Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-07 / 81. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap. 1963. április % Könnyelmű emberek Sokan vannak ilyenek. Fut-, — S ha egyszer mellé lép? nak, rohannak, nem törődnek Nem válaszol, elvörösödik. a szabályokkal, tülekednek, hogy jó helyet kapjanak a vonaton, miközben nemegyszer testi épségüket, életüket kockáztatják. A kerítésen át • Közeleg a délutáni munkás- vonatok indulási ideje. A kaposvári állomás peronján, az előcsarnokban és az épület előtt három-négyezer ember várakozik. Csima János MÁV- főintézőjével, vasút-őrgarancsnokkal és Krajnics Géza főhadnaggyal, a vasúti tiszti őrs parancsnokával azt figyeljük, akad-e közöttük rendbontó. Nem kell sokat várni. Pedig a hangosan beszélő ötpercenként közli: április 1-én életbe lépett a Minisztertanács rendelete, amely helyszíni bírságolást ír elő a vasút területén szabálytalankodókkal szemben. Egy alacsony fiú lendül át a peron kerítésén, s rohan a szerelvény felé. — Hova ilyen sürgősen? — A rokonaim utaznak, őket keresem . . . — Néhány percet, amíg kinyitják a kapukat, bizonyára várhatott volna. G. Ferenc, az Utasellátó dolgozója megszégyenülve hallgat. Nincs mit válaszolnia: fegyelmezetlen volt. Roham az ellenkező oldalon A Dombóvár felé induló szerelvény előrehúz, hogy helyet adjon az onnan érkező vonatnak, a le- és felszálló utasoknak. A lépcsőkön, a postakocsi fékezőbódéjában ugrásra kész emberek állnak. Berobog a Gyékényesre tartó vonat, a helyezkedők rohamra indulnak. Legtöbbjük a felszállással ellenkező oldalon, és még mielőtt a vonat megállna. Egy magas, erőteljes férfi ugrik a közelünkben, s nehezen, de felkapaszkodik a mozgó vonatra. — És ha aláesik? — kérdezzük K. Ferencet, az Építőipari Vállalat dolgozóját. — Eddig még mindig sikerült ... Nagyon óvatos vagyok ::. — Családja van? Nem gondol rájuk, amikor ilyen köny- nyelműen cselekszik? — Fáradt vagyok, jó helyet akartam. ígérem, többet nem fordul elő ... Ugyanígy tett H. István pályamunkás követésre buzdítva ezzel a többi munkást. Nem csoda, ha F. Lajos lábodi fodrásztanuló hasonló módon akart ülőhelyhez jutni. Követte az idős, tapasztal . emberek »példáját«. Inkább késve, mint soha... Indul a ‘barcsi vonat. Magasba lendül a tárcsa, felhangzik a sípszó, a kalauzok elfoglalták a helyüket. Az étterem felől egy csizmás falusi ember rohan a szerelvény felé. Az egyik vasutas eléje áll, s nem engedi tovább. — Engedjen, hallja !... — Mit akar? Nem látja, hogy már megy a vonat? — Na és számít? Elkapom a korlátot, két-három lépést futok, s máris fenn vagyok . .. Maga meg lekéseti velem, szégyellje magát! — Helyesen járt el a vasutas — mondjuk a szuloki F. Istvánnak, alá még sokáig szidná-hordaná a szabályokat megtartó embert. — De miért az utolsó pillanatban rohan? — Megszomjaztam, egy fröccsot ittam a restiben. Szétveri a fejem az asszony... Mondta, hogy ne szálljak le, mert lemaradok. Tessék, hát nem úgy lett? Lehet, hogy F. Istvánt megszidta a felesége, mert késve érkezett haza. De bizonyára szívesebben fogadta, mintha könnyelműsége miatt baleset érte volna. Ugrálok... Beáll a pesti, néhány utas megrohanja a kocsikat. Versenyfutókat megszégyenítő gyorsasággal egy magas, bőrkabátos férfi vezeti a mezőnyt. Fúttában ugrik fel a mozgó szerelvényre. Elképzelni is rossz, mi történne, ha megbotlana a sínben: mentheEhinség és imádság A nyugati hír- ankét eredmé- ügynökségek je- nyeit. lentései szerint a Ügy látszik, Templomok Vi- imádsággal még- lágtanácsa márci- sem lehet megolus 17. napjára imádkozást rendelt el az Egyesült Nemzetek által támogatott »Szabadulás az Éhségtől Hét« sikeréért. A világtanács főtitkára azt már nem árulta el, hogy milyen eredményeket várnak az imádkozástól. Szinte elszomorító tréfának tetszik az egész. Három nappal később az argentin Prensa Latina hír- ügynökség közzétette a megélhetéssel kapcsolatos hogy a számadatokba nem foglalták bele a gáz-, a villany- és a szállítási díjszabások legutóbbi emelését. És ez a helyzet dani ezt a problémát. Mint a beszámolóból kitűnik, Olaszországban, az ankét során Spanyolországban 1419 argentin csa- és nagyon sok af- ládot kérdeztek rikai államban, meg, s a válaszok- Ahol van mit bál kiderült, hogy enni, ott a hívők az országban az evés előtt vagy utóbbi két évben evés után imád63.4 százalékkal koznak. Dél-Ame- drágult az élet. rika, Ázsia, Afrika Egy argentin csa- nagy területein és Iád az árak emel- az Egyesült Álla- kedése miatt ma mok némely ré57.4 százalékkal szein száz- és többet költ éle- százezrek evés hetemre, mint két lyett imádkoznak esztendővel ez- — ha még marad előtt. A hírügy- erejük hozzá, nökség megjegyzi, — ns — A MÁV Dombóvári Építési Főnökség II. sz. Felépítmény Építésvezetősége (Kaposvár) azonnal felvesz férfi munkaerőket a kaposvár—fonyódi vasút építéséhez. Szállást főzési lehetőséggel, a dolgozóknak és családtagjainak ingyenes utazást biztosít. Munkaruha biztosítva. Jelentkezni lehet a Kaposvár városi és valamennyi járási tanács vh munkaügyi közvetítő irodáján. (37104) tetteiül a kerekek alá kerülne. — Erre nem gondolt? — kérdezzük W. Józsefet. — Ó, megszoktam az ugrálást, pesti vagyok... Tudják, társaim előreküldtek, hogy jó helyet biztosítsak a kártyázáshoz. Sikerült is ... Eközben egy alacsony, kövérkés, repülőtiszti egyenru- Ihás férfi érkezik oda. — Valami baj van? —szólt olyan hangsúllyal, amiből kiderül, nem tetszik neki, hogy ►-zaklatjuk« kártyapartnerét Elmondjuk neki is, erre ezt válaszolja: — A vasút a hibás, mert nem tesz meg mindent... No meg máról holnapra nem lehet az embereket megváltoztatni, megnevelni. Főleg akkor — tehetjük hozzá —. ha maguk az egyenruhát viselők sem mutatnak példát a fegyelmezett közlekedésben, sőt a rendbontók oldalára állnak. * * * Kiürült az állomás. Alig fél óra leforgása alatt hat vonat indult, három érkezett. Csaknem húszezer utas fordult meg a pályaudvaron. Baleset ugyan nem történt, de fegyelmezetlenség, rendbontás igen. Most még csak figyelmeztették őket, legközelebb azonban bírságot fizetnek, hogy megtanulják: saját testi épségükre, életükre jobban kell vigyázni. Szalai László Felvétel a Somogy megyei Pártbizottság Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemere A Somogy megyei Pártbizottság felvételi pályázatot hirdet Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének 1963—1964- es tanévére. Az egyetem célja, hogy értelmiségi dolgozók (tudományos kutatók, orvosok, mérnökök, technikusok, jogászok, pedagógusok, mezőgazdasági mérnökök stb.), párt-, állami és tömagszervezeti funkcionáriusok, propagandisták marxista— leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetét tanulják. A tantárgyakból minden félévben vizsgát tesznek, és a tanulmányi eredményről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elismerését az 1088/ 1957. kormányrendelet biztosítja. Az egyetem hetenként egyszer kötött foglalkozást tart (előadás, osztályíóglalkozás), melyen a megjelenés kötelező. A tandíj egy évre 170 forint, mely félévenként fiziethető. Az egyetem hallgatóinak 24 nap tanulmányi szabadság jár. A központi esti egyetemen kívül (Kaposvár, Beloiannisz u. 18. szám) a marcali, a nagyatádi és a siófoki járásokban az egyetemnek kihelyezett tagozatai működnek. Felvételüket kérhetik, akik érettségivel, főiskolai és egyetemi végzettséggel, vagy ennek megfelelő műveltséggel ■rendel« keznek. Az egyetemre pártora- kívüliek is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola st-be hallgatója. A pályázatot a munkahely szerint illetékes járási párt- bizottságokra . (városi pártbizottság) kell beküldeni május 10-ig. Ugyanitt szerezhető be a jelentkezéshez szükséges kérdőív. AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA Az állattenyésztőket segíti Jegyzetek dr. Bíró Gyula nyugdíjas professzor előadásáról TEHÉNKÉK. BORJACS- KÄK, MALACKÁK — következetesen így nevezd az állatokat. Más szájából talán furcsának hangzana ez a becézés, de tőle természetes. Dr. Bíró Gyula nyugalmazott egyetemi tanár, számtalan szak könyv írója negyven év alatt az ország A siófoki autószervizben A múlt negyedévben négyszázzal növekedett a gépkocsik száma megyénkben. Az Autófenntartó Ipari Tröszt siófoki szervizében felkészülnek a tavaszi-nyári nagy forszaikban dolgozik, így naponta 30—35 kocsi karbantartását tudják elvégezni. A dolgozók létszámát növelik, és új szerszámokkal látják él a műgalomra. A szerviz két mű-' helyt. Méregh Nándor egy Skoda zsírozása közben. falvaiban kétezer előadást tartott, s ebből sok százat Somogybán. Ahol egyszer megfordult, oda mindig visszavárják. Mert szeretik, mert úgy tud beszélni az emberekkel, az ő nyelvükön, az ő gondolatvilágukban, ahogyan csak egy hallatlanul nagy műveltségű, sokat látott, sokat tapasztalt professzor tudhat... Hosszú heteken keresztül járta megyénket, megtekintette a már húsz év óta jól ismert Kapos völgyi állattenyésztést, és most elégedetten távozik. — A még töretlen területeire is el kell vinni a tudást — mondta Gigében, ahol utolsó előtti előadását tartotta. Ezen a vidéken nemigen járt eddig hozzá hasonló neves ember, meg aztán nem is valami mész- sze földön híres az állattenyésztés. Tehénkék, malackák — lestem minden szavát, mint ahogy Rostás János bácsi ültében egy kissé előrehajolva figyelte, hogy mit mond a tanár úr... — Hát azért az a véleményem — szolt csöndesen —, hogy mégiscsak a szarvasmarha-tenyésztésre kellene törekednünk leginkább. Mondják, savanyú homoktalaj van. A szerves anyagot csak így pótolhatják. Itt legalább minden három évben egyszer végig kellene trágyázni az összes földet. .. — No, most azt kérdezném meg, tanár úr... — Kérdezzen csak, kedvesem .,. —... hogy a két kis háztáji bikámnak mennyi krumplit adhatok? ÍGY DISKURÁLGATOTT a gígei tsz-irodán János bácsi meg Nezdei János elnökhelyettes és az ősz hajú professzor. Tanulságos volt ez az előadás előtti rövid beszélgetés is. Ügy társalogtak egymással, mintha régi ismerősök volnának. Nem volt ritka az ilyen közbeszólás: — Tényleg, nem is rossz ötlet a fehérje pótlására édes csdllagfürtöt termelni... Töretlen terület — gondoltam a művelődési házban. Valóban, eleinte alig tíz-tizenöt ember lézengett a nagyteremben. Eszembe jutott, hogy Nagyberkiben csaknem kétszázan hallgatták meg Gyula bácsit, s amikor befejezte előadását, senki sem mozdult helyéről, pedig már kilenc óra volt. — Amíg itt van a professzor úr, dehogyis indulunk haza, hiszen ritka alkalom ez — mondták. — Mindegy, hogy tizenöt emberhez szólok vagy kétszázhoz — így Gyula bácsi. — Valahol el kell kezdeni ... És beszélt a fűtetlen teremben. Közben nyílt az ajtó, újabb hallgatók érkeztek. Mosoly játszott az arcán a belépőkre tekintve. A nagyterem egyre népesebb lett. A takarmányozásról szóit, a jószágok helyes táplálásáról. Megmagyarázta, hogy miért kell nedves takarmányt adni a marhának, mi a tápértéke a korpának. Nem használt tudo- fhányos kifejezéseket, nem idézett föl bonyolult kísérleteket. Egyszerűen, közérthetően adta meg a gazdák mindennapos gyakorlati tapasztalatainak tudományos magyarázata t. Tálán ezért is bátorodtak fel az embereit, ezért mert közbe-köz- beszólni az első sorban ülő Szűcs Jóska bácsi. — Az olyan gazda, aki a tejet a marha húsából termelteti. csapnivaló gazda — emelte föl hangját a professzor, s a fejek bólintottak, a tekintetek kérdeztek: hogyan csináljuk? — A malackák egyharmads elhullik. Tudják, miért? Éhen halnak! Megdöbbent arcok. — A második, a harmadik hét a legkritikusabb. Én úgy segíteném a malackákat, hogy egypár liter tejet adnék nekik. Ezt az időt, ha átvészelik, hozzászoknak az evéshez, és 18— 20 kilósak: lesznek választáskor, akkor már a továbbiakban is jobban fejlődnek. PAPÍRRA NEM JEGYZETT SENKI, de a szemeken látszott, hogy mélyen bevésődnek a tanácsok. A terem majd tele volt, amikor elhangzott az utolsó mondat: — Az ember számára ma, a huszadik században nincs lehetetlen. Ha nagyon akarunk, mindent megvalósíthatunk... Felcsattant a taps. Valaki halkan megjegyezte: »Ez igen, máskor is eljöhetne hozzánk...« Á hatvankdlenc éves ősz hajú professzor a nyálon ismét ellátogat megyénkbe. Járja a falvakat, odaadóan végzi misz- sziós munkáját. V őrös Márta A siófoki főldmÓTriutTetlmet cca 350 személyes üdülő étkeztetésére szakképzett konyhavezetőt és két szakácsot rilreit június 20-tól augusztus 20-ig. Jelentkezés a siófoki fmsz- nél, Siófok, Szabadság tér 5. Telefon 206. (3483) AZ ÉM 44. SZ. ÁLLAM! ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT (Bpest, V., Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal fölvesz budapesti munkahelyekre kőműves-, ács-, állványozószakmunkásokat, építőipari könnyűgépkezelőket, kubikosokat, férfi segédmunkásokat. Szállást és napi egyszeri étkezést biztosítunk. Munkaruha, vidékieknek tanács- í~ igazolás és szakmunkások- c- nak szerszám szükséges.
