Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-29 / 123. szám

LEVELEKBŐL­Gyurka és a talált pénz Május 20-án egy két­gyermekes fiatal asz- szony kereste föl csa­patvezetőnket. Sírva panaszolta, hogy el­vesztette pénztárcáját. Ezer forint volt benne, egész havi keresetük. Csapatvezetőnk isko­lába jövet minden gye­rektől megkérdezte, nem tud-e valamit a dologról. A tanulók nemet intettek. Tanítás előtt egy nyolcadik osztályos fiú kopogtatott be Lombár Jánosné csapatvezető­höz. Jelentette, hogy előző nap egy pénztár­cát talált, s szeretné visszajuttatni az ezer forintot jogos tulajdo­nosának. Az iskola azonnal értesítette a fiatal asszonyt, nogy megvan az elvesztett fizetés. A Balatonfeny- vesi Általános Iskola tanulója átnyújtotta a pénztárcát a boldog tulajdonosnak, s ezt mondta: »Megtaláltam a pénzét, s az úttörő- becsület azt kívánja, hogy visszaadjam.+< A fiatal asszony örö­mében száz forint ju­talmat adott Papp Gyurkának. A kis nyolcadikos egy tíz­gyermekes vasúti dol­gozó fia. Nagy volt az öröm az iskolában, amikor a pajtások a csapatzász­ló levonásakor értesül­tek az eseményről. Az 1405. számú Petőfi Sán­dor úttörőcsapat büsz­ke Papp Gyurkára. A kisfiú bebizonyította, hogy Ismeri az úttörők tíz pontját, s annak szellemében él. Récsey Lajosné levelezd Társadalmi munka a Dráva partján »Szombaton délután 3 órakor gyülekező az iskolában. Tár­sadalmi munkát végzünk a drávai strandon. Akinek mód­jában áll, hozzon magával la­pátot, ásót, baltát vagy kapát- — így szólt a barcsi gimná­zium május 17—i körözvénye. Szombat délután háromne­gyed háromkor az iskola vala­mennyi tanulója együtt volt az iskola udvarán. Vidáman vo­nultunk le a Dráva partjára. Horváth Lajos nevelő irányítá­sával megalakítottuk a brigá­dokat. Mindegyik megkapta az utasítást, hogy hol milyen munkát végezzen. A napozó te­rületét meg kellett tisztítani a gyomtól, a part menti kis lige­teket pedig rendezni kellett. Az ifjú társadalmi munká­sok lelkesen láttak munkához. A gyomok, a fölösleges bokrok hamar eltűntek. A gimnazis­ták észre se vették, hogy már nincs mit tenniük — végeztek. Különösen jól dolgozott Szi­geti Annamária, Horváth Ká­roly és Svégel László brigádja. Az Ifjúság a szocializmusért- mozgalom előírta húsz óra tár­sadalmi munkát már minden diák elvégezte, a drávai mun­ka ráadás volt. Kovács József barcsi gimnázium Hozzászólás egy vershez Szeretném néhány gondola­tomat elmondani Horányi Bar­na »Hogy bírjad« című versé­vel kapcsolatban. A költemény a lap április 7-i számában je­lent meg. Tudom, hogy a mai költők a formát másodrendű dolognak tartják, s a tartalmat helyezik előtérbe. Ez helyes is. A lé­nyeg, a mondanivaló a tarta­lomban van. Csakhogy Horányi Barna versében — s ez az, ami »újjá« teszi ezt az alkotást — semmitmondó a tartalom. Eze­ket a magasröptű gondolatokat az egyszerű emberek nem él­vezhetik. Márpedig úgy gondo­lom, hogy a költőnek — külö­nösen a mainak — első sorban a néphez kell szólnia a nép nyelvén. Ez az alkotás azon­ban ezt »szerényen« nélkülözi. Nem fogtam tollat a vers elolvasása után. Azt gondol­tam, hogy csak én nem értem. Megkérdeztem évfolyamtársai­mat. Egy traktoros ismerősöm­mel is beszélgettem a versről. Hasonló volt a véleményük. Hát kinek írta a költő ezt a verset? Az egyszerű emberek­nek vagy az irodalmi szakér­tőknek? Ebben a versben nincsenek írásjelek. Természetesein emél- kül is lehet költeményt írni. Ebben azonban elkelt volna. Tárgyi tévedést is találtam Horányi Barna művében. Idé­zem: "... s vadlíbákkal én Vé betűt íratok fel az égre föléd Zsuzsanna Veled.« Ha a költő a vadlibákkal akar Vé betűt íratni az égre, akkor hogyan írathatja »Ve­led«, vagyis Zsuzsannával? Horváth József Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum Mikor bontják le a fészert? Lesz faház vagy nem? — ez a kérdés foglalkoztatja Kaposváron a Rákóczi tér 2. számú ház hét lakóját. A múlt év decemberében költöztünk a házba. Legnagyobb megleoet^sünkre kiderült, hogy a tíz lakáshíz csak h£ram fahás van, azt is a Vas- és Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalat hagyta itt. A három faházban négy lakó tü­zelőjének jutott hely. A többiek zsákokban, ládákban raktározták SZAKMAI MINŐSÍTŐ VIZSGÁN A CSURGÓI NEGYEDIKES GIMNAZISTÁK A Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban a s«zó- belire készülnek a negyedike­sek. A IV/D tanulóira még egy feladat várt az írásbeli után: minősítő vizsga ipari politech­nikából. Ez az osztály tanult először politechnikát az isko­lában. A lányok a Napsugár Ktsz-be, a fiúk a Faipari Vál­lalathoz jártak hetenként egy­szer. Noha a minősítő vizsga nem volt kötelező, az osztály 96 százaléka jelentkezett rá. Dél­előtt elméleti felkészültségük­ről, délután gyakorlati tudá­sukról adtak számot a tanulók. A lányok különböző tétele­ket kaptak a ktsz-ben. Az egyik gépen zsákruha, a másikon blúz, a harmadikon köpeny, alj készült. Mindegyik lány gyakorlottan, ügyesen végezte munkáját. Látszott, hogy négy év alatt sokat sajátítottak el az üzemben. Megkérdeztem őket, hogy mi hasznát veszik a politechnikai oktatásnak. — Ha nem maradok a szak­mában, akkor is hasznát ve­szem a négy év alatt tanultak­nak — mondta Andok Mária —, mert bármilyen ruhát meg tudok magamnak varrni. Csak az a baj, hogy nem tanultuk meg tökéletesen a szabást. Ezt azonban magunktól is pótolni tudjuk. — Nem bántam meg, hogy a politechnikás osztályba kerül­tem, pedig először féltem egy kicsit. Hasznosítani tudom a tanultakat — magyarázta Bu­zit Kati. — Szeretnék a ktsz- ben dolgozni, de sajnos, nem tudnak fölvenni. Zsobrák Ilona érettségi után a Kaposvári Ruhaüzemben sze­retne elhelyezkedni. Csordás Istvánná oktató elé­gedett a lányok vizsgadarab­jaival. A negyedikesek jól meg­tanulták az alapfogalmakat. A fiúk függönytartót, zsá­molyt, virágállványt, képkere­tet, apróbb bútorokat készítet­tek a vizsgán. Kiss Lajos okta­tó elégedetten figyelt a fiúk minden mozdulatára. Az üzem vezetőinek is köszönhető, hogy jó eredményt értek el — ter­met, anyagot, szaktanácsot biz­tosítottak. A fiúktól is megkérdeztem, hogy érdemes volt-e politechni­kát tanulni. A megkérdezettek igenlő választ adtak. S ami a szavaknál is többet mond: né­gyen a Faipari Vállalathoz mennek dolgozni érettségi után. — Sokáig nem tudtam pá­lyát választani — mondta Sa­vanyái László —, a politechni­kai oktatás óta nincs gondom. Elhatároztam, hogy a vállalat­nál maradok. Az iskola első politechnikás diákjai szakmunkás-képesítés­sel hagyják el az iskolapado­kat. Ök az elsők. Reméljük, hogy az iskola nagyon sok ta­nulója megszereti a politechni­kát, s esetleg hivatásának vá­lasztja tanult szakmáját. Finda Agnes Csurgó Cat mping a divat ♦ Campingfelszerelések, ♦ ♦ sátrak, ♦ gumimatracok, • ♦ csónakok, ♦ csónakmotorok, ♦ ♦ vitorlás fölszerelések, GUMIMATRACOK. GUMILABDÁK, HOMOK­JÁTÉKOK, ÜSZÓÖVEK és más strand játékok nagy választékban kaphatók a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vál­lalat szakboltjaiban : Kaposváron, Barcson, Nagy­atádon, Siófokon, Bálátonbogláron, Fonyódon és Balatonlellén. (41710) A Baranya megyei Állami Építőipari Váiiaiat a pécsi 506, sz. inté­zetbe felvételi pályázatot hirdet kőműves, ács-állvá­nyozó, melegfa padlózó és műanyagburkoló, épületüvegező, tető­fedő szakmák elsajá­tításához. J elen tkezhetnek mindazok a fiatal fiúk, aki az ált. is­kolát elvégezték, és 16. életévüket még nem töltötték be. Je­lentkezéskor anya­könyvi kivonat és is­kolai bizonyítvány szükséges. Tanulmá­nyi idő 3 év. Az in­tézettől távol lakó fiataloknak bentla­kásos otthont, napi háromszori étkezést, munkaruhát, tan­könyveket, tanul­mányi előmeneteltől függően ösztöndíjat biztosítunk. Jelent­kezni lehet írásban vagy személyesen. Cím: Mü. M. 506. sz. Iparitanuló Intézet, Pécs, Üj mecsekalj a. A jelentkező fiatalo­kat felvételre írás­ban értesítjük. (24173) a tüzelőt. Voltak, akik az előszo­bába telepítették a »fajiázat«. Számtalanszor fordultunk a Ta­tarozó Vállalathoz és az Ingatlan- kezelő Vállalathoz. A tatarozok ar­ra hivatkoztak, hogy csak akkor építhetnek faházat, ha az ingatla­nosok kijelölik a helyet, s elkészí­tik a szükséges rajzokat és irato­kat. Az Ingatlankezelő Vállalat vi­szont azt közölte, hogy az építke­zés megkezdésekor bejegyezte az építési naplóba a faházak helyét. Most egy újabb tájékoztatás sze­rint csak akkor kezdődhet meg az építkezés, ha a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat fésze­rét lebontották. A nagykereskedel­mi vállalat szerint csak az ingat­lankezelő engedélyével lehet a bon­táshoz látni. De mikor? Jó lenne, ha végre megépítenék azokat a faházakat, hiszen most van a tüzelőbeszerzés ideje. Pusztai Istvánné és még öt aláírás Wéber Antal kaposvári olva­sónk elpanaszolta, hogy az Arany utcai téglagyár nem szál­lította le neki május 5-re a megrendelt 20 000 téglát. Május 16-ig mindössze hatezret kapott meg. Az ÉM Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat közölte, hogy a hosszú tél miatt nincs elegendő tégla raktáron. Az Arany utcai téglagyár min­dig a napi termelését értékesí­ti. Ha valamelyik vevő előzetes bejelentés nélkül megy tég­láért, valóban előfordul, hogy nem tudja kielégíteni igényét a gyár. Az üzem különben első­sorban az állami vállalatoknak szállít, hogy az építkezéseken meg ne álljon a munka. ♦ * * Dr. Király Istvánné berzen- cei olvasónk szóvá tette, hogy a vezeték javítása miatt hosszú időre kikapcsolják az áramot a községben. Előfordult, hogy csak este 9-kor gyűlt ki ismét a villany. Az Áramszolgáltató Vállalat csurgói körzetszerelősége a pa­nasszal kapcsolatban a követ­kező tájékoztatást adta: Gyéké­nyes és Berzence között korsze­rűsítik a gerincvonalat. A mun­ka reggel fél 8-kor kezdődik, előtte azonban ki kell kapcsol­ni az áramot. Amikor fél 9-ig dolgoztak a szerelők, rendkí­vüli akadállyal kellett megküz­denie az építő csoportnak. Amikor lehelyzz'.ék az egyik oszlopot, feltört a talajvíz. A szerelők Gyékényesről járnak Berzencére. Az áramot csak ak­kor lehet újra bekapcsolni, amikor már senki sincs a vo­nalon. A körzeti villanyszerelőt, telefonon értesítik Gyékényes­ről, mikor kapcsolhatja be az áramot. Gyakran nehezen tud­nak kapcsolatot teremteni vele. * * * Szabó Imre csurgói levelezőnk arról számolt be, hogy a Fa­ipari Vállalat nyilvános párt­napján kétszázhúsz dolgozó hallgatta meg a népgazdaság jelenlegi helyzetéről és fejlődé­séről szóló előadást. Mórocz Károly siófoki olva­sónk azért fogott toUat, mert a Balatonkiliti Gépállomás Máté István nevű traktorosa az Ő földjükön fordult meg, amikor a szomszédjuk földjét szántot­ta. Foki László, a Balatonkiliti Gépállomás igazgatója megvizs­gáltatta Mórocz Károly pana­szát. Megállapította, hogy a gu­mikerekű géppel dolgozó trak­toros semmilyen kárt sem oko­zott a panaszosnak. * * * Zsobrák József babócsai ol­vasónk kifogásolta, hogy kilé­pésekor a Lábodi Állami Gaz­daság nem számolta el ötnapi szabadságát. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósága megállapította, hogy igaza van Zsobrák József­nek. A gazdaság az áprilisi bé­rekkel együtt számfejtette az ötnapi szabadságra járó bért. * * * Békés Sándomé levelezőnk arról számolt be, hogy ünnepé­lyes tagfelvétel volt a görgeteg! KlSZ-alapszervezetben. Az álta­lános iskola nyolcadik osztá­lyát végző tanulókat avatták. A régi KlSZ-tagok műsorral ked­veskedtek az újaknak. * * * Bemóth Károly levelezőnk ar­ról tudósított, hogy a háromfai óvoda szülői munkaközössége értekezletet tartott. Pitz Géza tanácselnök, Végh Magda járá­si óvodai felügyelő a legfonto­sabb feladatokról számolt be a szülőknek. Az értekezlet után a szülők megnézték az óvodát. AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Átmeneti megoldást keresnek a diétások részére Kovács Attiláné kaposvári ol­vasónk javasolta, hogy mielőbb gondoskodjanak Kaposváron a diétások étkeztetéséről. Balogh Lajos, a Vendéglátó Vállalat igazgatója hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a vendég­látó vállalatoknak szükségük van megfelelő végzettségű dol­gozókra, állandó orvosi szak- felügyeletre, hogy megvalósít­hassák a diétázó dolgozók ké­rését. Balogh elvtárs javasolta, hogy az egészségügyi szervek is mondják el véleményüket a diétás étkeztetésről. Dr. Berend Ernő megyei fő­orvos hozzászólásában elismer­te, hogy a diétás étkeztetés évek óta megoldásra vár. Le­hetőségeit az illetékesek már többször fontolóra vették. A kórház konyhája a további ter­helést nem bírja el. Csak a Vendéglátó Vállalat oldhatja meg a problémát. A kórház készségesen megadja az előze­tes szaktanácsokat. A diétás élelmezés kérdésé­nek végleges rendezéséig a me­gyei tanács egészségügyi osz­tálya átmeneti megoldást ke­res. A megyei egészségügyi ál­landó bizottság szintén támo­gatja ezt a munkát. Nincs elfogadható bizonyíték... Várvizi Imre (Kaposvár, Di­mitrov utca 1.) olvasónk elpa­naszolta, hogy a Szövetkezetek Megyei Központjának BA 34-18- as rendszámú személygépkocsi­ja csaknem balesetet okozott március 22-én. Mint írta, csu­pán lélekjelenlétének és ke­rékpárja kitűnő fékjének köszönheti, hogy nem szaladt neki az eléje vágó kocsinak. Horváth János, a Szövetkeze­tek Megyei Központjának el­nöke a következőket fűzte az április 3-án közölt panaszhoz: "Gépkocsivezetőnk határozot­tan állítja, hogy szabályosan közlekedett a kérdéses napon. László Jenő, a tervosztály ve­zetője (ő ült a kocsiban) szin­tén azt állítja, hogy szabályo­san haladtak a Május 1. utcá­ban. A kerékpáros nem tartot­ta meg a féktávolságot, túlsá­gosan közel ment a gépkocsi­hoz. László Jenő kérte a gép­kocsivezetőt, hogy a ruhabolt előtt álljon meg. A panaszos is írja, hogy az Állami Biztosító előtt előzte nieg a gépkocsi. Mi­vel ez körülbelül tizenöt mé­terre van a bolttól, nem helyt­álló a panaszos állította 2—3 méter. A helyszíni szemle, a pana­szos és a MÉSZÖV két dolgo­zójának meghallgatása után leszögezhetjük, hogy nincs el­fogadható bizonyíték arra, hogy a központ gépkocsija szabály­talanul előzte meg a kerékpá rost. Különben a panaszos be­vallotta, hogy gyorsan hajtott.« Védőkorláttal kerítettük el a panelokat Dőrl János a Marx Károly köz lakói nevében szóvá tette, hogy a lakótelepre vezető út két oldalán szúrós panelokat helyezett el az Építőipari Vál­lalat. A telep hatvannégy lakó­ja és az itt dolgozó kétszáz építőmunkás ezen a balesetve­szélyes részen kénytelen köz­lekedni. Ozsváth Károly, az Építőipari Vállalat főmérnöke a követke­zőket válaszolta az április 3-án közölt panaszra: »A Marx Ká­roly utca végén 1961 utolsó he­teiben kezdődött meg a lakás- építkezés. Tavaly hatvannégy csalód,már beköltözhetett az el­készült négy épületbe. Az épít. kezés ezen a területen még az idén sem fejeződik be. Mind a lakóknak, mind a vállalatnak kellemetlen a jelenlegi hely­zet: még mindig folyik az épít­kezés, s több házba már be­költöztek a lakók. A helyszíni adottságok miatt nem lehet a két területet jobban szétvá- laszani. Nem lehetett elkeríte­ni a gyalogjárót sem. A lap­ban megjelent panasz nyomán intézkedtünk. A salakos járda bal oldalán elhelyezett beton­panelokból tíz centiméteres acél nyúlik ki. Az építésveze­tőség megfelelő védőkorláttal kerítette el a panelokat, hogy balesetmentesen közlekedhes­senek a lakók és a dolgozók. A bejáró jobb oldalán húzódik a felvonulási út, mellette beton­csöveket rakott le a vállalat. A csövek nem akadályozták a közlekedést. Az esős időszak­ban előfordult azonban, hogy a megsüllyedő teherautók men­tésekor megsérült a gyalogjá­ró. A vállalat ilyenkor gon­doskodott a járda megjavításá­ról. A terület kivilágítását csak a felvonulási költségvetés elő­írásai szerint biztosíthattuk. A közvilágítás elkészülte után biztonságosabb lesz este a köz­lekedés. A vállalat átmenetileg tárol­ja a Marx Károly utcai felvo­nulási területen a betoncsöve­ket és panelokat. Legkésőbb június közepéig elszállítjuk in­nen, s a jövőben nean rakunk le itt építőanyagot.« CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Délután fél 2 órakor: A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI. Bérletszünet. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ AZ ELHAGYOTT FÉRJ. NDK-film, Korhatár nélkül. Előadások kezdete 5 és 7 órakor. (Május 29-ig.) SZABAD IF.JÜSÄG FILMSZÍNHÁZ MÁR KÉSŐ Korhatár nél­kül Társ dalmi dráma szov­jet filmen. Kísérőrnűsor: Kukrmyiszky. Előadások kezdete 4, 6, 8 órakor. (Május 29-ig.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom