Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-19 / 115. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1963. május t*. cA if 6 ml fis kod ás napfétűjében \T olt az emberiség történetének olyan ~ kora, amelyben az egészségesek szent borzongással nézték értelmileg sérült társaikat, hozzátartozóikat. Ismét más idő, amikor tudásuk számára elismerő tiszteletet követelő »tudósok« és vadszigorú egyházi férfiak ördöngösség címén pusztították az ideg- és elmebetegéket. Sokat falt fel elevenen a tűz közülük, ám nem halt ki az »ördöngösség«. A tizenkilencedik század elején és derekán is voltak még olyan államok, ahol börtönöket megszégyenítő ridegségű intézményekbe zárták azokat, akiktől tartott az egészségesek társadalma. És emlékezzünk csak... Talán a legtöbb falunak, városnak volt egy-egy elárvult, magára hagyott szerencsétlenje. Hozzátartozói szégyellték, az idegenek pedig sokszor tréfát űztek belőle. Hiszen az ember ritkán gondol arra, amikor kicsúfolja a nyomorúságot, hogy nincs bebiztosítva a hasonló sorsra jutás ellen. Erre kellett gondolnom belépve a Réthelyi Szociális Otthonba, ahol több mint háromszázan élnek. Gyógyíthatatlan betegek. Ki teljesen itt felejtve, ki pedig úgy, hogy eljönnek néha a hozzátartozói — látogatóba és megnyugodni is. Mert megnyugodhat itt az is, akiben szorongó ellenérzés él szociális intézményeink között az olyanokkal szemben, mint a kéthelyi. A felszabadulás előtt a Hunyadi grófok uralták ezt a hatalmas és jól gondozott parkkal ö\ ezett gyönyörű kastélyt. Akkor néhány, most háromszázötven ember hajléka, otthona ez a büszke épület. Otthona valóban? Az. A gondoskodás napfénye ragyog a falákHárrnan a virágos folyosón. Sok dolguk mellett Is ráérnek a gondo ónok megállni egy kis beszélgetésre. .. Bittér Magdolna fónővér kedvenceivel az udvaron, ról, a tükörsima, ragyogó parc*J\/ nemze Egy kegyetlen régi „törvény“ margójára ★ Kik bázasúdhalnak mm ^OinajyszeiiiiiaiaD ? * Sütet leit a térképén: az egyke » gadni a szülők vagy a rokonok hatatlanul és váratlanul je- házassági kikötéseit. , lentkezik a gyermekáldás (SokettrőL Olyan tiszták a hálótermek és valahány helyiség, amilyenek mindannyian szeretjük látni otthonunkat. És virág kint a parkban, virág bent a folyosókon, a termekben, a hallban elhelyezeti, társalgóban, illetve könyvtárban. Rádió és televízió van kettő is. Az otthon lakói békésen élvezik a napfényt a park frissen festett padjain elüldögélve. A házirend szabad mozgást enged a nap legnagyobb részében. Lehet olvasni, barangolni a park zegzugos útjain. És az otthonhoz tartozó gazdaságban munkára is van lehetőség. Évente saját fogyasztásra háromszáz sertést hizlalnak, ' konyhakertészetük nagyjából megtenni a szükséges zöldségféléket és főzeléknövényeket. Csak ez volna a titka annak, hogy jól érzik magukat az otthon lakói?! Nem. nemcsak ez. Amit el-| mondtunk, az még csak az|| anyagi jólét magyarázata. A! lényegesebb, hogy a dolgozók és a tizennyolc ápoló élükön a vezetőnővel kedvvel, odaadással végzik munkájukat. Orvosa nincs az otthonnak. Két- helyről dr. Botári Károly, So- mogyszentpálról dr Dorner Antal jár ki ellátni a betegeket Ok ketten legalább any- nyira népszerű emberek itt, mint a hol »anyukám«-nak, hol »doktor néni«-nek, hol »földre szállt angyalinak nevezett vezetőnő vagy Magdolna nővér, a főápolónő. Szabályos kis társadalom ez, a nagy társadalom humanizmusa építette, emberszeretetünk dédelgeti, hogy ne érezzék elhagyottnak magukat, akik itt élnek. Azt mondta dr. Dobat Gábor, aki öt éve lakója az otthonnak, hogy úgy tetszik, csak néhány hónapja van itt. Szereti a könyveket, ö a könyvtáros. Pranciakockás füzetlapot mutat, bal felső sarkában ott díszeleg a Somogyi Néplap fejléce. Nem is tudtuk, hogy van itt egy helyi napi szenzációjáról számol be ez a házi újság. Elmenőben egy őszülő hajú férfitől meghívást kapunk a lakodalmára. Csengőszó hívja vacsorához a nagy családot. Láttuk egy csöppben a tengert, egy derűs, elégedett napban a többit... És jó, nagyon megnyugtató volt látni. Több levelet kaptunk Nagyatádról. Íróik arra hívták föl a figyelmet, hogy az ottani TÜZÉP-telepen a fuvarok kőiül nincs minden rendben. »A Szorgalom és az Aranykalász Tsz bonyolítja le a tüzelő szállítást és az egyéb fuvarokat is. Az Aranykalász Tsz fogatainak irányítója, Németh Vendel igen könnyen dobálja a pénzt. Gyakran találni a közeli kocsmában, iszik, mulatozik, fizet másoknak. Vajon miből telik? A közösség pénzéből? Csak úgy lehet, hogy becsapja a tsz-t és szállíttató- kat is. Nem szabadna az ilyen jó ivó embert felelős beosztásban hagyni, ahol nagy a lehetőség a visszaélésre. Állítsanak helyére ob rat, aki valóban megbízható, aki nem magának, hanem a közösségnek dolgozik!« — olvassuk az egyik levélben. A Nagyatádi Járási Népi Ellenőrzési Bizottságot kértük meg az ügy kivizsgálására. »A bejelentőknek igazuk volt — állapította meg a NEB. — Németh Vendel valóban gyakran látogatja a kocsmákat, sokszor látni ittasan. A termelőszövetkezetek bizonylati rendszere igen tág teret ad a visszaélésre. A szállítási okmányokon sem a távolság, sem a tüzelő súlya nem szerepel. így utólag a tsz vezetői nem tudják ellenőrizni, hogy a fuvarvállalók a keresett összeget fizették-e be. Bár a vizsgálat a visszaélés elkövetésének tényét hitelt érdemlően bizonyítani nem tudta, több javaslatot tettünk a visz- szaélés lehetőségének megszüntetésére« — írta szerkesztőségünknek Molnár József elvtárs, a járási NEB elnöke. Többek között javasolták, hogy ellenőrizhetően, pontosan vezessék az okmányokat, s tüntessék fel rajtuk a tüzelő súlyát is, két fuvarvállaló helyett egyet alkalmazzanak, s a jövedelmen a két tsz arányosan osztozzon. Ellátogattunk a TÜZÉP nagyatádi telepére meggyőződni arról, hogy történt-e változás. Történt: Németh Vendelt az Aranykalász Tsz vezetői leváltották, és más munkakörbe helyezték. Utódja, Magyar István igen lelki- ismeretesen és hozzáértően látja el feladatát. Az általa vezetett okmányokból bárki bármikor megalapíthatja Mielőtt tCllltíl Nem tudom már, ki használta az »elátkozott« jelzőt a negyvenöt ormánsági község valamelyikére: Móricz Zsig- mond, Kodolányi János vagy valaki más? — de akaratlanul is erre kell gondolnom, any- nyiira megdöbbentő és hihetetlen a mai fül számára mindaz, amit Soonogyszentpálon hallok. Ebiben a faluban még ma is dívik az egyke ... A tanácselnök — hatodik éve, hogy a faluiba került — sokat foglalkozott már a problémával. Ismeri a település múltját, jelenét. számtalan kérdésben segített az ittenieknek, de az egykerendszerrel nem bír. Sem ő, sem a falu többi vezető embere. — Próbálkoztunk ismeret- terjesztő előadásokkal, egyéni meggyőzéssel, még a plébános is prédikált az egyke ellen a templomban, de nem megy... Boncolgatjuk az okokat; az elnök, Farkas Lajos — bér ő is csak hallomásból tudja mindezt — megpróbálja felvázolni Somogyszentpál évtizedekkel ezelőtti képét. Jobbára 15—20—25 holdas középparasztok lakták az akkori Tótszentpál elnevezésű falut, s kevés kivétellel jó módban éltek a családok. A szülők aztán, hogy a vagyon szaporodjék, már csecsemőkorban kiszemelték egyetlen gyermekük jövendőbelijét, a házasulandó fiatalok pedig érzelmeik eile» nére kénytelenek voltak elfomás anyagot szállítottak. A napi pénzbevétellel az utolsó fillérig elszámol, és áttekinthető nyilvántartást vezet róla. Bár nem ennyire alapos, de ellenőrizhető a Szorgalom Tsz megbízottjának, Cseh Vendel fuvarvállalónak okmánykezelése is. De miért vannak ott még ma is ketten, amikor a NEB már februárban javasolta a szövetkezeteknek, hogy egyezzenek meg, hiszen ezt a feladatot egy ember is kényelmesen elláthatja? Az Aranykalász Tsz vezetői szerint sincs szükség két emberre a TÜZÉP-szállítások vállalásához. Elmondották, hogy néhány héttel ezelőtt megállapodtak a Szorgalom Tsz vezetőivel: az ő megbízottjuk, Magyar István végzi majd a munkát, irányítja a két tsz fogatait, s a napi levételt arányosan, igazságosan elosztják. »De mi erre csak ráfizetnénk — tették hozzá. — A TÜZÉP-fuvarokból havi 10 000 forint bevételt is nyerünk, a Szorgalom pedig esetleg 3000 forintot havonta. Mégis belementünk, mert a szövetkezeteknek ebben és másban is segíteniük kell egymást, meg kell tudniuk egyezni, ók az.nbai nem tartották meg a megállapodást, továbbra is odaküldik fuvarvállalójukat. Most már nem is egyezkedünk velük.« A Szorgalom vezetői korábban azt mondották a NEB-el- nöknek, hogy azért nem mennek bele ebbe az egyezségbe, mert akkor elesnének a napi készpénzbevételtől. Ez nem igaz, hiszen a megállapodás szerint — bár Magyar István az Aranykalász tagja — naponta mindkét tsz-nek elszámolt volna a készpénzbevételből őket megillető résszeL Most tehát »két dudás van egy csárdában«. Reggel 8-tól délután 4-ig ott ül a nagyatádi TÜZEP-telepen az Aranykalász és a Szorgalom Tsz megbízottja, s vállalja a fuvarokat. Van olyan nap, mikor tíz is alig akad. Aki ügyesebb, annak több jut. Egy csöppet sem nevezhető nemes és ésszerű versenynek ez a vetélkedés! Megoldották az okmányok pontos, megbízható vezetését. Hihetetlen, hogy ne tudnának megállapodni a közös fuvarvállaló -'óiyéven és a bevételen Még ma is él olyan házaspár a faluban, ahol a lányt egykor azzal fenyegtte az apa, hogy »agyonlőlek, ha nem leszel a ... felesége«. Más esetben a templomban kényszerítették a menyasszonyt az »igen« kimondására, vagy unokatestvéreket adtak össze. Napirenden voltak a 14—16 éves korban kötött házasságok; s a két ember életét nem a kölcsönös megbecsülés és a szeretet kapcsolta össze, hanem a vagyon, a föld, a pénz... Nem a szeretet és nem a gyermek. Ebben a faluban íratlan, de szigorú törvény volt — és az még ma is a régi családoknál —, hogy egy gyermeknél többet nem hozhat világra az asszony. Miért... ? Évekkel ezelőtt lent Dél- Raranyában, a Dráva menti Ormánságban beszélgettem egy idős tanácstaggal a vidék egykor hírhedt jellemzőjéről, az egykéről. Elmondta az öreg, hogy a kevés föld, a kilátástalan, sanyarú élet szülte az ormánsági egykét, a »sok az eszkimó, kevés a fóka« jelenségtől való félelem. Aztán, hogy a megváltozott életkörülményeket és gondolkodást bizonyítsa, elvitt néhány több gyermekes családhoz csak úgy találomra. A környék, mely Kodolányit a Sötétség, a Börtön című novellák, Mórickát keserű hangú riportok megírására késztette, olyannyira megváltozott, hogy ma már alig találni a Baranya megyei Ormánságban gyermektelen vagy egygyermekes családot. Samogyszentpálon pedig a legtöbb családban még ma is törvény az egyke. — A régi családok leszár- mazottainál véletlenül sincs két gyermek — mondja a tanácselnök —, talán csak azoknál. akik az utóbbi tíz évben költöztek a faluba. Mások voltak itt az okok, mint az Ormánságban; a szerzett és a házasság által egyesített vagyont annak idején egy gyerek örökölte — és növelte tovább. De ma ... ? A somogyszentpéli termelőszövetkezetet a jók közöt-t emlegetik a megyében, mégis _ a házasságot még ma is a régi vagyon szabályozza. Szükségtelen magyarázatot fűzni a nézet helytelenségéhez. A termelőszövetkezetben nincs vagyoni differenciálódás a tagok között, ezt bizonyára tudják is Somogyszentpálon. De akkor miért... ? A hetvennégy éves B. nénit próbálom faggatni a régi dolgokról és a ma szomorú jelenségeiről. Nehéz szóra bírni. — Nekem semmi közöm azokhoz... — mondja a volt vagyonosokra célozva, mert B. néni régen a kisszámú szegényebb réteghez tartozott. Aztán csak ennyit felel a kérdésre: — A gazdag elvegyen egy szegényt...? Hát hogyan ... ? Gazdag a gazdaghoz ment. — Miért volt és van csaknem minden családban egy gyerek? Gondolkodik, öreg szeme körül sűrűsödnek a ráncok. Megpróbál kitérni a válaszadás elől. — Talán nem akarják, hogy legyen gyerek. „Nem akarják“ ... ? Hm ...! S itt jutunk el egy kényesebb — rendőrségi beavatkozást igénylő — problémához. So- rnogyszentpálon sok asszonynak nem is lehet több gyermeke ... Hat-nyolc évvel a házasságkötés után megszületik az első — és egyetlen — gyermek, aztán ... — Ha még egy gyereket a világra hoznék, az • anyósom motgyszanilpálon a többség tragédiának tekinti...), s mivel már van egy gyermek, a fiatalasszonyt »kezelésbe« veszi a rokonság. A családi kupaktanács dönt a születendő gyermek sorsáról. A döntés minőig egyértelmű, legföljebb csak a választott módszerek között van különbség. Gyakori. hogy a várandós asszony vonatra ül, Budapesten, Keszthelyen. Székesfehérváron ideiglenesen bejelentkezik egy lakásba, elmegy az orvosi bizottsághoz, s kéri a terhesség megszakítását. Előadódhat olyan eset is, hogy az utazásra nincs mód. A falu öregjeinek törvénye egyformán kegyetlen — a gyermek nem születhet meg. Az ötvenes évek elején a »bajba jutott« asszony fölkereste Borcsa nénit, ő aztán jó pénzért vállalkozott a »műtétre«. Barcsa néni kapott is hatévi börtönt, de ez sem rázta fel túlságosan a falut. Még ma is azt suttogják, hogy van néhány »angyalcsináló« — így nevezi a népnyelv ezeket a lelkiismeretlen törvénysértőket — a faluban. Hogy kik...? Az igazságügy feladata kideríteni. Mindenesetre többször ismétlődött már meg az alábbi eset. Kopognak az Siető ablakon, erre kiszól egy hang a függöny mögül: — Ha van két mázsa búzád, angyalom, akkor felöltő zök ... A beavatkozások a legtöbb esetben súlyos komplikációt okoztak, a beteg életét csak a gyors orvosi beavatkozás és a hosszú kórházi ápolás mentette meg. Mégsem tanulnak az esetből, és következetesen »bo- lond«-nak nevezik a több gyermekes »bevándorlókat«. Az mér a kérdés másik oldala, hogy az egygyermekes anya fia betegség vagy szerencsétlenség áldozata lett. s a szerencsétlen asszony panaszkodik. hogy öreg napjaira támasz nélkül marad — mert ilyen esetről is regéi a Somogy szentpáli krónika. Vágj'a kihalásra ítélt utca... A Kossuth Lajos utca felső része —• ahol egyáltalán nincs gyerek, csak öregek lakják a házakat — néhány év múlva elnéptelenedik, s kopár, puszta falak hirdetik majd egy embertelen, idejétmúlt »törvény«, a vagyonszerzés szülte egyke szomorú históriáját. Az idős lakosság kihalásával, azt mondják, megszűnnek ezek a problémák Somogy - szentpáion. Lehet. De a mi társadalmunkban megengedhetetlen, hogy az ilyen súlyos jelenségek megoldását egy nemzedék »kihalására« bízzuk. Jó kezdeményezés az egyéni meggyőzés, az ismeretterjesztő •előadások rendezése és az is. hogj- a falu kultúrcsoportja népi táncjátékban gúnyolja ki a maradi hagyományokat, . de más is kellene. Esetleg hatékonyabb meggyőzés vagy felvilágosítás, s ha szükséges, a törvény adta paragrafusok szigorú alkalmazása. 1963-at írunk. Somogyszent- pálon még ma is kísért a múlt, s ez a mai emberséges, jó társadalmi, gazdasági viszonyok tükrében elképesztőbb és talán sótétebb. mint a negyvenöt hírhedt ormánsági »egyke-község példája« volt két-három évtizeddel ezelőtt. Vincze Jenő Vizsgázott hűtőkompresszor-kezelőt azonnal! belépéssel fölvesz a Somog megyei Húsipari Vállalat. Jelentkezés : Kaposvár, Vöröshadsereg útja 67—69. ____________ (3590) • » kiadés’i’ik«. T< lil'ir yó-r akkor is, ha csupán az otthon hogy a tsz fog"'ni k’ ek c mennyi tüzelőt vagy miijén kiszedné a szemem^ — mond- • is. -q egy riadt ftat-1»-r-n„nv. Szalui László fia hiába, olykor kiszámítAz 1500 kötetes könyvtár olvasóterme. Nem üresek a kényelmes fotelok, olvasókedv ben nincs hiány. .. László Ibolya Két dudás egy csárdában
