Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-11 / 84. szám

Csütörtök, 1963. április 11. 3 SOMOGYI Wfipmtp Munkában a földkitermelő gép A Balatonszentgyörgyi Téglagyárban egy óra alatt 25 köbméter földet mozgat meg a bagger. Pótolják a tél okozta kiesést a Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalatnál A Kaposvári Mértékutáni és Vegyesruházati Vállalatot is sújtotta a kedvezőtlen téli idő­járás. A vonatok késése miatt a központi műhelyekben nem kezdhették idejében a mun­kát. A legnagyobb kárt a he* resznyei és a karádi részleg­nél okozta a tél. Megakadá­lyozta ugyanis, hogy Kapos­várról anyagot szállíthassanak nekik. Ráadásul januárban 337-en, februárban pedig 257- en hiányoztak. Emiatt az év első hónapjában 95,1, a má­sodikban pedig csak 89,2 szá­zalékra tudták teljesíteni a tervet. Márciusban a vállalat dol­gozói kihasználva a két mű­szak előnyeit és azt, hogy bőségesen volt anyag, teljes erővel munkához láttak. Tö­rekvésüket, hogy a kiesés egy részét már ebben a hónapban pótolják, siker ko­ronázta. Készáru-termelési ter­vüket 112,2 százalékra teljesí­tették. Ezzel azonban nem elégsze­nek meg. Az a céljuk, hogy a második negyedévben pótolja­nak minden tél okozta ki­esést. Az elvégzendő feladato­kat munkapadig lebontják, hogy minden dolgozó lássa, mennyivel kell többet termel­nie ahhoz, hogy teljesíthessék az első félévi tervet; FREILICHMANN: /a Polip csápjai (90) — Azt hiszem, igaza van, Tatyána Lukjanovna — felelte elgondolkodva Ljubov Petrov­na. Elálldogált még egy dara­big, aztán kiment. A szomszéd szob.áv'*1 s~d’- tologatás zaja hallatszott. Ljubov Petrovna zajtalanul elfordította a zárban a kul­csot, és a telefonhoz lépett. A tárcsát egészen ütközésig le­húzta, majd körmével meg­nyomott egy pontot az »lr<- betű felett Nyomban alig hallhatóan zúgni kezűt u - láthatatlan szerkezet, és a ké­szülék oldalfalából, egy csak­nem észrevehetetlen résből távírószalagnál valamivel kes­kenyebb papírcsík kúszott elő. Amikor a szerkezet megállt, Ljubov Petrovna elengedte a tárcsát, letépte a szalagot, és lement a szobájába. Bezárta az ajtót, és a kö­vetkezőket olvasta le a sza­lagról: »Tizenöt-negyvenegy-tizen- hét beszél?­— Nem! Tévedés! A mi szá­munk tizenöt-huszonöt-har- mincöt. »Pontosan nyolc órakor reg­gel. Máskor legyen óvato­sabb!­Ljubov Petrovna egy kis ideig elgondolkodva állt, majd • szalagot keblébe rejtette. Tizenharmadik fejezet A tó mellett nagy síkságon terült el az erdő, és egészen a hegyoldalig kapaszkodott fel. A síkság és az alacsony rgy között, mint hatalmas '■v‘~n. feküdt a kék tó. Kristálytiszta vize még a leg­forróbb napokban is olyan hideg volt, hogy ritkán koc­káztatta meg benne bárki a fürdést. A tótól nem messze állt az erdész zömök házikó­ja. Mintha őriznék, hatalmas iaií veitek körül, s méltóságo- san lengették felette dús ko­ronájukat. Prokopij Alekszandrovics Zajcev, a hosszú ősz bajuszú, rövidre nyírt szakállú, hóri- horgas, ösztövér, új erdőkerü­lő tapasztalt erdész volt. Több mint fél évszázadot töltött el az erdőben. Szívből szerette és nélküle el sem tudta vol­na képzelni az életét. Nem tudott volna más levegőt szívni, mint az erdeit, nem ismert más csendet, mint az erdő csendjét A madarak csi­csergése, a fülemüle trillázása volt számára a legszebb mu­zsika. Az öreg erdész tudott ol­vasni a természet bölcs köciy Közéletien s a jobb eredmény ehért! Tapasztalatok a fonyódi járás állami gazdaságainak patronáló munkájáról Állami gazdaságaink a ko­rábbi években is segítették a termelőszövetkezeteket. Ebben a támogatásban azonban nem volt kellő rendszer; alkalom­szerűen ha eljutott hozzájuk a segélykérő szó. Az idén gyö­keres fordulatot vett ez a moz­galom. Az első tapasztalatok azt bizonyítják, hogy helyes volt (közvetlenebbé, hatható­A batetonkeresztúri szövet­kezet elnökké választotta meg Koncz Istvánt, a nagybereki gazdaság igazgatóját. Vöröslői Ottó mezőgazdász pedig öt­éves szerződést írt alá a szö­vetkezettel. Ezt mondja; — Nagyon nehéz itt a hely­zet, de szerintem máris jobb a tagság munkához állása. A mezőgazdász jól ismerte a keresztúriakat és problémái­kat, hiszen ott lakott, köztük élt eddig is. De igazán csak most látja, hogy milyen sú­lyos körülmények közé került ez a szövetkezet. Rendetlenség volt, miikor ide jöttek, az ál­latokról egyetlen nyilvántar­tást sem találtak. Rögtön se­gítségül jött Miklósi Dezső, a gazdaság főállattenyésztője és dr. Sándor hajós állatorvos vemihességi vizsgálatot tartani. Gyenge, ötvenszázalékos ered­ményt állapíthattak meg. Te­hát az idén kevés lesz a sza­porulat. Ami lesz, nagyon meg kell majd becsülni. Azért kü­lönítették el rögtön a héthó­napos vemhes jószágokat, hogy nagy gonddal előkészítsék őket az éllésre. Az egyliteres tejátlagot azonban a zöldta­karmányozásig fehérjehiány miatt képtelenek fölemelni. Beszéljünk arról, hogy egyet­len deka silót sem készítettek tavaly ősszel; hogy 1961 no­vembere óta van hízóban id­sabbá tenni az állami gazda­ságok segítségadását. A fo­nyódi járásiban három gazda­ság — a nagybereki, a bogiári és az öreglaki — működik. Mindhárom szinte egymással versengve kezdett hozzá egy- egy gyenge szóvetkezet támo­gatásához. Két hónapja indult el a mozgalom. Mik az eddigi tapasztalatok? lene bika, és talán majd má­jusban adhatják le? Vagy szóljunk arról, hogy mindösz- sze 16 holdat trágyáztak meg február 12-ig, és több mint egymillió-százezer forint álla­mi dotációra van szükségük? Súlyos helyzetben sietett hát segítségére Nagyberek Bala- tonkeresztúmak. De a támo­gatás első jelei máris látsza­nak. A szarvasmarha-állo­mánynál úgy-ahogy rend van; a sertések szépek; 100 hóidra kihordták a trágyát; 420 hold őszire kézi erővel kiszórták a műtrágyát. A fogatosok most már nyolc órakor fognak be kilenc helyett, s lassan rátér­nék a hétórai munkakezdésre. S nemcsak Koncz István és Vöröskői Ottó tesz meg min­dent a szövetkezetért, hanem a gazdaság más vezetőinek is gondja, hogy fölemelkedjen a tsz. Egy-egy szakterület irá­nyítói sokszor ellátogatnak ide, s gyakori az ilyen társal­gás: — Gyurka, keltene nekem egy gép a répavágáshoz. — Van egy fölösleges, hol­nap küldöm. A keresztúriak látják ezt az igyekezetei, s bár még nem értik a háztáji területek ren­dezésének szükségességét, de azért tanújelét adják annak, hogy szorgalmasabban akar­nak dolgozni. melősaövetkezetet. Nagy gon­dot okoz, hogy a Balaton kö­zelsége miatt a mintegy két­százhúsz tagból mindössze hatvan dolgozik a szövetkezet­ben. Ezért volt mindig baj a kapásokkal. — Azt tervezzük, hogy a sallangokat, ha az idén már nem lehet is, de jövőre lefa­ragjuk — mondta az elnök. — Mi értelme van például ti­zenöt holdon olyan munkaigé­nyes növényt termeszteni, mint a cukorrépa?! De a szerződés már megvan, változtatni nem lehet rajta. Ezért az adott körülmények­nek megfelelő módszert kell megkeresniük. A 150 hold ku­koricából 40 holdat bungazá- noznak, ehhez a boglőri gaz^ daság ad gépet. A kertészet­ben igyekeznek rendet terem­teni, s mi vél kevés a munka­erő, Szalai Géza, a gazdaság lengyeltóti üzemegységének ve­zetője megígérte, hogy a ker­A bárom közül a legkisebb szövetkezet a kisbenényi Búza­kalász. Az ő támogatásukat az öreglaki Állami Gazdaság vállalta. Itt láttak hozzá leg­később ehhez a munkához. Számottevő tapasztalatokról még nem beszélhetünk, hiszen az ide helyezett Bősze István mezőgazdász csak nemrégiben érkezett meg, most ismerkedik az 500 holdas tsz-szel A leg­nagyobb baj, hogy minden gond egyetlen emberire, Szaba­dos Ferenc elnökre hárul. Egy személyben volt ő elnök, me­zőgazdász, sokszor brigádveze­tő, adminisztrátor és néhány­szor könyvelő is. A könyvelés az egész járásiban itt a leg­gyengébb. Az öreglakdak meg­ígérték, hogy ebben a munká­ban is segítik a tsz-t, mert nehéz elképzelni fölemelke­dést, jobb eredményeket, ha a vezető ezerfelé aprózza szét tésztanulók a kötelező gyai?o®» latot itt végzik majd. — Sok mindenben a boglóri gazdaságra kell támaszkoö» nunk — magyarázza az új el­nök —, s ők készségesen segí­tenek. Hiszen a patronáló« csak úgy eredményes, ha so­kan tevékenykednek, nemcsak Széli András igazgató meg Spett Ernő állattenyésztő, ha­nem mások is, ki-ki a maga területén. Nem indul egy trak­torunk? Alkatrész, eke vagy vetőgép kell sürgősen? Boglá­ron mindig akad fölösleg. S a fonyódi emberek? Egy részük még zúgolódik látva, hogy milyen nagy rend kezd kialakulni a szövetkezetben; mérgelődik, mert az 1900 négyszögöl, többletháztájit az idén nem kapta meg, de mind többen rájönnek arra, hogy ha jobban akarnak élni, akkor igenis szükség van a fegye­lemre, a törvényesség megtar­tására, a szorgalomra. idejét. Kivált ebben a közös­ségben, álról bizony laza a munkafegyelem. A mezőgaz. dász jelenléte biztosíték arra, hogy az elnök többet foglal­kozhat az emberekkel. Mária tapasztalható javulás. Ponto­san mennek a kocsisok dol­gozni; a fej trágyázást esőként végezték ed a járásban; vi­szonylag jól állnak a tavaszi munkákkal. * * * Szinte verseng egymással ® három gazdaság, hogy melyi­kük éri el a legjobb ered­ményt. Egészséges ez a ve­télkedés, s a gondjaikra bí­zott gyenge tsz-ek erősítését szolgálja. Az első eredmények már megmutatkoznak bizonyít­va, hogy a közvetlen segítség a leghathatósabb formája a szövetkezetek patronálásánák. Vörös Márta Fonyód Balatonkeresztúr Kisberény i— Öt esztendő hosszú idő, és biztosan nagyon küzdelmes lesz. •— Nem úgy van az! Csak az első év lesz nehéz. Az új elnök — egy személy­ben mezőgazdász is —, Mura vében. Amikor erdei birodal­mát járta, minden apróság többet mondott el neki, mint amit ember mesélhet. Ponto­san tudta, hogy távollétében mi történt ebben vagy abban az erdei körzetben. Zajcev sokáig nem akarta átvenni ezt az erdőrészt. Ta­lán a vidék rossz híre is hoz­zájárult ehhez. A háborút kö­vető nyáron egy aknán fel­robbant egy ember, akiről nem tudták, mit keresett az erdőben. De az is lehetséges, hogy Prokopij Alekszandro- viesnak a régi helye nőtt na­gyon a szívéhez. Igry vagy úgy, az erdőgazdálkodási igaz­gatóság csak nagy nehezen tudta rábeszélni, hogy átve­gye a tó melletti erdőrészt. Akkor is csak azzal a felté­tellel egyezett bele, hogy ügyes segítőt adnak melléje. Az erdőgazdálkodási igazgató­ság indokoltnak tartotta ké­rését, és kinevezte Geenagyij Potrohovot. Igaz, hogy a fiar talember még nem ismerte ezt a munkát, viszont fiatal volt és erős, ami azért volt fontos, mert az öreg gyakran betegeskedett Zajcev elég hűvösen fogad­ta új társát, de hamarosan változtatnia kellett viselkedé­sén. Genmagyij Potrohovban meg­volt az a ritka adottság, hogy kitünően tudott bánni az em­berekkel. Nagy szemének nyílt pillantása, jólelküsége, vidám­sága megnyerővé tette, s már az első pillanatban kivívta az emberek bizalmát. Ennek ellenére beszélgeté­seik során Prokopij Alek- szamdrovics nem változtatott zsémbeskedő modorátv József és a brigád vezető Pe- rusza János között hangzott el ez a kis beszélgetés. Mura József a Balatomboglári Álla­mi Gazdaságiból jött ide öt évre, hogy segítse talpra ál­lítató a Magyar Tenger Ter­Gemnagyij nem erőszakolta: rá barátságát; fáradhatatlanul j végezte munkáját, serényein igyekezett megismerni az er­dészet minden csínját-bínját, } és senki sem mondta volna ró­la, hogy született városi em­ber így éltek ketten egy fedél alatt az erdőszéli házban. Nem sokkal azután, hogy} Genmagyij munkába lépett,; történt valami, ami közel hoz- • ta őket egymáshoz. ... Harmadnapja szakadt az | eső. A súlyos fellegek alacso-j nyan úsztak az erdő felett, szinte súrolták a magas fák tetejét. A nedvességtől telje- j sen megfeketedett törzsek, a | heves szélrohamok a lombok-1 ról külön záporokat zúdítot- * tak az amúgy is felázott föld- re. A fák között tócsák csíl-l lógtak: a föld már nem tu-f dott több vizet magába szív-} tó. I Germagyíj az egyik ilyen 5 éjszakán a leghatározottabban! tiltakozott ellene, hogy az öreg! megtegye szokásos körútját az} erdőben. Gumicsizmát húzott, j beburkolózott vízhatlan köpe-} ínyébe, vette fegyverét, és el-| hagyta a házat. } Zajcev nehéz szívvel enge-} dett, és csakis azért, mert} csípőízületi gyulladás kínozta.} Potrohov felnyergelte lovát, | és elindult a kijelölt úton. • Fél óra múlva lövést hallott. J Felfigyelt. Minden csendes ♦ volt körülötte, csak az eső do-f bolt a leveleken. Elszántan* visszafordult az erdészház fe-} lé. I (Folytatjuk) l SERTÉSHIZLALÁSI SZERZŐDÉST az Állat forgalmi Vállalattal Á szerződés értelmében minden termelő sertésdara­bonként lO— Ft kamatmentes előleget és 150 abraktakarmány bevál­tására jogosító utalványt kap. (3488) ________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom