Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-16 / 63. szám
Szombat. 1963. március 16. 3 SOMOGYI NÉPLAP Különböző fórumokon igen sok szó esett az utóbbi hónapokban arról az elismerésre méltó változásról, amely a falu társadalmi, gazdasági életében végbement és végbemegy. Izgaitó a kérdés: vajon hogyan felelnek meg az új helyzet támasztotta igényeknek, követelményeknek a falusi pártszervezetek; módszereikben, politikai munkájukban lépést tartanak-e a fejlődéssel? Még pontosabban: mit tesznek azért, hogy még több kenyérnek valót, olcsóbb húst, zsírt, tejet adjanak közfogyasztásra, s hogy jobban megértessék magukat az emberekkel, gyorsabban ki- kovácsolódjék az annyira kívánatos paraszti egység? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Gajdos László elvtárssal, a Fonyódi Járási Pártbizottság első titkárával. * * * — Milyennek értékeli a falusi pártmunka színvonalát ? — Hogy a kérdésre helyesen, reálisan válaszolhassunk, visz- sza kell pillantanunk a korábbi helyzetre. A mezőgazdaság szocialista átszervezése előtt ugyanis szép számmal voltak — különösen a Balaton-parti községekben — olyan pártszervezetek, amelyek összetételüknél fogva nem tudtak vonzó parasztpolitikát kialakítani. Ez abból következett, hogy számos falusi pártszervezetben alig volt paraszt párttag, sok elvtársunk keveset értett a mezőgazdasághoz, vagy ha értett is, véleményét, tanácsát nem fogadták szívesen. A szövetkezetek megalakulása óta eltelt néhány év alatt igen sokat változott a helyzet. Nem egészen négy esztendő alatt kétszer annyi parasztembert vettünk fel a pártba, mint azelőtt tíz év alatt. 1959-ben 35 tsz-tag és 32 egyéni gazda volt tagja a pártnak, ma pedig csaknem 300 kommunista dolgozik a járás termelőszövetkezeteiben. Azzal, hogy több száz józan, puritán gondolkodású, egyéni .korában és a szövetkezeti munkában is kiváló volt kis- és középparaszt keinilt a pártba, já- rásszerte megnőtt a falusi pártszervezetek tekintélye. Ma már minden termelőszövetkezetben van pártszervezet, s egy kivételével már valameny- nyi tíznél több főt számlál. Emellett; közmegbecsülésnek örvendő tehetséges vezető gárda alakult ki a községekben. Mindez jó alap arra, hogy a pártszervezet még közelebb kerüljön a falu lakosságához, s a község társadalmi és gazdasági életének tényleges irányítójává váljon. Napról napra tapasztaljuk, hogy mennyire megnőtt ctz igény a vezetéssel szemben. Az emberek nagyon megbecsülik azokat, akik értenek a vezetéshez, és amellett emberségesek. Azokat viszont, akik gőgösek, s nem tudnak vagy nem akarnak szót érteni a közösséggel, könyörtelenül félreállítják. Abban látjuk a pártszervezetek leglényegesebb feladatát, hogy olyan politikai légkört alakítsanak ki, amely a termelőszövetkezetek további szilárdulását, erősödését eredményezi. A tsz-ek jelentős részében így dolgozik a pártszervezet. Sok helyütt komoly gazdaságszervező és pártellenőrző tevékenységet folytatnak. Például beszámoltatják a gazdasági vezetőket, vagy ha szorongat a munka, a kommunisták kimennek a brigádokhoz, és mozgósítják a tagságot. A holládi elvtársak szavára az egész falu népe hallgat. Sokat javult a kommunista példamutatás Ba- latonszentgyörgyön és másutt is. Nem tagadjuk, néhány helyen még nem tudott tekintélyt kivívni magának a vezetés. Épp a napokban váltották le Buzsákon a párttitkárt, mert többszöri figyelmeztetésre sem végezte el munkáját. Gond az is, hogy a terheket még mindig nem osztják meg egymás között a kommunisták. Akad, aki erőn felül vállal feladatot, s olyan is, aki semmit sem dolgozik. Még a határozatok végrehajtását sem követelik meg mindenütt egyforma következetességgel. Olyan visszatérő problémák ezek, amelyek akadályozzák, nehezítik a színvoft^in Sehet jó az. ami ellentmond a |»ai*aszti!iág' ig'azság’érzetenek Beszélgetés Gajdos László elvtárssat, a Fonyódi Járási Pártbizottság első titkárával nalas páxtpolitükr alakítását. rnljta ki— Mi jellemzi a szövetkezeti pártszervezetek gazdaságszervező tevékenységét ; hogyan lehetne elkerülni a formalitást ? — A pártszervezetek egy re javuló munkája megmutatkozik a tsz-ek gazdasági eredményeiben is. A szövetkezetekbe' dolgozó párttagjaink dönt többsége derekasan veszi részét a mindennapi numkáb felelősséget érez a közösség-. Évről évre javul a tagság fegyelme, mind többen érzik, hogy csak úgy lesz mindany- nyiunfcnafc több jövedelme, kényelmesebb élete, ha jobban dolgoznak. A szövetkezetek erősödését, a munka gyümölcsét kézzelfogható eredmények bizonyítják. A kommunistáknak nincs szégyenkeznivalójuk a parasztok előtt. A szövetkezeti gazdálkodás tényei önmagukért beszélnek. A búza holdankénti termésátlaga 9,5 mázsáról 11,7-re emelkedett. S a többi mutatószám is haladásról tanúskodik. A közös szarvasmarha-állomány 3223-ról 4109-re nőtt 1960—1962 között Az árutermelés alakulása: i960: 1962: Hízómarha-értékesités 965 db 1782 db Hízósertés-értékesítés 3993 db 9664 db A járás szövetkezeteinek fel nem osztható alapja 21 millió forintról 41 millióra, a tiszta vagyon pedig 46 millióról 79 millió forintra gyarapodott. I960: 1962 5474 Ft 9231 Ft olyan területen, ahol mást nem lehet gazdasagában termelni. Jó vezetéssel azonban az átlagosnál rosszabb talajadottsá- gú szövetkezetei is az átlagon felüliek színvonalára lehet emelni. Ezt talán két egymásul szomszédos község — Báláit --keresztül- és Balatonújlák "dat-ai szemléltetik legjobban. H alntonkeresztúron 523, Báláitokon pedig 1454 forint ''tit íz egy kát. holdra jutó jö- em. Hogy mennyire nem ->-v< nyszerű a gyengeség, jól • az is, hogy Balatonke- - -ti 1980-ban 1166 forint holdj önti jövedelmet értek el. Világos, hogy a hiba a vezetésben volt. Tavaly például 150 süldő értékesítését tervezték, Pedig nem is vártak malacokat, faszén a kocákat nem bú- gatták be. A szerződéses növények egy részét nem takarították be. Nem egy szövetkezeti tagnak — többek között a leváltott elnöknek is — háztájin felüli területe elérte vagy meghaladta az 1—2 holdat. Ez nyilván nem serkentette az embereket a közös munkában való részvételre. Több szövetkezetét tekintünk gyengének, mint ahány a mérleghiányosok száma. Az a tapasztalatunk, hogy ezekben a tsz-ekben gyengén dolgoznak a pártszervezetek és a tömegszervezetek. Ezért hogy előrehaladjunk, két alapvető problémát kell megoldanunk: 1. erősítenünk kell a szakmai, gazdasági vezetést. 2. erősíteni, számszerűleg is fejleszteni kell a pártszervezetet. Egyet-mást már tettünk a szövetkezetek megei-ősítéséért. Koncz elvtársat, a Balatan- fenyvesi Állami Gazdaság igazgatóját Balatonkeresztúron, a boglárt gazdaság egyik szakemberét Fonyódon választották meg elnöknek. Mindkét községben máris megindult a munka. A gyenge szövetkezeti gazdaságokkal sokkal többet kell törődniük a járási szerveknek is. Pártbizottságunk munkatársai huzamosabb időt töltöttek például Buzsákon, ezt kell tenniük más gyenge gazdaságokban minden járási szervnek. Így a KISZ-nek, a nőtanácsnak. A járási tanács szakembereinek is arra kell törekedniük, hogy minél többet tartózkodjanak a községekben, segítsenek a gazdaság vezetőinek, hogy kihasználják az adott lehetőségeket. Véleményem szerint a járási vezetésnek negyedévenként elemezni kell a gyenge tsz-ek pénzügyi és gazdálkodási helyzetét, s menet közben javaslatokat kell adni a vezetésnek, nehogy év végén meglepetés érje őket. — Hogyan lehetne javítani a vezetést ? még — A vezetés javításának nagy tartaléka, hogy nagyobb lehetőséget -biztosítsanak a tagságnak javaslatai kifejtéséhez. Ne csak közgyűlésen adjanak szót az embereknek, hanem kérjék véleményüket, tanácsukat akkor is, amikor a tervek készítéséhez fognak. A vezetőség kilenc tagja, ha még oly okos is, nem láthat mindent. A tagság igen sokat segíthet. Áll ez a jó tsz-ekre is, de még inkább a gyengékre. Néhány helyen, ahol a szövetkezeti gazdaság fölfelé ível, találkozni olyan vezetőkkel, akik gőgösek, önteltek, csalhatatlannak képzelik magukat. Ezek az emberek, ha nem figyelmeztetjük őket kellő időben, kezdik maguknak kisajátítani az eredményeket, s hovatovább -tévedhetetlennek tartják magukat. Rossz a füliani idegen fülnek, hogyne bántaná akkor ez a gőg a tsz- tagot. akinek állandóan azt magyarázzuk, hogy ne csak az enyémet, hanem a »-mienket-* is lássa. Egy másik tanulság: nem szabad agyondicsérgetni az em* bereket, mert nemegyszer éppen ettől válnak önteltté. Reálisan, erényeikkel, hibáikkal együtt kell látni a vezetőt is.- S ha hibázik, nem akkor kell szólni, amikor már összecsaptak feje fölött a hullámok — meg kell előzni a nagy hibák elkövetését. A szöllősgyöröki tsz-elnök például .hosszú idő óta bas-áskodott az emberek fölött, s amikor nemrég közgyűlés elé került az ügye, teljesen tarthatatlanná vált a. helyzete, a tagság nem tűrte meg tovább elnöki tisztében: Helyesnek tartottuk, hogy leváltották. azóta ugyanis megnyugodott a falu. A tagság igénye: legyen szigorú, de igazságos a vezető; legyen rend, fegyelem, jó munkaszervezés a közösben; legyen emberséges az elnök meg a brigádvezető. Szeretik az egyenes, jellemes vezetőt, de nem szeretik, aki ingadozik, s felelőtlenül ígérget, nem mer nemet mondani, amikor a közösség érdeke és az igazság úgy kívánná. S még egy megszívlelendő tanulság: őszintének kell lennie mindenkinek minden kérdésben, mert nem lehet jó az, parasztság nek, amikor az elnöktől ilyeneket hall: »-Helyrehoztam a sző- ami ellentmond a vetkezeted; »Leadtam ennyi i^ságérzetánek. meg ennyi bikát«; »Van még 150 hízóm«. Ha rossz ezt hal-1 V. J. Egy tagra jutó jövedelem Ám azt is meg kell mondani, hogy sok helyütt még úgy »általában« vezetnek a pártszervezetek; hiba, hogy nemigen elemezgetnek, pedig a számok sok mindenre felhívják a figyelmet. Az igazsághoz tartozik, hogy ma még a gazdasági vezetés is hasonló cipő-ben jár. Pedig a vezetéshez egyre inkább hozzátartozik a szakmai hozzáértés, a nagyobb tudás. Sakkal többet kell törődni az önköltségszámítással, mert még meglehetősen drágán termelünk. Somogyvámoson például annyiért állítják elő a hízottsertést, mint ameny- nyiért átveszik a tsz-től. Egyedül a felár hoz valamit a konyhára. Nem hallgathatok arról sem, hogy szövetkezeteink jó része 50—60 kilométerről szerzi be a takarmánykeveréket. Ez igen megnöveli a költségeket. Korábban megígérték, hogy takarmánykeverő üzemet létesítenek a fonyódi járásban, azonban semmi sem lett belőle. Elemző munka kell ahhoz is, hogy megállapítsuk.: indokolt, illetve egészséges jelenség-e az, hogy 1960—62 között több mint hatvanezerrel növekedett az inproduktiv munkát végzők javára jóváírt munkaegységek száma. — Az imént felsorakoztatott eredmények szépek, önmagukért beszélnek. Mégis mi az oka annak, hogy a fonyódi járásban három közös gazdaság mérleghiánnyal zárt ? Mit kívánnak tenni a gyenge tsz-ek megerősítéséért ? • — A szövetkezetek gyengesége elsősorban a vezetés gyengeségéből adódik. Persze ezenkívül még jó néhány befolyásoló tényezőt figyelembe kell venni. A legtöbb esetben a vezetés gyengesége objektív nehézségekkel párosul. Bár egyáltalán nem törvényszerű, hogy tartósan gyenge tsz-ek legyenek, azzal azonban számolni kell, hogy a szövetkezetek gazdálkodásának eredményességében lesznek eltolódások. Nem egyformák a talajadottságok: arra kell törekednünk, hogy a termelés specializálásá- val, a helyes termelési kultúra megválasztásával növeljük a gazdálkodás eredményességét. Vannak elképzeléseink, terveink. Az utóbbi néhány évben például 274 hold gyümölcsöst telepítettek tsz-eink TjanaszLeseit Űí&ibf a pus ztán Tavaszt, ígérő napfény. Nagy csönd, hófoltok mindenütt, — Ilyen még az erdő.; § Deres hajú, páros arcú, erős ember mutatja a tájat: Cseh Gyula, kerületvezető vadász. — Az állatok nagyon megsínylették ezt az időt. Nézi a kutyáit, arcán szomorúság látszik. — A Berci nagyon hiányzik .:; Sokat segített volna nekem. !3 A Bercit, a vadász legjobb kutyáját lelőtte valaki. — Egy hétig gyászoltuk, mert ez a drótszőrű foxi szinte családtag volt. Ügy értett a szóból, mint az ember. Járjuk az erdőt. A léniákon Olyan az arca, mintha márványból volna Első látásra szigorú, de a szeméből tükröződő meleg fény (barátságossá teszi. Három kutyája várja a parancsét. Lesik az erdőt. A vadászvizsla felkapja a fejét, és gazdájára néz. — Amott a sűrűben vaddisv- nócsorda vert tanyát. Tegnap még jó tíz kilométerre voltak innét, a másik erdő sűrűjében. Hiába hallgaitózak, az erdő csöndje csak a szakembernek árulja el titkait. Néhány lépés után a magasles tövében friss nyomokra bukkannak a kutyák. Nézi a vadász is. Ráncolja a homlokát, aztán nevet. — Az erdők vándorai. Dám- vadcsorda. Ha valaki követni tfzcsapaf közelíti A drótkerti vadászház. akarná, a csapatot, egész életében csak gyalogolna..: Letérünk a tört útról. Szép szál fák között járunk. Megáll a vadász, és csöndre int. Özcsapat közelit. Az élen fél- szarvú, fiatal bika halad. Már itt vannak mellettünk. Kattan a fényképezőgép, és a csapat megriad. Vad vágta kezdődik, és néhány pillanattal később újra csönd lesz. Beljebb nagyobb tisztás, a fák között apró házikó. Ide már jobban betör a napfény. Olvad a hó. — Ez a drótkerti vadászház. Sokszor itt alszom, mert itt fog az éjszaka... Meg aztán innét könnyebben mozog az ember. Nagyon elszaparodtak a vadorzók.. * friss csapás. A »teleken apró tisztások. — Ezek voltak a menedékhelyek. A lucerna, a gesztenye és a tengeri ide csalogatta a vadakat. A vadász szótlanul kémleli az erdőt. Tízezer hold a birodalma. Remegő lábú, félénk őzikék, büszke fejtartású, gyönyörű szarvasbifcák és veszedelmes vaddisznócsordáb az alattvalók. Ügy gondoskodik a vadakról, mint jó apa a családjáról. A legnagyobb hidegben töretlen úton hajnalodéitól alkonyaiig járta az erdőt hordta a szénát, és izzadt a ku- koricásasákok súlya alatt. Keménység és megvetés csendül ki hangjából. — Ez a legcsúnyább dolog. Nem méltó az emberhez. Néhány taranyi és bélavári ember mégis csinálja. Kilesik, hogy mikor »tiszta« a levegő, hurkokat tesznek a vadcsapás mellett álló fáikra és elmennek. Néha eljönnek a zsákmányért, máskor meg nincs bátorságuk. Ilyenkor az őzek meg a szarvasok napokig kínlódnak, mire rájuk találok. Annyi fájdalom és rémület van a szemükben, úgy tudnak sími. mint az emberek.; „ Elhallgat. Talán szégyenkezik is egy kicsit , hogy erdei ember létére ilyen sokat beszólt. A tölgy csúcsán mókusok hancúroznak. Valahol fütyül egy rigó. Az öreg fenyő derekát szorgalmasan gyógyítgatja az erdei orvos. Indulnunk kell, mert hosszú még az út. Egy galagonyabokor mellett agancs heveit Nézi a vadász, aztán fölveszi: — Emlékszem a bikára, az ősszel öt órán át verekedett Itt-ott még hó van, de már éledezik a tavasz... Németh Sándor A vadász a társa és a zsákmány: at elhiüUytott agancs. NAGY ÜZEMI TŰZHELYEK készítését és mindennemű LAKATOSMUNKÁT VÍtUI a Kaposvári Vasipari és Műszaki Ktsz, íViájuB 1. n. 3. sz. Telefon 14-68. (16052)
