Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-17 / 64. szám

Ta ka v*ékossá g és bizalom AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA „Ezután másképpen lesz..." Niklai tapasztalatok Nikla pedagógusai­fydl beszélgetünk, vitatko­zunk a község fiataljairól. Az iskola nevelői szobájában egy­re fagyosabb a légkör. — Valami nincs rendben velük. Nem kérik támogatá­sunkat, idegenkednek tőlünk, megbeszéléseikre nem hívnak meg bennünket. Az iskolaigazgató, Kővári Ferenc is hettybenhagyólag sail, bár megjegyzi, úgy ér­zi, hogy őt becsülik, és szí­vesen fogadják körükben a fiatalok. Tanítványai voltak, huszonöt éve dolgozik Nik­ién, de: — Hogy jön az ki?... Mi ajánlkozzunk, ha ők nem kérik segítségünket? Az egyik fiatal tanár hoz­záteszi : — Valósággal kinézik az embert. .. Fáznak a bírálat­tól, pedig a dicsérettel sem fukarkodnánk... Furcsa és lehangoló ez a záiótűzvonala a nemtetszés­nek. És sehol egy »zöld raké­ta«, sehol egy rés, egy elis­merő, jó SZÓ . . : Valóban, ilyen volna a bu~ szannyolc niklai fiatal? S ha ilyen, mitől, miért ilyen? De hallgattassák meg a másik féL , * • * Pados Edit, a tsz köny­velője, a KISZ-szervezet tit­kára az Ifjúság a szocializmu- sért-mozgalomxól beszél, erre épül tervük. Mindenki tanul valamit, a KISZ politikai körben vagy levelező hallgató­ként. Nem félnek a társadal­mi munkától sem. Legutóbb a választáskor, tavaly a művelő­dési otthon felújításnál és a Berzsenyi Múzeum udvarának rendezésénél dolgoztak. Röp­labdapályát is építettek. Ti­zenöt főnyi színjátszó csoport­juk bemutatott egy hárorrv- felvonásos darabot. Jelenleg Goldoni »Két úr szolgája« cí­mű vígjátékát tanulják. Ta­lán húsvétra... Öt diák is részt vesz az ifjúsági szövet­ség életében. A sportmunka gyenge. Van berendezett KISZ-helyiségük, vasárnapon­ként itt jönnek össze táncolni, szórakozni. A klubélet? Igen, felvetődött már, de még nem próbálkoztak vele. Nincs, aki elindítsa... A pedagógusokról érdeklő­döm. Megtudom, hogy hat kö­zül csupán hárman élnek a fa­luban. Van egy fiatal házas­pár, de sok órában tanítanak, »nemigen jut idejük az ifjú­ságra«. — Egyedül az igazgató bá­csira számíthatunk, általában meg szoktuk hívni taggyűlé­seinkre. S ha nincs elfoglalt­sága, el is jön közénk. — S a fiatalokkal — egy­más között — nincs semmi probléma? — Tavaly még majd mind­nyájan máshova jártak dol­gozni. Állami gazdaságokba. Most alakul egy ifjúsági mun­kacsapat. Megígérték nekik, hogy havonta pénzelőleget kapnak. Ez sokat segítene. Pados Edit jónak ítéli meg a fiatalok közösségi szellemét. Különösen a tavalyi országjá­rás óta. Az idén is nagy am­bícióval tervezgetnek, gyűjtik a pénzt egy szegedi kirándu­lásra. A falu tanácselnöke és párttitkára is bizakodik: a munkacsapattal megoldódik a fiatalok helybeli foglalkozta­tása. Legutóbb a pártszervezet is megvitatta a KISZ-esek munkáját: Határozat szüle­tett: patronálni fogják a KISZ-szervezetet. — Az az igazság, hogy ed­dig magukra voltak hagyva: A küszködő, gyenge tsz-ben állandóan változtak a veze­tők, gyűltek a bajok, a gon­dok ... Bizony nem sokat tö­rődtünk velük, de ezután másképpen lesz — mondták. * * * A művelődési terv rögzíti a különböző rendezvé­nyeket A hagvományos bálo­kat is. A búcsú a művelődési házé, a szüreti mulatság a KISZ-é, a szilveszter a nő- tanácsé ..; A sorrend is ha­gyományossá vált, és a fiata­lok ezt sérelmezik. A »jó be- vételes« rendezvény mindig a másé... Sajnos — ez nemcsak nik­lai jelenség —, még nem tar­tunk ott, hogy a művelődési házak bevétele a »mienk« le­gyen, a falué. Pedig mennyi­vel szebb — és tartalmában, szocialista módszer — lenne, ha megteremthetnénk a falu közös anyagi bázisát! A kul­turális bizottság döntene a pénz felhasználásáról. Például így: »KISZ-esek, ti bemutat­tatok két színdarabot, rendez­tetek két bált, mindenben jó munkát végeztetek, ez az ösz- szeg a tietek.« S most? A mű­velődési ház önfenntartó, küzd a bevételért. A nőtanács sem hajlandó megválni a jó szilveszteri »húsosfazéktól«. Sőt! Már keletkezőben, van egy újaibb ellentét: húsvétra színdarabbal készül a nőta­nács színjátszó csoportja és a KISZ együttese is. Mennyi ambíció, mennyi szétforgácsolt energia! Ezt el­kerülhetnék, ha megváltozna a mostani szemlélet, ha a mű­velődési ház összefogná a kulturális erőket, ha" jobban támaszkodna a KISZ-szerve- zetre. Természetesen a fiatalok is hibásak. A művelődési otthon igazgatója sokszor nem érte­sül idejében terveikről, el­képzeléseikről. Épp ezért szo­rosabb kapcsolatra van szük­ség közöttük, ha nem is »aj ánlkozással«, de a kultu­rális vezető jogán, hivatali kötelességbal. Wall inger Endre CSELLÓEST Szentjóbi Miklós, a Löszt Fe­renc Zeneiskola tanára mutat­kozott be legutóbb Kaposvár közönségének a Bartók-termi hangversenyen. Műsorát impo­náló igényességgel állította ösz- sze, vállalva a kockázatot is azzal, hogy Bad} kevéssé há­lás és a nagyközönség számá­ra nem éppen népszerű G-dúr szólószonátájával lépett először pódiumra. Handel és Beetho­ven műved is hallatlan kon­centrációt, szellemi és fizikai erőfeszítést igényeltek az elő­adótól, akinek szívósságát, nagy-nagy szenvedélyét, áhíta­tát és temperamentumát őszin­tén megcsodáltuk. Várható volt azonban, hogy Szentjóbi Miklós a Bach-szo- nátával nem tudja egy csapás­ra meghódítani közönségét. S ez nemcsak azért következett be, mert a mű jobbára isme­retlen, s még kissé idegen a hallgatók számára, hanem azért is, mert az előadó kezdetben Minden minőségben, minden alkalomra, minden színben, mindig divatos a kendő Tisztaaelyem 112 Ft Nylon 92—132 Ft-ig. Muszlin 80 Ft (1787) elfogódottan játszott, nem érez­te s élte úgy Bach muzsikáját, mint később Beethovenét. Va­lamiféle űrt éreztünk a han­gok mögött, hiányérzetünk volt, az igaza Bachot hiányol­tuk ... A hangverseny további ré­szében Szabó Andrással közö­sen bét szonátát hallottunk még, s ezek — kiváltképp Handele — Szentjóbi csellójá- tékánaik erényedről, szépségé­ről, magvasságáról győztek meg. Händel g-moll szonátájá­ból a két lassú tételre emlé­kezünk szívesebben. Ezekben feltárult az ízig-vérig muzsikus Szentjóbi lelki világa is. Lá­gyan éneklő, érzelgősségtől mentes hangja magával viszi a hallgatót, széles dinamikai skálája is jelzi, hogy mestere hangszerének. • Indításai fino­mak voltak és egyszerűek, ki­törései szenvedélyről árulko- dóak. Igaz, hogy kissé roman­tikára hajló egyénisége helyen­ként túlzottan áradó muzsiká­lásra, széles vonókezelésre készteti, s ez már-már stílus­törést okoz, alapjában véve azonban minden a helyén van, tolmácsolása teljes értékű. Beethoven Á-dúr szonátáját .nem fogadhattuk osztatlan el­ismeréssel. Sokszor keresgélte egymást a két hangszer, nem volt érett és összeforrott a já­ték, ráadásul — s ezen nem is lehet csodálkozni, hisz utolsó szám volt — fáradtság érző­dött mindkét előadó játékán. Így is megcsillant a mű né­hány szép részlete, egészében azonban nem sorolhatjuk a legsikerültebb számok közé. A legnagyobb élményt Beetho­ven Händel-variációk című művével szerezte Szentjóbi Miklós és Szabó András. E csodálatosan szép variációso­rozat, úgy látszik, jobban megragadta az előadókat is, s szinte gyermeki áhítattal kö­zeledtek Beethoven muzsikájá­hoz. A mű részletszépségei is magukkal ragadtak, egy-egy variáció mint önálló gyöngy­szem is gyönyörködtetett. Sza­bó András méltó partnere volt a bemutatkozó csellistának, aki — úgy érezzük — feltétle­nül bizonyította, hogy nyere­sége városunk, zenei életének. I B. Az Országos Takarékpénztár nyilvánosságra hozta, hogy az ország lakosságának betétállo­mánya március 1-én elérte a tizmilliárd forintot. Beszédes szám: egy 1-es és utána tíz nul­la. Leírni is sok, gondolattal követni még nehezebb, hogy ez a forintösszeg milyen értéke­ket képvisaL Aki szeret szá­molni, számítsa ki, hogy a tíz- mdllliárdból hány autó, hány családi ház, hány gyár, _ iskola vagy bármi építhető, vásárol­ható. Mi a számok mögött rej­lő, pénzben ki nem fejezhető értékű tartalomra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. Arra, ami ezt a számot megteremtet­te, arra, amit ez a nagy összeg a 2 300 000 betétkönyv-tulaj­donosnak jelent. Széchenyi István mondja hí­res könyvében, hogy a gazda­sági fejlődés éltető eleme a bi­zalom. Bizalom nélkül nincs hitel. S ha Széchenyi pénzhi­telre gondolt is, rájövünk, hogy az más vonatkozásban is igaz. Van-e hitele a szépen zengő szénák bizalom nélkül? Bizal­matlan ember mer-e a holnap­ra gondolni vagy a holnap- utánra, ha ma reggel még azt sem hiheti: délben lesz-e bete­vő falatja, este vetett ágya? Lehet-e takarékbetétje bizal­matlan társadalom bizalmat­lan emberének? Nem, nem le­het. Ez a tizmilliárd első nagy tanúsága! A takarékos ember bízik a jelenben, bízik a jövőben, bí­zik a társadalomban. Bizalom­mal fogadja a kormányintézke­déseket, bizalommal szólhat bele fontos ügyekbe. Bízik a fellendülésben, érdekeinek vé­delmében, a haladásban. A betétkönyv titkos kezelé­sét törvény biztostítja. Már csak ezért sem lehet pontosan megállapítani, hogy a csak­nem két és fél millió betét- kényvtulajdonos közül mennyi a munkás, a paraszt, a bér­ből élő, de az bizonyos, hogy tőkés egy sincs közöttük. Ez a tizmilliárd másik bi­zonysága. Jóllehet a hajdani bankok páncélszekrényeiben is voltak milliós betétek, de fölöttük maroknyi kizsákmányoló ren­delkezett, hogy a pénz ural­mával milliókat döntsenek nyomorba. A mai milliárdok fölött munkások, parasztok, ér­telmiségiek milliói rendelkez­nek úgy, hogy a takarékossá­got saját anyagi és kulturális felemelkedésük szolgálatába állítják­Bizonyíitja ez a tizmilliárd azt is, hogy az életszínvonal emelkedéséről, a munkánk könnyítéséről, az életünk szeb­bé tételéről elhangzott vélemé­nyek, nyilvánosságra hozott statisztikai számadatok reáli­sak. Mert a betétből előbb- utóbb rádió lesz vagy televízió, mosógép vagy hűtőszekrény, szőnyeg vagy modern bútor, családi ház vagy balatoni vil­la, személygépkocsi vagy kül­földi utazás — mind-mind egy- egy állomása az általános jó­lét emelkedésének, örvendetes dolog, hogy a tízmilliárdos be­tétállományból több mint öt és fél milliárd forint a vidéké. A mi adataink is hűen példázzák, hogy megyénk falvaiban is nö­vekszik a takarékos emberek száma. 1963 első kőt hónapjá­ban naponta átlagosan 750 000 forinttal, összesen pedig 45 millió forinttal növekedett az OTP-fiókoknál, a postahivata­lokban, a takarékszövetkeze­tekben elhelyezett betétállo­mány. Manapság csaknem 70 000 somogyi embernek van betétkönyve. Ez a fajta takarékoskodás rokon a szocialista életformá­val. Ez a takarékosság azonban nem téveszthető össze a zsu- gargatással. A zsugoriság, a kapzsiság idegen tőlünk, mert azt a gazdagok nagy Mam- man-imádata vagy a proletá­rok létbizonytalanságtól való félelme teremti meg. A tizmil­liárd forintos betétállomány jeladás népünk általános hely­zetéről, bizalmáról, szívből örülhet neki minden tisztessé­ges emlber. If j. Kordován Gyula SOROK­Takarékoskodjunk az ivóvízzel! Átmenetileg leállították a Toponári úti vízmüvet A Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága értesíti a lakosságot, hogy a hirtelen olvadás és a Kapós szintjének felduzzadása miatt a Toponári úti vízmű kútjaiba hordalékvíz folyt be. A kutakat a közegészségügyi hatóságok megvizsgálták, és megállapították, hogy nem használhatók. Ezért a vízmű üzemeltetését leállítottuk. Amint a felszíni víz a kutak­ból lefolyik, megkezdjük a ku­tak tisztítását. Ez előrelátható­lag a jövő hét második feléig tart. Kérjük a város lakosságát, hogy takarékoskodjon a vízzel. Éjjel 11 és 3 óra között alka­lom nyílik vízgyűjtésre. Mind­azok, akiknél a vízellátás za­vartalan, segítsék ki lakótársai­kat. A városi tanács végrehajtó bizottsága kéri a lakosság tü­relmét és megértését Meghalt az esküvő másnapján Rejtélyes haláleset híre fog­lalkoztatta a napokban Kapos­várt. A »jól értesültek« külö­nösképpen beszéltek — persze módosítva, átformálva — az esetrőL »Férje, illetve annak szülei, hozzátartozói esküvője másnapján megrnérgeztek egy fiatalasszonyt, hogy hozzájut­hassanak a 25 000 forintos életbiztosításhoz« — mondo-1 gatták. Mások a fiú szüleinek i ellenszenvét híreszteltók, né­melyek pedig, hogy a leány mostohája nem akarta a há­zasság megkötését Mi az igazság? Béres Erzsébet, a textilmű­vek 20 éves és Fazekas József, a TRANSZVILL 19 éves dol­gozója március 2-án házasságot kötötték. A lakodalmat a fiú szüleinek a Tüskevári Tégla­gyárban levő lakásán tartották. Mintegy hatvanan vettek részt a lagzin. A vendégek másnap mentek haza, s délelőtt tíz óra is elmúlt mire a házbe­liek: a lakást rendbe tették, és pihenőre tértek. A fiatal férj arra ébredt, hogy felesége furcsán hörög. A kihívott mentők és az orvosok már nem tudtak a szerencsét­len asszonyon segíteni, s dél­után 2 éra körül meghalt Bár először megadták március 7-re a temetési engedélyt, a szál­longó hírek miatt azonban vizsgálatot rendeltek eh De semmi olyan nyomra nem buk­kantak, amiből bűntényre le­hetett volna következtetni Béres Erzsébet több mint két évig állt orvosi kezelés alatt szívével volt baj, ezenkívül fej­lődési rendellenességek mutat­koztak nála. A kezelőorvos és a boncolóorvos teljesen azonos megállapításra jutott, így a halottat március 11-én elte­mették. A tragikus halálesetet tehát nem bűntény okozta. A KISZ képzőművészeti pályázata A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága, a • Képzőművészeti Alap és a fiatal képzőművé­szek stúdiója 1963. május 25-e és június 16-a között rendezi a fiatal képzőművészek szem­léjét a stúdió IV. kollektív ki­állításával együtt. A szemlén — műfajonként öt művél — részt vehet min­den 35 éven aluli hivatásos festő, szobrász és grafikus mű­Mark Twain visszavág Mark Twain, aki csak ritkán mondott bókokat, egy alka­lommal társaságban — tudj’ isten, mi okból — így szólt az egyik jelenlevő nőhöz: »Asz. szonyom, az ön szépsége le­nyűgöz.-« »Igazán fájlalom, hogy bókját nem viszonozhatom« — válaszolt a hölgy udvariat­lanul. Erre Mark Twain: »Tegyen úgy, mint én, asszonyom: hazudjon!« * * * Femandel, a híres francia komikus egy régiségboltban rendkívül _ szép Danton-szob- rot talált. A boltos 700 fran­kot kért érte. Fernandel, mi­után alaposabban szemügy. re vette a szobrot, észrevet­te, hogy a fej letört, később ragasztották vissza. Meg­mondta ezt az antikvárium tulajdonosának. — Na és! — húzta fel szemöldökét a boltos. — Ma­ga talán nem tudja, hogy Dantont annak idején lefe­jezték? Három hónapig volt eszméletlenül Marko Gálié, a zombori mezőgazdasági középiskola munkása (Jugoszlávia) ta­valy december 10-én szeren­csétlenül járt; egy vasúti át­járón áthaladva fejére esett a sorompó. Az elájult mun­kást beszállítottak a kórház­ba, és azonnal sikeres műté­tet hajtottak végre rajta. Eszméletét a beteg azonban nem nyerte vissza. Állapota állandóan rosszabbodott, tel­jesen legyengült, a legkülön­bözőbb orvosságok sem segí­tettek rajta. Végül is 91 na­pos eszméletlenség után meg­halt. Orvoskörökben nagy ér­deklődéssel tárgyalták az esetet « • t Tudományos apróságok Angol forrásból származó adatok szerint manapság kö­rülbelül kétezer színárnyalatú festék létezik: 200 sárga, 80 pi­ros, 430 kék, 270 szürke, 160 ró­zsaszínű, 630 barna és 60 na­rancsszínű árnyalat. * * * A* Antarktiszon olyan tavat fedeztek föl, amelynek vize 5 ll-szer sósabb a tengervíznél, > és csupán mínusz 50 foknál c fagy be. A sókontrentáció okát f nem ismerik. * • * Ha a naptárt nem módosíta­nák, 10 565-ben újév napja március 21-re esnék. * * * Egy négyzetkilométernyi sza- razfpldön több rovar él, mint ■ ember az egész földkerekségen. $ * * * A lótenyésztésre vonatkozó első útmutató az időszámítá­sunk előtti XIV. évszázadból származik, és Mezopotámiában készült. Ez az írás olyan lóte­nyésztési szabályokat ismertet, amelyeket az angol lótenyész­tők a mai napig is használnak. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1U Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér L Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy bónapra 11 Ft. rndex: 2:?n«7 Készült a Somogy ei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében« Kaposvár, Latinka S. «• 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom