Somogyi Néplap, 1963. április (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

SomogyiNéplap AZ MS'ZMP MEéYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAP ITT A TAVASZ SIÓFOKI FURCSASÁGOK Lakás vagy saláta? Egyéni víztorony j A Balaton fővárosáról írott egyik riportunkban már szóvá tettük Siófok elszomorító la­káshelyzetét. A község vezetői örömmel újságolták akkor, hogy az OTP még ebben az év­ben harminc lakást építtet. A harminc lakásra eddig nyolc- vanheten adtak be igénylést. Itt a tavasz, meg kellene kez­deni az építkezést, ám Siófo­kon ez nem olyan egyszerű. A tervek már két éve meg­vannak. Ezek szerint a gimná­zium és az általános iskola mö­götti, magántulajdonban levő kerti telkeket kellene kisajátí­tani egy új utca megnyitására. Itt épülnének a városrendezé­si tervbe illő szép, modem há­zak. A tanács megrendelte a kisajátítási tervet, de az ügy elakadt. A kerttulajdorvosok ugyanis így vélekednek: »De­hogy adjuk el 50 vagy 60 forin­tért a kert négyszögölét, ami­kor csak salátából is dupláját bevesszük ennek az összeg­nek A vezetők a lakásépítés, a kerttulajdonosok pedig a salá­ta mellett foglaltak állást. A tulajdonosok elkezdtek kilin- cselgetni és nem is sikertele­nül. Elvégre a saláta nemzeti érdek. És Siófokon ebben az évben sem kezdődhet meg a sorházépítés. Persze lehetne segíteni, de hát a tanács hova forduljon protekcióért?! Van ilyen is. Széplakon jo­gilag négy személy tulajdoná­ban van egy kétmillió forintot érő víztorony. Ezek az embe. rek nem hóbortos milliomosok Sőt maholnap már idegkimerü. lést kapnak a fáradtságtól. Nem azért, mintha ők vólná. \ nák az építés kivitelezői. Á, de. hogy! Ha rajtuk múlna, illet.. ve múlott volna, akkor nem lenne víztorony. Az illetékesek jót akartak Jót és gyorsan. Kiadták a jel­szót: Segítsük Siófok vízellátó, sát. A telek tulajdonosai egy nap csodálkozva látták, hogy egy hatalmas betonkolosszus van a telken. Rohantak az il­letékeshez. Az megdöbbenve fogadta őket. Hát még ilyet, felháborító! -— mondta az ille. tékes, és együttérzéséről bizto­sította a kárvallottakat. Azok szegények meghatód­tuk, és tanácsot kértek. Az il­letékes nem fukarkodott: — A legtermészetesebb, hogy azon­nal intézkedünk. Nyugodjanak meg, napokon bejül rendet te­szek. — Azóta 820 nap telt el. A tulajdonosok ingajáratban közlekednek lakóhelyük és Sió­fok között. Már nem elég ne­kik a vigasztalás. Telket akar­nak, cseretelket kérnek. Per­sze kérni lehet. Könyörögni is. De adni? IS. S. Tanácskoztak a szakszervezetek üdültetési felelősei Kevesebb balatoni beutaló — Javult a gyermeküdültetés A szakszervezetek üdültetési felelősei csütörtökön értekezle­tet tartottak. Nagy Gyuláné, az SZMT üdültetési felelőse el­mondotta, hogy javult az üdü­lési lehetőség, de növekedtek az igényeik is. A rendkívüli tél megnehezítette az előre kidol­gozott program végrehajtását. A tervezett kultúrhajó-kirán- dulások közül például csak ket­tőt tudtak lebonyolítani. A múlt évben a beutalók 1,3 szá­zaléka felhasználatlan maradt. Ennek egyik oka, hogy a dol­gozók sokszor indokolatlanul olyankor mondták vissza igé­nyüket, amikor másnak már nem lehetett átadni a beutalót. Előfordul az is, hogy a beuta­lók elfekszenek az íróasztal­ban. A SZOT Üdültetési Főigaz­gatósága a somogyiak kérésé­re csökkentette a balatoni be­utalók számát. Leginkább a füredi gyógyüdülőkbe utalják be a megye dolgozóit, s több beutalót osztottak szét a kül­földi és az ország távolabbi üdülőhelyeire. A tanácskozás középpontjá­ban a gyermeküdültetés állt. Többen hangsúlyozták, hogy az üdülésre szoruló gyermekek kiválogatása sokáig tart, : igen lelkiismeretes munkát ki ván. A lehetőségeket össze kell hangolni az igényekkeL Me­gyénk a gyermeküdültetés te­kintetében az elsők között van. Ez nagyrészt dr. Peregi István iskolaorvosnak és dr. Lakos Pál járási főorvosnak köszön­hető. Az ő módszerük szerint az iskolaorvosok állítják össze az üdültetésre rászoruló gyér mekek névsorát, ezt a szak- szervezet összehasonlítja a szü­lők szociális helyzetével, és ez­után dönti el, hogy adnak-e javasolt gyermeknek beutalót. Ez a módszer — mondotta Szrók Károlyné, a SZOT Üdül­tetési Főigazgatóságának mun­katársa — lehetetlenné teszi, hogy ugyanazokat a gyerekeket egymás után többször is be­utalják az üdülőkbe mások rovására. Az ősszel tovább folyik gyermekek kéthetes gyógy- üdültetése. Négy, egyenként 18 gyermekből álló csoport indul szeptember 12 és december 18 között Kőszegre, illetve Vajtá ra. A cethal bosszúja Szokatlan történet, de még­sem a halászok kitalált meséje, amit Alekszej Szoljanyik, az antarktiszi bálnahalászflotta egyik kapitánya mesélt el az újságíróknak. Az egyik megszigonyozott óriási ámbrás cet nekiroliant a rá vadászó hajónak. A kapi­tány megkísérelte, hogy teljes gőzzel elkerüljék az összeütkö­zést, de már késő volt. Az óriá­si hal fejével nekirohant a ha­jó hátsó részének, és sfcétron- csolta a hajócsavart, bár annak minden lemeze két és fél ton­nát nyomott. Csak ezután sike­rült az összeütközéstől elká­bult cethalat még egyszer meg­szigonyozni. A bálnahalászhajót nem lehe­tett kormányozni. Ide-oda hánykolódott a tengeren, és a süllyedés veszélye fenyegette. Rendes körülmények között ilyen sérülést csak szárazdokk­ban lehet kijavítani. Ez alka­lommal a csavart nyílt tenge­ren kellett a hajó egyik külön­leges szerelő különítményének kicserélni. A matrózoknak erős áramlásban, nagy mélységben és jéghideg vízben kellett dol­gozniuk. A cethal bosszúja... (Szentirmai) DERŰLÁTÓ a szikvízüzem BOR ŰLÁTÓ a kereskedelem Filléres áru a szódavíz meg egyet azzal a javaslattal, hogy kössenek szállítási szerződést. A megyei tanács ipari osz­tályának az a véleménye, hogy az idén — miután a me­gyei tanács átvette a szikvíz- üzemet a várostól — megvan a lehetőség arra, hogy ellás- tézkedtek a Kaposvári Szik-jsák Kaposvárt és a Balaton- vízüzem vezetői, hogy mind a partot szódával, illetve üdítő városban, mind az irámyítá-, itallal. Ezt a gépek és a má­suk alatt álló fonyódi szénsav-! szakok számának növelésével, üzem körzetében — tehát a ja munka jobb megszervezésé- magyar tenger déli partján —, vei és egyéb tartalékok fel- a nyáron legyen elegendő szó- használásával is biztosítani da, s mintegy hatféle üdítő a a Bambi, de a szomjas em­bernek a rekkenő nyári hő­ségben sokat ér. A Balaton partján üdülők egy-egy nap­ját elronthatja, ha nem jut­nak üdítő italhoz, szénsavas vízhez. Ennek tudatában in- a s italból válogathassanak a vá­sárlók. Alaposabb felkészülés­re kellett hogy sarkallják őket a múlt év tapasztalatai is. Nem szabad megismétlőd­niük azoknak a hibáknak, amelyek tavaly zavart idéztek elő, és emiatt a vendéglátó­iparnak és a kereskedelem­nek a Veszprém megyeiek se­gítségére kellett támaszkod­nia. A szikvízüzemiek most jog­gal bizakodnak, a megyei ta­nács ipari osztályától ugyan­is mintegy 210 000 forint érté­kű gépet, fölszerelést kaptak. Ez és a szervezésben rejlő tartalék, úgy érzik, elég biz­tosíték arra, hogy a legmele­gebb napokban is kielégítsék az igényeket. Ám a kereskedelem koránt­sem ilyen derűlátó. Hogyan jelentheti ki a szikvízüzem, hogy ellátja körzetét, amikor azt sem tudja, hogy mennyi az igény? — kérdik a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyán. A szállítás se elég gör­dülékeny — teszik hozzá. A járművek többször rosszak, mint jók, pedig a kisebb bol­tokat — mivel nincs raktá­ruk — naponta többször is föl kellene keresnie a szódás- nak, a bambishak. Hogy mi az igény — úgymond —, nem tudják közölni az iparral, hi­szen eddig még soha nem volt zökkenőmentes az üdítőital­ellátás, nincs mihez viszonyí­tani a számokat. Nem értenek tudják. A kereskedelemtől azt várják, hogy közölje, mennyi az igénye, hogy esze­rint szervezhessék meg a ter­melést. És lehetőleg kössön szállítási szerződést. Lám, a vélemények elté­rőek. Kétségkívül, az ipar felkészült a megnövekedett igények kielégítésére. Ez azon- , ban egymagában nem elég. j Az is kell, hogy a kereskede- j lem közölje, mit. vár az ipar-» tói. Szükséges, hogy minden ] — a szállításra, tárolásra vo­natkozó — nézeteltérést az ipari és a kereskedelmi osz­tály a lehető leggyorsabban tisztázza egymás között, s megállapodjék abban, hogyan biztosítsák az ellátás zavarta­lanságát, hisz ez mindkettőjük feladata. Ellenkező esetben a szikvízüzem ígérete, hogy tud­niillik az idén nem lesz fenn­akadás, csupán szép szólam, az osztályok egymásnak el­lentmondó álláspontja pedig csak felelősségelhárító védő­pajzs marad. Sz. N. Könyvkiállítás is lesz a Budapesti Nemzetközi Vásáron A Budapesti Nemzetközi Vásár rendezői számoltak azzal, hogy szakembereink körében nagymér­tékben megnőtt az érdeklődés a műszaki könyvek iránt, ezért a már hagyományos nemzetközi mű­szaki könyvkiállítás az idén az eddiginél jóval nagyobb méretű lesz. a tavalyi háromszáz négy­zetméter helyett az idén négyszáz j négyzetméter területet vesznek j igénybe a nemzetközi műszaki könyvkiállítás számára. Az 19G9. évi 800 helyett ezúttal 3000 kötet könyvben és mintegy kétszáz fo­lyóiratban böngészhetnek a láto­gatók. a kiállítás ugyanis nemcsak fel akarja hívni a figyelmet az újabban megjelent szakkönyvekre, hanem lehetőséget nyújt arra is, hogy mérnökeink és más ipari szakemberek betekintést nyerje­nek, tanulmányozhassák is őket. , (MTI) I Egy csokor a bécsi íodrászverseny ez évi díjnyertes frizuráiból. (MTI Külföldi Képszolgálat) A kilencéves p&lfyáuncste* Az olaszországi Aosta-völgy Saint Vincent nevű vá­roskájában az idén karnevál hercegé­nek és ezzel a vá­roska egynapos polgármesterének a kilencéves tök­magot, Ivo Galt választották meg. Ellentétben koráb­bi elődjeivel, hi­vatalát komolyan vette, leült a pol­gármesteri íróasz­talhoz, és a telefon után nyúlt. Egy­más után felhívta a helység tehetős polgárait, és fel­szólította őket, hogy alkalmazza­nak egy állás nél­küli családapát. Addig telefonált, amíg az. egyik épí­tési vállalkozó haj­landónak mutat­kozott állást adni. Amikor az első jótett sikerült, a körülbelül vele egyidős iskolatár­sai közül egy tuca­tot kinevezett rendőrnek, és szét- küldte őket a vá­roskában. Azt az utasítást kapták, hogy azokat, akik vétenek a közleke­dési szabályok el­len, a legszigorúb­ban bírságolják meg, és a befolyt összeget hozzák a polgármesteri hi­vatalba. A legsa­nyarúbb körülmé­nyek között élő munkanélküli családok gondjait enyhítették a be­folyt összeggeL Saint-Vin cent­ben so>k olyan pol­gár kellene, aki az idei karnevál­herceg példáját, ha kevésbé vidá­man is, de sokkal nagyobb ered­ménnyel követné. Sz. Ó. Séta a parkban Egypár nap alatt a tavasz le­heletére megváltozott a Sza­badság park. Kihajtottak a fák, a bokrok; fehér pipitér tarkítja a pázsitot. Aranyhalak kergetőznek a szökőkút vizé­ben, a teknősök lustán nyújtóz­kodnak a köveken. A meleg előcsalogatta a napozni vágyó embereket. Benépesítik a pa­dokat az »első fecskék«. Az emlékmű előtti téren lányok napoznak. A Munkácsy Gim­náziumi elsős tanulói. — Elfáradtunk — mondják. — Ifjúság a szocializmusért- próbánk volt délelőtt. Jólesik egy kis pihenés. Vidáman csevegnek, beszél­getnek. Nem messzire tőlük idős bá- csikák ülnek egy pirosra má­zolt pádon. Erősen vitatkoz­nak. Talán a Kinizsi sorsát be­szélik meg... A játszótéri hintákon tarka pillan- 'kínt repülnek a gye­rekek. — — Ma nem kellett iskolába menni — újságolja egy bogár­szemű kislány. — Miért? — Szünet van. Tanítják a tanító néniket... A tavaszi szépítkezésből nem hagyják- ki a padokat sem. Eloer Józsefné kezében táncol az ecset. Űj, kék ruhát kap a pad. Megállók. »Éviké« — olvasom a pad ba vésett betűket. Ám egy pilla­nat múlva a fürgén szaladó ecset eltünteti előlem a valaki­nek oly sokat jelentő nevet. Nyíllal átlőtt szívet véstek a pad támlájának jobb sarkába. Ezen a részen Eloemé kezében lassabban jár az ecset. Közele­dik a szívhez, ott megáll. Mintha tétovázna, hogy befes­se-e. Talán eszébe jutottak a régebbi tavaszok, amikor a padba vésett szív neki is jelen­tett valamit? Nem tudom. A kéz még pihen. Aztán egy moz- d-l-t — s vége. Biztosan pótol­ják hamarosan. & M. ■SOROK A Jenő stimmel Heltai Jenő nagy sikerű Vesztegzár a Grand Hotel­ban című regényének film- változataként hirdeti a So­mogy megyei Moziüzemi Vállalat a Meztelen diploma­ta című új magyar filmet. Csakhogy a regényt nem Heltai, hanem Rejtő (P. Ho­ward) írta. A Jenő meg a többi stimmel... ... Hát ez meg mi? Olvastuk a következőt: »Tavasz, te első lépése az évnek, köszöntelek téged fe­detlen fejjel, ingujjra vetkő­zött munkásszemmel...« — Hát ez meg micsoda: ingujjra vetkőzött munkás­szem?! ... * * * Aranymondások Jean Charles nyugdíjas franciaországi taná^ könyvet írt egykori diákjainak »aranymondásaiból-«. íme né­hány példa: — A rómaiak igen kedvel­ték a radiátorok harcát... — Lincoln egy faházikó­ban született, amit saját ke­zűleg épített... — A Föld nappal a Nap, éjjel a Hold körül forog... — A tehén négylábú állat, nem eszik sokat, de kérőd­zik, és így elég neki... — A pápák mindig Rómá­ban laktak, és náluk a nőt­lenség apáról fiúra öröklő­dött . _ • » • Siratóasszonyok egymás között Szokás volt régen, hogy a fa­luban, mikor meghalt egy gaz­da, a gyászoló család siratóasz- szonyt fogadott, örzse néni lát­ta el ezt a tisztséget a szóban forgó községben. De egy alka­lomkor nem mehetett. — Panna lelkem — szolt a szomszédasszonyához —, men­jen el helyettem, beáztattam, mosnom kell . .. De Panna asszony csak meg­rázta fejét: — Nem mehetek sehogy sem mondta. — Éppen ma halt meg az uram, nem bírnék én most sírni a világ minden pénzéért sem!... • » • Egy New York-i folyóirat rejtvénypályázatot hirdetett. A megfejtendő feladat ez volt: »Az egyik felhőkarcoló legmagasabb teraszáról egy férfi leejtette az óráját. Nem jött zavarba, az expressz- lifthez futott, leereszkedett a földszintre, kiszaladt az ut­cára, és sikerült elkapnia az órát. Hogyan lehetséges ez?« Az első díjat, 500 dollárt Ja­mes H. Beck nyerte az aláb­bi felelettel: »Az óra öt per­cet késett.« * « • Egy autó fellökött egy nőt. A rendőr, miután talpra se­gítette a hölgyet, megkérdez­te tőle. — Emlékszik véletlenül az autó rendszámára? Nem emlékszem — mond­ta a nő. — Olyan hirtelen történt az egész, hogy azt nem figyelhettem meg. Csak annyit láttam, hogy a hátsó ülésen egy nő ült barna kosztümben, amelynek zöld volt a gallérja. Szürke kucs­ma volt rajta, sárga szalag­gal. a kezében egy kék reti- kiilt tartott, a haja hennázva volt, és nagyon sötét rúzst használt. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és posláskézbssitőknél. Előfizetési dij egy hónapra 11 Ft rndex 25067 , Készült a Somogy ma-gyei Nyomda- j ipari Vállalat kaposvári üzemében, 1 Kaposvár, Latiunka, ä. t (.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom