Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-07 / 81. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap. 1963. április % Könnyelmű emberek Sokan vannak ilyenek. Fut-, — S ha egyszer mellé lép? nak, rohannak, nem törődnek Nem válaszol, elvörösödik. a szabályokkal, tülekednek, hogy jó helyet kapjanak a vo­naton, miközben nemegyszer testi épségüket, életüket koc­káztatják. A kerítésen át • Közeleg a délutáni munkás- vonatok indulási ideje. A ka­posvári állomás peronján, az előcsarnokban és az épület előtt három-négyezer ember várakozik. Csima János MÁV- főintézőjével, vasút-őrga­rancsnokkal és Krajnics Gé­za főhadnaggyal, a vasúti tisz­ti őrs parancsnokával azt fi­gyeljük, akad-e közöttük rendbontó. Nem kell sokat várni. Pedig a hangosan be­szélő ötpercenként közli: áp­rilis 1-én életbe lépett a Mi­nisztertanács rendelete, amely helyszíni bírságolást ír elő a vasút területén szabálytalan­kodókkal szemben. Egy alacsony fiú lendül át a peron kerítésén, s rohan a szerelvény felé. — Hova ilyen sürgősen? — A rokonaim utaznak, őket keresem . . . — Néhány percet, amíg ki­nyitják a kapukat, bizonyára várhatott volna. G. Ferenc, az Utasellátó dol­gozója megszégyenülve hall­gat. Nincs mit válaszolnia: fe­gyelmezetlen volt. Roham az ellenkező oldalon A Dombóvár felé induló szerelvény előrehúz, hogy he­lyet adjon az onnan érkező vonatnak, a le- és felszálló utasoknak. A lépcsőkön, a postakocsi fékezőbódéjában ugrásra kész emberek állnak. Berobog a Gyékényesre tartó vonat, a helyezkedők rohamra indulnak. Legtöbbjük a fel­szállással ellenkező oldalon, és még mielőtt a vonat meg­állna. Egy magas, erőteljes férfi ugrik a közelünkben, s nehezen, de felkapaszkodik a mozgó vonatra. — És ha aláesik? — kérdez­zük K. Ferencet, az Építőipari Vállalat dolgozóját. — Eddig még mindig sike­rült ... Nagyon óvatos va­gyok ::. — Családja van? Nem gon­dol rájuk, amikor ilyen köny- nyelműen cselekszik? — Fáradt vagyok, jó he­lyet akartam. ígérem, többet nem fordul elő ... Ugyanígy tett H. István pá­lyamunkás követésre buzdítva ezzel a többi munkást. Nem csoda, ha F. Lajos lábodi fod­rásztanuló hasonló módon akart ülőhelyhez jutni. Kö­vette az idős, tapasztal . em­berek »példáját«. Inkább késve, mint soha... Indul a ‘barcsi vonat. Ma­gasba lendül a tárcsa, fel­hangzik a sípszó, a kalauzok elfoglalták a helyüket. Az ét­terem felől egy csizmás falu­si ember rohan a szerelvény felé. Az egyik vasutas eléje áll, s nem engedi tovább. — Engedjen, hallja !... — Mit akar? Nem látja, hogy már megy a vonat? — Na és számít? Elkapom a korlátot, két-három lépést fu­tok, s máris fenn vagyok . .. Maga meg lekéseti velem, szégyellje magát! — Helyesen járt el a vas­utas — mondjuk a szuloki F. Istvánnak, alá még sokáig szidná-hordaná a szabályokat megtartó embert. — De miért az utolsó pilla­natban rohan? — Megszomjaztam, egy fröccsot ittam a restiben. Szét­veri a fejem az asszony... Mondta, hogy ne szálljak le, mert lemaradok. Tessék, hát nem úgy lett? Lehet, hogy F. Istvánt meg­szidta a felesége, mert késve érkezett haza. De bizonyára szívesebben fogadta, mintha könnyelműsége miatt baleset érte volna. Ugrálok... Beáll a pesti, néhány utas megrohanja a kocsikat. Ver­senyfutókat megszégyenítő gyorsasággal egy magas, bőr­kabátos férfi vezeti a me­zőnyt. Fúttában ugrik fel a mozgó szerelvényre. Elképzel­ni is rossz, mi történne, ha megbotlana a sínben: menthe­Ehinség és imádság A nyugati hír- ankét eredmé- ügynökségek je- nyeit. lentései szerint a Ügy látszik, Templomok Vi- imádsággal még- lágtanácsa márci- sem lehet megol­us 17. napjára imádkozást ren­delt el az Egyesült Nemzetek által tá­mogatott »Szaba­dulás az Éhségtől Hét« sikeréért. A világtanács főtit­kára azt már nem árulta el, hogy mi­lyen eredménye­ket várnak az imádkozástól. Szinte elszomo­rító tréfának tet­szik az egész. Há­rom nappal ké­sőbb az argentin Prensa Latina hír- ügynökség közzé­tette a megélhe­téssel kapcsolatos hogy a számada­tokba nem foglal­ták bele a gáz-, a villany- és a szál­lítási díjszabások legutóbbi emelé­sét. És ez a helyzet dani ezt a problé­mát. Mint a beszá­molóból kitűnik, Olaszországban, az ankét során Spanyolországban 1419 argentin csa- és nagyon sok af- ládot kérdeztek rikai államban, meg, s a válaszok- Ahol van mit bál kiderült, hogy enni, ott a hívők az országban az evés előtt vagy utóbbi két évben evés után imád­63.4 százalékkal koznak. Dél-Ame- drágult az élet. rika, Ázsia, Afrika Egy argentin csa- nagy területein és Iád az árak emel- az Egyesült Álla- kedése miatt ma mok némely ré­57.4 százalékkal szein száz- és többet költ éle- százezrek evés he­temre, mint két lyett imádkoznak esztendővel ez- — ha még marad előtt. A hírügy- erejük hozzá, nökség megjegyzi, — ns — A MÁV Dombóvári Építési Főnökség II. sz. Felépítmény Építésvezetősége (Kaposvár) azonnal felvesz férfi munkaerőket a kaposvár—fonyódi vasút építéséhez. Szállást főzési lehető­séggel, a dolgozóknak és családtagjainak ingyenes utazást biz­tosít. Munkaruha biztosítva. Jelentkezni lehet a Kaposvár városi és valamennyi járási tanács vh munkaügyi közvetítő irodáján. (37104) tetteiül a kerekek alá kerül­ne. — Erre nem gondolt? — kérdezzük W. Józsefet. — Ó, megszoktam az ugrá­lást, pesti vagyok... Tudják, társaim előreküldtek, hogy jó helyet biztosítsak a kártyázás­hoz. Sikerült is ... Eközben egy alacsony, kö­vérkés, repülőtiszti egyenru- Ihás férfi érkezik oda. — Valami baj van? —szólt olyan hangsúllyal, amiből ki­derül, nem tetszik neki, hogy ►-zaklatjuk« kártyapartnerét Elmondjuk neki is, erre ezt válaszolja: — A vasút a hibás, mert nem tesz meg mindent... No meg máról holnapra nem le­het az embereket megváltoz­tatni, megnevelni. Főleg akkor — tehetjük hozzá —. ha maguk az egyen­ruhát viselők sem mutatnak példát a fegyelmezett közle­kedésben, sőt a rendbontók ol­dalára állnak. * * * Kiürült az állomás. Alig fél óra leforgása alatt hat vonat indult, három érkezett. Csak­nem húszezer utas fordult meg a pályaudvaron. Baleset ugyan nem történt, de fegyel­mezetlenség, rendbontás igen. Most még csak figyelmeztet­ték őket, legközelebb azonban bírságot fizetnek, hogy meg­tanulják: saját testi épségük­re, életükre jobban kell vi­gyázni. Szalai László Felvétel a Somogy megyei Pártbizottság Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemere A Somogy megyei Pártbi­zottság felvételi pályázatot hir­det Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének 1963—1964- es tanévére. Az egyetem célja, hogy ér­telmiségi dolgozók (tudomá­nyos kutatók, orvosok, mérnö­kök, technikusok, jogászok, pedagógusok, mezőgazdasági mérnökök stb.), párt-, állami és tömagszervezeti funkcionáriu­sok, propagandisták marxista— leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolya­mon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon, a ma­gyar és a nemzetközi munkás­mozgalom történetét tanulják. A tantárgyakból minden fél­évben vizsgát tesznek, és a ta­nulmányi eredményről bizo­nyítványt kapnak. Ennek tör­vényes elismerését az 1088/ 1957. kormányrendelet bizto­sítja. Az egyetem hetenként egy­szer kötött foglalkozást tart (előadás, osztályíóglalkozás), melyen a megjelenés kötelező. A tandíj egy évre 170 forint, mely félévenként fiziethető. Az egyetem hallgatóinak 24 nap tanulmányi szabadság jár. A központi esti egyetemen kívül (Kaposvár, Beloiannisz u. 18. szám) a marcali, a nagyatádi és a siófoki járásokban az egyetemnek kihelyezett tago­zatai működnek. Felvételüket kérhetik, akik érettségivel, főiskolai és egye­temi végzettséggel, vagy ennek megfelelő műveltséggel ■rendel« keznek. Az egyetemre pártora- kívüliek is kérhetik felvételü­ket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola st-be hallgatója. A pályázatot a munkahely szerint illetékes járási párt- bizottságokra . (városi pártbi­zottság) kell beküldeni május 10-ig. Ugyanitt szerezhető be a jelentkezéshez szükséges kér­dőív. AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA Az állattenyésztőket segíti Jegyzetek dr. Bíró Gyula nyugdíjas professzor előadásáról TEHÉNKÉK. BORJACS- KÄK, MALACKÁK — követ­kezetesen így nevezd az állato­kat. Más szájából talán furcsá­nak hangzana ez a becézés, de tőle természetes. Dr. Bíró Gyu­la nyugalmazott egyetemi ta­nár, számtalan szak könyv író­ja negyven év alatt az ország A siófoki autószervizben A múlt negyedévben négy­százzal növekedett a gépko­csik száma megyénkben. Az Autófenntartó Ipari Tröszt siófoki szervizében felkészül­nek a tavaszi-nyári nagy for­szaikban dolgozik, így napon­ta 30—35 kocsi karbantartását tudják elvégezni. A dolgozók létszámát növelik, és új szer­számokkal látják él a mű­galomra. A szerviz két mű-' helyt. Méregh Nándor egy Skoda zsírozása közben. falvaiban kétezer előadást tar­tott, s ebből sok százat So­mogybán. Ahol egyszer meg­fordult, oda mindig visszavár­ják. Mert szeretik, mert úgy tud beszélni az emberekkel, az ő nyelvükön, az ő gondolatvi­lágukban, ahogyan csak egy hallatlanul nagy műveltségű, sokat látott, sokat tapasztalt professzor tudhat... Hosszú heteken keresztül járta megyénket, megtekintet­te a már húsz év óta jól ismert Kapos völgyi állattenyésztést, és most elégedetten távozik. — A még töretlen területei­re is el kell vinni a tudást — mondta Gigében, ahol utolsó előtti előadását tartotta. Ezen a vidéken nemigen járt eddig hozzá hasonló neves ember, meg aztán nem is valami mész- sze földön híres az állatte­nyésztés. Tehénkék, malackák — les­tem minden szavát, mint ahogy Rostás János bácsi ültében egy kissé előrehajolva figyelte, hogy mit mond a tanár úr... — Hát azért az a vélemé­nyem — szolt csöndesen —, hogy mégiscsak a szarvasmar­ha-tenyésztésre kellene töre­kednünk leginkább. Mondják, savanyú homoktalaj van. A szerves anyagot csak így pó­tolhatják. Itt legalább minden három évben egyszer végig kel­lene trágyázni az összes föl­det. .. — No, most azt kérdezném meg, tanár úr... — Kérdezzen csak, kedve­sem .,. —... hogy a két kis háztáji bikámnak mennyi krumplit ad­hatok? ÍGY DISKURÁLGATOTT a gígei tsz-irodán János bácsi meg Nezdei János elnökhelyet­tes és az ősz hajú professzor. Tanulságos volt ez az előadás előtti rövid beszélgetés is. Ügy társalogtak egymással, mintha régi ismerősök volnának. Nem volt ritka az ilyen közbeszó­lás: — Tényleg, nem is rossz öt­let a fehérje pótlására édes csdllagfürtöt termelni... Töretlen terület — gondol­tam a művelődési házban. Va­lóban, eleinte alig tíz-tizenöt ember lézengett a nagyterem­ben. Eszembe jutott, hogy Nagyberkiben csaknem kétszá­zan hallgatták meg Gyula bá­csit, s amikor befejezte előadá­sát, senki sem mozdult helyé­ről, pedig már kilenc óra volt. — Amíg itt van a professzor úr, dehogyis indulunk haza, hiszen ritka alkalom ez — mondták. — Mindegy, hogy tizenöt em­berhez szólok vagy kétszázhoz — így Gyula bácsi. — Valahol el kell kezdeni ... És beszélt a fűtetlen terem­ben. Közben nyílt az ajtó, újabb hallgatók érkeztek. Mo­soly játszott az arcán a belé­pőkre tekintve. A nagyterem egyre népesebb lett. A takarmányozásról szóit, a jószágok helyes táplálásáról. Megmagyarázta, hogy miért kell nedves takarmányt adni a marhának, mi a tápértéke a korpának. Nem használt tudo- fhányos kifejezéseket, nem idé­zett föl bonyolult kísérleteket. Egyszerűen, közérthetően adta meg a gazdák mindennapos gyakorlati tapasztalatainak tu­dományos magyarázata t. Tá­lán ezért is bátorodtak fel az embereit, ezért mert közbe-köz- beszólni az első sorban ülő Szűcs Jóska bácsi. — Az olyan gazda, aki a te­jet a marha húsából termelte­ti. csapnivaló gazda — emelte föl hangját a professzor, s a fejek bólintottak, a tekintetek kérdeztek: hogyan csináljuk? — A malackák egyharmads elhullik. Tudják, miért? Éhen halnak! Megdöbbent arcok. — A második, a harmadik hét a legkritikusabb. Én úgy segíteném a malackákat, hogy egypár liter tejet adnék nekik. Ezt az időt, ha átvészelik, hoz­zászoknak az evéshez, és 18— 20 kilósak: lesznek választás­kor, akkor már a továbbiak­ban is jobban fejlődnek. PAPÍRRA NEM JEGYZETT SENKI, de a szemeken lát­szott, hogy mélyen bevésődnek a tanácsok. A terem majd tele volt, amikor elhangzott az utol­só mondat: — Az ember számára ma, a huszadik században nincs le­hetetlen. Ha nagyon akarunk, mindent megvalósíthatunk... Felcsattant a taps. Valaki halkan megjegyezte: »Ez igen, máskor is eljöhetne hozzánk...« Á hatvankdlenc éves ősz ha­jú professzor a nyálon ismét ellátogat megyénkbe. Járja a falvakat, odaadóan végzi misz- sziós munkáját. V őrös Márta A siófoki főldmÓTriutTetlmet cca 350 személyes üdülő étkeztetésére szakképzett konyhavezetőt és két szakácsot rilreit június 20-tól augusztus 20-ig. Jelentkezés a siófoki fmsz- nél, Siófok, Szabadság tér 5. Telefon 206. (3483) AZ ÉM 44. SZ. ÁLLAM! ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT (Bpest, V., Kossuth Lajos tér 13—15.) azonnal fölvesz buda­pesti munkahelyekre kő­műves-, ács-, állványozó­szakmunkásokat, építő­ipari könnyűgépkezelő­ket, kubikosokat, férfi segédmunkásokat. Szállást és napi egyszeri ét­kezést biztosítunk. Munka­ruha, vidékieknek tanács- í~ igazolás és szakmunkások- c- nak szerszám szükséges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom