Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-25 / 120. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? ÁRA 50 FILLÉR IX. ÉVFOLYAM 120. SZÁM. ♦ SZOMBAT, 1963. MÁJUS 25. Mai számunk tartalmából: Gondolafok a szabad időről (3. o.) Jövő heti rádió• és televíziómíisbr (5. o.) „Túléltem a halálom" (6. o.) AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT: AZ EGÉSZ NÉP SZELLEMI SEREGSZEMLÉJE — Árulja él nekem, hogyan csinálják maguk ezt? Mert én nem értem, nem tudom felfog­ni e dolgokat. Ha valaki odaát mondja ezt nekem, tudja, hogy kinevetem?! — erősen geszti­kulálva, meglehetősen keresve a szavakat mondta nekem az ősz hajú, kövérkés férfi tavaly nyáron egy könyvesbolt kira­kata előtt. Most, nézvén az idei könyvhét új, ízléses plakátját, eszembe jutottak az »amerikás magyar« elképedt mondatai. Több mint harminc éve ván­dorolt ki, és a múlt nyáron ha­zajött látogatóba. Véletlenül is­merkedtünk össze egy utcai könyvárus bódéjánál. Amikor odaléptem, hogy megnézzem a könyveket, hallottam, hogy faggatja az eladónőt Kiejté­sén érződött, hogy a régen, és keveset használt anyanyelv egy kissé '►berozsdásodott«. A könyvárusnő nem győzött vá­laszolni a Mister kérdéseire. Észre se vettem, és máris ben­ne voltam magam is a beszél­getésben. Rövidesen kiderült, hogy amerikás ismerősünket az érdekelte, hogy miért van annyi könyvesbolt, lépten-nyo- mon könyvüzletbe botlifc. «■Megéri ez?« — kérdezte mind­untalan. De ez még nem elég; látta, hogy mozikban, guruló kocsikon is árulják. Azt nem kellett megkérdeznie, mint ki­derült, hogy ki veszi meg a könyveket. Mondta, hogy látta: a villamoson, autóbuszon, presszóban, kávéházban, taxi­ban olvasnak az emberek. Együtt mutattuk meg a Mis­ternek, hogy a sárga színű ol­csó könyvek sem ponyvák, ha­nem szinte valamennyi klasszi­kus író műve. — Megéri ez?;.. Nem ér­tem ... Nem értem — ingatta a fejét. — Odaát (mármint az Egyesült Államokban) is ki­adták a »Háború és béke« c. Tolsztoj-regényt — mondta —, ám csak kivonatosan, rövidít­ve, csak az érdekes részt, kizá­rólagosan (ezt a szót sokáig ke­reste, és nagyon örült, hogy rátalált, meg is ismételte), ki­zárólagosan az érdekes, izgal­mas részeket. Elfér az egész egy zsebfüzetben. Megéri? Igen, valaha ez is felvetődött talán. De ma már mindenki tudja, hogy a jó mű­vekre sohasem fizet rá a szo­cialista állam! Még akkor sem, ha pillanatnyilag a főkönyv ezt mutatja. Az idei könyvhét; jó bará­tunk, mindennapi társunk, a könyv ünnepe, vagy talán iga­zában sokkal több ennél: az egész nép ünnepe! Könyvhetek eseményeiről is meséltem hir­telen-ismerősömnek; csak hümmögött, később már nem kérdezte, hogy megéri-e a do­log. Azt hiszem, megértette, hogy nem egyszerű vagy rövid lejáratú üzletről van itt szó. (Előrebocsátom, hogy egy dup­la fekete után elkísértem a kö­zeli könyvesboltba, hogy a leg­fontosabbakból válogasson ma­gának, bizonyítékul azok szá­mára, akik nem jöhetnek tán sose haza már, még látogatóba sem.) Más dologról is vitatkoz­tunk közben, de én szinte min­den kérdésnél nyugodtan neki­vethettem a váltamat kulturá­lis forradalmunk legnagyobb eredményének, a könyvnek, mint erős bástyának, amikor válaszoltam föltett kérdéseire. Ezek is eszembe jutottak az idei könyvhét kapcsán. Ha itt lenne a Mister, most újra di­csekednék neki. Elmondanám, hogy a ma kezdődő könyvhé­ten több mint 300 fajta könyv őzül válogathatunk, amelyek ét és fél millió példányban jelennek meg. Az is eszembe jut, hogy milyen nagy utat tet­tünk meg Móricz Zsigmond könyvsátrától mostanáig, az ünnepi könyvhét könyvsátrai­nak százáig, amiket nemcsak a fővárosban, hanem az ország minden részén, a legkisebb fa­luban is megtalálunk majd. Nem elkoptatott szólam az te­hát, hogy a könyvhét az egész nép ünnepe. Hiszen nemcsak írók és olvasók találkoznak, beszélgetnek egymással néhány pohár bor mellett ünnepélye­sen és nem ünnepélyesen, ha­nem az ország tájai, részei is kezet nyújtanak egymásnak. Azt hiszem, hogy nyugodtan leírhatom, hogy ma már a könyvhetek az egész nép szel­lemi seregszemléjévé váltak. Könyvkiadásunk sem minősé­gileg, sem mennyiségileg nem marad el az úgynevezett nagy népek könyvkiadása mellett, sőt többeket maga mögé utasít. Ezen a nagy könyvheti, ünnepi seregszemlén egyenrangú rész­vevő író és olvasó. Vagyis a könyv ünneplése nem más, mint fölmérés: a nép fölméri saját képességeit, tudását, és egy kicsit büszkélkedik tehet­ségével és eredményeiveL Iga-' zán sajnálom, hogy tavaly nem tudtam önnek, Mister, a nagy sietésben így megfogal­mazni a választ, valamint azt sem, hogy e dologban ismeret­len és idegen fogalom e szó: megéri; Kiss Dénes Elfogadták az 1903/04. éli művelődési tervet Együttes ülést tartott a megyei pártbizottság és a megyei tanács Tegnap együttes ülésen tár­gyalta meg a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács az 1963/64. évi művelődési tervet. Böhm József elvtáirs, a me­gyei tanács Vb-elnöke nyitotta meg a tanácskozást, s javasla­tára az együttes ülés elnökévé dr. Nagy Lajos élvtácrsat, a megyei pártbizottság titkárát választották meg. A tanácskozás megkezdése előtt ünnepélyes aktus zajlott le. A március 18-i alakutó ta­nácsülésen megválasztott és az elnöki tanács által jóváha­gyott végrehajtó bizottság tagjai esküt tettek dr. Somo­gyi Jenő korelnök, illetve a megyei tanács tagsága előtt A beterjesztett írásos műve­lődési tervjavaslaton kívül Szigeti István elvtárs, a me­gyei tanács vto-elnökhelye ttese tájékoztatta a pártbizottság és a tanács tagjait arról, mi tet­te szükségessé, hogy a fontos javaslatot először ilyen nagy |nyilvánosság előtt tárgyalják meg. A vitában tizenketten Iszólaltak fel. Bírálták a javas­lat néhány pontját, kiegészítő javaslatokat tettek, majd az együttes ülés a művelődési tervjavaslatot jóváhagyta. A megyei tanácsülés ezután elfogadta a tanács 1962. évi gazdálkodásáról készült jelen­tést és az 1963. évi költségve­tést. Mivel az 1960-ban vá­lasztott népi ülnökök megbíza­tása az idén lejárt, negyven népi ülnököt választottak. A tanácsülés végül elfogadta a Somogy megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság ez évi munka­tervét. Az FOK föállamügyészsége befejezte a vizsgálati eljárást Gfebke ellen Berlin (MTI). Dr. Josef Streit, az NDK fö- államügyésze pénteken tartott sajtókonferenciáján bejelentet­te, hogy az államügyészség be­fejezte a vizsgálati eljárást Hans Globke bonni államtitkár ügyében. Jelenleg a vádirat megfogalmazása folyik: ebben csehszlovák és lengyel ügyé­szek is segítséget nyújtanak. A vádiratot hamarosan megkül­dik az NDK Legfelső Bíróságá­nak, amely illetékes a per megindítására. Két síkon folynak az afrikai csúcstalálkozó tárgyalásai Formálisan is hadügyminisztériummá kereszteiik át a japán „nemzetvédelmi hivatalt“ Tokió (TASZSZ). A Japánban kormányon levő liberális demokrata párt hatá­rozatot hozott arról, hogy a parlament jelen ülésszakán törvényjavaslatot terjeszt be a nemzetvédelmi hivatal hadügy­minisztériummá történő átke­reszteléséről. A törvényterve­zet értelmében a jelenleg mű­ködő nemzetvédelmi hivatal teljesen azonos helyzetet fog­lal majd el a többi miniszté. riumokkal, vezetője pedig mi- ifiszter lesz. A törvényjavaslat azt is előírja, hogy a hadsereg főparancsnoka gyakorlatilag a miniszterelnök lesz, akinek jo­gában áll elrendelni a mozgó­sítást. (MTI) Vöröskereszt országos központ­jának »A vér a gyógyítás szolgálatában« című vándorki­állítása a Latinka Művelődési Házba. A huszonnyolc tabló­ból álló kiállítási anyag a művelődési ház magasföld­szinti folyosóin kapott helyet. Ebben az évben lesz tízéves a véradás mozgalommá bon- takozása hazánkban; ennek az évfordulónak a jegyében jut el nagyobb városainkba ez a kiállítás. A művelődési ház előcsar­nokában tíz mutatós tabló az emberi szervezet fontos ré­szével, a vérrel, a vér alkotó­elemeivel, a vércsoportok és az RH-faktor szerepével is­mertet meg bennünket. A kiállítás további anyaga a vérátömlesztés mai rendsze­rét, szervezését, okait, a vér­Addis Ababa (MTI). Az Addis Ababa-d csúcsta­lálkozó tanácskozásai két egy­mással párhuzamos síkon foly­nak. Egyrészt a plenáris ülé­seken, ahol a jelenlevő 31 ál­lam képviselői beszédet in­téznek a tanácskozás részve­vőihez — s természetesein el­sősorban a nagy nyilvánosság­hoz — és az államfők külön- megbeszélésein. Bármennyire hivatalosak és ünnepi jelentő­ségűek is az államfők felszó­lalásai, mégis szinte mindegyi­ken átütnek a konferencia kö­zéppontjában álűó vitakérdé­sek. Először az, hogy megal­kossák-e már ezen az ülésen az afrikai államok új szerve­zetét, és fogadják ei alapok­nék a gyógyszergyártásban és a korszerű gyógyászatban való felhasználását szemlélteti. Gyógyításra évente mintegy százezer liter vér szükséges. Ezt körülbelül háromszázezer véradó (biztosíthatja, hiszen »a vért nem lehet gyárilag előállítami, kizárólag áldozat­kész emberek összefogása se­gíthet a rászorulókon« — ol­vashatjuk az egyik tablón. Ez az áldozatkész összefogás tíz év alatt ma is terjedő moz­galommá nőtt. 1959 óta a dol­gozók tízezrei adják vérüket embertársaik segítéséire, gyó­gyítására. A kiállitást figyélemreméltó érdeklődéssel kísérik a láto­gatók. Az érdekes anyag má­jus 31-ig minden nap megte­kinthető a Latinka Művelődé­si Házban. mányát, vagy pedig ezt a kér­dést egy következő tanácsko­zás napirendjére tűzzék. A második fő kérdés az, hogy ha elfogadnak egy szervezetet és annak alapokmányát, akkor az milyen legyen. Ma még azonban úgy látszik, hogy az első probléma eltakarja a má­sodikat. Akik abban remény­kednek. hogy a konferencia nem pusztán halogató döntést hoz majd, hanem pozitív ered­ményeket mutat fel, azok nagy örömmel hallották Hailé Sze- lasszié császár megnyitó be- szédéft,, aki egyértelműen a halogatás ellen foglalt állást. A vitáiban azonban nyilván­valóvá vált, hogy még mindig sokan képvi­selik azt az álláspontot,- amely szavakban elismeri az afrikai egység szüksé­gességét, de úgy vélik, hogy még nem érkezett el az idő megvalósítására. A két ellentétes nézetet a legjobban T siranana mada- gaszkári elnök és Milton Obo* te Uganda miniszterelnökének (beszédei tükrözték; Tsiranana álláspontját leg­jobban egyetlen mondata jel­lemezte: legyünk realisztiku­sak. Kifejtette, hogy amig Af­rikáiban olyan állapotok ural­kodnak, mint most, amikor szomszédos országok határvi­tákat folytatnak, amikor nin­csenek utak és nincsenek te­lefonvonalak, nem lehet meg­valósítani az egységet. Nem az a feladatunk — mondotta —, hogy megszüntessük a je­lenlegi csoportosulásokat, ha­lnem, hogy megjavítsuk a hely­zetet az egyes csoportokon be­lül, s akkor majd ezeket egye­síteni lehet. Milton Obote, Uganda mi­niszterelnökének beszéde egé­szen más szándékot tükrözött, mint a madagaszkári elnöké. »Nem térhetünk haza ebből a városiból olyan döntésekkel — mondotta —, amelyeket a világ népei és saját országunk lakói úgy értelmezhetnek, hogy csak azért jöttünk össze, hogy egy újabb találkozót be­széljünk meg.« Majd így foly­tatta: »Vége felé közeledik az az idő, amikor Nyugat­Európa gyarmati sorban tartotta Afrikát. Üj eszmék születnek, új moz­galmak keletkeznek. Afrika népei új irányiba fordulnak. De ebben az úi helyzetben is azok a kapcsolatok jelentik számunkra* a legfőbb nehézsé­get, amelyek a volt gyarmato­sítókhoz kötnek. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy új államaink gazdasága ma is idegen hatalmaktól függ. Föl kell állítanunk egy erős központi szervezetet, amely le­hetővé teszi, hogy szembe­szálljunk a bennünket fenye­gető veszéllyel — mondotta. — Azok közé tartozom — jeu leetette ki ezután —, akik azt vallják, hogy konferen­ciánk kudarcba fullad, ha itt csupán elveket szögezünk le, s jó szándékunkat nyilvánítjuk ki.« Ha szembenézünk azzal a realitással, amelyre Obote fi­gyelmeztetett, nehéz lenne azt várni, hogy a csúcstalálkozó 31 részvevőjének többsége ugyanilyen határozott állás­pontot foglal majd el. Vannak azonban olyan jelék is, hogy még azok az országok is, ame­lyek erős francia befolyás alatt állanak, inkább az elő­ször Hailé Szelasszié és az Obote által képviselt álláspon­tot szeretnék elfoglalni. Külö­nösen figyelemreméltó volt ebben a tekintetben Hamani Dkrrinak, a Niger Köztársaság elnökének felszólalása, aki nemcsak sok pozitív javasla­tot tett, hanem élesen impe- rialistaellenas álláspontot fog­lalt éL „A ver a gyógyítás szolgálatában“ Kiállítás nyílt a Latinka Művelődési Házban Tegnapelőtt érkezett meg a ájus 26-án, vasárnap 0 órakor életbe lép a MÁV új menetrendje A személy- és az áruszállítás gyorsítását, a vonatok zsúfolt­ságának csökkentését, a vasúti közlekedés javítását szolgáló új menetrend május 26-án 0 órakor lép életbe. Vasárnaptól tehát a vonatok már az új me­netrend szerint közlekednek. A személyszállító vonatok­kal kapcsolatos kérdésekre a pályaudvarokon és a menet­félvilágosítást az érdeklődők­nek. A MÁV hivatalos menet- rendkönyvét a pályaudvaro­kon, a MÁV Budapesti Igazga­tóságán és a MÁV Vezérigaz­gatóságon árusítják. Az előző évekhez hasonlóan külön is megjelent a balatoni menet­rend, valamint a személyvona­tok budapesti indulási és ér­kezés idejét tartalmazó tájé­jegy irodák ban adnak részletes kozta tó. (MTI) Harmadszor töltögetik az előcsíráztatott burgonyát a kuntelepi Dózsa Tsz-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom