Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-07 / 81. szám
MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA SZÉP TÖREKVÉS PÉL SIKER Kodály-est Balaionbogláron Készülődés a nyári szezonra Festik az új higanygőz-lámpaoszlopokat Fonyódon. „Torta-autók“ Kissé elkésve, jóval a megyei és országos Kodály-ünnepségek után a MÉSZÖV, a KISZÖV és a Népművelési Tanácsadó rendezésében most emlékezteik meg Kodály Zoltán 80. születésnapjáról a balatonboglári művelődési házban. Az esemény számos együttes és kuL túrmunkás számára teremtett színpadot, szereplési lehetőséget, s talán ezzel tudnánk leginkább indokolni a késői hangversenyt. A jó szándék és törekvés azonban kévésnek bizonyult: a koncert nem érte el a kívánt színvonalat, s még ennél is sajnálatosabb, hogy a célt sem. Nyilvánvaló, hogy ' egy ilyen jelentős esemény kapcsán a hallgatóság meg szeretné ismerni a mester munkásságának lényegét, jelentősebb művei közül is néhányat. Ehelyett csak vázlatos életrajzot, műveiből pedig jelzéseket kaptunk — nem a szereplő együttesek hibájából. A műsorszerkesztésben nem érződött az egyik rendező szerv, a Népművelési Tanácsadó zened szakbizottságának közreműködése. Kodályt ünnepeltük, a kórusoknak azonban sem erejük, sem idejük nem volt felkészülni erre. így hát csupán a Jeligét hallhattuk a mester műveiből (nem éppen érett, csiszolt tolmácsolásban), s javarészt Kodály Bicmdái csendültek föl, melyeknek értékét senki sem vitathatja, de mégsem alkalmasak arra, hogy önmagukban bemutassák a zenéköl- tő művészetének lényegét. Ezeken kívül néhány szólóéneket hallottunk, s most ismételnünk kell: a jó szándék kevés. Pető Gyula kitűnő karvezető, de nem énekes; Tóth Mihály és Varga Lajosné igencsak vegyes érzelmeket keltett a Háry-rész- leték megszólaltatásának bizonytalan, félénk kísérletével. Nem szándékunk megbántani egyetlen lelkes kultúrmunkást sem — ők is azok —, azonban sokszor elmondtuk már, hogy mindenkit képességei szerint, a maga helyén kell szerepeltetni, mert a művészetben erőn felül vállalni kudarc és felelősség is. A műsor első részében a leijei kamarakórus (úttörők) szerepelt a legegyenletesebben, Kft ember. Egyikük már megette kenyere javát, a másik az ólet déLeiőjén tart. Az idősebb Kálmán István bala- tonfenyvesi, a fiatalabb Iván- csics László buzsáki faragó népművész. Életútjuk regénybe illő. Kálmán Pista bácsi ősei juhászok voltak. Egy szép kam- pósbotot és cifra furulyát kapott apjától pöttömnyi korában. Megtanulta a nyáj terelés minden titkát. Még kisbojtár volt, amikor a szerelem mű- vésszé.avaitta. Egy kis lánynak tükörfát faragott ajándékba. És attól kezdve a kés és a fa mindennél többet jelent neki Alkotásai egész Európában keresettek. Házának ajtaján nyaranta gyakran kopognak külföldi vendégek... Iváncsics László életútja göröngyösebb volt. A csöndet, a nyugalmat szerette. Fegyvert nyomtak a kezébe, és kihajtották a lövészárokba. Egy tábori kórházban tért magához. Átlőtték a tüdejét, amputálták a bal kezét. Akkor azt hitte, nincs értelme az életének... És ez a kőt ember találko- aott. Kiss Zoltán vezetésével Biciniákat adtak elő; és ifjú Károly János Kodály két zongo- raművével, jóllehet igencsak kínlódnia kellett az agyonvert pianínón. összességében tehát hiányérzetünk támadt, s ezt a bevezetőként elhangzott jó szándékú, de felszínes, csupán életrajzi adatokra támaszkodó, értékelésében sok helyütt hamis csengésű ünnepi beszéd (Károly Jánosé) sem tudta eltüntetni. Az olyan megállapítások pedig, mint például az, hogy »Kodály munkássága nyomán szalonképessé lett az úgynevezett paraszti muzsika«, őszintén szólva felháborítják az embert. Gondolni kell máskor az ilyen jellegű előadások szakavatott lektorálására. A második részben néhány kiemelkedő kórusszám igazán szép élményt szerzett. Javarészt a Kodály-tanítvány Bárdos Lajos művei hangzottak el, amelyeket nem erre az alkalomra tanultak az együttesek. Tehát volt idejük érleim, csiszolni, tökéletesíteni produkciójukat. Felfogásában, művészi tolmácsolásában, hatásában a legtökéletesebben Bárdos Szeged felől című művét hallhattuk a fomyódi fmsz-kórustól Németh Ernő vezetésével. Nem túlzás azt mondani, hogy ezzel a művel a kórus felülmúlta minden eddigi eredményét, s nagyfokú fejlődésének bizonyítékát adta. Ugyancsak Bárdos- művekkel és elismerésre méltóan szerepelt a lellei kórus Kiss Zoltán vezetésével, számaik közül a János bácsi ... emelkedett ki. Fassing Ferenc- né a bogiári ktsz vegyeskará- val a Tiszai dallamokat mutatta be jó érzékkel, hangulatilag tökéletesen. Érdekes színfolt volt a lellei úttörő-zenekar szereplése, az Intermezzót játszották, a Bogiári Állami Gazdaság tánccsoportja pedig Sifter Lászióné vezetésével népi táncokat mutatott be. A műsor szervezője, műsorközlője Dévai Zoltán volt, aki érezhetően sokat fáradozott az est sikeréért. Hogy mégis csak fél sikerről számolhatunk be, ez annak tulajdonítható, hogy nem vették eléggé igénybe a zenei szakemberek közreműködését — Az előszobában faragtam éppen, amikor benyitott. Megállt az ajtóban, és rám köszönt — emlékezik Kálmán bácsi. »■Kéréssel jöttem. Nagyon nagy kéréssel... Tanítson meg újra faragni...« — Még nem láttam embert, aki így várta a választ. És akkor észrevettem, hogy nincs keze Nagyon megsajnáltam, és már vigasztalni akartam, amikor újra megszólalt: »Ne utasítson el. Próbáljon ki...« — Leült a helyemre és faragott. Homlokán gyöngyözött a verejték. Vállával szorította az asztalhoz a fát A kés engedelmeskedett néki ..; Alakult, formálódott a fa. Látta az arcomon a választ, az elismerést, de várta a szavakat. »■Maradhatok?... Segít?« — Ügy örült, mintha életet adtam volna neki. Pedig a munka neheze csak ezután következett. Már az első késfogásnál, az első hasításnál kitűnt, hogy tehetséges. Akkor arra gondoltam, hogy csak az akaraterő segíthet, A fát moztUtféle. statisztika Egy idoinilUomosnafc számító római dominikánus páter statisztikát készített arról, hogy hazájában, Olaszországban ki káromkodik legtöbbet, és káromkodásait ki tudja úgy kicifrázni, ahogyan senki más. Reginaldo Francisco atya bejárta Itáliát, mindenfelé hallgatózott, és szemfülesen érdeklődött. Rengeteg tapasztalatát az Osservatora della Domenica című vatikáni hetilapban hozta nyilvánosságra. A páter furcsa kíváncsiságát kielégítve így összegezte a kutatás eredményeit: a világon Olaszországban káromkodnak a legtöbbet. A felnőtt férfiak 40 százaléka, az ifjak 30 százaléka, a szelíd lelkű nőknek pedig 10 százaléka aktív káromkodó. Nem kis munka kideríteni százalékosan, hogy ki mit tud a káromkodásban. Am a páter még ennél is tovább ment vizsgálódásaiban. Közli ugyanis hogy kik számítanak a káromkodás bajnokainak a világ leg- katolikusabb országában. Megállapításai szerint az elsőség kétségkívül az épitőmunkáso- kat illeti meg. Tudni véljük, hogy legtöbbet bérezésük miatt káromkodnak a derék építők. A második helyezést a tengerészek szerezték meg. Ez sem csoda. A harmadik helyen a vasmunkások állnak, a negyediken a könyvkötők, s most álmélkod- junk! A sportszerencse kényé- re-kedvére kiszolgáltatott labdarúgó-szurkolók a káromkodásban csupán az ötödik helyet foglalják el. Mindjárt utánuk következnek a filmesek. Hogyan? Olaszországban még a filmeseknek is káromkodniuk kell? (No persze, kivált, há a Vatikán indexre teszi legfrissebb alkotásaikat!) Felbuzdulva Reginaldo páter közvélemény-kutatásán hirtelenjében magam is statisztikát készítettem. Nem országosat. Tapasztalatszerzés végett nem mentem túl a város határain. De egy már bizonyos, hogy sok dolog miatt káromkodunk (viszonylag szolídakat, tehát nyomdafestéket bíróakat), de legtöbbet azok kárcfnkodnak Kaposváron, akik sportolóinknak szurkolnak. A második és a harmadik hely egyelőre betöltetlen. Hogy melyik foglalkozási ág képviselői nyerik el a negyedik helyet, még nem sikerült eldönteni Majd legközelebb ... L. I. Meguntam az életemet, Kimegyek Budapestre — énekli a régi dalban egy falusi kislány, aki érdekességet, újdonságot vár a várostól. De sok érdekességet rejt a falu is — állapítottam meg a minap, miután egy teljes napot Nagybajomban töltöttem. igazítani. És ez legalább olyan nehéz, mint maga a faragás. Az én fiatal barátom nagyon alkart Olyan szép munkát végzett, hogy gyönyörködni lehetett benne. Néztem faragás közben, és azon gondolkoztam, hogyan segíthetnék. Egyszer csak majdnem felkiáltottam örömömben. Rám nézett, és zavartan érdeklődött. »Rosszul csinálok valamit? Mondja meg, Pista bátyám, ne sajnáljon ...« — Csak fütyörésztsem, mint madár a napsütésben. Papírt vettem elő, és rajzolni kezdtem. Éjszakákon át töprengtem, míg megszületett a terv. Egy lábbal állítható faragóasztal. Iváncsics László faragó népművész bal keze. Ment akkor már elnyerte a népművész címet. Az akarat meghozta az elismerést. A terv alapján elkészült az asztak A próba nagyszerűen sikerült. Akkor tudtam meg, hogy mit jelent az igazi öröm..: Az akarat és az önöm történetét Pista bácsi mesélte el. Rövid mondáitokban fűzte a szót, ment a juhászok a csöndet, a nyugalmat és a hallgatást szeretik... Németh Sándor A baranyai földművesszövetkezetek érdekes módon oldják meg a megye kis falvainak ellátását főtt ételekkel és cukrászati készítményekkel. Kilenc nagyközségiben úgynevezett bázisközpont létesül, ahol melegkonyhás vendéglő és cukrászati üzem működik. Az itt készült ételeket, süteményeket, fagylaltot stb. autókon szállítják a körzethez tartozó falvakba. A gépkocsikra máris ráragadt a »torta- autó« elnevezés. Ennék az az oka, hogy főleg a torták — születésnapra, névnapra, lakodalomra és más alkalomra készített ünnepi torták — iránt nagy a kereslet, és ezekkel A Mező utcából jövet trappolásra lettem figyelmes. Két jól táplált, csupa izom ló jött az úton, hátukon két legény. Nyereg nélkül, csak szőrén üL ték meg a lovakat. A hátsó legény egészen fiatal volt. Lenézett rám, a gyalogosra a magas lóról és mosolygott. — Nézz a szemembe! — kérlelt, miközben lépésben jött mellettem a lovon. Hangja csöndes volt, kérlelő. — Nézz a szemembe, úgyis tudom, hogy tetszem neked — folytatta szelíden. — Megvárlak a főtéren, jó? — Udvariasan intett s el- poroszkált. Nézett vissza, amíg el nem fordult a sarkon. Mindezt olyan kedvesen, eredetien csinálta, hogy lehetetlen volt haragudni rá. (Talán nem siettem eléggé, mert nem várt a kijelölt helyen!) Marina — Marina, Marina — duett szárnyalt a Vásártér utca 22. számú házból. Egy kisfiú és egy kislány énekelt a kertben. Olyan nyolcévesek lehettek. — Miaibel lamóra — a kisfiú elhallgatott — Tudunk mi még mást is, sok éneiket tanulunk az iskolában — dicsekedett, ám énekelni tovább nem volt hajlandó. Változik a világ. Nagybajomban olasz slágert énekelnek a gyerekek. Tegnap Kaposváron, a Kanizsai úton két kisfiú nyargalt. Haj, Fecske! kiáltással, ostorral kezében futott utánuk egy harmadik... Bojkott Ha valaki Sárdy János nevét kiejti a faluban, azonnal görbe özemmel néznek rá. Ez a hely. vannak tele az aiutofc. Ebben az évben 238 helységbe, azaz a baranyai falvak mintegy háromnegyed részére terjesztik ki a földművesszövetkezetek ezt az újabb szolgáltatásukat. (MTI) Magnetofonszalagon vihetik haza a boldogító igent A győri házasságkötő teremben magnetofcmszíil agra veszik fel az esküvői szertartásokat, s az ifjú házasok megkaphatják és haza vihetik a »boldogító igent«. (MTI) zet Petress Zsuzsa, Gyenes Magda nevével is. Az történt ugyanis, hogy már két ízben lemondták a beharangozott előadást, úgyszólván az utolsó pillanatban, amikor már minden jegy elkelt. Más színészeket ígértek helyettük a fővárosból. Ám a nagybajomiak Sárdyt szerették volna hallani. Azért írtam múlt időben, mert már nem kíváncsiak rá. — Ha eljönnének, meg sem néznénk őket — hajtogatták. Hiába, nem szabad sorozatosan felültetnd a nézőket..: Makk negyven Szaladt a hintó. Dr. Magyar József állatorvossal és Sebestyén Pista bácsival igyekeztünk az erdőben elrejtett pusztára a beteg malacokhoz. Két útitársam közben beszélgetett. — A makk negyven is ott lesz? — kérdezte az állatorvos Pista bácsitól? — Ejnye — gondoltam —, csak nem kártyázni akar a doktor? Amikor odaértünk a pusztára, ismét a makk negyvenről kérdezősködött az állatorvos. — Beteg — válaszolták. Értetlenül nézhettem, erre megmagyarázták, hogy az egyik sertésgondozót nevezték el makk negyvennek. Ugyanis egy alkalommal az illető jócskán megszopogatta a bütyköst, s találkozva Magyar doktorral azt mondta: — Na, most makk negyven vagyok, doktor úr! Ha csak enyhén volt spicces, akkor tök húsz. Azóta mindenki makk negyvennek hívja a sertésgondozót. Strubl Márta Jávori Béla cdkarat öfűui gatni kell, forgatni, kés aílá NAQYBAJOMI MOZAIK Kaland ! Furcsa kiállítás Az egyik spanyolországi egyetemen nemrégiben páratlan kiállítást rendeztek cizu-íuól a különféle fogásokból, amelyeket a diákok szoktak alkalmazni a vizsgákon. A legjobb cselt egy nagyothalló diák mondhatta magáénak. Ez a joghallgató a süketeknél használatos akusztikai segédeszközt alig látható huzalokkal a terem túlsó padjában ülő diáktársa mikrofonjával kötötte össze, s amikor a tanár föltette a kérdést, a mikrofo- nos diák fellapozta a könyvet, és szépen a mikrofonba súgta a feleletet. A kiállításnak Spamyolor- szág-szerte nagy sikere volt, s néhány madridi tanár javasolta, hogy a legtökéletesebb diákfogásokat jutalmazzák meg. A nagyothalló joghallgató első díjat kapott .. * * * Amit ma megtehetsz... Eugenio Papi az Ancona közelében levő Cagi falu is- holjának legjobb tanulója. Noha még csak a második osztályba jár, mégis feltűnően sokat tud. Eugevso Pavi nemrég ünnepelte ’. születésnapját... * * * Clare Moyer michigami asszony rájött, hogy valami hiányzik az életéből, és rettenetesen unatkozik. Ügy érezte. legjobb gyógyszer erre, ha munkát vállal, elvégre itt van mér az ideje. Ugyanis betöltötte a 101. életévét..: * # * A koldus is adózik Washingtonban rendeletileg szabályozták a koldulást. Akik az Egyesült Államok fővároséban koldulásból akarnak megélni, huszonöt dollár összegű adót kell lefi- zetaiük. * * * Tojás és zöldség No, nem receptről van ; szó, azaz hogy mégis, de eb- j ben az esetben se sütni, se j főzni nem kell a különböző I anyagok elegyét, hanem ; mindössze tálalni. A Nyu- j gat-Németországban nemrég ; rendezett absztrakt munkáik j kiállítása bővelkedett a fen- ; tiekhez hasonló anyagokból ; ecsetelt művekkel. Egy pó- j rizsi hölgy például olyan I produkciókkal rukkolt ki a seregszemlén, melyeknek megalkotásához tojást, zöldségmaradékot és kimustrált gyerekjátékokat használt föl, s a festéket csupán kötőanyagként lőtte a vászonra az e célra átalakított speciális puskával. S ez csak egy az alkotások és az alkotók közül. Vajon mit adhatott még ez a kiállítás?! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei 3izottsága és a Somogy megye» Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-li. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér L Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉPLAP LAPKIADÓ VALLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrziink meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár« Latinka S. u. 6.
