Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-15 / 111. szám
Szerda, 1963. május 13. 3 SOMOGYI WfiPLAP ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT Háborúellenes megmozdulások Somogybán 1913-ban ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT két ontani a császárért és az «külügyi bonyodalmaikra teháborúra készülődött az Osztrák—Magyar Monarchia. Az ország népeivel együtt me- gyénk lakossága is fölemelte tiltakozó szavát a militarizmus ellen. A legélénkebb aktivitást a mér több évtizedes múltú szociáldemokrata szervezetek fejtették ki. Nem véletlen, hogy a belügyminisztérium már 1912 végén utasítást küldött a somogyi főispánnak »mindennemű katonaellenes propaganda vagy szervezkedés megakadályozására«. 1913. január 12-én a kaposvári szocialisták tüntetést rendeztek a kormányzat törvénysértései és a militarizmus ellen; ezen a megmozduláson — a hatósági jelentések szerint — mintegy háromszázan vettek részt. Hasonló jellegű demonstrációra került sor február 9-én. KIVETTÉK RÉSZÜKET a megye dolgozói a kormányzat elleni általános sztrájkra való urak érdekeiért. A VÁRMEGYEHÁZÁN is ÉRZŐDÖTT a lakosság kormányellenes és antiimilitarista hangulatának hatása. A szűk- körű választójog . ellenére a hatalmon levő «munkapárt«- nak szép számú ellenzéke volt a megyei törvényhatóságban. Ez utóbbinak vezetői — gróf Széchenyi Aladár és társai — azonban csak hatalmi vetélkedésből álltak szemben a kormánypárttal, csupán a kevés számú »függetlenségi és 48-as« tanácstag volt következetesen ellenzéki. Jellemző, hogy április végén — a közvélemény nyomására — a megyei törvényhatóság ellenzéki tagjai bizalmatlansági indítványt akartak benyújtani a kormányzat ellen. Széchenyi Aladár azonban ezt visszavonta a tantettel«, mivel — minden látszatéban zékisége ellenére — a monarchia kardcsörtető külpo- litükájót támogatta. Ez csalódást keltett a kaposvári baloldali körökben. Május 14-én azután —mivel a közvélemény az ügyet továbbra is számon tartotta — ismét beterjesztették a bizalmatlansági javaslatot, a kormánypárti többség azonban elutasította. Ötven év telt el azóta. Sokat változott közben a világ és hazánk is. .Országunkban már a szocializmust építő népé a hatalom. Kormányzatunk bel- és külpolitikája, népünk mindennapi helytállása szilárd békeakarata egyaránt szolgálja szabadságunkat és békénket. Ezzel emlékezünk legméltóbban az ötven évvel ezelőtti békemegmozdulásokra. Merényi László országos készülődésből is. Február 23-án Barcson közös szociáldemokrata—polgári ellenzéki gyűlést tartottak. Hasonló közös megmozdulások voltak ekkoriban Berzencén, Lengyeltótiban és Somogyud- varhelyen. A tömegek élénk aktivitásának láttán a főispán a belügymifnisztériumtól karhatalmi erősítést kért és kapott. Sajnos, a szociáldemokrata pártvezetőség március elején leszerelte az általános sztrájkot, nem mert kockázatot vállalni. A nagy tömegsztrájk kudarca kétségtelenül nyomasztólag hatott a tömegekre Somogybán is. A baloldali erők politikai aktivitása azonban nem szűnt meg. Mikor április végén a monarchia hadüzenettel fenyegetőzött, és a háború kitörése mindennap várható volt, a somogyi szociáldemokraták és a baloldali »függetlenségi és 48-as párt« itteni szervezetei tütakozó- mozgalmat indítottak. A kaposvári munkások antimilita- rista jelszavakkal, énekelve mentek végig a városon. A felvonulás — a Népszava tudósítása szerint — impozáns méretű volt. A szocialisták a város határában népgyűlést tartottak, s elítélték a monarchia külpolitikáját. Az ellenállás jele volt az is, hogy hadköteles fiatalok tömegesen menekültek a Dráván át a szomszédos Horvátországba, nem akarták vérüItt az alkilSR, éljenek vele termelőszövetkezeteink! A mezőgazdasági szakmunkásképzésről A mezőgazdasági szakoktatás kérdése napjainkban sürgető hangsúllyal vetődik fel. Ennek egyik oka, hogy szaktudás nélkül nem léphetünk előre a mezőgazdaságban sem. Gyors fejlődésének megfelelő szakmunkásakat vár a mező- gazdaság. A mezőgazdasági szakmunkásképző iskolában az oktató- nevelő munka színvonalának emelése, a gyakorlati életre való nevelés fejlesztése a fő feladat. ' A művelt szakmunkásoknak nagy szükségük van a szakmai ismereteken nyugvó jártasság elsajátítására, a gyakorlati készség fejlesztéséHúsz szakma közül választhatnak most végző általános iskolásaink. Termelőszövetkezeteink vezetői tudják, hogy eredményeket csak művelt, hozzáértő szakemberekkel lehet elérni. Itt az alkalom, éljenek vele! Hozzá kell látni a szakmunkás fiatalság neveléséhez! A mezőgazdasági szakmunkás-tanulóképzésről a Kaposvári Járási Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztálya szívesen ad felvilágosítást az érdeklődő fiataloknak. Szlávik József mg. mérnök. TV ekidölt az ajtófélfának, és üres tekintettel nézett a levegőbe. Ügy érezte, hogy semmit sem tud. Néhány perccel ezelőtt még belebelelapozott a tankönyvbe, hogy íölelevenííse az anyagot, de most, hagy az ajtón át kiszűrődött a vizsgáztató tanár erélyes, rideg hangja, elhatalmasodott rajta a félelem. Már csak egy vizsgázó volt előtte. »Még néhány perc, és rám kerül a sor« — gondolta anélkül, hogy tulajdonképpen fel tudta volna fogni, mennyi is ez az idő. Most min* ha elveszítette volna időérzékét is. Egyre az járt az eszében, hogy negyvenéves, hogy nagy gyerekei vannak már, s itt szorong egy középiskolai tanEz az iskolatípus alkalmas arra is, hogy megerősítse a tanulókban az olyan jellemvonásokat, mint a becsületesség, az őszinteség, a szülők, az iskola, az üzem, a tanárok, nevelők tisztelete és szeretete. A tanultak a továbbképzésnek is alapot teremtenek. Termelő- szövetkezeteink tehát minél nagyobb számban szerződtessenek le most végző VIII. osztályos fiúkat és leányokat! Minél több fiatal, aki nem tanul tovább középiskolákban, kössön szerződést lakóhelyének termelőszövetkezetével. A tanulmányi előmenetelt fi- gyelembevéve előre meghatározott havi munkadíjakat biztosítsanak a termelőszövetkezetek. A munkanapokra ebédtérítés is jár, s évente egy munkaruha árát is biztosítják. MEGJELENT a Répszabadság Termelőszövetkezeti Tanácsadójának második füzete Az év elején már sok termelőszövetkezeti vezető és tag megismerte azt a hasznos füzetét, amelyet a Népszabadság szerkesztősége adott ki Termelőszövetkezeti Tanácsadó címmel. Most megjelent a második ilyen tanácsadó, amely ugyancsak fontos kérdésekre ad feleletet. A kérdésekre a minisztériumok, főhatóságok illetékes szakemberei válaszolnak a Tanácsadóban. Nagy segítséget jelent a Népszabadság Termelőszövetkezeti Tanácsadója mind a szövetkezeti vezetőknek, mind pedig a tagoknak. Hogyan lehet rendszeresen előleget fizetni? Mit kell tudni a beruházásokról? Hogyan vásárolhatnak gépeket a szövetkezetek? Milyen új kormányintézkedések segítik a szarvasmarha-tenyésztést? Ezekre és hasonlóképpen fontos kérdésekre ugyanúgy pontos útmutatás ad a füzet, mint a szövetkezeti gazdákat érintő számos szociális, jogi problémára. Külön fejezetet szentel a tanácsadó a háztáji gazdálkodásnak. Ismerteti a közös és a háztáji gazdaságok helyes kapcsolatának kialakítására vonatkozó tudnivalókat és azokat a módszereket, amelyekkel növelni lehet a háztáji gazdaságok termelését, jövedelmét. Jó néhány termelőszövetkezetben nem rendezték még kielégítően a háztáji állatállomány takarmányellátását. A Tanácsadó ezzel kapcsolatban is sok értékes javaslatot tartalmaz. A Népszabadság Termelőszövetkezeti Tanácsadójának második száma minden postahivatalban és postai kézbesítőnél kapható. — Mindebből az következik, hogy a diverzáns mát előre halálra ítélte valamennyi bűntársát? — Feltételezem, hogy már eleve így döntöttek a határ túlsó oldalán. Az ellenség úgy tervezte meg a diverziót, hogy a részletműveletek megvalósítása során egymás után megsemmisítik valamennyi végrehajtóját és mindazokat, akik véletlenül látták vagy régebbről ismerték a »Vö- rös«-t. A diverzáns így biztosította magát a leleplezés ellen. A halottak nem beszélnek. Eljárásával ugyanakkor állandó rettegésben tartotta bűntársait. — Az orvost is meg akarták gyilkolni, pedig nem is látta a »Vörös« arcát. — Emlékezzék csak vissza, Vaszilij Kuzmics — folytatta az ezredes —, amikor az ellenség behatolt földünkre, mindent elkövetett, hogy nyomait lünk hitetni, hogy a diverzáns nem jutott át a határon. A »Vörös« csak az utolsó pillanatban vallott kudarcot, amikor Gowlen utasításának végrehajtására készült; az erdei rejtekhelyét akarta felrobbantani. Pótrohov alhadnagy azonban bátor és átgondolt tettével nemcsak elősegítette az erdei rejtekhely felfedezését és elfoglalását, hanem meg is sebesítette a »Vörös«-t, akinek most már nagyon nehéz lesz elrejtőznie. Egyelőre sikerült megszöknie. A legfőbb feladatot azonban sikerrel megoldottuk; a külföldi felderítés áltál kigondolt nagyszabású diverziót már megvalósítása kezdetén megakadályoztuk. Az erdei rejtekhelyen és az erdészházban talált okmányok értékes anyagot szolgáltattak, amellyel már foglalkozik a nyomozó osztály. Az okmányok révéin derült ki az is, hogy az ártatlan külsejű »Halász« azonos Otto Schnetzke német mérnökkel. Az ő kötelessége volt az erdei rejtekhely szerkezeteinek és egyéb berendezéseinek gondozása. Az is kiderült, hogy a föld alatti rejtekhely építkezését annak idején hadifoglyokkal végeztették. Egy üvegoe rejtett levél, amelyet elástak a földbe, fényt derített a rejtekhely építőinek tragédiájára. Beszélgetésüket az ügyeletes szakította félbe, aki kopogtatás nélkül lépett be. Lenvászonba varrott csomagot tartott a kefében. — Ezredes élvtárs! Engedje meg hogy jelentést tegyek! Szmelih mérnök-őrnagy küldte a csomagot. — Lássuk csak! Lássuk? — állt fel Resetov. — Érdekes lesz megtekintenünk. — Engedélyt kérek a távozásra! — fordult az ügyeletes az ezredeshez, majd a csomagot az íróasztal melletti kisasztalra helyezte. — Távozhat! De hol van Szmelih őrnagy? — A dolgozószobájában. — Amint végez a munkájával, kéretem! — Parancsára! Vergizov zsebkésével elvágta a zsineget, és kibontotta a csomagot. Asztali telefonra emlékeztető készülék volt benne. Felületét különleges anyagból készítették. Egyaránt ízléses volt fényezett külseje, áramvonalas formája, a- kap-; csoló-berendezés. Resetov figyelmét erős karcolás vonta magára, amely a készülék oldalán húzódott végig, ott, ahol az erősítő csavarok voltak elhelyezve. — Látszik, hogy a készülék Szmelih őrnagy kezében volt! — jegyezte meg Resetov. — Ártatlan játékszernek látszik, ped" ' r>rrúg nem hatástalanították, ,L:i!os veszélyt rejtett magában. — Ezredes elvtárs! Engedje meg, hogy jelentést tegyek! — fordult hozzá, ismét az ügyeletes. — Tessék. — Az eligazítóból az ezredes elvtársat kérik a telefonhoz. — Rendben van, távozhat! Resetov felemelte a telefonkagylót. — Hallgatom ... Nem akarja önöknél hagyni? Rendben van. Kísérjék fel hozzám. — Vaszilij Kuzmics! Kérem, takarja le azzal a vászonnal a készüléket! — fordult Resetov az őrnagyhoz. Vergizov szótlanul teljesítette kérését. — Egyelőre távozzam? — Nem, még szükségem van önre — felelte Resetov, és az irattartóba tette az asztalon levő iratokat. Mintegy két perc múlva Belgorodova-Szeverinova lépett a dolgozószobába, és megállt az ajtóban, Az ügyeletes követte* FREILICHMANN: a Polip csápjai (117) eltüntethesse. El akarták vekönyvvel a kezében. Hát kell ez neki? Micsoda őrültség volt beiratkozni! De akkor azoknak adott igazat, akik azt mondták, hogy »Kati, a múltban nem volt alkalmad tanulni, most van, csináld, a munkaköröd is megkívánja«. Jó, jó, de hát olyan kis képességgel, mint amilyennel ő rendelkezik, ne menjen senki se iskolába. Éjjel-nappal tanul, mégis amikor eljön vizsgázni, azt se tudja, amit addig, és áll, mint az a bizonyos szamár. .. Elhibázott lépés volt a beiratkozás. Mosolyogni való; nagyot akart, de ... — té- pelődött —, és elképzelte, hogy onnan a sarokból nézve micsoda szánalmas kis lénynek hathat, amint gondosan ügyel arra, hogy ne nagyon remegjen a térde. De most már hogyan mondja meg hogy alkalmatlan a tanulásra. Mi lesz a következménye, ha közli ezt fölötteseivel, akk a fölvételkor mind gratuláltak neki? Mit mondanak, ha az iskola értesíti őket, hogy..; TV em is igen emlékszik rá, 1 ” hogyan került be a tanterembe, a vizsgabizottság elé. Ijedtében még azt se figyelte meg, hogy ki jött ki, s miről árulkodik az arca. Nem is baj — gondolta —, most már mindegy, csak adja a tanár a kérdést, s jöjjön a szégyen, a megsemmisülés. Hej, mit kell dolgozni még máma, átkozott egy nap ez!..: Nagy lendülettel kezdett beszélni, még mielőtt a gondolkodási idő lejárt volna. A tétel anyaga már az első pilla| Ligyija erősen gyűrött ha-j muszürke kosztümöt viselt, | amely bal karja felett sza- 5 kadt és véres volt. Feketére | festett haja csapzott fürtök-1 ben lógott sápadt arcába. Re-J setovra függesztett nagy kék S szeme emlékeztetett csak szép- { ségére. Jobb kezében, lakat- ♦ tál és kapoccsal ellátott több-) zsebes, nagy irattáskát tar-; tott — Távozhat! — mondta Re- ] setov az ügyeletesnek. —Ké-; rém, jöjjön közelebb, Belgoro-J dova; foglaljon helyet. Ligyija két lépést tett előre, j de megszédült, és mielőtt J Vergizov elkaphatta volna, j fél térdre rogyott. Mégis el- J tolta magától Vergizovot, és ! nagy nehezen felállt. Resetov | a telefonkagyló után nyúlt, i — Azonnal kapcsolja a kór-i házat!... Az ügyeletes orvos- j sál beszélek?... Itt Resetov. j Autóval rögtön küldjön or- i vost ide a Központba... Igen. j (Nagyon kérem. — Nincs szükségem orvos- i ra! — mondta Ligyija. — Aj vérveszteség miatt vagyok t csak gyenge... Remélem, nem 5 használtak vizet a tűz oltásé-1 hoz... — jutott hirtelen eszé- i be. Sovány, elgyötört arcára j kiült az izgalom. (Folytatjukj natban úgy megvilágosodott előtte, mintha valaki erős ref- -ektort gyújtott volna föl benne. Beszámolt Óceániáról, természeti kincseiről, társadalmi berendezkedéséről, gazdasági életéről. Beszélt, beszélt... A tanár bólogatott, ő pedig tovább erősített. Gyerünk — biztatta magát —, magyarázd meg csak részletesen, sokoldalúan a témát, hisz a tanár szívesen hallgatja. Ügy tesz, mintha ő volna a diák, s tőled értesülne minderről először. Lehet, hogy már nemcsak tanulni, hanem tanítani is tudsz másokat? .. > Az ötös, ahogyan a tanár mondta a felelet végén, még a folyosón is a fülében csengett; Játékosan ment a kijárat felé, aztán visszafordult: fel akarta idézni azt az alakot, aki nemrég ott szorongott a tanterem- ajtóban. De sehogyan se sikerült. Egyre arra gondolt, hogy most elmegy a vállalathoz, elvégzi munkáját, este pedig megoldja a számtanpéldát. Igen, megvan, két ismeretlenes egyenlettel kell csinálni. Aztán tv-t néz a családdal. Mielőtt a filmvetítésre sor kerülne, megpróbálja rávenni férjét, hogy iratkozzon be az iskolába. Mert könnyelmű, aki nem él ezzel a lehetőséggel. Élni, élni, élni kel! vele! TI c rózsás hangulatban vagy! — mondta barátnője az utcasarkon. Mi történt, hogy így ragyogsz? — Képzeld, ötöst kaptam az iskolában... kiáltotta vissza. — ötöst? — bámult utána az fejcsóválva. — Furcsa. Egy ötös miatt... Hm, már azt hittem, hogy tegnap kihúzták a nyereménybetétkönyvét. Szegedi Nándor Pontos nyilvántartást Bábonymegyeren! Találgatások, föltételezések előzték meg a népi ellenőrök vizsgálatát Bábonymegyeren. Sok szóbeszédre, bizonytalan állítgatásra adott választ ez a vizsgálat. A bejelentések java része igaznak bizonyult, s a közelmúltban a bizottság olyan hiányosságokat állapított meg, amelyek a termelőszövetkezet vezetőinek mulasztásaiból adódtak. Lehetséges, hogy az év első negyedében például mindössz^ kétszer vett be vagy adott ki anyagot a tsz két raktára? (Ä könyvelés legalábbis ennyiről ad számot.) Árut vásároltak* anyagokat használtak föl, de ennek semmi nyoma sincs az okmányokban. A takarmánykiadás keretutalványainak kiállítását ugyancsak mellőzték. Semmilyen nyilvántartás sem mutatja, hogy a tsz-elnök és a volt bérelszámoló magáncélra hányszor vette igénybe a szövetkezet fogatait, szállítóeszközeit. A pénztárkönyvben szerepel a befizetés, de hogy ki mennyi fuvardíjjal tartozott, arról nincs tételes föl jegyzés. Április 1-től új főkönyvelője van a Rudnay Tsz-nek. Támogatni kell őt, mert enélkül képtelen a számvitelben rendet teremteni. B. », .
