Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-04 / 79. szám

Csütörtök, 1963. április 4. SOMOGYI NÉPLAP Ptttt&a* <**&**) '■CiSM^PCKV* Megfontoltság és céltudatosság jellemezte a tervtárgyaló közgyűiéseket Beszélgetés Hantosi Istvánnal, a Nagyatádi Járási Tanács vb-elnök helyettesével A nagyatádi járás termelő­szövetkezeteinek többsége már megtartotta a tervismertető közgyűlést. Megkértük Hanto­si István elvtársat, a járási tanács vb-elnökhe’yettesét, hogy tájékoztasson néhány az idei terveket érintő kérdések­ről. — Miben különböznek a mostani tervismertető köz- gyülések a korábbi évek ugyanilyen tanácskozásaitól? — A termelőszövetkezetek megalakulásuk óta közgyűlése­ken tárgyalják meg az egész évi termelés és költségvetés tervét. Főképp a közös gaz­dálkodás első évében, de az­után is a tagok többnyire a vezetőkre bízták, hogy miből mennyit termeljen, mit épít­sen, és milyen gépeket vásá­roljon a tsz. A szövetkezeti gazdák tudomásul vették a vezetőség által előterjesztett javaslatokat, aztán év végén kiderült, hogy nem minden volt jó úgy, ahogyan megter­vezték. Az idei tervismertető köz­gyűlések arról tanúskodtak, hogy megnőtt a tagok érdek­lődése, ma már többet törőd­nek szövetkezetükkel, nem kö­zömbös számukra, hogy mi­lyen célokat tűz maga elé a tsz. Javaslataik benne van­nak- a tervben, s gondolkoz­tak azon, hogy megvalósítha­tó-e az idei program, megvan­nak-e hozzá az adottságok, győzik-e a munkát. Az előző évek passzív, mindenbe bele­Ibolyák, lila ibolyák.., Csak néhány pillanatig tartott az egész... Az utcasarkon egy férfi állt, kosarában hóvirág, ke­zében két csokor ibolya. A ko­sárra senki se tekintett, mert ugyebár a fehér kis virágfejek már akkor megjelennek, amikor még tartja magát a tél. .. De az ibolya, az más!... Néhány másöú£l?rc alatt né- gyen-öten fogják körül a férfit. — Mennyibe kerül? — kérdi egyik. — Három forint... De mire kimondja a szót, még többen állnak mellette, s vala­mennyien a zsebükbe nyúlnak. . — Én kérem! — Ne vigye, hiszen a kezem­ben van! — De én előbb itt voltam! — Viszont én kérdeztem az árát! Szájról szájra csattannak a mondatok. S akinek éppen kezé­ben volt a két csokor. *az gyor­san fizetett... Még néhány pil­lanatig tanácstalanul ott álltak a kisemmizettek, aztán zsebre vágva a három forintot tovább siettek . . . Hát ennyire lessük a tavaszt, ennyire keressük az igazán szép időt jelentő ibolyát. . . De vi­gasztalódjanak mindazok, akik akkor nem kaptak ibolyát, hogy nemsokára nekik y* jut. Minden­kinek . .. S a bácsika se morgolódjon Így: — Jobb lett volna négy forin­tot kérni egy csokorért.. . V. M. egyező összejöveteleitől elté­rően az idei tervtárgyaló köz­gyűléseket megfontoltság és céltudatosság jellemezte. Jó­val nagyobb volt az érdeklő­dés a szokottnál Kun.telepen is. Népes közgyűlésen vitatták meg az idei terveket. S most már csakugyan vitatkoztak is az emberek, hiszen valameny- nyien ismerték a múlt évek tapasztalatait. Sok hasznos ja­vaslat hangzott el még a köz­gyűlésen is, és a vezetőségnek nemegyszer módosítania kel­lett az előzetes terven. A ta­gok a tervezett átlagtermést soknak tartották, és helytele­nítették a beruházások mér­tékét. Viszont jó tanácsot ad­tak a vezetőknek a növények elhelyezésére, felhívták a fi­gyelmüket arra. hogy melyik táblán milyen terményt érde­mes termelni. Helyes útmuta­tást adtak a tsz-gazdák a gör- gfetegi, a kutasi és a többi közgyűlésen is. — Hogyan találkozik az idei tervekben a népgazda­ság és a tagok érdeke? — Az ősszel a tervezettnél mintegy 900 holddal kevesebb kenyérgabonát vetettek tsz- einik. Ebből arra következtet­hetnénk, hogy a gabonaérté­kesítés előirányzata is számot­tevően csökken. Termelőszö­vetkezeteink azonban így is csaknem annyi kenyérgabona eladását tervezik, mintha nem maradtak volna el a vetéssel A vetésekre ugyanis nagyobb mennyiségű műtrágya jut, s így a korábbinál több hozam­ra számítanak. A főbb nö- vémyfélékiből, kapásokból is és kalászosokból is — az őszi kenyérgabona kivételével — a tsz-ek megtervezték azokat a hozamokat, amelyekre a já­rási tanács számított. Az idén alkalmazandó ösz­tönző módszerekről valameny- njn közös gazdaságunk hatá­rozott. Tavaly a kukoricát harmadosán művelték néhány tsz-ben, az idén viszont ezek is a teljes munkaegység és tíz százalék prémium, illetve csökkentett munkaegység és ' húsz százalék prémium mellett döntöttek. A múlt évektől el­térően most a fogadósak is ré­szesülnek prémiumban a ku­koricával kapcsolatos munká­juk után. Ebben az évben növekszik a konzervipari növényekkel fog­lalkozó tagok anyagi érdekelt­sége is. Itt a többletjövede­lem, illetve az összjövedelem szerint premizálnak a tsz-ek, aszerint, hogy ebben az üzem­ágban az előző két évben jól vagy rosszul ment a munka, magas vagy alacsony jövedel­met értek el. A termelőszövetkezeti tagok ma már tapasztalatból tudják, hogy a helyesen kiválasztott ösztönző módszer eredménnyel jár. A nagyatádi Szorgalom és a belegi Kossuth Tsz-ben, de másutt is két évvel ezelőtt még gondot okozott némely növények megmunkálása. Ta­valy ugyanitt emelkedtek a hozamok, lényegesen nőtt a jövedelem. Különösen a gyenge tsz-ek tagjainak anyagi jólétét kí­vánjuk növelni azzal, hogy az ilyen gazdaságoknak az eddi­ginél nagyobb területen biz­tosítottunk vetőburgonya-ter- mesztést. — Az új tsz-vezetők ho­gyan láttak munkához? — Ahhoz, hogy a tervek megvalósuljanak, a természeti tényezőkön kívül ésszerű gaz­dálkodás, szorgalmas munka és hozzáértő vezetés szüksé­ges. A tavaszi tennivalók megindulása előtt Segesden két tsz-ben, Kisbajomban, Kuntelepen, Kutason és Ri- nyaszentkirályom választottak új elnököt. Ezek az emberek a szövetkezeti gazdák bizalmát élvezik, s ez alapvető, nagyon lényeges dolog. A hat új el­nökkel erősödött a vezetés já­rásunk közös gazdaságaiban. Megfelelő, emberek irányítják a gazdálkodást. Sikeres . mun­kájukhoz az kell, hogy em­berségben is példát mutassa­nak, és a problémákat a ta­gokkal közösein oldják meg. H. F. GÉPVÁSÁR A .NAGYATÁDI GÉPÁLLOMÁSON A tsz-eknek nyolc MTZ t, két T—28-ast, kct UE—28-ast. négy K—25-öit. két G—35- ös erőgépet, tíz négyzetbe vető gépet, öt burgonyaforgatót, nyolc műtrágyaszórót, nyolc kultivátort és tizenkilenc ekét ad el a gépállomás. A KPM figyelmébe: Bisztró helyett korszerű várótermet! Január 20-i számunk "Apid kellemetlenségek-« című írásá­ban szóvá tettük a kaposvári vasútállomásán tapasztalt rendellenességeket. »A váró­terem hideg, füstös, barátság­talan, túlzsúfolt« — írtuk töb­bek között. Cikkünkre Tóth János elvtárs, a MÁV Pécsi Igazigatóságának vezetője a következőket válaszolta: »Még ebben az évben a várótermet átalakítjuk kulturált igé­nyeknek megfelelően bisztró­vá, s így a várótermi ügy vég­legesen megoldást nyer.« A váróterem — ahol napon­ta több száz utas fordul meg —, a nem éppen tetszetős bü­fé olyan, mint egy füstös kül­városi kocsma. A levegő gyak­ran elviselhetetlen, pedig csak egy szellőztető berendezés kel­lene, hogy az elhasznált leve­gőt időközömként kicserélhes­sék. Volt ugyan egy ilyen ké­szülék, de néhány éve lesze­relték, s azóta nyoma veszett. Olyan sokba kerülne egy új? Attól, hogy. modem bisztrót építenek, még nem lesz Ka­posváron korszerű, kényelmes Sajnos azonban, bővíten váróterem. Farkas Lajos elv- társ, a Vasutas-szakszervezet megyei bizottsága titkárának véleménye szerint is ezzel csak. a büfé, de nem a váró­terem kérdése rendeződne. Pápa János elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak vezetője pedig ezt mon­dotta: »A KPM máskor egyez­tesse terveit a megye elkép­zelésével, terveivel is.« A megyei tanács ugyanis a Dózsa György utca elején — alig száz méterre a vasútállo­mástól — egymillió forintos költséggel korszerű bisztrót építtet. Amikor1 a végrehajtó bizottság ezt elhatározta, ar­ra is gondolt, hogy ezzel gyors és olcsó étkezési lehető­ségeket biztosítanak a vasút és a MÄVAUT utasainak. A bisztró építése befejezéshez közeledik. A MÁV Pécsi’Igaz­gatóságának vezetője egyet­értett velünk abban, hogy az állomás, a váróterem kicsi, korszerűtlen, egyre kevésbé felel meg rendeltetésének. nem vá­tudjáik, de ígéretet tett róterem befogadóképesség é: ek növelésére. A jelenlegi kőpa­dok helyett kisebb helyet el­foglaló padokat állítanak föl benne. Megígérte azt is, hogy szellőztető berendezéssel látják el, s amennyire lehet, korsze­rűsítik a várótermet A bisztróval kapcsolatban Tóth elvtárs megemlítette, hoigy építését nem az igazga­tóság, hanem az Utasellátó határozta el. Jövőre, mielőtt munkához fognának, megvizs­gálják, hogy szükség van-e rá. Az utasoknak az a véle­ményük, hogy ne bisztrót épít­senek az ál’omáson, ehelyett inkább korszerűsítsék a váró­termet, temdk kényelmesebbé, barátságosabbá! Sz. I­17 egyetlen förgeteg dü. höng. Örvényt kavar az üvegporként szikrázó jeges hó. bál. A házak vaksin didereg­nek. Keservesen nyögdécselnek az út menti fák. Az utca ki­halt. Csak hajkó törtet a tér­dig érő hóban. Nekidől a szem. berohanó viharnak. Sapkáján, kabátján vastag a hó. Hango­san káromkodik, mikor egy. egy szélroham kibillenti egyen- s úlyából. Úgy imbolyog, mint a részeg, pedig csak fél deci pálinkát hajtott le a vasúti söntésben melegítőnek az útra. Igaz, iha­tott volna többet is, mert oka is volt rá meg pénze is. De hát io­nagyon megnézi, mire költ. Hat neki a vakolatlan házfalnak, éve, mióta az üzemben dolgo. Majd mélyet sóhajtva indul az zik, mindig arra spórolt, hogy ajtó felé. Az ablaknál önkén. be. kinn rendes tetőt húzhasson család­ja fölé. Ez már nagyjából si­került ugyan, mert az állam se­gített, de hát akkor is ... Ott a három gyerek, nem járath-zt. Kedvesek* csinoson n tavaszi INYKÜ KAI AL K Filcanyagból 40—55 Ft-ig Twillselyemből 54 Ft Gyapjúanyagból 71 Ft (2171) a munkám... És ki építi vább a házat? ... — De hiszen azóta már fújta a szél a nyomot. — És ha megláttak? — Ugyan már, ki jár ilyen förgetegben? — Azt sosem lehet tudni, de azt tudja az egész falu, hogy már háromszor jártam tüzelő után. Én nem akarok szégyen­kezni ... Mit szólnának a gyár­ban és a faluban? Eddig még egy rossz szóval sem illettek. Elmegyek inkább ... — De hova? — kiált közbe az asszony. — Azt nyögd már ki, hogy hova?! — Elmegyek, följelentem ma­gam. — Ó, te szerencsétlen, hát i telenül megáll, s a függöny melletti keskeny résen beles a házba. Az eléje táruló látvány, tói raegremeg. Felesége kendő­be bagyulálva sirdogál a hideg ja rongyban őket, mint aho- tűzhely mellett. A gyerekek az gyan ő járt valamikor. Neki jó ágyból, a dunyha alól figyelik volt akkor abban a kóbor élet- ijedten, amint édesanyjuk rész. ben, sőt az kellett, hogy minél két a zokogástól, hajkó szeme szánalmasabb legyen a kárege- elhomályosodik. A ház végébe tő cigánygyerek külseje. De megy. Dühösen kirántja a fás­ból van az már?!... Az ő há- kamra ajtaját, magához ragad, rom kis kócos tündére iskolába ja a fényes pofájú teknővájó jár, s nem is nézik ki maguk fejszét, és botladozva, zihálva közül a többiek. Csupán fekete törtet a kert felé. »Fa kell, fa meaholondultái^’ göndör hajuk, éjsztnű vizsla ke!//« - lüktet benne a gon- _ Te csafc hallgass!,^ Nem szemük es diobarna boruk ut dolat Az erdohoz erre fejsze. értMZ ehh én tud h el a másikakétól. Ám emiatt jevel nekiesik a legelső fanak, mU csinálok Elmegyek az er. mJi~ es ragja, csapkodja... dészethez, és elmondok min­ÍPjszaka borzasztó álmok dent őszintén. gyötrik. Azt álmodja, — Fs majd rád kenik azt is, hogy egy hatalmas fa zuhan amit nem te tettél — szipogja felé recsegve, ropogva. Erre az asszony, fölijed. Amint kábultan felül — Ez nem igaz — horkan fel az ágyon, hirtelen azt sem tud- hajkó —, én még nem nyvl- ... . ,, ... ía< hol van. A tűzhelyből ki. tam senkiéhez sem. Ezt min. előtt. Úgy, de úgy elfacsarodik vmanó gyér fénynél lassan föl- denki tudja... a szíve, amint meglátja a falu ismeri a szobát, s eloszlik agyá. _ Csak libát loptál... Azért szélén gubbasztó kis hazat... rói jS a homály. »Fát loptam, is elvert a csendőr Már három napja, hogy nem loptam, loptam« — sajdul föl _ Elhallgass, te! — fakadt lobog kéményén az a kis szúr. henne fájdalmasan, és villám- ki az ember —, hUz akkor még ke fustzaszlocska. De hat mi- gyorsan leugrik az ágyról. A gyerek voltam... Ma már más tevő legyen. Ma is hiaba ga~ félhomályban ügyetlenkedve zolt át a szomszéd községbe a kapkodja magára a ruhát. Tt/ZÉP-hez: se fa, se szén... Szöszmötölésére fölébred a fe- Állnak a vonatok, nem jön a ínsége, tüzelő. A falusiak meg nem ad~ — Mit csinálsz, LAjkó? Magyar auinkaraván próbaútja Nyugat-'írikan keresztül Megkezdte nyugat-afrikai körút­ját az első magyar autó expedíció, amely sok ezer kilométeres nehéz utakon próbálja ki Afrikában a magyar gépkocsikat. A két autó­buszból, egy teher- és egy műhely­kocsiból álló karaván április l-én indult el Dakarból, hogy Guinea Mamou városán át eljusson Barná­kéba, a Maii Köztársaság főváro­sába. Pallér György, az expedíció ke­reskedelmi vezetője kijelentette, hogy Nyugat-Afrlkában eddig 153 magyar autóbusz és 90 teherautó fut. (MTI) már csak esetleg irigykednek rájuk. De különben? Hisz a ta­nító is dicséri őket: úgy vág az eszük, mint a borotva. És ő na­gyon, de nagyon büszke erre. De most... most nagy kese­rűség marja a lelkét. Szégyelli magát gyerekei és a felesége világ van. Mióta velem vagy, még nem loptam, és most is csak miattatok... De elme­gyek, és elmondom, mi vitt rá, s aklcor meg fognak érteni. imk el fát, mert ki tudja med. hérő.i ijedten az asszony, s fel. Megfizetem a kárt, akármibe dig tart meg ez az ítéletidő. Hí- Pattintja a villanyt. szén senki sem számolt ilyen tartós hideggel. Kérni, könyö. rögni pedig már nem tud ... Rég elszokott tőle. Vagy talán lopjon?!... Nem, azt meg plá­ne nem, inkább a föld alá bú. jik... Jj'zemyi gondolat kavarog ^ benne, mint körülötte a 'Avihar. Végre hazaér. Élezi, gázva, zsibbadó tagokkal dől dugnak. Odalesz a becsületem, — Öltözők — válaszol kur. tán. — Minek? — Elmegyek. — Hová, hisz még nem csör­gött az óra?! — De már virrad, és mi lesz, '•a idejönnek a nyomon?... A kerül is. Csak szégyenbe ne hozzanak. Nem akarom, hogy a gyermekeimet miattam gú­nyolják. És majd a gyárban is elmondom az igazat. Ti csak aludjatok nyugodtan. Ps félelemmel meg re. ménységgel telve ismét beleveti magát a még mindig nlőrségre kerülök, börtönbe omboló förgetegbe. Szűcs Ferenc CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Este 7 órakor: KORINT- H03ZBAN TÖBBÉ NEM HAL MEG SENKI. Rátkai- és Szig­ligeti-bérlet. Nemesdédem este 7 órakor: A MOSOLY ORSZÁGA. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ VÁLÁS OLASZ MÓDRA. Előadások kezdete 3. 5, 7, 9 órakor. (Április 10-ig.) SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ FAGYOSSZENTEK. Előadások kezdete 3, 5, 7, 9 órakor. (Április 5-ig.) PÉNTEK: CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Este 7 órakor: KORINT- HOSZBAN TÖBBÉ NEM HAL MEG SENKI. Rózsa Ferenc- bérlet. Nagyatád: A MOSOLY OR­SZÁGA. VÖRÖS CSILLA' FILMSZÍNHÁZ VÁLÁS OLASZ MÓDRA. Előadások kezdete 5 és 7 órakor. (Április 10-ig.) 8ZVUH IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ FAGYOSSZENTEK. Előadások kezdete 4, 6, 8 árakor. (Április 5-ig.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom