Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-12 / 109. szám

Büntetés nélkül AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS Fejlődött Kaposvár művészeti élete Jegyzetek a kulturális szemle városi bemutatójáról Két területi bemutató előz­te meg a La tin ka Sándor kul­turális szemle városi bemuta­tóját Kaposváron. A rendez­vényeknek több mint ötszáz részvevője volt. A kultúr- munkások félezres száma ma­gában véve is figyelemremél­tó, s ha hozzávetjük a sze­replők lelkiismeretes munká­ját, igényességre, színvonalra való törekvését, elismeréssel kell szólnunk Kaposvár mű­vészeti csoportjainak tevé­kenységéről. Szeretnénk azon­ban rámutatni a városi mű­kedvelő művészeti mozgalom néhány fogyatékosságára is. A járási bemutatókon tapasz- tait egészségtelen versenyszel­lem, sajnos, itt is fölkelhető volt. Részben ezzel magyaráz­ható, hogy a városi bemuta­tón szereplő együtteslek, szó­listák számát 4 2-re emelték a rendezők a reális 20—25 he­lyett. A bírálók nem voltak elég igényesek, emiatt a vá­rosi bemutatóra több, szín­vonalában mértéken aluli mű- sorszám is bekerülhetett Né­mely gazdasági és szakszerve­zeti vezető szerint az üzemi, vállalati művészeti csoport vagy »-produkáljon« (azaz sze­rezzen kiváló minősítést, jus­son be a városi bemutatóra), vagy ha nem, hát »ésszerűbb« vagy több »babérral« kecseg­tető akciókba fektetik majd a támogatásra szánt összegeket. Ilyen meggondolásból több csoport »bekönyörögte magát« a városi bemutatóra; Egy másik észrevételünk: a bemutatón részt vevő 35 együttesnek, szólistáinak csak­nem a kétharmada középisko­lás. Örvendetes a középisko­láinkban folyó mozgalmas — és tagadhatatlanul magas szín­vonalú — művészeti munka. Az is helyes, hogy részt vesz­nek a kulturális szemlén, bár részükre nemrégen külön is megrendezték a hedikoni ün­nepségek megyei bemutatóját. Mégis jó lenne már előbbre lépni az üzemi műkedvelő művészet színvonalbeli érméié' seben. Akadtak kellemes meglepe­tések: sok együttes örvendetes fejlődésről adott számot. Az előbbre jutás talán épp a legnépesebb művészeti ág­ban, kórusainknál a Jegszem- i ónőbb. Itt a Munkácsy Gimnázium kamarakórusa is­mét ragyogó teljesítménnyel öregbítette rangban és képes­ségben éveken át kiérdemelt jó hírét. Nem ismerhettük ed­dig, így a meglepetés önömét 1 eltette bennünk a legnépe­sebb női kar (Tanítóképző In­tézet) és a Munkáskórus kul­turált éneklése. Néhány into­nációs hibájuk ellenére szé­pen árnyalt, kiegyensúlyozott !• órusmuzsikát hallottunk tő­jük. Örömünk még teljesebb volna, ha a Mun kas-kórusban ■— legalább zömében — való­ban munkások énekelnének. A fele létszámmal szereplő Vikár Béla kórus minősíthe­tetlenül gyenge volt, előadá­suk így nem igazolhatta az év közben aratott sikereket Több kezdő kórus (Táncsics Gim­názium, Egészségügyi Szakis­kola) színvonala ugyan nem mérhető a többiéhez, munká­juk, ambíciójuk azonban fi­gyelmet. biztatást érdemel. Elgondolkoztató — és kikí- vánkozik belőlünk ismételten az —, hogy van négy jó ké­pességű felnőtt énekkarunk (nem számítva a szakszerve­Ródiósúgás Lengyelországban színházi sú­gókat segítő tranzisztoros ké­szülékei szerkesztettek. Tulaj­donképpen miniatűr rádió-ve­vőkészülékről van szó, amely a színész füle mögé erősíthető, parányi antennája pedig a pa­rókában van elrejtve. A színész így szabadon mozoghat a szín­padon, és nincs meg benne az a törekvés, hogy ne távolodjék at túlságosán a súgólyuktól. zeti énekkart és a három-négy kitűnő gyermekkórusunkat), mégis lassan évtizedessé nő az adósság: egy önálló kórus- esten reprezentálni énekkul­túráink fejlődését! A zenei kisegyüttesek közül kettőben, az Ifjúsági Ház és a T áncsics Gimnázium kamara- együttesében egy-két kivétel­lel azonos szereplőket fedez­tünk föl. S ezt tapasztaltuk máshol is, különösen a kóru­sokban. Nem mai hiba ez sem,, pedig észrevehettük már: a pendlizés neim visz jóra. Sem az együttesek szellemében, sem a produkciók színvonalá­ban. Az Ifjúsági Ház másik zenei együttese elfogadható tánczenekar. A pódiumon való előadáshoz azonban több kelL A Közgazdasági Technikum és a Táncsics Gimmázium iro­dalmi színpadai a tőlük meg­szokott igényességgel tolmá­csolták ismert műsorukat. A színjátszók közül a textilmű­vek és a MÁV csoportja Bén­áé László Omega című egy- felvonásos darabjával jelent­kezett Művészileg, érzelmi te­lítettségében — és együttes­ként is a textilművek pro­dukciója volt összeforrottabb, színvonalasabb. Mindkettőben, a női főszereplő alakítása emel­kedett ki. Megérdemelten ara­tott sikert — és a bemutató egyik legemlékezetesebb mű- sorszáma volt — az Ifjúsági Ház együttesének tolmácsolá­sában az »Idegen utcában.« című egyfelvonásos 'bemuta­tása. A kisebb modorosságo­kat leszámítva a szereplők szívvel-llélekkel törekedtek azonosulni hőseikkel, így hi­teles atmoszférát tudtak te­remteni. Általában — ez mind az öt szereplő csoportnál fel­lelhető volt — színjátszóink sokat küzdenek artikulációs hibáikkal. Sok még a galuskás, hadaró és gépies szövegmon­dás. Ezeknek az elhagyása nélkül aligha képzelhető él az érzelmek tolmácsolása. A szó­listák és a vensmondók jó ré­szét hallottuk már a »Ki mit tud?«, illetve a helikoni be­mutatók alkalmával. Felké­szültségük általában megfelelt a várakozásnak, egészen ki­emelkedő teljesítmények azon­ban ezúttal nem születtek. A tánccs o portok jobbára kö­zépszerű teljesítményt nyúj­tottak. Csalódtunk a szakszer­vezetek, népi együttese tánc­karának »Somogyi szőttes« cí­mű műsorában. Első bemuta­tásakor a kompozíció csiszo­latlanságát kifogásoltuk. Ides­tova egy év alatt »érhetett« volna ez a szám is, de most sem tapasztaltunk különösebb színvonalbeli javulást. A kom­pozíció cigánytánca rögtönzés. Improvizálni azonban csak magas tánckultúra, biztos tu­dás és rutin birtokában, a tánckészség fejlettebb fókán lehetséges. A táncösszeállítás zenéje pedig végképpen meg­érett arra, hogy örök nyuga­lomba helyezzék. Ez így, ahogy van, a magyar népzene megcsúfolása, szégyene. Kiemelésre méltó a műsor- számainak talán legszebbiké- vel, Náfrádi »Lassan-komóto- san« című kedves, hangulatos támcképéveL szereplő BM- együttes. Csiszolt és tökélete­sen kidolgozott táncuk méltán gyönyörködtethette a közönsé­get. Nem áll módunkban külön­külört foglalkozni a 'bemutató valahány műsoirszámával. Ösz- szegezésképpen azonban any- nyit ismét le kell szögeznünk a bemutató alapján, hogy vá­rosunk műkedvelő művészete — ide értve a nem említett együttesek, szólisták legtöbb­jét is — fejlődött. A bemuta­tók részvevői a magasabb színvonalra való törekvés je­gyében léptek pódiumra. Wallinger Endre A tüdőgondozó intézet két hét múlva megkezdi Kapos­vár lakosságának másodszori szűrését. Az elsőt egy évvel ezelőtt végezte el. Nagy mun­ka volt ez, hisz 45 000 lelket számláló város lakóinak több­ségét nem kis feladat meg­röntgenezni. Az intézet orvo­sainak, asszisztenseinek vállal­kozása úttörő kezdeményezés­nek számított, mert az ország­ban akikor még kevés olyan város volt, ahol az egész la­kosságot átszűrték. A gondozó elemezte a ta­pasztalatokat, fölfedte a mun­ka, különösen az igen bonyo­lult és hosszadalmas admi­nisztráció fogyatékosságait, és levonta a szükséges következ­tetéseket. Intézkedett, hogy a hibák ne ismétlődhessenek meg. A második szűréskor például jobban támaszkodnak a tanács segítségére a lakosság összeírásánál, a nyilvántartá­sok elkészítésénél, mint az el­ső alkalommal, és kiküszöbö­lik a torlódást. Ám nemcsak a tüdőgondo­zónak, hanem a város lakói­nak is le kell vonniuk a követ­keztetéseket. Először is azt, hogy mindenkinek érdeke megjelenni a szűrésen, hisz ta­valy mintegy száz új beteget találtak Kaposváron. Legtöbb­jük nem is sejtette, hogy be­teg. A tbc igen alattomos kór, amelyet gyakran — különösen a kezdeti szakaszban — csak szűréssel lehet fölfedni. Gyó­gyulás úgy várható, ha idejé­ben észlelik a bajt. Kaposvá­ron a gümőkóros betegeknek (jelenleg 720 van) évenként mintegy 15 százalékát gyógyít­ják meg. .j Ki-ki tartozik a szűrővizsgá­lattal környezetének is. A gü­mőkóros ember veszélyezteti családtagjainak — főként a gyermekeknek — és munka­társainak egészségét. A fertőző beteget elkülönítik környeze­tétől, vagy megtartatják vele az óvó rendszabályokat. így csökken a fertőzés veszélye. Szükséges az is, hogy a mos­tani szűréskor mindenki akkor jelenjen meg a vizsgálaton, amikor hívják, ezzel meg­könnyítik a gondozó nagy munkáját, és elkerülik azokat a kellemetlenségeket, amelyek a távolmaradással együtt jár­nak. Az első szűrés alkalmá­val sökan próbáltak kibújni a vizsgálat alól, közülük többet úgy kellett elővezettetni. A vizsgálat befejezése óta talált negyven betegből harminc volt olyan, aki nem jelent meg a szűrésen. Mindez elgondolkodtató, és arra int, hogy vegyük komolyan a szűrést, tartsuk lelkiismeret- beld kötelességnek, hogy a ki­tűzött időben megjelenjünk a vizsgálaton. A tüdőgondozó most nem lesz olyan elnéző, mint tavaly volt. Eltökélt szándéka, hogy azokkal szem­ben, akik távol maradnak, al­kalmazza a törvény adta esz­közöket. Az ilyen embereket elővezetik, illetve súlyos pénz- büntetést szabnak ki rájuk. A város lakosságának túl­nyomó többsége minden bi­zonnyal ezúttal is az első hí­vásra meg fog jelenni a vizs­gálaton. Ha ők figyelmeztetik azokat, akik esetleg húzódoz­nak, akikor a második szűrést határidőre sikerül befejezni, úgy, hogy egyetlenegyszer sem lesz szükség büntetésre. Sz. N. Író-o!vasó találkozók, ksnyvkálok, kiállítások lesznek az ünnepi könyvhéten a nagyatádi járásban (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Járási Könyv­tárban megalakult az ünnepi könyvhét szervező bizottsága, és összeállította a hét prog­ramját. Eszerint a járási könyvhetet május 26-án nyit­ják meg Mikében. Egy fővá­rosi író tart majd előadást, és a járási művelődési ház iro­dalmi színpada ad műsort. Május 31-én Nagyatádon, jú­nius 2-án Somogyszobon László Ibolya találkozik olva­sóival. Mindegyik helyen a Megyei Könyvtár irodalmi színpada ad műsort. Csököly- ben május 26-án nagyszabású falunapot rendeznek, s ennek keretében emlékeznek meg a könyvhétről. A járás valamennyi közsé­gében lesz irodalmi rendez­vény a könyvhéten. Könyv- kiállítás, könyvárusítás, köny­vesbál lesz minden helyen. A RISZ-szeirvezetek és a nőta­nácsok aktivistái pedig köny­vekkel keresik föl a falvak lakóit, hogy tagokat toboroz­zanak a könyvtárak számára. »TOVÁBB, TOVÁBB, TOVÁBB..." — most már az élet útjain E1 leven virágcsokor a vá- ros. Orgonák, gyöngy­virágok ontják illatukat, s a csokrok közül kivirít a sok­sok tulipán. Békésen meg­fér egymás mellett a drága pénzen vett virágkosár és a falusi házak kertjében sze­dett orgona. És délelőtt tíz órakor meg­szólalnak az iskolacsengők, jelzik, hogy újabb diáksereg érkezett el négyévi tanulás végére. Aztán fölhangzik az iskolától való búcsúzáé régi szép dala, a »Ballag már a vén diák...« is. A latinosok meg a »Gaude amus igi- tur-x-t éneklik, és gyanúsan csillognak a szemek minde­nütt. De ilyenkor szabad könnyezni.. < Zeng a dal az öreg iskolák folyosóin; ki tudja, hány diák vonult így énekelve az Életbe a hosszú évek során. A lányok és fiúk vállán ott a ballagás kedves, szép szim­bóluma, a tarisznya, benne a pogácsa meg a két fillér, s ott a tarisznya az osztály­főnökön is, bár ők marad­Koszorúzás a szovjet húsok emlékműve előtt. Nyolcvan negyetlikes ballagott a \oszlopa Xecbni komba» Gáspár Közgazdasági nak s folytatják a munkát, a nevelést. Utoljára szól az iskola­csengő a negyedikeseknek, s a »»én diák még visszanéz, viszontlátásra hát«; viszont­látásra, kedves iskola, vi­szontlátásra, gyerekek! Itt-ott ezüstös haj is meg­csillan a napfényben a bal­lagok közölt. A cukoripari technikumban huszonegy öregdiák követi az ifjak me- ' iiíéí, négy évig tanultak ők is a nehéz munka mellett, s most elérkezett a nagyon várt befejezés, Geges József mégis jó rendű, s szépen szerepelt Nyári János meg Csanádi József is. Csupa illat minden. És mosolygás is a könnyek mögött. Hiszen nem szomorú ez az ünnep. Csak olyan megható diáknak és szülő­nek, tanárnak és egyszerű nézelődönek egyaránt. Elhallgat az iskolacsengő, a búcsúztatás következik, a buzdítás is, hogy bátran, fiatalosan. ahogyan kell, ahogyan illik. Méltán az ifjúsághoz... (Polcsz) SOK OK Türelmetlenség Sokan várakoznak az 1 SZTK-ban a fehér ajtó előtt. ' Egy fiatal ember szemmel | láthatóan türelmetlenül ül- j dögéi a pádon, aztán oda- ; szól barátjának. — Mi a véleményed, ha ! elájulnék, biztosan soron ki- ! vül beengednének. — Rajta — feleli a másik, j s máris megkezdi az okta- ; fást. — Ne így! Nem lesz i jó, ha hátradőlsz, látszik, ! hogy nincs semmi baj. így ! se jó, ha csak a fejed hajtod ; előre, mert az ájult ember 1 nem tud így üldögélni... Türelmetlenül szakítja meg a nyugtalankodó fiatal­ember az oktatást. — Talán bizony azt kívá­nod, hogy zuhanjak le erre a cementre? — Természetes, úgy lesz a leghitelesebb..; — Mad ha bolond leszek, még beverem a fejem! Ak­kor inkább várok. .. Van gyakorlati érzéke Pistike élelelmes, jófejű gyerek, minden érdekli, örökké kérdezősködik. A minap is így állított nagy­nénje elé. ) — Mondd, mi a mese! Ide figyelj, Pistike — hangzott a felelet —, a kita­lált, meg nem történt ese­ményeket nevezzük mesé­nek. Pistike tágra nyűt szem­mel néz, huncut fény villan szemeben, és az apjához fordul. — Apu, azonnal írjál ne­kem egy mesét... _ ?? — írd meg, hogy kedves fiam betegség miatt nem mehet holnap iskolába. * * Üt A vendéglátás határai San Franciscóban mesélik, hogy amikor az idén tavasz- szal Kennedy elnök meglá­togatta Lopez Mateos mexi­kói köztársasági elnököt, megjegyezte, hogy milyen különleges szép karórát vi­sel. Lopez Mateos a hagyo­mányos mexikói vendéglá­tás szabályainak megfelelő­en szónélkül lekapcsolta csuklójáról az órát, és át­nyújtotta Kennedynek. Nem sokkal később Ken- nedyné — férjének és a mexikói elnöknek jelenlété­ben — rövid felszólalást tar­tott egy gyűlésen. A beszéd közben Lopez Mateos oda­fordult Kennedyhez, és el­ragadtatással nyilatkozott feleségének csinosságáról és bájosságáról. Kennedy elne­vette magát, majd Lopez Mateos szavába vágott, és • így szólt: »Ügy gondolom, el­nök úr, jobb lesz, ha vissza­adom önnek a karóráját.« Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei 3izottsága és a Somogy megyei Tanáéi lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-U. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Kossuth tér L Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index*. 2506*? Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébe» Kaposvár, Latinka S. «. tt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom