Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-20 / 91. szám

VILÁG PROLETAPJAI. EGYESÜLJETEK1 Ara 50 FII.I.ÉR Mai számunk tartalmából í n. Évfolyam 91. SZÁM. * SZOMBAT, 1963. ÁPRILIS 20 A déli Balaton-part fejlesztése (3. o.) Jövő heti rádió- és televízióműsor (5. o.) Barcsi pillanatképek (6. o.) MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Termeljünk több babot! Az étkezési bab fontos nép­élelmezési és igen jelentős ex­portcikkünk. A babtermeléa- nek megyénk nagy részén van­nak hagyományai. 1955-ben például a termelőik 550 vagon babot adtak át a felvásárlók­nak. Azóta fokozatos vissza­esés tapasztalható, s szinte minden évben találkozunk a gonddal: nincs elegendő bab, a fogyasztók drágán jutnak hoz­zá. Pedig néhány éve jelentő­sen emelkedett a bab ára, s most még kedvezőbbek a föl­tételek. Csak néhány példát említünk: a szokvány fehérba­bot eddig 430, most felárakkal együtt 570 forintért veszik át. A special babfajtákért (cukor-, lapos-, gyöngybab) és a fürj- babért (tarkabab) szintén fel­árakkal együtt most 670 forin. tot fizet a MÉK. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a bab köz­tesként is eredményesen terem — tehát sem többletmunkát, sem külön területet nem kíván a gazdaságtól —, akkor nyil­vánvaló, hogy kis ráfordítással milyen számottevő összeghez juthatnak a gazdák. Bár a múlt évben a bábter­melés 1961-hez viszonyítva bi­zonyos fejlődést mutatott, de korántsem érte el azt a szin­tet, amelyet elérhetett volna. Sókan azzal próbálják ezt ma­gyarázni: érthető, hogy csök­ken a köztes bab termelése, hi­szen évről évre nő a vegysze­resen gyomirtott kukoricaterü­let nagysága, oda pedig nem lehet vetni ezt a növényt. Nem helytálló ez a magyarázat Köztudott, hogy termelőszövet­kezeteink az idén alkalmaznak nagyobb mértékben vegyszere­zést, összesen 21000 holdat hungazúioznakt A kukorica tervezett összes vetésterülete megyénkben 112 000 hold, 91 000 holdon tehát még ha­gyományosan kapásnövóny a kukorica. A népgazdaság So­mogyiéi az idén 220 vagon ba­bot vár. Ezt hozzávetőlegesen 22—23 000 holdon meg lehet termelni. Messze vagyunk te­hát még attól, hogy a vegyszer kiszorítsa a kukorica sorából a bábot! A MÉK eddig mindössze 132 vagon bab termelésére kötött megállapodást, s még a múlt évinél is sokkal nehezebben, sokkal vontatottabban halad a szerződtetés. Érthetetlen az idegenkedés, az elzárkózás, hi­szen sok jó tapasztalat áll a kétkedők meggyőzésére. S ott, ahol egyszer már fölismerték a kedvező lehetőséget, és élnek is vele, már nem kell magya­rázat. Ezért megy most vi­szonylag könnyebben a szerző­déskötés a fonyódi, a barcsi és a kaposvári járásban. A göllei Béke Tsz-nek például fő profil­ja az állattenyésztés, de azért 350 mázsa bab átadására is szerződött. Andocson, Karádon, Szülőkön, Ordacsehiben, Bárd­udvarnokon is megértették, hogy népgazdasági érdek a babtermelés, s ők is jól jár­nak, ha nem hagyják kihaszná­latlanul ezt a pénzszerzési le­hetőséget Az ő törekvésük azonban nem elegendő ahhoz, hogy annyi babot adjon a me­gye közfogyasztásra, amennyit vár Somogytól a népgazdaság. A termelőszövetkezeti pa­rasztasszonyok megyei találko­zóján több felszólaló elmondta, hogy a tagok szívesen vállal­koznának köztes bab termesz­tésére, ha a vezetők nem ellen­keznének. A kaposfüredí Kóle. tár Józsefné meg is magyaráz­ta az okot: amikor letakaritot- ták a terményt, kiderült, a gépállomásnak nincs megfele­lő cséplőgépe, és az összes bab kárba veszett Somogyváron ugyancsak a cséplés nehézsé­ged miatt mondanak le az idén a babtermelésről. Ha hiba van a gépellátás és -fölszerelés kö­rül, akkor nem a termelést kell megszüntetni, hanem azt kell szorgalmazni, hogy a gépállo­más gondoskodjék a gép kija­vításáról, munkába állításáról. Az egész nagyatádi járásban tapasztalható bizonyos mérvű tartózkodás; ez részben érthe­tő, hiszen náluk nincsenek ha­gyományai a bab termelésé­nek. De itt is vannak falvak — mint például Somogyszob, Se- gesd, Háromfa —, ahol olya­nok az adottságok, hogy ki­tűnően megélne ez a növény. De találkozunk hasonló esettel más járásban is. Somogytúron az Űj Somogy Tsz például ki­váló zöldségtermelő szövetke­zet, de hiába kopog a MÉK a gazdaság vezetőinél, csak el­utasító választ kap. A termény elosztásának for­máját minden tsz maga hatá­rozza meg. Az az általános gya­korlat, hogy az egész babter­mést a tag kapja, majd egy­ben értékesítik, s a pénz azé lesz, aki megtermelte az árut, a nagyüzemi felár pedig a szö­vetkezeté. Akad olyan gazda­ság is, mint amilyen a zdcsi Búzakalász, ahol a munkaegy­séges megoldást választották. Nincs megkötött forrna, min­den szövetkezet úgy dönt, ahogy a legjobbnak látja; Közeledik a kukorica és a bab vetésének ideje. Az el­mondottak azt bizonyítják, hogy bár a lehetőségek meg­vannak, mégsem megnyugta­tóak a kilátások. Még mindig hiányzik majdnem 100 vagon bab termelésére vonatkozó szerződés! Az idő viszont nagyon sürget. Amíg nem késő, még egyszer gondol­ja meg minden szövet­kezet vezetősége és tag­sága, mit tehet azért, hogy vég­re ne legyen gond ennek a fon­tos népélelmezésd és export­cikknek a megtermelése. Ne a babtermelés ellen, hanem mel­lette agitáljanak a vezetők, s ahol a tagságban kedv és haj­landóság van, ott ne gátolják ezt a törekvést. Hiszen vala­mennyiünk érdeke, hogy bab­ból is többet termeljünk. Vörös Márta Meghalt Jevgenyij Kiszeljov New York (MTI). A New York-i Roosevelt- kórházban súlyos szívroham (infarktus) következtében el­hunyt Jevgenyij Dimitrijevics Kiszeljov, aki az ENSZ főtit­kárának helyettese és a politi­kai kérdésekkel, valamint a Biztonsági Tanáccsal kapcso­latos osztályának vezetője volt, Moszkvai TASZSZ-jelemtés szerint a Szovjetunió Külügy­minisztériuma részvétét nyil­vánította Kiszeljov családjá­nak. Kiszeljov 1937-ben lépett diplomáciai szolgálatba. Kö- nigsbergben és New Yorkban főkonzul volt. Dolgozott az ausztriai szövetséges ellen­őrző bizottságban. Kiszeljov később nagyköveti rangban képviselte a Szovjetuniót ha­zánkban és Egyiptomiban, majd vezető állást töltött be a Szovjetunió Külügyminiszté­riumában. Az ENSZ főtitkár­helyettesévé 1962. márciusá­ban nevezték kij Városfejlesztés a közegészségügy tükrében A városfejlesztési ankét teg­Az Elnöki Tanács ülése napi rendezvényén ár. Tóth Sándor, a KÖJÁL igazgató főorvosa a • városrendezés egészségügyi problémáit is­mertette. Elmondotta, hogy a városra az északnyugati szél­irány jellemző, tehát az e ré­szen épült üzemek füsitje a károst szennyezi- Közegész­ségügyi szempontból sok­kal alkalmasabb, ha az üzemeket a városon kívül, a toponári út -mentén épí­tik, arra a környékre, ahol a Patyolat, a kenyérgyár és a Világítástechnikai Válla­lat is épül. Helyesnek tarta­nák, ha a nagy zajt okozó üzemeket (TRANSZVILL, Fi­nommechanikai Vállalat, nyomda stfo.) is ide telepíte­nék át. Az északnyugati városrész Az utóbbi évtizedekben szá­mottevően csökkent hazánk­ban a szántóföldi művelés alatt álló terület A gyártele­pítések és a lakásépítkezések során is kevesebb lett a ko­rábban földművelésre használt holdak száma. Emellett erdő­sávókat telepítettünk, s a mű­velési ágakban beállott ilyen változás is kisebb-nagyobb te­rületet vett el a szántóföldből. A barcsi járás két községé­ben, Kastélyosdomlbón és Pé- terhidán vizsgálták meg ta­valy a 6-os számú, úgyneve­zett földvédelmi törvény alap­ján, hogy milyen célra hasz­nálják a múltban termőföld­ként nyilvántartott területe­ket Megállapították, hogy a két falu határában is volt er­dősítés, s itt is kevesebb már a szántó, mint amennyit a ré­gi nyilvántartások mutatnak. Kiss Sándor járási vezető földrendező szerint a »terep­szemlét-« az idén kilenc köz­ségben tartják meg, s a föld­védelmi törvény végrehajtását 1965-ben járásszerte befejezik. Két bizottság végzi ezt a mun­kát, bejárják a községek ha­tárát, és művelési ágak sze­rint föltérképezik a földeket. A talajhasznosítás megálla­pítása nagy gondosságot igé­nyel a bizottság tagjaitól Hogy a rájuk bízott feladatot jól láthassák él, a járási ta­nács a jövő héten kétnapos oktatást tart mindkét bízott­kiépítésével kapcsolatban ja­vasolták, hogy a tervezett egy orvosi rendelő ' helyett leg­alább kettőt építsenek. Hiá­nyolják a tervből a gyógy­szertárat is. Az igazgató fő­orvos szerint ehhez nem kel­lene módosítani a tervet: az épülő új létesítményekben kel­lenne helyet adni a gyógyszer­tárnak. Javasolták egy SZTK- alközpont építését is az új la­kótelepen, ezzel tehermentesí­tenék a megyei központot. A kórház, a megye legfontosabb egészségügyi objektuma ugyan­csak túlzsúfolt. Szükség volna egyik-másik osztályának kite­lepítésére a városon kívülre. Ezekkel az intézkedésekkel nagymértékben javulna a vá­ros egészségügyi ellátottsága — fejezte be előadását ár. Tóth Sándor. tett majd a földvédelmi tör­vénnyel kapcsolatos tudnivaló­kat. A dunántúli városok nép­művelési értekezlete pénteken délelőtt befejeződött. Pados Jó­zsef, a városi tanács vb-elnök- helyettese a művelődési mun­ka állami irányításának és tár­sadalmasításnak kérdéseiről mondott vitaindítót. Jellemez­te a városi tanács népművelési törekvéseit, az állami irányítás módszereit, a művelődésügyi osztály munkáját. Beszámoló­jában bírálta a szakszerveze­tek kulturális tevékenységét. — A múlt év őszén — mon­dotta — a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának igényei alap­ján terveztünk huszonnyolc munkásakadémiát. Soknak tar­tottuk. Az SZMT azonban vál­lalta a szervezést. S mi tör­tént? Végül is kellő előkészí­tés hiányában a városi tanács művelődésügyi osztálya, a TIT A Tájékoztatási Hivatal köz­li: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Határozatot hozott, amelyben kimondja, hogy a tanácsok a bíróságok népi ül- nőkéit 1963. évi május 15. és június hó 30. napja közötti időben válasszák meg. Az Elnöki Tanács a külügy­miniszter előterjesztése alap­ján a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában megkötött egyezményt meg­erősítette. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. * * * A bírósági ülnökök válasz­tását az teszi szükségessé, hogy a járásbíróságok és a megyei bíróságok népi ülnö­keinek a jogszabályokban meghatározott három évre szóló megbízatása ez év kö­zepén lejár. A bírósági népi ülnöki rendszer az elmúlt 13 év alatt rendkívül sokat fejlődött. A munkások, a parasztok és az értelmiségiek közül választott ülnökök, továbbá a fiatalko­rúak büntetőügyeiben eljáró szervezte — a szakszervezet helyett. Sok függetlenített szakszervezeti funkcionárius él a kultúrából. Munkájuk ered­ményét azonban nemigen ké­rik számon tőlük. A városi ta­nácsnak művelődéspolitikai kérdésekben gyakran hadakoz­nia kell az ilyen kultúrmunká- sökkal. Hasonló a helyzet a KISZ-nél is. Irányítás helyett a szervezés apró kérdéseiben (például a kulturális szemle alkalmával) aktív segítséget kell nyújtanunk számukra. A művelődési munka társa­dalmasításával kapcsolatban a következőket mondotta: — Vannak aktíváink, van állandó bizottságunk, kulturá­lis bizottságunk. Ügy vélem azonban, hogy társadalmi ügy- gyé csak akkor válhat a nép­művelés, ha az intézmények, vállalatok vezetősége, »vezér­pedagógusülnökök ma már a bírósági tárgyalások igen ak­tív részvevői. Élettapasztala­taikkal, szaktudásukkal, helyi ismereteikkel sokat segítenek a hivatásos bíráknak. Mind több ülnök tesz eleget annak a kötelességének, hogy beszámoljon bírói működésé­ről az őt megválasztó szervek­nek és dolgozó társainak, a lakosságnak. A népi ülnökök megválasz­tása úgy történik, hogy a já­rásbíróságok és a megyei bí­róságok ülnökeit a járás, il­letve a megye területén levő üzemek, gyárak, vállalatok, állami gazdaságok, termelő­szövetkezetek és egyéb álla­mi intézmények dolgozói je­lölik. A jelölés nyilvános gyű­lésen történik. A jelölések előkészítésében nagy feladat hárul az üzemek, a vállala­tok, az intézmények sfcb. szak- szervezeti bizottságaira és a Hazafias Népfront helyi szer­vezeteire. A jelölőgyűléseke* igen alaposan és körültekm- tően kell megszervezni. A dolgozók által jelölt sze­mélyeket az illetékes megyei, városi, járási, illetőleg városi kerületi tanácsok tanácsülé­sén választják meg ülnöknek. (MTI) művelődési feladatokat. Saj­nos, üzemeink többségében a kulturális munka tervezése és végrehajtása még meglehető­sen formális, adminisztratív jellegű. A beszámoló élénk vissz­hangra talált S valószínűleg nem véletlenül a hozzászólók többsége — az előző két nap­hoz hasonlóan — a szakszerve­zettel való kapcsolatnak és a kulturális munka anyagi bázi­sának megreformálását köve­telte. Dunaújváros képviselője rá­mutatott arra, hogy a tanács felelős a szakszervezeti kultu­rális munkáért Is. Pénzügyi alappal viszont — a tanács anyagi bázisának legalább négyszeresével — a szakszerve­zet rendelkezők. Emiatt taflle*> a népművelés mérlege a mély tartalmú célok helyett a vasa® fesztiválok és más hasonló lát. ványos események oldalára. — Valami olyan pénzügyi alap kellene, ami a pártbizott­ság felügyeletével közös anya. ^ bázisa lehetne a népműve. lésnek — mondotta a többi között. A Művelődésügyi Miniszté­rium képviseletében Kálmán Gyula szólalt fel. A tervező­munka fogyatékosságait emlí­tette, és hangsúlyozta, hogy több kísérletezéssel a valósá­gos helyzethez kell szabni a népművelési feladatokat. He­lyes volt a tanácskozás kezde­ményezése Kaposváron, és igen előremutató, hasznos lenne, ha folytatódna — mondotta. A részvevők megállapodtak abban, hogy ezután minden év. ben más-más dunántúli város, ban rendezik meg a hárommá pos tanácskozást. Jövőre Szombathelyen gyűlnek össze a népművelők. A háromnapos értekezlet Honfi Istvánnak, a megyei mű. velődésügyi osztály helyettes vezetőjének zárszavával ért vő get. Ságnak. Ezen a járási vezető földrendező és Beke György, és a városi pártbizottság egy a járás főmezőgazdásza ismer- hétig a munkásakadémiákat Tornaóra a Péterhidai Általános Iskolában. m A földvédelmi törvény végrehajtásán munkálkodnak a barcsi járásban Befejeződött a dunántúli népművelők tanácskozása kara« is sajátjának tekints *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom