Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-04 / 79. szám
Csütörtök, 1963. április 4. 3 SOMOGYI WBPLAY Egy állomás Helyzetkép az iparfejlesztésről Kaposváron létrehozták a Világítástechnikai Vállalatot, a Vasipari Vállalatot a TRANSZVILL-t, Marcaliban a Somogy megyei Finommechanikai Vállalat készáru- részlegét; új üzemházat kapott a Somogy megyei , Húsipari Vállalat; bővült a textilművek, a ruhaüzem, a baromfi- feldolgozó, a Nagyatádi Fonalgyár; új fűrészcsamok készült a Barcsi Fűrészüzemben. Röviden így foglalhatjuk össze azt a fejlődést amely megyénk iparában az utóbbi öt évben végbement. 1957 óta az új. illetve a bővített gyárak több mint tízezer embernek biztosítanak munkaalkalmat. Az iparfejlesztés ezzel nem ért véget. Az idén is újabb üzemek kezdik meg működésüket, másokat bővítenék, s lesznek olyanok, amelyeknek építéséhez most fognak hozzá. Kaposváron termelni fog a mintegy 12 millió forint költséggel készülő kenyérgyár. A közeli hetekben megindul a Vasipari Vállalat fácámosi üzeme. Tabán — ahol tudvalevőleg a téglagyáron és néhány ktsz- mühelyen kívül nincs más ipari létesítmény — dolgozni kezd a zsák- és ponyvaüzem. Barcson a volt malmot nyílászáró szerkezetet gyártó vállalattá alakítják át. A később négyszáz dolgozót foglalkoztató új vállalatnál ebben az évben elvégzik az átalakítás első részét, s mintegy hatvan embernek adnak munkát. Kaposváron a Városi Vendéglő mögött megkezdik az autójavító, a Vöröshadsereg útján pedig az új húsüzem második részének, a vágóhídnak építését. 1963-ban az előbbire négymillió, az utóbbira két és fél millió forintot használnak fel. 2 800 000 forintos költséggel korszerűsítik a TRANSZVILL üzemrészeit. Hatszázezer forintot használnak fel ilyen célra a Világítástechnikai Vállalatnál. Marcaliban a finommechanika telepén és Kaposváron a Vasipari Vállalatnál szociális helyiségeket, az utóbbinál irodaházat és szerelő- csarnokot építenek. Üj üzemrésszel bővül a Somogy megyei Faipari Vállalat is. Megyénkben az idén csupán a tanácsi ipar fejlesztésére 18 millió 136 000 forintot fordítanak. A következő évekre is gondolnak a megye vezetői. A Világítástechnikai Vállalat bővítésére például 70 millió forintot költenek 1966-ig. De jelentősek a ruhaipari, a közlekedés, a vasipar, az élelmiszer- ipar — főként a konzervgyár- tás — fejlesztését célzó elgondolások is. Az idei év csupán egy állomása annak a fejlődésnek, amely tizennyolc évvel ezelőtt elkezdődött. Azt, hogy a tervek valóra váljanak, mindenekelőtt azzal lehet legjobban elősegíteni, ha mindenütt lelkiismeretesen elvégzik az idei feladatokat. Szegedi Nándor Autóbuszkirándulások az ország legszebb tájaira Gazdag programot állított össze az IBUSZ a tavaszira. Június végéig 280 kiránduláson az ország legszebb tájaira viszik el a turistákat az IBUSZ társasgépkocsijai és a disznótoros kirándulások buszai. A turisták eljuthatnák a Mátrába, a Börzsönybe, a Bükkbe, a Cserhátra, a Mecsekibe, a Vértesbe, a Bakony- ba, a pilisi és a zempléni hegyvidékre éppen úgy, mint a Balaton és a Velencei-tó •környékére, a Duna-kanyarba, a Hortobágyra, Aggtelekre, a gemenoi erdőbe stb. Különösen nagy lesz a forgalom a húsvéti ünnepek idején; a kirándulók 35 útvonal közül választhatják ki az ízlésüknek legmegfelelőbbet Az idei év újdonsága, hogy a szokásos egy-, másfél-, két és fél és háromnapos túrákon kívül május 1. után minden szombaton délután félnapos kirándulásra is elindulnak a buszok három különböző útvonalon: Szentendrére, Vácra, illetve a Pilis vidékére, s még aznap este haza is viszik utasaikat A másik újdonság hogy májusban és júniusban 22 hétköznapi kirándulást is szerveznek. Ezek a túrák mindig* szerdán kezdődnek majd, és vagy még aznap, vagy a következő napon érnek véget A legkellemesebb meglepetés azonban az, hogy a hétfő és péntek között lebonyolódó kirándulások részvételi díját 33 százalékkal csökkentették. » Mezőgazdasági dolgozók kitöltetése A felszabadulási évforduló alkalmából kitüntették megyénk számos mezőgazdasági dolgozóját Az Elnöki Tanács Herczeg Józsefnek, a szabadi Kossuth Tsz elnökének Szocialista Munkáért Érdemérmet, Katona Józsefnek, a lábodi Lenin Tsz elnökének és Nárai Lajosnak, a rinyaújlaki Haladás Tsz elnökének Munka Érdemérmet adományozott. Mohär László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője, aki az utóbbi időikig Tolnában megyei főállattenyésztőként dolgozott — a Szocialista Munkáért Érdemérem, Szabó Gyula, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának föál- lattenyésztője a Munka Érdemérem kormánykitüniteiést kapta. A szövetkezeti gazdák legjobbjai köziül harmincnégyet a földművelésügyi miniszter «•Kiváló termelőszövetkezeti tag« címmel és jelvénnyel tüntetett ki. "Az állami gazdaságok kiváló dolgozója« címet és je’vényt hárman kapták meg: Spett Ernő balatonboglári állattenyésztő, Wáhr Emília ba- latonnagybereki mezőgazdasági mérnök és Torma Károly öreglaki telepvezető. "A gépállomások kiváló dolgozója« miniszteri kitüntetésben részesült: id. Bán Imre fonói szerelő, Cser József nagyatádi traktoros, Elekes János csokonya- visontai traktoros, Gólyák József darányi traktoros, Gulyás Imre bailatonfciliti traktoros, MezHczki Lajos lengyeltóti szerelő, Pápa József iharosbe- rényi traktoros, Pécsi István nagybajomi traktoros és Rudolf Gyula balatonkiliti brigádvezető. A földművelésügyi miniszter Ferenczi Vendelnek, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya munkatársának "A mezőgazdaság kiváló dolgozója« címet és jelvényt adományozta. Ugyanezt a kitüntetést kapták a tanácsok mező- gazdasági oztályainak munkatársai közül négyen: a megyei osztályon Somogyi Gyula és Szabó Ernő előadók, Siófokon Bíró Ilona járási tsz-főköny- velő és Marcaliban Németh Ferenc közgazdász. Vörös Mártát, a Somogyi Néplap mezőgazdasági rovatának munkatársát. "Kiváló dolgozó« címmel és jelvénnyel tüntette ki a földművelésügyi miniszter. ■*— Második megbízatásom is szokatlan volt. Az ötös villamossal el kellett jutnom a vasúti hídig; itt át kellett száiinom a hammincegyesre, és a Téglagyár-megállóig utazni. A gyár mellett húzódó utca egyik üres telkén este hét órakor személyautó várt Pontosan éjjel tizenkettőkor az autót el kellett vinnem az országút ötös kilométerkövéhez, nekem pedig az éjszakai vonattal kellett visszatérnem Primorszkba. Mirahogy a "Vas- gyúró« Primorszkba maradt, bizonyára egy harmadik személy használta a kocsit. Itt volt tehát a lehetőség, hogy megismerjek egy újabb alakot, vagy talán magát a főkolompost. Az úton kigondoltam, hogy az autót korábban viszem a megjelölt helyre, és leülök valami rejtett zugban. Ezt az újabb autót eddig még nem használtam. Igyekeztem megjegyezni a rendszámát. Nagyon izgultam, hogy meglátom az ismeretlen embert, és minthogy az autó rendszámét is ismerem, segítek a rendőrségiek, hogy feltartóztathassa. A "Vasgyáré«-* viszont Fri- maqszk bármelyik utcakereszteződésnél e8. lehet fogni. Mintegy fél órával a megbeszélt idő előtt érkeztem meg. Otthagytam az autót, én pedig elindultam. Majd észrevétlenül visszatértem és elrejtőztem. Körös-körül teremtett léiket nem láttam. Csak az autóbusz robogott el mellettem, és jóval messzebb megállt. Nem sokkal azután az országúton feltűnt egy ember. Körülnézett és odament az autóhoz. Az országúti lámpa fényénél jól szemügyre vehettem. Magas, idős, kövér férfi volt, háromszoros tokával. Alig tudott bemászni az autóba. Elhatároztam, hogy visszatérek a városba, és mindent elmondok a rendőrségen. Nem messze az országúttól, az egyik későig nyitva tartó élelmiszerüzletben kolbászt és kenyeret vettem. Tíz lépésnyire sem lehettem még az üzlettől, amikor "Vasgyúró«-ba ütköztem. Drozdov izgatottan gyűrögette köpenye szélét. Resetov egyszer sem szóit közbe. — A váratlan találkozás szinte megdermesztett! — folytatta Mihail. — Ö pedig, mintha mi sem történt volna, megkért, várjak egy percig; bement ugyanabba az üzletbe, és rövidesen visszajött. Együtt bandukoltunk az országúton. Azt mondta, hét órakor érkezett ide, szántén megbízásból, és térjünk vissza együtt Pri- morszkba. A pályaudvaron megvette a jegyeket. Megköny- nyebbülten sóhajtottam, boldog voltam, amikor közölte, hogy más-más kocában utazunk. A vonat érkeztóig még körülbelül egy óra volt hátra. Leültünk a váróterem két ellenkező végébe. Kevés utas volt. "Vasgyúró« kicsomagolta az imént vásárolt kolbászt, és nyugodtan nekilátott. Elhatároztam, hogy én is megvacsorázom, noha nem igen volt étvágyam: elkedvetlenített ez a találkozás. Falatozás közben egyre azon gondolkodtam, hogyan tudnék észrevétlenül eltűnni "Vasgyúró« elől még a vonat indulása előtt. Egyszerre csak felállt és felém jött. Nem állt meg mellettem; a padra, ahol ültem, letett egy mustáros dobozt és továbbment. A kolbász most, hogy mustárral fogyasztottam, valamivel jobban ízlett... Hirtelen elhallgatott, és rémülettől tágra nyílt szemmel meredt Resetovra. — Ezredes elvtárs! Csak nem a mustár? ... Resetov bólintott. Drozdov megdöbbented elhallgatott. — Folytasd, Mihail KŐSZÖN1ÜK ORVOSAINKNAK! Négy egymást követő vasárnapon alaposan megváltozott Balatonendréd lakóinak megszokott ünnepnapi életrendje. Autók sorakoztak kora reggel az iskola elé. Hát mégis igaz? Ide, a helyünkbe jennek legjobb szakorvosaink, és megvizsgálják a község valamennyi tizenöt éven félüli lakóiát? Igaz -kell hogy legyen, mert lám, itt vannak. Rövid nekikészülödés után máris munkához látnak az orvosok, asszisztensek, ápolók a rendelővé átalakított tantermekben. A harmadik szobában pedig dologhoz kezd a laboratórium. így volt az első vasárnapon, így a többin is. De a fogadtatás már szeretettéliesebb volt másodszor, mint először. Az első vasárnap reggelén csak szállingóztak a berendeltek. Bizalmatlansággal küszködve vették át a 'bejáratnál a nevükre szóló kartont, amelyre a vizsgálat eredménye kerül majd. Szokatlanul új volt az egész. Az emberek azonban hamar megértették, hogy ja- imkra szolgáló újról van szó. Dr. Arató Miklós, a kaposvári kórház igazgató főorvosa és dr. Sipos Elem érné asszisztens "Vérit veszi« a fiúnak és apának. Az idősebt»: "Talán nem fáj úgy, ha nem nézek oda...« A gyerek: -Ezt is látnom kell, hogyan csinálják!« re, a termelő- szövetkezet kovácsa mondta már kint a fo- yosón. Elme- »felben. Akik nár túlestek a belgyógyászati '■s sebészeti vizsgálaton, a laboratóriumban folyó véres egyéb vizsgálatom, élénken helyeseltek. A házi agitá- cióra szervezett vöröskeresztes csoportoknak egyre kevesebb dolguk akadt. Jöttek, jöttek A laboratóriu n alkalmi, mégsem hiányzik be- az emberek, és lőle semmi, a ni a vizsgálatokhoz kell. Kivált tennivalókban n;ncs hiány. Dr. Deáknak és két szemükből nem asszisztensének, Karolininénak és Végh Lajos- „„i, i-j_ nak úgysz »Iván cigarettaszünetflk sincs... l olvasni sem a orvosaink türelmes, alapos munkája. Pedig a tempó, ha lehet, meghaladta a hétköznapi munka ritmusát is. Ez pedig, mint tudjuk, elég feszített. 240—260 emlbert úgy meg- viszgálni, hogy mind elégedett legyen, nem csekélység! Márpedig az endrédiek elégedettségéhez nem fér semmi kétség. Nem egy nénikét, bácsi- kát láttam gyanúsan fénylő szemmel kijönni az iskolából. Valami váratlanul fölfedezett baj miatti félelem párásította be szemüket? Dehogy! Olyasmiket mondtak, hogy miért is nem születhet az ember akkor, amikor akar. Miért nem később születtek? Miért? — A törődés miatt! Látja, a téesznek erre is gondja van; jó nevű orvosok jönnek ide a helyünkbe; kinek nem vágya, hogy megtakarítsák, megbecsüljék? Minden vasárnap más és más orvosok alkotják a nagy apparátussal dolgozó brigádot. 7V/T.*?iv» vr»r* f -r* Critoí-If V, ~ A szűrővizsgálat célja: segíteni, ahol szükséges; megbízha tó képet kapni a falu egészségügyi viszonyairól, az egészségügyi munka hatékonysága ról; támogatást nyújtani az új körzeti orvosnak, dr. Re- gőczi Miklósnak, aki Zamár- diból látja el endrédi betegeit. — Hallja, én nem hittem volna, hogy ezek a kaposi orvosok ilyen kedvesek és ilyen alaposak! — Ezt Molnár lm— Ez minden, ezredes elvára, a többit már nála! — Nem, Lrezdov fz meg nem minden. Elfáradtál? Akkor inkább más alkalommal folytatjuk... — Nagyon kérem, ezredes elvtárs, kérdezzen csak nyu. goötan. mindenre felelek. — Az autó rendszámára emlékszel? — Nem! De felírtam. A kabátom zsebében, van a noteszem. — A notesz nincs meg, Mihail! Ellopták tőled, még mielőtt megmérgeztek ... Arra nem emlékszel, hogy milyen színű volt az autó? — Csokoládébama. — Megismernéd azt az embert? — Tíz esztendő múlva is megismerném a bitangot! — Helyes! A primorszlki autó rendszámára azonban bizonyára emlékszid! — Változtatták a rendszámokat. Három tábla volt Fel sorolhatom. — Nincs semmi értelme! Azóta régen giarázst és autót cseréltek. — De hiszen ők nem tudják, | hogy életben maradtam — ki-| áltott fel reménykedve Droz-j dov. | — Ebben nem vagyok biztos* — mondta Resetov elgondol-; kodva. — De végül is kinek? küldted a pénzt, Misa? I Drozdov leszegte a fejét, a; padlót nézte és hallgatott. Arc- 5 kifejezése is olyan levert volt,l hogy könnyen kitalálhatta az: ember: kellemetlen ez a téma.: {Folytatjuk} — Tessék csak sóhajtani, jó mélyet! — Ismét ismerősök! A férfivizsgálóban dr. Arató László, a rendelőintézet igazgató főorvosa és dr. Papp Tihamér balatoni öld vári körzeti orvos dolgozik egymás mellett. Nem egykönnyen engedik el vizsgálati alanyaikat, bár egynémely ik páciens szívesen sietné el a dolgot... hálát, sem az elégedettséget a vizsgálat után. Kivált akkor növekedett meg a vasárnapi vendégek becsülete, amikor megtudták a falubeliek, hogy legjobb belszakarvosaink — jöttek 'bár Kaposvárral vagy Siófoktól — társadalmi munkában végzik a szűrővizsgálatokat A szűrővizsgálaton megjelenteket csodálatra késztette lehet zökkenőmentesen, nagy körültekintéssel, elmélyülten megvizsgálni a saronilevökefc Balatonendréden dehogv hara- gusznak már a vasárnap meg- szokottságát felborító sürgésre. Dehogy! Társadalmi munkás orvosaink pedig aligha kaptak még ennyi szívből jövő köszönetét, megbecsülést, mint ittój László Ibolya Mára befejeződött a munka a nővizsgálóban Is. Néhány új tapasztalatot nem árt frissiben el.nondani. Mit tartanak legjobbnak a megyei tisztifúorvost, dr. ;erend Ernőt köriilülők és -állók — közöttük dr. Muray Jenő, dr. Arató IMiklósné és dr. Szakály László «- t Azt, hogy ma már nem kellett várakozni, folyamatsa volt a munka.
