Somogyi Néplap, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-03 / 101. szám

párválasztásról Napjainkban, amikor az em­berismeret tudománya egyre alaposabban vizsgálat alá veszi az egyéni és társadalmi élet megnyilvánulásait, külön ér­deklődéssel fordul a házasság, a párválasztás problémája felé. A túl fiatalon, gyors ismeret­ségek után kötött házasságok­kal kapcsolatban jelentkező nagyszámú válás is mind erő­teljesebben veti föl a helyes párválasztás kérdését. Dr. Ha­lász László pszichológus, a tár­sadalomismeret kiváló tudósa ezzel kapcsolatban a követke­zőket fejtette ki a tudomány álláspontját. A párválasztásnak az életta­ni és lélektani tényezők össz­hangja szerint kell történnie. A párválasztás eredményekép­pen az együttélés olyan legyen — a neves francia írónő, Geor­ge Sand szavait idézzük —, hogy »se a lélek ne csalja meg az érzékeket, se az érzékek a lelket«. Különösen fiatalok közt gyakori, hogy a hevesen jelentkező testi vágyat azono­sítják a szerelemmel, ennek igézetében meggondolatlanul, elhamarkodottan választanak, s kérész életű, csalódásokkal terhes házasságot kötnek. Nem szobád elsietni A sikeres párválasztásnak legfőbb ismertetőjele az, hogy a felek az egyéniségükből, a körülményeikből fakadó ki- sebb-nagyobb súrlódásokat, el­lentéteket a kölcsönös megér­tés, megbecsülés jegyében le­győzik. Az emberismeret sze­rint a párválasztás a kölcsönös tetszésen, rokonszenven és vá­gyon kívül megköveteli a felek lelki életének, jellemének köl­csönös és alapos megismerését, enélfcül nincs megértés1, meg­becsülés. Ehhez pedig idő szük­séges — legalább jó pár hó­nap, hanem inkább egy-két év. Természetesen az időtartamot az egyén élettapasztalata, ösz­tönös és tudatos emberismerete stb. határozza meg. De vajon ki mondhatja el jogosan ma­gáról, hogy kellő élettapaszta­lattal rendelkezik? Egy másik ember alapos megismerése még tudományos lélektani fel- készültség esetében sem köny- nyű feladat. Sokan azzal mentik fél ön­magukat, ha ezt a követel­ményt elmulasztották: »Az em­berek lakva ismerik meg egy­mást.« Ez a szentencia nem azt állítja, hogy csak lakva is­merhetjük meg egymást, ha­nem arra hívja fel figyelmün­ket, hogy aki a jellem, az egyé­niség megismerését elmulasz­totta, mielőtt valakivel össze­költözne — s ezek száma, úgy látszik, a régi közmondás ke­letkezésekor sem volt csekély —, azt az együttlakás folya­mán kellemetlen meglepetések érhetik. Igaz, a kérdést még inkább bonyolítja, hogy ugyan­azt a tulajdonságot, jellemvo­nást, amelyet esetleg már a párválasztás kezdetén is is­mertünk, az idő múlásával, az az együttélés során merőben másképp ítéljük meg. Kezdet­ben például valaki úgy talál­ja, hogy szerelme okosan be­osztó, takarékos, s két év múl­va már mindezt fukarságnak minősíti. De hogyan védekezhetünk e buktatók ellen? Volna talán valami csalhatatlan lélektani receptje a párválasztásnak? Állítható-e, hogy a szerelmi házassági kapcsolat bizonyos vérmérsékleti, alkati típushoz tartozó emberek között kedve­ző, illetőleg kedvezőtlen? Ellentétek vonzzák egymást E fölvetett kérdésekre a pszichológusok azt válaszolják, hogy lényegesen gyakoribb az ellentétes alkatú, vérmérsékle­tű emberek házassága. Megfi­gyelték, hogy a kontrasztházas­ság, különösen a szélsőséges vérmérsékletű emberek (ext­rém módon vidám vagy szo­morú, érzékeny vagy közöm­bös stb.) között gyakori. E párválasztások során tehát a »szélsőségek kiegyenlítik egy­mást« elv érvényesül. A ha­sonló alkatúnk házasságkötése pedig elsősorban a kiegyensú­lyozott, erősen kevert tempe- ramentumúak között fordul elő. A válási statisztikák adatai, a kutatók vizsgálatai és az em­berek élettapasztalata azonban egybehangzóan azt bizonyítja, hogy a vérmérsékleti, alkati adottságok hasonló, illetve el­térő volta mellett vagy ellené­re is lehet a párválasztás és a házasság indokolt, sikeres, boldog, vagy indokolatlan, si­kertelen, boldogtalan. Anélkül, hogy a párválasz­tásban lebecsülnénk a kölcsö­nös rokonszenvet oly gyakran felkeltő és fokozó vérmérsék­leti tényezők szerepét, föl kell nossága. Ha ebben a vonátko zásban súlyosabb a diszharmó­nia, lényegbevágó az ellentét a két — az egyszerűség kedvéért mondjuk így — szerelmes kö­zött, akkor az esetek többségé­ben viszonylag rövid idő múl­tán, különösen a heves vágy kielégülése után legalábbis az egyik félben megszűnik a má­sik iránti vonzalom. Nem ál­lítjuk azt, hogy ilyen körülmé­nyek között a férfi csanő nem kerülhet közelebb egymáshoz, nem csiszolódhatnak jobban kölcsönös engedmények, neve­lés és önnevelés révén. Ennek valószínűsége azonban jóval csekélyebb, mint azok között, akiknél az említett tényezők ellentéte nem áll fenn. A köl­csönös engedmény és nevelés mindig is szükséges, hiszen két ember között soha sincs zavartalan, tökéletes harmónia. Éppen arról van szó, hogy e tényezők bizonyos fokú közel­ségére, hasonlóságára van szükség ahhoz, hogy az együtt kiépítendő életben a harmó­nia érdekében sorra kerülő kölcsönös engedmények és eredményes nevelés bekövet­kezhessen. Látjuk, hogy az élet alapvető kérdéseihez való közelség, a vérmérsékletek szerencsés ta­lálkozása, a szimpátia, az ér­zéki vonzalom a sikeres párvá­lasztásnak biztató jelei, de semmiképpen sem egy életre szóló automatikus biztosíték. E feltételek együttese elegendő a kedvező induláshoz, ahhoz, hogy a szerelmesek — ez eset­ben már jogos a szóhasználat — még inkább eggyé forrjanak, s az idő múlása, a hétközna­pok szürke egymásutánja ne idézzen elő kölcsönös kiábrán­dulást, elhidegülést. Sőt ép­pen az együtt eltöltött évek, a hétköznapok küzdelme, a köl­csönös alkalmazkodás teremtik meg azt az összetartó erőt, amely egyesíti sorsúkat, úgy­hogy ez a közös sors mindket­tejük kovácsa lesz. Kiss István KONYHA BÚRKIFLI Anyagszükséglet: 1 kg liszt, fél kg vaj vagy margarin, 2 tojáshár- ga, evőkanálnyi ecet, 2 dl tejföl és 3 dkg élesztő. A liszt negyedrészét belegyúrjuk a vajba vagy a margarinba, és hidegre tesszük (jégre vagy hűtő- szekrénybe). A liszt háromnegyed részéből tojássárgával, ecettel, só­val, 2 dl tejföllel, a tejfölben fel­oldott élesztővel és — ha szükséges — vízzel rétestésztát készítünk. Hólyagosra, fényesre kidolgozzuk, és fél óra hosszat pihentetjük. Ek­kor kb. 30 cm átmérőjű olyan kör­lapokat sodrunk ki, amelyeknek közepe púposán vastagabb, mint a szélei. A gömb alakúra megfor­mázott lisztes zsiradékot ráhelyez­zük, és a tészta széleit összefogva alaposan zárjuk. Ütögetve téglalap alakúra kisodorjuk, és vajas tész­ta módjára összehajtogatjuk jobb­ról balról, felülről és alulról be- hajlógatva a széleket. Fél óráig le­takarva hideg helyen pihentetjük. Ezután kinyújtva újból így össze­hajtogatjuk. Nagyon vigyázzunk arra. hogy sodrás közben meg ne fordítsuk a tésztát, és mindig úgy tegyük le, ahogyan a sodrást ab­bahagytuk. Ezt a technika az első összehajtáson kívül még három­szor megismételjük. Az utolsó ki­sodrás után legalább két teljes órán át pihentessük, de legjobb, ha egy éjjelen, tehát 12 órán át. Vigyázzunk, hogy felülete meg ne cserepesedjék, ezért alulról szá­raz, felül pedig jól kicsavart hi­degvizes ruhába göngyöljük. A pi­hentetés után fél cm vastag tégla­lap alakúra kisodorjuk, és az el­készített diótöltel ék-nyomózsákkal 1,5 cm-es átmérőjű rudat nyomunk a tésztalap szélére. A tésztát két­szer ráhatjuk, és éles késsel levág­juk a lapról. Kb. 15 cm hosszú ré­szeket szabunk le. Ezeket kifli ala­kúra meghajlítva kenetlen, perem nélküli sütőlapra helyezzük, és te­tejüket fölvert tojással azonnal megkenjük. Félórai pihentetés után úiból átkenjük, és forró sütőben sütjük. MADARTEJ Hozzávalók: l liter tej, 3 tojás, 15 dkg cukor, l rúd vanília vagy 1 csomag vaníliás cukor, fél kávés­kanál liszt. A tojásfehérjét 3 kanál cukorral jó kemény habbá verjük. Egy 3 li­teres lábasban vizet forralunk, és a csendesen fövő vízben vizeska­nállal a fölvert habból tojásnyi ga­luskáikat főzünk. Egyszerre csak keveset, hogy hely legyen a nö­vekedésre. Ha jól fölemelkedik a hab, megfordítjuk, és másik felét is egy-két percig főzzük. Szűrőla­páttal szitára szedjük, hogy a víz lecsurogjcm. Most elkészítjük a va­níliamártást a tej, a tojássárga, a megmaradt cukor, a vanília és a liszt hozzáadásával. A habgaluskákat üvegtálba rak­juk, és a meleg mártást ráöntjük. Kihűtve tálaljuk. Díszíthetjük a habot 2 dkg vékonyra vágott man­dulával, apróra vágott befőtt gyü­mölccsel, vagy 5 dkg cukorból fő­zött karamellel, a habok tetejét megcsurgatjuk. KAVÉKRÉM POHARAKBAN Hozzávalók: 1 csésze tej, 1 csésze erős kávé (pótkávé is lehet), 1 to­jás, 3 tetejes kanál liszt, 1 csomag vaníliás cukor, 3 kanál cukor. A tojássárgát a cukorral és a ká­véval el vegyítjük, hozzákavarjuk a lisztet, és a forró vaníliás tejjel felengedjük. Tűzre tesszük, és sű­rűre főzzük. Melegen poharakba vagy üvegtányérokba rakjuk, és hidegen tálaljuk. Tetejét egy to­jásfehérjéből, 5 dkg cukorból főtt sziruppal vert habbal díszítjük. cA dtflfíffrs eipíi Ha megnézzük a cipőipar tava­szi modelijeit, megállapíthatjuk, hogy a tervezők és készítők nem­csak a divat szempontjait tartj 'k szem előtt. A kényelmesség első­rendű követelmény; hajlékony, könnyű, kapli nélküli cipők vált­ják. fel a keméhy, nehezen bejár­ható, régi stílusú cipőket. A nyá­ri cipők már a bélést is nélkülö­zik, ennélfogva szellősebbekké vál­nak, s jobban idomulnak a láb­hoz. Az utóbbi időben tért hódító he­gyes orrú cipőknél kényelmesebb, vágott orrú cipők uralják a tava­szi női-férfi divatot, a gömbölyű orr divatjamúlt. A férficipők sarkának mérete hasonló a hagyományoshoz — a »gavallér-« sarok letűnőfélben van. Újdonság a női cipők vonalán a roggyantot-t sarok, a rakott sarok és utánzata. Férfi-női cipőket egy­aránt készítenek zsugorított bőr­ből. A tükör.féhyes bőr helyett a matt vezet, de használnak f^nves bőrt is lakk formájában inkább díszítésre, kombinálásra. Új a ci­pők patinás árnyalata, az antiko­lás, ez az eljárás különleges hatást kölcsönöz a bőrnek. Sokféle a ci­pők díszítése: csat, gomb (bőrből, gyöngyházból, lakkból). Divatos * ípángnis cipő. Üj ötlet a változtat­ható, cserélhető cipődíiz. Bemutatunk néhányat a tavaszi cióőmodellek közül. Kényelmes sportcipőt mutat be az l. sz. rajz vágott orral, rogy- gyantott sarokkal, orrán tűzésdí- szítéssel. Fűzője széles, saját anya­gából készült. Érdekes a férfias, úgynevezett derby vonalvezetés. Sarka 3 centis. A 2. sz. rajzon to- jáshéiszírű délutáni cipőt látunk, kb. 8 centis a sarka. A 3. sz. áb­rán látható cipő vágása mély, de mégsem bizonytalan a járás ben­ne. mert hátul felmagasított. Orra lapos, nyitott. Fonott bőrrel sze­gett gombdísze a cipőtől elütő szí­nű bőrből készül. Negyedik cipő- rajzunk spangni^ modellt ábrázol rugós fémcsattal. 3 centis sarokkal, különleges lyukacsos szegéadísszel. És végül eey férficipő (5. sz rajz) kétszínű bőrből. A cipő borjú- bok^zkból készül, orra más színű antilop. Modern, rüsztre felmaga­sított vonalát még modernebbé te­szi a behasított felsőrész^ Orra me­részen vágott, sarokma gasságá 2 és fél centi. Szegés díszíti. Megkö­tője antilop. ÉRDEMES-E ABLAKON ÁT NAPOZNI? A legtöbben azt válaszolják erre a kérdésre: nem érdemes, mert hallottak valamit arról, hogy az üveg elnyeli a napsugárzás érté­kesebb részét, legföljebb a mele­géből érezni valamit. Ez nem egé­szen így van, s mindent, ami részben igaz, részben nem, hasznos közelebbről szemügyre venni. Éltető égitestünk, a Nap sugár­zási skálája rendkívül széles: az infravöröstől (a vörösön inneni hullámoktól) az ultrarövid (ibo­lyántúli) sávig terjed. Az egész skála nemcsak éltető, hanem gyó­gyító is, de más és más szempont­ból. Az ibolyántúli sugárzás ismert hatása a bőr bámulása, a lesülés: a test külső takaró rétege így védi a belső szerveket a károsodás el­len. Másrészt — és ez a fontosabb: — az ibolyántúli sugarak »állítják elő-« a normális életműködéshez szükséges D-vltamint. Az ablaküveg kiszűri az ultra­ibolya sugarak nagyobb részét. Annál többet, minél rövidebb hul­lámú a sugárzás, és minél vasta­gabb az üveg. A mindennapi élet­ben sem rendezkedhetünk b« ilyenfajta mérésekre; elégedjünk meg annyival, hogy az elnyelés 90 százalékot is elérhet. Magyarán: Ha kint hűvös az idő, vagy gyen­gélkedünk, az ablak mögött üldö­gélve alig jut valami szervezetünk­be az áldásos ibolyántúli sugarak­ból. A vörösön inneni (infravörös) su­garaknak azonban nem akadály az ablaküveg. S ezek éppen a tavasz- szal, nyár elején gyakori náthás, influenzás megbetegedésekre hasz­nosak. A véredényeket tágulják az arcon át is, és így bizonyos mér­tékben »kiszárítják-« a náthát. Tavasszal természetesen leg­jobb a közvetlen, direkt napsugár­zás. Ha erre nincs módunk, ne becsüljük le az ablakon át kí­nálkozó sütkérezési lehetőséget sem. Ügyeljünk arra, hogy az ablak tiszta legyen. Mert a városi leve­gőben sajnos, kívülről is erősen szennyeződő ablaküveg nagymér­tékben elnyeli az éltető és gyógyí­tó sugárzást. Gy. U ezeken^az ^ottSgokon"klvM^P000**^^ »OOOCKXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXOOOOOOC OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOi olyan tényezők, amelyeknek' megléte mintegy a sikeres pár­választás alapfeltétele? S van­nak-e olyan tényezők, ame lyeknek hiánya kizáró vagy legalábbis ellentj avasló szem­pontok, függetlenül a felek kölcsönös vonzalmától? W m Sok tényezőtől függ a jó házasság Ilyen tényező csakugyan van,? mégpedig az érdeklődési kör, as ■világnézet, az erkölcsiség, az? élet alapvető kérédseivel szem-C ben tanúsított állásfoglalás és? magatartás közelsége, hasonló-C, sága, ha nem is feltétlen azo-? A AMA AAAAÖ. EMELETES KUTYAHÁZ Még szebb a trzesz TWEED KOSZTÜMBEN 480,----700.- Ft-ig (28 31) TJektor kutya, a falu-*-*■ házőrzőjének legvé- nebbje egy estén elábrándo­zott. — Megértem tíz évet, de sohasem tellett többre érv­nél a deszka kulipintyónád — fektette mellső lábaira szzomorú és borzas fejét. — Igazad van — miákólta részvevőén Kormos, a szom­szédék fekete kandúrja. — Nem is értem, hogy miért nem segítesz magadon. Te vagy a falu kutyái között a legkorosabb, tehát a legböl- csebb — hízelkedett a falánk állat. Jól tudta, hogy a kamrá­ban rengeteg hús van, mert múlt héten volt itt disznótor. Gyanakodva méregette Hektor a sopánkodó macskát, de aztán a monoton nyávo­gás mindig jobban izgatta, és a végén felmordult. — Igazad van, én vagyok a legbölcsebb. Nem kell más ide, mint egypár szál deszka. Majd hozok a fatelepről. Ha meglátja reggel a gazdám a küszöb előtt, biztosan rájön, hogy mit is szeretnék. — Jaj, de bölcset mondtál — nyervákoIt Kormos. — A harmadik szomszédban van az asztálosüzem, hozz onnét deszkát. A fogaid erősek, el­húzhatod velük. — De hiszen ez lopás! — Dehogyis az! Majd rá­jön magától a gazdád, hogy mivel is tartozik neked. Ki­fizeti egészen biztosan a deszkák árát. Üj házat kapsz, dolgod. Majd én vigyázok itt mindenre. ZJ ektor nem kérette ma- gát tovább, de Kor­mos sem. Első dolga volt be­surranni a kamra nyitott ab­lakán. A bölcs kutya egész éjjel hurcolta a nehéz deszkákat. Hajnalban már morogni is alig bírt a fáradtságtól, de büszkén és várakozóan né­zett föl kilépő gazdijára. — Mi ez a sok deszka? — Czörnyen restelUe ma- gát Hektor. Szánta gazdáját, érezte, hogy ő a bű­nös, s ezért fogta mgát, az­tán fájós fogaival kezdte visszahuzigálni a vitás hol­mit a harmadik szomszéd­ságba. Ennek láttán az asztalosok mérge elröppent, mint ágról a hajnali madár. Elnevették magukat. Kormos pedig édesdeden aludt a feldúlt kamrában, ahol evés közben elnyomta az álom. Hej, mit kap majd Hektortól! Bizto­san élete végéig emlegeti majd az emeletes kutyahá- zsat. Darázs Endre XXXXXXXXXXXXXXDOOOOOOO“) s ha sok deszkát szerzel, még emelet is kerülhet rá. — Emeletes kutyaház? — tápászkodott fel Hektor. — Ilyet még az öregapám sem látott, pedig sok tájat bejárt. Ugyanis számolóművésze volt egy világhírű cirkusz­nak. — Dicső család — árado­zott a macska. — No de most már eredj, mert sok lesz a ámuldozott, de nem sokáig, mert nagy kiabálással jöttek az asztalosok. — Ezt se gondoltuk volna magáról. Erre tanítja a ku­tyáját? Deszkát lopni? Nagy kiabálás és magya­rázkodás. Már olyan deszka- kai is követeltek a gazdán, amelyek akkor tűntek el, amikor ő még nem is lakott a faluban. CSIK.Y GERGELY SZÍNHÁZ Balatanszentgyörgy este • órakor: GÜL BABA. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ ROBINSON CSALÁD. Kor- határ nélkül. Előadások kezdete 5, 7, 9 ^órakor. (Május 8-ig.) SZABAD IFJÜS/ FILMSZÍNHÁZ HALÁSZLEGÉNY FRAKK­ÉBAN. Korhatár nélkül. Előadások kezdete 4, 6, 8 QOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC©OOOOOOOOOOórakor. (Május 3-ig.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom