Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-24 / 119. szám

+TLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara 50 fillér Mai számunk tartalmábóh U. ÉVFOLYAM 119. SZÁM. Vizsga a fonógép mellett (3. OJ PÉNTEK, 1963. MÁJUS 24. OTTHONUNK (5. o.) Csak egy kis figyelem keft (6. o.l Szovjet kormánydelegáció az Egyesült Izzóban (MTI Foto — Vigovsziki László felvétele.) Barátságunk egyre szebb gyümölcsöket hoz majd, kölcsönösen gazdagítja népeinket Százhuszonötezer ember ünnepelte a moszkvai nagygyűlésen a szovjet—kubai barátságot Moszkva (MTI). Csütörtökön kora délután Í25 000 moszkvai dolgozó ment el a Lenin Stadionba, hogy köszöntse Fidel Castrót, a ku­bai forradalom legendás vezérét. Percekig tartó ováció tört ki, amikor Castro a szovjet pórt és kormány vezetői, Hruscsov, Brezsnyev és mások kí­séretében megjelent a stadion kormánj’páholyában. Vlagyimir Promiszlovnak, a Moszkvai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének megnyitója után a követ­kezők mondtak beszédet: Nyikolaj Kuzmin, a Vörös Proletár Gyár munkása, Nyiltolaj Bászov, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, Borisz Pasztuhov, a Komszomol moszkvai városi bizottságának első titkára, Nyikita Hrus­csov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a mi­nisztertanács elnöke, Fidel Castro, a kubai forradalmi kor­mány elnöke, a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt első titkára. Hruscsov elvtárs beszéde A hazánkban tartózkodó szovjet kormánydelegáció K. AT. Rudnyevnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyet­tesének vezetésével — György Gyula kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes társaságában — meglátogatta az Egyesült Izzót. A látogatáson ott volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjet­unió magyarországi nagyköve­te is. A vendégéket Dienes Béla, Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke csütörtökön fogadta K. N. Rudnyevet, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesét, a Buda­pesti Nemzetközi Vásár alkal­mából hazánkban tartózkodó szovjet kormánydelegáció ve­Egy időben a MÁV új me­netrendjének életbe lépésével nyári menetrend szerint közle­kedteti autóbuszait a MÁVAUT is. A nyári menetrendváltozá­sok megyénkben mindig a ba­latoni fürdőidény kezdetéhez kapcsolódnak, hiszen a forga­lom jelentősen eltolódik a ma­gyar tenger partjára. A forga- lomnövékedés szükségessé te­szi új járatok indítását és a tervszerű irányítást is. Éppen ezért mindazok az autóbuszok, amelyek a téli menetrend sze­rint munkaszüneti napokon a telephelyükön álltak, most für­dőjáratok lesznek. Így rendszeres vasárnapi autóbuszforgalom indul Mar­cali—Keszthely—Hévíz, Kapos­vár—Igái—Mennye—Balaton- lelle, Karád—Balatonlelle, Ná- gocs—Tab—Balatoníöldvár kö­zött. Ezek a járatok június 16- töl közlekednek. Ugyancsak június 16-tól in­dul rendszeres autóbuszjárat Balatonszabadi vasútállomás és Balatoníöldvár között; a já­ratok félóránként közlekednek. A forgalmat itt a 13. sz. AKÖV öt kaposvári helyi járatos autóbusza bonyolítja majd le. Fonyódon az eddigi egy ko­csi helyett kettő szállítja majd az utasokat a vasútállomástól üdülőtelepekre. az üzem vezérigazgatója és a gyár párt- és szakszervezeti vezetői üdvözölték. A vendé­gek megtekintették az üzem fénycső, izzólámpa és rádiócső gyáregységét, valamint az Iz­zó vákuumtechnikai gépgyá­rát A képen: K. N. Rudnyev (középen) a nagylámpa gyár­egységében, jobbról Dienes Béla. Magyar részről jelen volt Ap­ró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnökhelyettese és Kallós Ödön, a kereskedelmi kamara elnöke. Jelen volt G. A, Gye. nyiszov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. Kádár János baráti beszélgetést folytatott a szovjet delegáció vezetőjével és tagjaival. (MTI) Az AKÖV a nyári forgalom megkönnyítésére öt nagy befo­gadóképességű autóbuszt bo­csátott az Idegenforgalmi Hi­vatal rendelkezésére. Ezeket különjáratnak állíthatják be. És ami balatoni szenzáció: június első napjaitól két miik- robuszszerelvény közlekedik majd a déli parton Siófok vagy Földvár körzetében. Hogy hol a két nagy fürdőtelep közül, arról most folynak a tárgyalá­sok. Egy-egy mikrobusz ötven ember szállítására alkalmas. Kevésbé érinti a MÁVAUT nyári menetrendje Kaposvár helyi járatait. Néhányperces indulási és érkezési időválto­zásoktól eltekintve csupán há­rom újdonság akad. A 8-as já­rat a Donnerból nem megy egyenesen a vasútállomásra, hanem megállója lesz a Vörös Csillag mozi előtt, ezután jut el a végállomásra a Május 1. utcán és Dózsa György utcán át. Az 1/a járat a Rokkantte­lepről Kaposszentjakabra ha­ladva ugyancsak nem megy a vasútállomásra, hanem keresz- tülszeli a várost, és így jelen­tősen meggyorsul a forgalom. Szeptember 1-től indul a 9/'a jelzésű autóbusz: az Egyenesi- tetőről a Széchenyi téren át a Világítástechnikai VáUalafes lesz az útvonala, , Nyikita Szergejevies Hrus­csov kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy Fidel Castro és' harcostársai a Szovjetunióban tartózkodásuk alatt megérez­ték azt az őszinte baráti sze­retetek amelyet a szovjet nép táplál Kuba hősi népe iránt, érezték a kubai népet és for­radalmát övező mély tisztele­tet. A miniszterelnök rámutatott, hogy Fidel Castro látogatása alatt a szovjet emberek még jobban megértették azt a fel­adatot, amely a Kubai Köztár­saság előtt áll a szocializmus építésében. »Kijelenthetjük — mondotta Hruscsov —, hogy népeink még közelebb kerül­tek egymáshoz, s még szorosab­ban összeforrtak.« Castróék fe­lé. fordulva Hruscsov hozzá­tette: »A Szovjetunió , népei mindig együtt voltak és együtt maradnak a kubai néppel.« A szovjet miniszterelnök ez­után arról beszélt, hogy a szov­jet emberek Fidel Castrónak, a kubai forradalom vezérének személyében azt a forradalmi ügyet tisztelik és becsülik, amelyet Fidel Castro olyan ön­zetlenül és megtántoríthatatla- nul szolgál. — A kubai forradalom az új élet hajnalát jeleni! az amerikai kontinensen — mondotta Hruscsov. — Ku­bára tekintenek ma a la­tin-amerikai országokban élő milliók«, »minthogy éppen ezen a szi­geten építik az utat a jobb, a boldogabb jövő, a szocializmus felé, s ezen az úton járnak majd a latin-amerikai népek is«. Hruscsov ezután hangsúlyoz­ta, hogy a szovjet emberekhez közel áll és nagyon fontos szá­mukra az az ügy, amelyért a kubai forradalmárok harcol­nak. Ezt az ügyet Hruscsov Prometheus hőstettével hason­lította össze. A kubai hősök gyújtották lángra a nyugati fél­tékén az októberi forradalom szent tüzét. Hruscsov idézve Leninnek azt a megállapítását, hogy a forradalom az elnyomottak és a kizsákmányoltak ünnepe, a következőket mondotta: »Meg­győződésünk, hogy a világ min­den népe számára eljön ez az ünnep.« Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szocializmus világtörté­nelmi küldetése nemcsak a régi világ lerombolása, hanem az új világ és az új emberi kapcsolatok megteremtése ia. A szocializmus útjára lépett népeknek nem kevés elkerül­hetetlen nehézséget kell leküz­deniük, de ezek a növekedés­sel, a cél felé való haladással járó nehézségek. »Az ilyen ne­hézségek nem ijesztenek meg bennünket — mondotta —, ne­ki kell gyűrkőzni és le keli küzdeni ezeket.« Azokról az óriási változások­ról szólva, amelyeket ma a ku­baiak, az ország teljhatalmú gazdái a Kubai Szocialista For­radalmi Egységpárt vezetésével hajtanak végre, a szovjet kor­mányfő a következőket mon­dotta: »Melyik latin-amerikai ország mondhatja el, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora forradalmi változásokat haj­tott volna végre? Hisz ez csak a kezdet, csak a szocializmus első gyümölcsei ezek. A kubai nép előtt feltárulnak a haladás és a nemzeti függetlenség szé­les távlatai.« Hruscsov kigúnyolta az im­perializmus politikusainak és ideológusainak azt az állítását, amely szerint a latin-amerikai forradalmi mozgalmat állító­lag »Moszkva keze« irányíta­ná. »Nem fedek fel különleges titkot, ha azt mondom, hogy Latin-Amerikában a forradal­mi propaganda legfőbb terjesz­tői — bármennyire furcsán hangzik is — az Egyesült Ál­lamok monopóliumai, amelyek elrabolják ezeknek az orszá­goknak a kincseit, elmaradott­ságra és nyomorra kárhoztat­ják ezeket az országokat« —1 mondotta Hruscsov. Éppen ezek a monopóliumok, a helyi burzsoá vezető réteggel együtt hívják M a nép gyűlö­letét, teremtenek olyan viszo­nyokat, amikor a dolgozók szá­mára a forradalom válik az egyedüli kiúttá. Kuba példája bizonyítja, hogy a forradalmat nem kívülről hozzák, azt a néptömegek hajtják vég­re, amikor megérnek az ehhez szükséges feltéte­lek. A kubai forradalom — mu­tatott rá Hruscsov — nemcsak Latin-Amerikában, hanem az egész világon is a népek szé­les körű támogatására talál. A zsarnokság ellen, a kizsák­mányolok és az idegen elnyo­más ellen vívott forradalom minden nép szent joga, belső ügye. Hruscsov ezzel kapcso­latban emlékeztetett a XVIII. században lezajlott amerikai forradalomra és hangsúlyozta, hogy a népnek a meg nem fe­lelő kormányforma megváltoz­tatásához való jogáról szóló függetlenségi nyilatkozat ma kétszáz év elteltével is idősze­rű. »Vajon az Egyesült Álla­mok kormánykörei miért nem ismerik el más népeknek azt a jogát, amelyet az Egyesült Államok alapítói igazságosnak és természetesnek tartottak az amerikai nép számára?« — tette fel a kérdést Hruscsov. A szovjet kormányfő, miután kijelentette, hogy az Egyesült Államok monopóliumai kisajá­títják maguknak a nemzetközi csendőr szerepét, hangsúlyoz­ta: »Megvannak a világon az októberi forradalom szül­te erők — és elsősorban a Szovjetunió, a hatalmas szocialista közösség —, amelyek képesek megfé­kezni az imperialista ag- resszorokat, a nemzetközi csendőrt.« Eljön az az idő, amikor min­den nép egyszer és minden­korra végez a kapitalizmussal. »A népek, amelyek harcra kelnek szabadságukért és füg­getlenségükért, a béke és a szocializmus minden erejének támogatásával képesek megvé­deni vívmányaikat« — mon­dotta a szovjet kormányfő. Meggyőző erővel mutatják ezt a múlt év végén lezajlott karibi események. »A Karib- tenger térségében keletkezett válság a szocializmus és az im­perializmus erőinek, a béke és a háború erőinek egyik leg­élesebb összetűzése volt a há­ború befejezése óta eltelt idő­szakban.« Lokális válságból vi­lágválsággá lépett és a józan kompromisszum alapján ki­utat kellett «keresni a kialakult helyzetből. A válság ilyenfajta megoldá­sa az amerikai szoldateszka terveinek meghiúsítását jelen­tette. »A béke, a békés együtt­élés politikájának volt ez a győzelme« — hangsúlyozta Hruscsov. Ez a győzelem meg­védte a kubaiak forradalmi vívmányait, még magasabbra emelte a szocialista országok tekintélyét, elhárította a ter­monukleáris világháború ve­szélyét. Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok »veszettjei« blokádra, sőt katonai támadás­ra buzdítanak Kuba ellen, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke a következőket mondotta: »Ha az Egyesült Államok kormánya nem tanúsít elegendő józanságot és megértést a helyzet iránt és megengedi, hogy ve­szélyes útra sodorják, ak­kor még borzalmasabb helyzet alakul ki, mint a múlt év októberében.« A szovjet kormányfő figyel­meztetett arra, hogy amennyi­ben az Egyesült Államok kor­mánya nem tartja magát szi­lárdan az elért megegyezéshez és a helyzet kiélezésének útjá­ra lép, »mi teljesíteni fogjuk internacionalista kötelességün­ket, a testvéri kubai nép előtt vállalt kötelezettségeinket és segítségére sietünk a kubai népnek. Teljes komolysággal ki kell Jelentenünk: ne játssza­nak a tűzzél, urak, ne játssza­nak a népek sorsával!« Hruscsov hangoztatta azt a meggyőződését, hogy a Karib- tengeri térségben kialakult helyzet rendezését el lehetne érni ama ismert öt pont meg­valósításának alapján, amelyet Fidél Castro, Kuba forradalmi kormányának miniszterelnöke terjesztett elő. — A kubai nép igazságos kö­vetéléseit támogatja a Szovjet­unió, valamennyi szocialista ország és az egész haladó em­beriség — mondotta. — Azok az események* amelyek a nemzetközi küzdő­téren a háború utáni időszak­ban végbementek, meggyőzően mutatják, hogy az emberiség megingathatatlanul halad előre a kommunizmus világméretű győzelméhez vezető úton — folytatta beszédét Hruscsov. Hruscsov rámutatott: az új erőviszonyok lehetővé tették, hogy teljesen reális feladatként tűzzük ki a termonukleáris vi­lágháború megakadályozását. Ma már vannak a világon olyan erők, amelyek képesek megfékezni az agresszorokat és útját állni a háborúnak. A szovjet kormányfő hang­súlyozta, hogy a békés együttélés Lenin­től örökségbe kapott poli­tikáját a Szovjetunió kül­politikájában irányadó­nak tekinti. — Pártunk mindig úgy véleke­dett — folytatta —, hogy a bé­kés együttélés kedvező feltéte­leket teremt a kapitalista or­szágokban a dolgozók osztály- harcának kibontakozásához, kedvező feltételeket teremt a nemzeti felszabadító mozgalom szakadatlan fejlődéséhez. Ép­pen a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének feltételei kö­zött győzött a dicsőséges ku­bai forradalom, amelynek élén. a nép ügyének lánglelkű har­cosai állnak. — Megvalósulnak a nagy Lenin látnoki szavai, amelyek­ben a gyarmati rendszer elke­rülhetetlen bukását jövendöl­te meg és rámutatott arra, hogy eljön az idő, amikor min­den nép részt fog venni a vi­lág sorsának intézésében — jelentette ki a továbbiakban Hruscsov, majd hangsúlyozta: — A Szovjetunió és a többi szocialista ország nemzetközi kötelességének tartja, hogy minden vona­lon segítse és támogassa a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Segítségünkért cserébe mi nem követelünk katonai tá­maszpontokat és koncessziókat, nem kényszerítünk rá senkire szolgai feltételű egyezménye­két — jelentette ki Hruscsov. — Elvünk: az egyenjogúság és a kölcsönös megbecsülés. Az imperializmus elleni harc sikerének biztosítéka korunk nagy forradalmi erőinek: a szocialista világrendszerhez tartozó országoknak, a nem­zetközi forradalmi munkás- mozgalomnak, az elnyomott népek nemzeti felszabadító mozgalmának a békéért, a de­mokráciáért és a haladásért tFolytatás a 2. oldalon^ Kádár János fogadta a szovjet kormánydelegációt zetójet és a delegáció tagjait. Mik robuszszerel vények a Balaton-parton Újdonságok a MÁVAUT nyári menetrendjében Autóbusz minden félórában — Különjáratok — Megálló a városi tanács előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom