Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-10 / 107. szám
A védőoltások Ha védőoltásról beszélek, mindig elmondom, hogy némelyek a régi szó értelmet alaposan félrecsavarták, és ma elsősorban az injekciót, a gyógyszer befecskendezését értik az oltás szón. Pedig az oltás szó eredetileg azt jelentette, hogy megnemesítették, megerősítették, megváltoztatták, áthangoltak a beoltott fa életét, függetlenül attól, hogy azt szemzéssel vagy gallyacska átültetésével oldották meg. A védőoltás szó sem azt jelenti, hogy a gyermek gyógyszerbefecskendezést kap, hanem azt, hogy ellenanyagot juttatnak szervezetébe, s az erősebbé, védettebbé, ellenállóbbá teszi, függetlenül attól, hogy ez az ellenanyag karcolással, mint a fekete himlő, injekcióval, mint a torokgyík, vagy cseppek alakjában jut-e a szervezetbe, mint ahogy a gyermekbénulás elleni védelem során adják. Tehát ha az oltáson csak fecsikendezést értenénk, akkor »nem minden oltás oltás« — ahogy az egyszeri falusi mondta —, de akkor tanuljuk meg azt is, hogy nem minden védőoltás fecskendezés, mert karcolással és cseppek beadásával is lehet védőoltani. ■Lássuk, milyen betegségek ellen védőoltják, a kisgyermeket, amíg fölcseperedik. Az újszülötteket már hathetes koruk elérése előtt védőoltják a bőr rétegei közé fecskendezett BCG nevű oltóanyaggal. Ezt szükség esetén háromhónapos korban megismétlik. Ugyanakkor sor kerül a Di-Per- Te nevű oltóanyag első részletének befecskendezésére, s ezt egyhónapos időközökben még kétszer megismétlik. EZ a háromarcú védőoltás a diftéria — magyarul torokgyík —, a 6zamárköhögésnek nevezett pertusszisz és a tetanusz — a merevgörcs — betegség ellen teszi védetté a szervezetet. A Di-Per-Te-oltást egy- és hatéves korban újra meg kell ismételni. A másfél éves kor a legrégibb — a fekete himlő elleni védőoltás — időszaka. Ez a betegség gyakorlatilag már nincs, de csak azért, mert rendszeresen oltunk ellene. Bezzeg volna, ha nem oltanánk! A himlő elleni újraoltástól egyelőre eltekintenek, talán majd 12 éves korban...?! Tizenkét-tizenhárom éves korban még egy oltást kap fecskendővel a gyermek, ez a hastífusz-tetanusz elleni védőoltás, s a Di-Per-Te-oltások során nyert tetanusz elleni védettséget erősíti, és új védettséget nyújt a bélfertőzés útján terjedő hastífusz ellen. Közben kapja szájon át a legújabban bevezetett nagy hatású védő oltóanyagot — készakarva nevezem oltóanyagnak, mert hiszen az előbbi elképzelés szerint, ha szájon át kapja, mégis oltás —, a Sabin-csep- peket, amelyek a gyermekbénulás ellen nyújtanak tökéletes védettséget. A gümőkor elleni BCG-oltá- sokat is meg kell ismételni, ha szükségessé válnak. Ezt az előzetes ragtapaszvizsgálat vagy bőrinjekció (ez már injekció és nem oltás!) dönti el. Ha kell, 3 éves korban, az általános iskola V. és Vili., a közép- és szakiskolák III. évfolyamában, az ipari tanulók I. évfolyamában adják. A védőoltás akkor jó, ha a szervezet »emlékszik rá«, ha a termelődött védőanyagok meg is maradnak a szervezetben. A mai kor embere mégsem elégszik meg azzal, hogy csak a természet emlékezzék, milyen oltást is kapott a gyermeke, és azonkívül csak a »fene tudja«. Már csak azért sem, mert a megkapott oltásokat a beoltott gyermek oltási lapjába be kell vezetni. A gondos szülőnek pedig kedves kötelessége, hogy ezt az oltási lapot gondosan megőrizze, mert éppen olyan fontos okmány, mint az ember bármilyen más igazolványa, születési bizonyítványa vagy egyéb személyi papírja. A »természet oltásra emlékezése« tehát szükséges, de nem elég Buga doktor A tavaszi szeplő A »tavaszi szeplő« elnevezés tulajdonképpen helytelen, mert szeplő ősszel és télen is van, de ilyenkor megjavul, elszínte- lenedik. Néha csak erősen barna, a normális bőr színétől elütő sötétséget veszíti el, csak haloványabb lesz, máskor any- nylra eltűnik, hogy csak körültekintő kutatással vagy orvosi vizsgálattal lehet megtalálni a kóros pigmentfoltokat. A szeplő a bőr legalsó, úgynevezett alaprétegében a festő- anyagnák, a pigmentnek olyan körülírt kóros felszaporodása, ami főleg halvány bőrű — szőke vagy vörös hajú — embereknél az arcon, a nyakon, a karon és a kézháton gyakori. Nem betegség, nem bőrbaj a szeplő, mégis igen sok gondot okoz nemcsak a szeplőseknek, fa Nagy választékban kaphatók a földművesszövetkezetek szaküzleteiben. (3578) 'Zjakarctáikőz, lazíikzz hanem azoknak is, akik min dent elkövetnek, hogy szeplős családtagjuk arcáról a szeplő- foltokat valahogyan élmulasz- tassá'k. A szeplő eltávolításának két módja van. Az egyszerűbb és célravezetőbb az, ha már a tavaszi szeplőfakadáskor arra törekednek hogy a télen el halványodott szeplő ki se nyíl- jék, meg se erősödjék. A szep- lőt a tavaszi napsugár csalja ki. A bőrt tehát védeni kell a nap sugárzása ellen. Kalappal, kendővel, napernyővel vagy egyébbel. Ez az egyéb kenőcs vagy púder. A patikában vagy illatszerboltban kapható fényvédő kenőcs és fényvédő púder rendszerint meg is trszd a magáét, de csak akkor, ha használatát korán kezdik, és rendszeresen alkalmazzák. A szeplős napos időben kerüljön az utca árnyékos oldalára. Ha a szeplő már kijött, akkor csak elhalványító, illetve! hámlasztó kúrával lehet pró-' bálkozni. A házilag javasolt citromlélemosás nem sokat ér, A rendszeres bőrhámlasztás orvosi feladat. De szükséges-e? A pár szem apró szeplő határozottan érdé-! kés és kedves. Különösen ha vidáman veszi valaki, ahogy a vers mondja: »Fecskét látok, szeplőt hányok...« ... Mert a szeplő csak akkori hátrányos, ha annak tartják! Dr. B. L. Hasznos tanácsok Tojás hiányában megkenhetjük a£ sütemények tetejét hígított tejföl-? lel, cukros tejjel vagy f eke téka-( véval is. * * • Nem fröcsköl a zsír, ha egy ke-/ vés sót teszünk bele. * * * A savak a zöldségféléket kemé-< nyítik. Azért csak egészen puháraj főtt állapotban ecetezzük az étele-) két, különben a zöldségféle ke-S mény marad. A paradicsomot is a) már máj nem puha zöldségféléhez.) burgonyához adjuk. * * * Nyáron a tejet egycsipetnyi szó-? dabikarbónával forraljuk fel, így? nem savanyodik hamar. AZ ÉM 44. SZ. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT iRpcBt, V., Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal fölvesz budapesti munkahelyekre kőműves-, ács-, állványozószakmunkásokat, építőipari könnyűgépkezelőket, kubikosokat, férfi segédmunkásokat. Szállást és napi egyszeri étkezést biztosítunk. Munkaruha, vidékieknek tanács- o igazolás és szakmunkások- u? p?prs/4m szükséges. KONYHA MÁGLYARAKÁS Anyagszükséglet: 35 dikg zsúrkenyér, szikkadt kifli vagy zsemle, 5 tojás, 0,75 liter tej, 12 dkg cukor, 5 dkg vaj, 15 dkg darált dió, 10 dkg cukrozott gyümölcs, mazsola vagy kimagolt 'befőtt meggy, 0,75 kg borízű alma, 15 dkg gyümölcsíz, 1 dl rum, 5 dkg zsemlemorzsa, vaníliás cukor. Készítése: Két tortaformát vajjal kikenünk, és zsemlemorzsával .kiszórunk. A tejet a tojássárgékkal, az olvasztott vajjal, a 12 dkg vaníliás cukorral és a rummal jól felhabarjuk. A fölszeletelt szikkadt péksüteményt vagy kétszer- sültszeleteket megmártogatjuk a tejes keverékben, és a két tortaformában elosztva, mazsolával vagy finomra vágott cukrozott gyümölccsel, darált dióval rétegezve lerakjuk. Ha még van tejes-tojásos keverék, ráöntjük. Tetejét morzsával megszórjuk, és ráhelyezzük a meggyalult, ff héjas cukorral elkevert almát. Ezt a 10 percig előmelegített sütő középső bordáján, alsó takaréklángon 25 percig sütjük. A tojásfehérjéből kemény habot verünk, belekeverjük a gyümölcsízt, és 25 perc múlva a tészta tetejére simítva vízcsepplángon sütjük 10—15 percig, amíg a hab halvány rózsaszínt nem kap. Ha takaréktűzhely sütőjében sütjük, a sütő középforró legyen. KASZINÓTOJÁS Hozzávalók: 4 személyre 4 tojás, 2 dl tejszín vágj' tejföl, mustár, szardellapaszta, 1 citrom, a salátáknál tálalható franciasaláta. A főtt tojásokat alsó felükön levágjuk, hegyes késsel a sárgákat kiszedjük, az áttört to- jóssárgák felét tejszínnel, mustárral, szardellapasztával, sóval, csipetnyi cukorral elkeverjük, ezzel a tojásokat megtöltjük. Tehetünk a töltelékbe sült- hús-vagdalékot. Hosszúkás tálon vagy tányéron a franciasalátából alapot készítünk, és a tojásokat erre felállítjuk. A megmaradt tojássárgából a tejszín felhasználásával tartár- mártást készítünk. Ezzel a tojásokat és a salátát leöntjük. Citromkarikákkal, kockára vágott aszpikkal, zöld petrezselyemmel díszítjük. 1 OOOOOOOOOC<XXXX3CXX<XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXOCOOCOOOOOOCOOOOCOCXDC ooooooo 1—2. rajz: Takarításhoz javasoljuk ezeket az apró mintás, pettyes karton- ruhékat. Mindkettő végig gombos, derékban nem elvágott. Felvehető hozzá sötét színű molinó nadrág, ugyanis nadrágban biztosabb a mozgás. 3. rajz: Egyszínű, rövid vászon ruha- kötényj hátán végigombolva. 4. rajz: Mintás kartonból készült kötény egyszínű, színes pántdíszítéssei Haj- pánttal hajunkat hátrakötjük. 5. rajz: Rövid kötény vászonból, tű- zésdíszítéssel, nagy, úgynevezett kenguruzsebekkel, hozzá csíkos karton zsákruhával. A borbély és a szegény ember * TT ít az úgy volt, hogy itt sem volt, túl sem volt, hanem azért mégiscsak volt valahol ezen a világon egy szegény ember. Olyan szegény volt ez az ember, hogy egyebe sem volt az égvilágon, mint egy szedett-vedett, kopott-rongyos szamara, s az is olyan vén, csörgő csontú, hogy csak úgy ligett.lógott, s csak annyit bírt, amennyit. Bevisz egyszer a városba ez a szegény ember egy szamártere ját, amit úgy tél-tül összekapargatott. Odavetödik egy borbélyféle s kérdi: — Hogy adod azt a szamártere fát, te szegény ember? > A szegény ember mondja, hogy s mint. Addig alkusznak, míg meg nem csinálják a vásárt. Elszállítja a borbélyhoz, s le is rakja a szegény ember a fát. Hane/n akkor rászól a borbély a szegény emberre, hogy csak izi- ben rakja le az egész sza- márterhét, mert ő az egészet megvette, s ki is fizette. Ele. get hajtogatta a szegény ember, hogy ő csak a fát adta el, s nem a nyerget is, a bor. bély azonban nem tágított: ő az egész szamárterhére alkudott, tehát a nyereg is az övé. A szegény ember nem tehetett egyebet, mint hogy nagy búsan letette a nyerget is a szamárról, s nagy bánatosan hazament. JJanem aztán otthon ad- dig törte a fejét, míg egy jó ötlete nem támadt. Fogta hát magát, és elindult a szamarával a városba, egyenest a borbélyhoz. A szamarat megköti a kert kerítéséhez, bemegy a műhelybe, s azt mondja a borbélynak: — Mennyiért borotválna meg az úr engem meg a társamat? Mondja a borbély, hogy mennyiért. A szegény ember nagy szaporán kifizeti a pénzt, s azzal egy szempillantás alatt kiperdül az utcára, vezetékre veszi a szamarat, s bemegy vele a borbélyhoz, hogy hát itt a társa, borotválja meg. Eleget tiltakozott a borbély, hogy esze ágában sitics ezt megtenni, mert ö szamarat nem szokott borotválni. Hanem a szegény ember erélyesen követelte, hogyha elvette tőle a díjat, hát csak fogjon hozzá, borotválja meg a szamarat, de úgy, hogy hiba ne essék, mert különben bíró elé viszi a dolgot. Mikor a borbély látta, hogy biz ennek a dolognak fele se tréfa, hát bezzeg nem restellte könyörgésre fogni a dolgot, hogy így meg úgy, visszaadja a pénzt, de még meg is tetézi. Azt mondja erre a szegény ember: — Jól van hát, no! Adja vissza a pénzt, de meg a múltkor elvett nyerget is, s ő akkor visszalép a követeléstől, de különben nem, isten bizony! Persze, nagy örömmel tette meg a borbély mind a kettőt, visszaadott pénzt, mindent, csakhogy vigye el onnan a szegény embert a szamarát, 6 pedig folytathassa a munkáját. Jgy kapta vissza a nyer- get a szegény ember. Ha a borbély a pénzt nem adta volna vissza, s a szegény ember a borbélyt bíró elé vitte volna, az én mesém is tovább tartott volna. O O o CSIKV GEKGELV SZINHAi Este 7 órakor: A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI. Bemutató^, előadás. Csiky-bérlet. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ AMÍG AZ UTOLSÓ VEN-Í DÉG ELMEGY. 14 éven alul? nem ajánlott. Előadások kezdete 5 és 7/ órakor. (Május 12-ig.) SZABAD IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ ESŐS VASÁRNAP. 14 éven 5 alul nem ajánlott. Előadások kezdete 4. 6, 8£ órakor. (Május 10-ig.)
