Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-24 / 119. szám
+TLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara 50 fillér Mai számunk tartalmábóh U. ÉVFOLYAM 119. SZÁM. Vizsga a fonógép mellett (3. OJ PÉNTEK, 1963. MÁJUS 24. OTTHONUNK (5. o.) Csak egy kis figyelem keft (6. o.l Szovjet kormánydelegáció az Egyesült Izzóban (MTI Foto — Vigovsziki László felvétele.) Barátságunk egyre szebb gyümölcsöket hoz majd, kölcsönösen gazdagítja népeinket Százhuszonötezer ember ünnepelte a moszkvai nagygyűlésen a szovjet—kubai barátságot Moszkva (MTI). Csütörtökön kora délután Í25 000 moszkvai dolgozó ment el a Lenin Stadionba, hogy köszöntse Fidel Castrót, a kubai forradalom legendás vezérét. Percekig tartó ováció tört ki, amikor Castro a szovjet pórt és kormány vezetői, Hruscsov, Brezsnyev és mások kíséretében megjelent a stadion kormánj’páholyában. Vlagyimir Promiszlovnak, a Moszkvai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének megnyitója után a következők mondtak beszédet: Nyikolaj Kuzmin, a Vörös Proletár Gyár munkása, Nyiltolaj Bászov, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, Borisz Pasztuhov, a Komszomol moszkvai városi bizottságának első titkára, Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, Fidel Castro, a kubai forradalmi kormány elnöke, a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt első titkára. Hruscsov elvtárs beszéde A hazánkban tartózkodó szovjet kormánydelegáció K. AT. Rudnyevnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének vezetésével — György Gyula kohó- és gépipari miniszterhelyettes társaságában — meglátogatta az Egyesült Izzót. A látogatáson ott volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. A vendégéket Dienes Béla, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke csütörtökön fogadta K. N. Rudnyevet, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet kormánydelegáció veEgy időben a MÁV új menetrendjének életbe lépésével nyári menetrend szerint közlekedteti autóbuszait a MÁVAUT is. A nyári menetrendváltozások megyénkben mindig a balatoni fürdőidény kezdetéhez kapcsolódnak, hiszen a forgalom jelentősen eltolódik a magyar tenger partjára. A forga- lomnövékedés szükségessé teszi új járatok indítását és a tervszerű irányítást is. Éppen ezért mindazok az autóbuszok, amelyek a téli menetrend szerint munkaszüneti napokon a telephelyükön álltak, most fürdőjáratok lesznek. Így rendszeres vasárnapi autóbuszforgalom indul Marcali—Keszthely—Hévíz, Kaposvár—Igái—Mennye—Balaton- lelle, Karád—Balatonlelle, Ná- gocs—Tab—Balatoníöldvár között. Ezek a járatok június 16- töl közlekednek. Ugyancsak június 16-tól indul rendszeres autóbuszjárat Balatonszabadi vasútállomás és Balatoníöldvár között; a járatok félóránként közlekednek. A forgalmat itt a 13. sz. AKÖV öt kaposvári helyi járatos autóbusza bonyolítja majd le. Fonyódon az eddigi egy kocsi helyett kettő szállítja majd az utasokat a vasútállomástól üdülőtelepekre. az üzem vezérigazgatója és a gyár párt- és szakszervezeti vezetői üdvözölték. A vendégek megtekintették az üzem fénycső, izzólámpa és rádiócső gyáregységét, valamint az Izzó vákuumtechnikai gépgyárát A képen: K. N. Rudnyev (középen) a nagylámpa gyáregységében, jobbról Dienes Béla. Magyar részről jelen volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese és Kallós Ödön, a kereskedelmi kamara elnöke. Jelen volt G. A, Gye. nyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Kádár János baráti beszélgetést folytatott a szovjet delegáció vezetőjével és tagjaival. (MTI) Az AKÖV a nyári forgalom megkönnyítésére öt nagy befogadóképességű autóbuszt bocsátott az Idegenforgalmi Hivatal rendelkezésére. Ezeket különjáratnak állíthatják be. És ami balatoni szenzáció: június első napjaitól két miik- robuszszerelvény közlekedik majd a déli parton Siófok vagy Földvár körzetében. Hogy hol a két nagy fürdőtelep közül, arról most folynak a tárgyalások. Egy-egy mikrobusz ötven ember szállítására alkalmas. Kevésbé érinti a MÁVAUT nyári menetrendje Kaposvár helyi járatait. Néhányperces indulási és érkezési időváltozásoktól eltekintve csupán három újdonság akad. A 8-as járat a Donnerból nem megy egyenesen a vasútállomásra, hanem megállója lesz a Vörös Csillag mozi előtt, ezután jut el a végállomásra a Május 1. utcán és Dózsa György utcán át. Az 1/a járat a Rokkanttelepről Kaposszentjakabra haladva ugyancsak nem megy a vasútállomásra, hanem keresz- tülszeli a várost, és így jelentősen meggyorsul a forgalom. Szeptember 1-től indul a 9/'a jelzésű autóbusz: az Egyenesi- tetőről a Széchenyi téren át a Világítástechnikai VáUalafes lesz az útvonala, , Nyikita Szergejevies Hruscsov kifejezte azt a meggyőződését, hogy Fidel Castro és' harcostársai a Szovjetunióban tartózkodásuk alatt megérezték azt az őszinte baráti szeretetek amelyet a szovjet nép táplál Kuba hősi népe iránt, érezték a kubai népet és forradalmát övező mély tiszteletet. A miniszterelnök rámutatott, hogy Fidel Castro látogatása alatt a szovjet emberek még jobban megértették azt a feladatot, amely a Kubai Köztársaság előtt áll a szocializmus építésében. »Kijelenthetjük — mondotta Hruscsov —, hogy népeink még közelebb kerültek egymáshoz, s még szorosabban összeforrtak.« Castróék felé. fordulva Hruscsov hozzátette: »A Szovjetunió , népei mindig együtt voltak és együtt maradnak a kubai néppel.« A szovjet miniszterelnök ezután arról beszélt, hogy a szovjet emberek Fidel Castrónak, a kubai forradalom vezérének személyében azt a forradalmi ügyet tisztelik és becsülik, amelyet Fidel Castro olyan önzetlenül és megtántoríthatatla- nul szolgál. — A kubai forradalom az új élet hajnalát jeleni! az amerikai kontinensen — mondotta Hruscsov. — Kubára tekintenek ma a latin-amerikai országokban élő milliók«, »minthogy éppen ezen a szigeten építik az utat a jobb, a boldogabb jövő, a szocializmus felé, s ezen az úton járnak majd a latin-amerikai népek is«. Hruscsov ezután hangsúlyozta, hogy a szovjet emberekhez közel áll és nagyon fontos számukra az az ügy, amelyért a kubai forradalmárok harcolnak. Ezt az ügyet Hruscsov Prometheus hőstettével hasonlította össze. A kubai hősök gyújtották lángra a nyugati féltékén az októberi forradalom szent tüzét. Hruscsov idézve Leninnek azt a megállapítását, hogy a forradalom az elnyomottak és a kizsákmányoltak ünnepe, a következőket mondotta: »Meggyőződésünk, hogy a világ minden népe számára eljön ez az ünnep.« Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szocializmus világtörténelmi küldetése nemcsak a régi világ lerombolása, hanem az új világ és az új emberi kapcsolatok megteremtése ia. A szocializmus útjára lépett népeknek nem kevés elkerülhetetlen nehézséget kell leküzdeniük, de ezek a növekedéssel, a cél felé való haladással járó nehézségek. »Az ilyen nehézségek nem ijesztenek meg bennünket — mondotta —, neki kell gyűrkőzni és le keli küzdeni ezeket.« Azokról az óriási változásokról szólva, amelyeket ma a kubaiak, az ország teljhatalmú gazdái a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt vezetésével hajtanak végre, a szovjet kormányfő a következőket mondotta: »Melyik latin-amerikai ország mondhatja el, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora forradalmi változásokat hajtott volna végre? Hisz ez csak a kezdet, csak a szocializmus első gyümölcsei ezek. A kubai nép előtt feltárulnak a haladás és a nemzeti függetlenség széles távlatai.« Hruscsov kigúnyolta az imperializmus politikusainak és ideológusainak azt az állítását, amely szerint a latin-amerikai forradalmi mozgalmat állítólag »Moszkva keze« irányítaná. »Nem fedek fel különleges titkot, ha azt mondom, hogy Latin-Amerikában a forradalmi propaganda legfőbb terjesztői — bármennyire furcsán hangzik is — az Egyesült Államok monopóliumai, amelyek elrabolják ezeknek az országoknak a kincseit, elmaradottságra és nyomorra kárhoztatják ezeket az országokat« —1 mondotta Hruscsov. Éppen ezek a monopóliumok, a helyi burzsoá vezető réteggel együtt hívják M a nép gyűlöletét, teremtenek olyan viszonyokat, amikor a dolgozók számára a forradalom válik az egyedüli kiúttá. Kuba példája bizonyítja, hogy a forradalmat nem kívülről hozzák, azt a néptömegek hajtják végre, amikor megérnek az ehhez szükséges feltételek. A kubai forradalom — mutatott rá Hruscsov — nemcsak Latin-Amerikában, hanem az egész világon is a népek széles körű támogatására talál. A zsarnokság ellen, a kizsákmányolok és az idegen elnyomás ellen vívott forradalom minden nép szent joga, belső ügye. Hruscsov ezzel kapcsolatban emlékeztetett a XVIII. században lezajlott amerikai forradalomra és hangsúlyozta, hogy a népnek a meg nem felelő kormányforma megváltoztatásához való jogáról szóló függetlenségi nyilatkozat ma kétszáz év elteltével is időszerű. »Vajon az Egyesült Államok kormánykörei miért nem ismerik el más népeknek azt a jogát, amelyet az Egyesült Államok alapítói igazságosnak és természetesnek tartottak az amerikai nép számára?« — tette fel a kérdést Hruscsov. A szovjet kormányfő, miután kijelentette, hogy az Egyesült Államok monopóliumai kisajátítják maguknak a nemzetközi csendőr szerepét, hangsúlyozta: »Megvannak a világon az októberi forradalom szülte erők — és elsősorban a Szovjetunió, a hatalmas szocialista közösség —, amelyek képesek megfékezni az imperialista ag- resszorokat, a nemzetközi csendőrt.« Eljön az az idő, amikor minden nép egyszer és mindenkorra végez a kapitalizmussal. »A népek, amelyek harcra kelnek szabadságukért és függetlenségükért, a béke és a szocializmus minden erejének támogatásával képesek megvédeni vívmányaikat« — mondotta a szovjet kormányfő. Meggyőző erővel mutatják ezt a múlt év végén lezajlott karibi események. »A Karib- tenger térségében keletkezett válság a szocializmus és az imperializmus erőinek, a béke és a háború erőinek egyik legélesebb összetűzése volt a háború befejezése óta eltelt időszakban.« Lokális válságból világválsággá lépett és a józan kompromisszum alapján kiutat kellett «keresni a kialakult helyzetből. A válság ilyenfajta megoldása az amerikai szoldateszka terveinek meghiúsítását jelentette. »A béke, a békés együttélés politikájának volt ez a győzelme« — hangsúlyozta Hruscsov. Ez a győzelem megvédte a kubaiak forradalmi vívmányait, még magasabbra emelte a szocialista országok tekintélyét, elhárította a termonukleáris világháború veszélyét. Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok »veszettjei« blokádra, sőt katonai támadásra buzdítanak Kuba ellen, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a következőket mondotta: »Ha az Egyesült Államok kormánya nem tanúsít elegendő józanságot és megértést a helyzet iránt és megengedi, hogy veszélyes útra sodorják, akkor még borzalmasabb helyzet alakul ki, mint a múlt év októberében.« A szovjet kormányfő figyelmeztetett arra, hogy amennyiben az Egyesült Államok kormánya nem tartja magát szilárdan az elért megegyezéshez és a helyzet kiélezésének útjára lép, »mi teljesíteni fogjuk internacionalista kötelességünket, a testvéri kubai nép előtt vállalt kötelezettségeinket és segítségére sietünk a kubai népnek. Teljes komolysággal ki kell Jelentenünk: ne játsszanak a tűzzél, urak, ne játsszanak a népek sorsával!« Hruscsov hangoztatta azt a meggyőződését, hogy a Karib- tengeri térségben kialakult helyzet rendezését el lehetne érni ama ismert öt pont megvalósításának alapján, amelyet Fidél Castro, Kuba forradalmi kormányának miniszterelnöke terjesztett elő. — A kubai nép igazságos követéléseit támogatja a Szovjetunió, valamennyi szocialista ország és az egész haladó emberiség — mondotta. — Azok az események* amelyek a nemzetközi küzdőtéren a háború utáni időszakban végbementek, meggyőzően mutatják, hogy az emberiség megingathatatlanul halad előre a kommunizmus világméretű győzelméhez vezető úton — folytatta beszédét Hruscsov. Hruscsov rámutatott: az új erőviszonyok lehetővé tették, hogy teljesen reális feladatként tűzzük ki a termonukleáris világháború megakadályozását. Ma már vannak a világon olyan erők, amelyek képesek megfékezni az agresszorokat és útját állni a háborúnak. A szovjet kormányfő hangsúlyozta, hogy a békés együttélés Lenintől örökségbe kapott politikáját a Szovjetunió külpolitikájában irányadónak tekinti. — Pártunk mindig úgy vélekedett — folytatta —, hogy a békés együttélés kedvező feltételeket teremt a kapitalista országokban a dolgozók osztály- harcának kibontakozásához, kedvező feltételeket teremt a nemzeti felszabadító mozgalom szakadatlan fejlődéséhez. Éppen a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének feltételei között győzött a dicsőséges kubai forradalom, amelynek élén. a nép ügyének lánglelkű harcosai állnak. — Megvalósulnak a nagy Lenin látnoki szavai, amelyekben a gyarmati rendszer elkerülhetetlen bukását jövendölte meg és rámutatott arra, hogy eljön az idő, amikor minden nép részt fog venni a világ sorsának intézésében — jelentette ki a továbbiakban Hruscsov, majd hangsúlyozta: — A Szovjetunió és a többi szocialista ország nemzetközi kötelességének tartja, hogy minden vonalon segítse és támogassa a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Segítségünkért cserébe mi nem követelünk katonai támaszpontokat és koncessziókat, nem kényszerítünk rá senkire szolgai feltételű egyezményekét — jelentette ki Hruscsov. — Elvünk: az egyenjogúság és a kölcsönös megbecsülés. Az imperializmus elleni harc sikerének biztosítéka korunk nagy forradalmi erőinek: a szocialista világrendszerhez tartozó országoknak, a nemzetközi forradalmi munkás- mozgalomnak, az elnyomott népek nemzeti felszabadító mozgalmának a békéért, a demokráciáért és a haladásért tFolytatás a 2. oldalon^ Kádár János fogadta a szovjet kormánydelegációt zetójet és a delegáció tagjait. Mik robuszszerel vények a Balaton-parton Újdonságok a MÁVAUT nyári menetrendjében Autóbusz minden félórában — Különjáratok — Megálló a városi tanács előtt
