, Ma­rikák, Andrisok és Jóskák gyeirmekbetűi: tizennégy év szorongása, öröme, élményei gyerekes fogalmazásban. A könyvecskében fényképek is vannak jókedvű, szemre egész­séges gyermekekről, pedig amikor ezek a képek készül­tek, a csöppnyi szervezet még birkózott a kórral. Hirtelen eszembe jut egy húsz évvel ezelőtti statisztikai adat: »Minden hetedik ember tuberkulózisban halt meg Ma­gyarországon«, a nép betegsé­ge számolatlamri szedte áldo­zatait. A mosdóéi szanató­rium százharminc betege ab­ban a korban halálra lett vol­na ítélve. Két-három keserves év — és... A tanári szobában valaki bekapcsolja az erősítőt, a hangszórók hangulatos tánc- zenét közvetítenek, az ebédlő asztalai mellett vidám, han­gos gyerekek ülnek, legtöbb­jük pirospozsgás, jól táplált, ha nem tudnám, el sem hin­ném, hogy betegek::. De a röntgenfelvételék mást mutatnak. A fényérzékeny lemezen sö­tét és világos foltok, a gyakor­lott szemű orvos úgy olvas bennük, mint a nyitott könyv­ben. A sötét folt a tüdő, az apró fehér pontok jelzik, hogy beteg. Ezeket a fehér ponto­kat gyógyítják a kastélyban. Tizennégy év alatt ezernél több csecsemő, óvodás és isko­lás korú gyermek kapta visz- sza egészségét Mosdóson. Valami titka van a kastélynak.:. ? A főorvos, az ápolónők és a pedagógusok semmiféle »ti­tokról« nem tudnak. Nyuga­lom, egészséges, pormentes le­vegő, jó gyógyszerek, gondos­kodás — ez minden. És a minden: az egészség. '— A gyerekeknek nincs ibe- tegségérzetük — mondja a főorvos. — Tudják ugyan, hogy betegek, de nem gondol­nak rá. Egy nagyon szép tervről be­szél a főorvos. Kertészeti isko­lát szeretnének létesíteni a szanatóriumiban, ahol a gyer­mekek kitanulhatnák a dísz­növénykertészetet. Kőt okból is nagyon jó az elképzelés; biztosítva lenne a már nem iskolaköteles gyermekek fog­lalkoztatása, és az ápoltak egy jó szakmát kapnának. — Nehéz a gyógyult gyer­mekek elhelyezése — mondja a szanatóriumi iskola igazga­tója. —■ Előfordult már olyan sajnálatos eset, hogy a beteg elvégezte nálunk az általá­nost, gyógyultan hazaenged­tük, s a nem megfelelő kör­nyezetben, egészségére ártal­mas munkahelyen visszaesett, betegsége kiújult..: A gyógyultak több­sége viszont megtalálta helyét az életben. A mosdósi gyer­mekszanatórium öt ápolónője néhány éve még beteg volt. A teljes gyógyulás után elvégez­ték az ápolónőképző iskolát — és visszajöttek gyógyítani. Bo­gár Kati — azaz Váradi Ti- bomé — 1959-ben búcsúzott el Mosdóstól.:: Kecskemétre került, a rádiógyárban, kapott munkát, férjhez ment, gyer­meket vár. Egyik levelében ezt írta: »Nagyon-nagyon egészséges és boldog vagyok. Köszönöm..;« A főorvos, a pedagógusok, az óvónők, az ápolónők azt mondják, az a legnagyobb bo- dogság, ha levelet kapnak a gyógyultaktól, vagy személye­sen találkoznak egy régi ápolt­tal, aki évekkel ezelőtt sápadt; sovány, nehezen lélegző »pe­nészvirágként« került a sza­natóriumba — és most telje­sen egészséges. — Türelem és óriási opti­mizmus kell a gyógyításhoz, de van eredmény... Tizennégy év alatt ezernél több embert adtak vissza az életnek, a társadalomnak. Annyit, mint Mosdós egész la­kossága. Kint a parkban, a fák­kal árnyékolt, délkeleti irány­ban nyitott fekvőcsarnokokban véget ér a szokásos délutáni csendeskúra. Gyönyörű, nap­sütéses az idő, a hatalmas fák között vidám gyermekek ját­szanak. Örülnek az életnek és a gyógyulásnak. Gyorsan múl­nak az órák. Vacsora utón so­kan a könyvtárban »böngész­nek«, mások a szanatórium »folyóiratát«, a Gyógyuló paj­tást állják körül. Az arcok pi­rospozsgásak, s ha nem lát­tam volna a röntgenfelvételek fehér pontjait, el sem hinném, hogy betegek élnek őrgróf Pallavicioi egykori kastélya­iban. A húszholdas parkban ha­mar sötétedik. Csikorog a ka­vics a sétaúton, az egyik eme­leti ablakból harmonikaszó úszik a fák közé. Aztán csönd lesz. A kastélyban véget ért egy nap. A takarók alatt egyenle­tes szuszogással alszik a száz­harminc gyógyuló gyermek. flz óriáskerék fogságában A bécsi Práter híres óriás­kerekét egyik nap záráskor rosszul vizsgálták át, úgy­hogy két embert benne fe­lejtettek az egyik felső fül­kében. Kétségbeesetten kiál­tozni kezdtek, de két és fél órába telt, míg segítség ér­kezett. Kivonultak a tűzol­tók, és megpróbálták létrán lehozni a 'bajba jutottakat, miután kiderült, hogy az óriáskerék gépezetét senki sem tudja megindítani, a gépkezelőt pedig nem sike­rült előkeríteni. Szerencsére, még mielőtt kockázatos ar- tistamutatványra kerülhe­tett volna sor, az utolsó percben megérkezett a gép­kezelő, megindította az óriás­kereket, és a »Práter fog­lyai« végre kiszabadultait. A mumszos aggastyán \ Az angliai Readingban élő Henniker Thorp 99 éves korában fültömirigy-gyulla- dással esett ágynak. Az egyedülálló -esetre rendkívül büszke a kezelőorvos, de an­nál kevésbé örül neki az érdekelt. * * * Jellemző sanzon Egy bécsi kabaréban nagy sikere van egy bánatos han­gulatú sanzonnak, amelynek szövege így hangzik: »Meg­betegedett a takarítónőm so­főrjének az inasa.- * * * A macskák védelmé ben Van a Csendes-óceánon egy kis sziget, ahol kevés ember, de még kevesebb macska él. Ha valamelyik lakos megöl egy macskát, szörnyű büntetésre ítélik ér­te: saját kezűleg legalább 300 patkányt kell megfog­nia, s farkukat bizonyíté­kul bemutatni. Veszélyben a „földi paradicsom“ : A földközi-tengerí napsü- • tötte lie du Levant szigetén 300 főből álló nemzetközi nudista kolónia él. E »-földi paradicsomot-« most veszély fenyegeti, mert a francia haditengerészet a szigetet egy idő óta kísérleti köz­pontként hasznáija, s most kilövőpálya készül távirá- nyitású lövedékek számára. ’ ♦ * * A taragumara tör-- hosszútávfutói Ügy látszik, nem a maratom táv a leghosszabb verseny- szám. A Mexikó északnyugati hegyvidékén éiő taragumara indiánok rendszeresen tartanak 270 kilométer hosszú futóverse­nyeket. Méghozzá ez a futó­szám sajátos labdarúgással van összekötve: minden csapat részvevői egy-egy kis labdát kergetnek maguk előtt. A szurkolók a versenyzők mellett futva biztatják csapatukat, en- ni-inni adnak nekik, éjszaka ; pedig fáklyával világítják meg i útjukat. i Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér L Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca 6. Vúicze Jenő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom