Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-28 / 122. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1963. május 28. A Pravda vezércikke ' Castro szovjetunióbeli látogatásáról A Pravda vasárnapi számá­ban »Megbonthatatlan barát­ság, összeforrott egysége cím­mel vezércikket közöl Castro szovjetunióbetti látogatásának eredményeiről. A szovjet nép, a szocialista országok dolgo­zói, a béke és a haladás híved — hangzik a vezércikk —, nagy megelégedéssel fogadták a szovjet»-kubai közös nyilat­kozatot.­A szabadság és független­ség kivívásáért, az imperializ­mus ellen harcra kelt népek a szocialista közösség orszá­gainak testvén szolidaritására és segítségére támaszkodva si­keresen meg tudják védeni forradalmi vívmányaikat. "|| II Ih II ipa I “Ezt meggyőzően tanúsítják a múlt év végén a Karib-tén- ger térségében lezajlott ese~ menyek. Az amerikai »ve­szettek- ismét sürgetik a ku­bai blokád visszaállítását, sőt, a szigetország fegyveres meg­támadását. Ha az Egyesült Ál­lamok kormánya nem tanúsít kellő józanságot és megértést a helyzetet illetően, és ve­szélyes útra engedi sodortatni magát — hangoztatja a lap —. akkor az 1962 októberinél még fenyegetőbb helyzet jö­het létre. A szovjet—kubai nyilatko­aláhúzza, milyen fontos a le­nini elvek alapján megszilár­dítani a nemzetközi munkás- mozgalom proletár internacio­nalista egységét, a Pravda hangoztatja: ennek az egy­ségnek a megcsorbítása meg­gyengítené harcunkat az im­perializmus ellen, a békéért, a demokráciáért és a szocia­lizmusért. a népek nemzeti felszabadításáért. Castro látogatása — szögezi le végül a Pravda —, hozzá­járult ahhoz, hogy a proletár- internacionalizmus lobogója alatt tovább szilárduljon a szocialista közösség összefor­zatnak arról a tételéről, amely rottsága és egysége. (MTI) Tovább folyik a nyomozás a negyedmiiiiós aranyrablás ügyében London (MTI). A londoni City-ben végre­hajtott vaikmetrő rablótámadás ügyében — tíz perc alatt negyven darab, összesen fél tonna súlyú és negyedmillió fantsterlmg értékű aranytómb volt a zsákmány — teljes erő­vel folyik a nyomozás. A Scot­land Yard, a vidéki rendőr­ség, a vámőrség és a bizton­sági szolgálat összehangolt ak­ciója mindeddig semmi figye­lemreméltó eredményt nem hozott, csupán annyit értekei, hogy — amint közölték — si­került megakadályozni az arany kicsempészését az or­szágból. Feltevések szerint, az aranytömbök még mindig Lon­don körzetében vannak. A ha­tóságok felhívással^ fordultak a lakossághoz, hogy észrevéte­leivel, megfigyeléseivel, min­den gyanús jel azonnali beje­lentésével segítse a széles körű nyomozást. Húszezer fontster- ling jutalmat tűztek ki a nyomravezetőknek. A tekinté­lyes »fejpénz- hatásosnak bi­zonyult: a londoni alvilágból máris több informátor jelent­kezette _ Május 25.: Afrika felszabadulásának napja Befejeződött az afrikai államfők értekezlete Vasárnap a hajnali órákban, több mint 16 órás záróülés után; Addisz Ababában befe­jeződött az afrikai államfők értekezlete. A záiróülésen az államfők felszólították az összes afrikai kormányokat, hogy szakítsák meg a diplomáciai és a konzuli kapcsolatokat Portugáliával és a Dél-afrikai Köztársasággal, s ugyanakkor felhívták a világ valamennyi országét, szüntesse be diplomáciai és gazdasági kapcsolatait ezzel a két állam­mal. Az értekezlet végül elhatá­rozta, hogy május 25-ről ezen­túl, mint Afrika felszabadulá­sának napjáról emlékeznek meg. Ezután került sor az afrikai egység szervezete alapokmá­nyának ünnepélyes aláírására. Az okmányt harminc államfő írta aló, nem írta tehát alá Togo és Marokkó. Az utóbbi nyilvánvalóan a Mauritániával támadt területi vitája miatt. Mint ismeretes, bojkottálta az értekezletet II. Hasszán ma­rokkói király s nem volt jelen Grunitzky togói elnök sem. (MTI) Ellentétek jegyében ért véget a Bad Godesberg-i nyugatnémet—francia értekezlet Bonn (MTI). A Bad Godesbergben tartott 7. nyugatnémet—francia érte­kezlet Erhard zárszavával vé­get ért. Az NSZK jövendő kan­cellárja hangoztatta, a maga részéről ugyanolyan szilárdan fog törekedni a két ország kapcsolatainak szorosabbá fű­zésére, mint Adenauer. Amerikai atomtudósok látogatása az uljanovszki reaktorkuiató intézetben Uljanovszk (TASZSZ). A Szovjetunióban tartózko­dó amerikai atomtudósok kül­döttsége Uljanovszkba repült, hogy megtekintse a Szovjet­unió új atomközpontját, az uljanovszki reaktorkufató in­tézetet. Ebben az intézetben új tí­pusú reaktorok kidolgozásával kísérleteznek, s tanulmányoz­zák a . reaktorok különböző szerkezeti anyagaira gyako­rolt intenzív sugárzás eredmé. nyelt. A végső cél — mint az amerikai vendégeknek mon­dották — létrehozni egy bé­kés célú nukleáris energetikai rendszert: hatékony ipari atomerőművek láncolatát. Az amerikai atomtudósok csoportja G. Seaborgnak, az Amerikai Atomenergiai Bi-, fcottság elnökének vezetésével részletesen megismerkedett a kutatóintézet munkájával. Az Intézet megtekintése utón G. Seaborg megelégedé­sét fejezte ki a látottak fe­lett. Megjegyezte: az amerikai tudósok egy kissé irigylik szovjet kollégáikat azért a nagy teljesítőképességű reak­torért, amelyet az intézetben láttak, és amelyhez fogható nincs a világon. Az amerikai atomtudósok küldöttsége a reaktorkutató intézet megtekintése után visz- szatért Moszkvába. (MTI) Erhard hangzatos szavai el­lenére az értekezlet az ellenté­tek jegyében zajlott le. A francia küldöttek különö­sen azt az álláspontot védel­meztek, hogy nem lehet szá­mítani az Egyesült Államok és Nyugat-Európa érdekeinek ál­landó azonosságára és minde­nekelőtt ez indokolja szerintük az önálló »európai atom el­rettentő erő« létjogosultságát. A másik fél viszont azzal ér­vel, hogy Nyugat-Európa nagy­mértékben függ az Egyesült Államok »elrettentő hatalmá­tól«, és De Gaulle egyénieske­dő tervei veszélyeztethetik az amerikai csapatok nyugat-eu­rópai jelenlétét. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa (KGST) vegy­ipari állandó bizottságának szakértői csoportja befejezte ötnapos tanácskozását ■ Po­zsonyban. A tanácskozás után jegyzőkönyvet írtak alá a KGST-lagállamok vegyipari beruházási tevékenységének összehangolásáról. A jordániai kormány há­rom tagja lemondott, hogy részt vehessen a választási kampányban, és indulhasson a július 6-i képviselőházi vá­lasztásokon. Husszein Nasszer miniszterelnök veszi át a kül­ügyi és a belügyi tárcát. A kormánynak jelenleg csak öt tagja van. Százhárom amerikai tudós és művész, közöttük 11 No- bel-díjas, felhívást intézett Kennedyhez, sürgetve az atomfegyver-kísérleteket be­tiltó egyezmény megkötését. A felhívás rámutat, hogy az amerikai népet mélységesen nyugtalanítja a tárgyalások eredménytelensége. Az Ottawában múlt héten tartott NATO-tanácskozással kapcsolatban Wayne Morse amerikai szenátor, a szenátus külügyi bizottságának tagja vasárnapi televízióbeszédében azt ajánlotta az Egyesült Ál­lamoknak, váljon ki a NArrO- ból, ha szövetségesei nem haj­landók megfizetni a »Nyugat- Európa védelméből« reájuk jutó részt. Hangoztatta, a nyugat-európai országok — főleg Franciaország — igen kevés bizonyítékát adták an­nak, hogy hajlandók teljes mértékben hozzájárulni eh­hez. Romlott XXIII. János pápa állapota. A pápa, akinek ko­rábbi gyomorbaja újult ki, va­sárnap belső vérzést kapott, s vérátömlesztés vált szükséges­sé. Manhattan német lakta vá­rosrészében neonáci gyűlést szerveztek. A gyűlés hamaro­san incidenssé fajult. Mintegy négyezer főnyi tömeg előbb gúnyolni kezdte, majd tojás- záporral rohamozta meg a szó­nokokat, akik a rendőrség vé­delme mellett tudlak csak el­vonulni a helyszínről. Vasárnapra virradóra bomba robbant a Daily Worker szék­háza előtt. Az épület és a szomszédos házak ablakait a légnyomás bezúzta, de sebesü­lés nem történt. /Wr. And riadt s levele A Newsweek figyelemre­méltó levelet közöl erre a cél­ra fenntartott rovatában. Amikor az illetékes szerkesz­tő felbontotta a borítékot, és elolvasta tartalmát, nyilván fölényes-gúnyosán mosoly­gott, bevitte főnökének, együtt is nevetgéltek egy kicsit — aztán vezető levélként közöl­ték, vagyis elsőnek. Tudták, miért. A levél hója. bizonyos Ot­tón Artdriad.is úr ugyanis föl-, fedezte a spanyolviaszt. 0 alapos ember — írja —, és utánanézett a nemzetközi jog forrásmunkáiban, hogy »tu­lajdonképpen mihez is van jo­ga az Egyesült Államoknak Kubában«, és mihez nincs. Nagy megelégedésére megál­lapította, hogy Washington mindenben kifogástalanul járt el. Joga volt hozzá, hogy meg­kísérelje a kubai intervenciót, és joga van ahhoz, hogy tá­maszpontot tartson fenn Guantanamóban. Miért? Mert az 1898. december 10-én, majd 1901. június 12-én aláírt ame­rikai—kubai egyezmények 1- bgzist biztosítanak Uncle Samnek a cukorsziget terüle­tén, és 2. megállapítják a fegyveres amerikai beavatko­zás jogát, amikor »az Egye­sült Államok érdekei« ezt megkívánják. Mr. Andriadis tehát öröm­mel közli, hogy böngészgetésé­nek eredményeképpen hábor­gó lelke elcsitult. Most már tudja, hogy törvénytisztelő or­szág polgára, hiszen Amerika a blokáddal is, az intervenciós tervekkel is csak azt tette, amihez okmányszerű jussa van. Nos, ez a levél tartalma, ezen mosolyogtak a szerkesz­tők, és ezért kapott vezető he­lyet a tekintélyes amerikai magazin hasábjain. És éppen ezért foglalkozunk vele mi is. Biztosak vagyunk benne, hogy Amerikában is, másutt is még sok Mr. And­riadis van: olyan ember, aki fölfigyel, jogtalanságra gya­nakszik, aztán hogy írott meg­állapodásra lel, szépen meg­nyugszik. Az ilyen ember nem tudja — és sokszor nem is akarja tudni, mert így kényelme­sebb —, hogy a töréntelem- nek egy mérhetetlenül hosszú időszakán keresztül sok szer­ződés a dzsungel törvényei, nek, az erősebb jogának je­gyében fogant. Kuba például évszázadokig vívta a maga véres harcát a spanyol hódí­tók ellen. És amikor ■ Jósé Marti és társainak küzdelme nyomán már-már kitakarod, tak Kubából a vérveszteség­től elgyöngült, fáradt spanyo­lok, az Egyesült Államok ha­dat üzent neki, és learatta a kubai nép ellenállásának gyümölcseit. Az új hódítók jellegzetesen imperialista gyarmatosító feltételei alap­ján kötött szerződésekről van szó, amelyek fölött már régen megkondult a történelem lé. lekharangja. A Newsweek szerkesztőinek persze tetszett a naív levél, de hiába közlik vezető he. lyen: a gondolkodó ember szá. mára világos, hogy ilyen ala­pon minden volt gyarmat fel­szabadítása »törvénytelen« lenne. Hiszen annak idején a hódító kolonializmus sosem feledkezett meg arról, hogy katonai győzelmét szépen cir. kalmazott »kétoldalú« szerző, désekben rögzítse. A Szovjetunió megvédte a sokat szenvedett szigetország legéletbevágóbb, a független­séghez való jogát, amely vi­szont az ENSZ alapokmányá­ban rögzittetett. A rendezés tartóssága éppen attól függ, megértik-e végre a Fehér Házban, hogy az 1898-as egyezmény betűinek, szelle­mének és körülményeinek pil­léreit már alámosta az idő gyors sodrú, zúgó árja. Harmat Endre Hazautazott az Osztrák Kommunista Párt küldöttsége Az MSZMP Központi Bizott­ságának meghívására hét na­pig hazánkban tartózkodott az Osztrák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának küldöttsé­ge. A haza utazó vendégeket a Keleti pályaudvaron Kovács Zoltán, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. (MTI) tPiniér István —Szabó László; Amerikai hadihajók provokációja Phenjan (TASZSZ). A koreai fegyverszüneti bi­zottság hétfői ülésén a koreai —kínai fél fődeliegátusa hatá­rozottan tiltakozott az éllen, hogy amerikai hadihajók is­mét behatoltak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fel­ségvizeire. Mint a Koreai Központi Táv­J Ö N ! JÖN! A BUDAPESTI NAGYCIRKUSZ Június 8-tól I l-ig Kaposváron a Vásártéren este 8 órai kez­dettel (vasárnap du, 4 órakor is). •5 Német, bolgár és magyar OSZKÁR-DÍJAS ARTISTÁK. Az előadáson fellép Clemendore hindu fakir és Rodolfó érdemes művész. Jegyek elővétel­ben a színházi jég irodában már kaphatók. Szeretettel várjuk önt és kedves család­ját, a BUDAPESTI NAGYCIRKUSZ művészei és igazgatósága. (41942) irati Iroda jelenti, május 21- ón amerikai hadihajók a köd leple alatt behatoltak a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság felségvizeire, elfogtak és erőszakkal magúikkal hur­coltak egy halászhajót a le­génységgel együtt. A fődelegátus követelte: ha­ladéktalanul vessenek véget a fegyverszüneti egyezményt sértő provokációknak és von­ják felelősségre a vétkeseket. (MTI) wmrm Diese!-szerelőket, lakatos szakmunkásokat és kő­műveseket telveszünk. Jelentkezés személyesen. Gépjavító Állomás, Mernye. (3622) — Szerintem a tervet olyan értelemben semmiképpen sem kockáztathatjuk, hogy végleg összeomoljon. Legfeljebb majd a második variánst vesszük elő... Ha ez nem sikerül, a Fecske II.-t még mindig meg­valósíthatjuk. — Kár ilyen nagy kockáza­tot vállalni. Látni kell, hogy ez a Sipos a legalkalmasabb az akcióra... — akadékosko­dott Rrondell. I — De ezredes úr ... csak { nem akarja azt mondani, hogy nincsenek mások, akikből vá­logathatnánk? — Nem, nem. De tudja, hogy van az ember. Elsősor­ban az időt sajnálja... Éveken t át tanítjuk, aztán oktalanul lebukik! No de kár filozofál­gatással tölteni a drága per­ceket. Adja ide, Garkims, azt a zárójelentést — szólt oda Brondell a dolgozószobába be­lépő kapitánynak. Az ezredes belemerült az iratok tanulmányozásába. Mindössze néhány oldalból állt ez a zárójelentés, és an­nál több, ábrákkal, kémiai Je­lekkel, számokkal ellátott mellékletből, meg néhány ere­deti fényképből, amelyen egy- egy meztelen holttest külön­böző részei voltak megjelölve. Fenn, a jobb sarokban mind­egyiken magyarázó szöveg. Az ezredes néhány percig néze­gette az iratcsomót, aztán megnyugodva összecsukta a dossziét. — Semmiképpen sem jöhet­0000011 00@0S0g0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom