Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-15 / 62. szám
Termelési tanácskozás az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalatnál MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANA.CS LAPJA Nagy részvét mellett temették el dr. Tallós Emil elvtársat Barátok, elvtársafc és tisztellök százai gyűltek össze tegnap délután a Keleti temetőben, hogy végső búcsút vegyenek a tragikus hirtelenséggel elhunyt dr. Tallós Emil elvtársiéi, a Megyei Bíróság elnökétől, a megyei pártbizottság tagjától. A felravatalozott koporsó mellett felváltva díszőrséget álltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottságának és végrehajtó bizottságának vezetői és tagjai, a városi pártbizottság, a megyei és városi tanács képviselői, barátok és munkatársak. A gyászinduló hangjai után az MSZMP megyei bizottsága nevében Tóth Márton elvtárs, a Bartók Béla Általános Iskola igazgatója búcsúztatta a halottat. — Drága Tallós Emil elvtárs, köszönetét mondunk azért a példás, becsületes életedért, amelyet hazádért, pártodért, családodért elégettél... Oda- álltál, ahol a helyed volt, a dolgozó nép mellé. Tevőleges katonája voltál népi rendszerünknek. Előbb földet osztottál, majd igazságot, a dolgozó nép igazságát, az igazság igazságát, amelyet annyiszor kificamítottak a régi rend urai és kiszolgálói — mondotta többek között Tóth elvtárs, majd a gyászoló család, az árván maradt gyermekek, a megtört szívű élettárs és a többi hozzátartozó nevében vett búcsút a halottól. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Somogy megyei Szervezete nevében Csepreghi Győző elvtárs, Kossuth-díjas főmérnök, a TIT megyei elnöke, az Igazságügyi Minisztérium nevében pedig dr. Szübe- reki Imre elvtárs mondott gyászbeszédet a ravatalnál. A sírnál Mozsgai Géza elvtárs, a Kaposvári Járásbíróság elnöke az igazságügyi dolgozók és a Jogász Szövetség Somogy megyei Szervezete nevében búcsúzott az elhunyttól. A frissen hántolt sírt elborították a szeretet és a tisztelet virágai, koszorúi. BRÓDY SÁNDOR T rői útját Jókai egyengette, Mikszáth Kálmán »a leg1 nagyobbakra való lehetőség«-et látta művészetében. Ady a »legigazibb magyar poétát« üdvözölte benne, »aki talán nem is tudja, hogy mennyit folyatott le a csatomátlan országban«. De jóval halála után, 1930-ban is »túzgyűjtó«- naik és »bólványdöntő«-nek nevezte Bródy Sándort Móricz Zsigmondi hozzátéve, hogy »Bródy sok olyan témát és problémát hozott irodalmunkba, amihez mások azóta sem nyúltak, pedig jó volna, fontos volna hozzányúlni«. Az egri pallér és kocsméros házálban száz esztendeje, 1863. március 15-én született, daliás külsejében is hódításra termett fiú egyik első, úttörő ábrázolója volt a magyar dráma- és novellairodalomban a szegényparasztság kiszolgáltatottságának. Bródy Sándor műveiben azonban megszólalt az elnyomás ellen küzdeni nemcsak akaró, hanem már tudó városi proletár is. A Dada tragikus végű bolygó Kiss Erzsébetjétől A tanítónő öntudatos Tóth Flórájáig, a becsapott és szakadékba döntött Kaál Samu — a nemrégiben a Katonazene című filmben is feldolgozott — szomorú históriájától »a gépét a holnap tájaira vezénylő« villamosvezető gyöngéd színekkel megrajzolt portréjáig jellemző életek, tipikus sorsok foglalata jelenik meg Bródy Sándor írásaiban. A maga új szavakat alkotó, hevesi és erdélyi jó ízeket tartalmazó »must- szerű« nyelvén, egyéni stílusában — amely nem mentes romantikus tűlzásoktól és modorosságoktól sem — az emberi társadalom és az emberi lélek olyan régióit hódította meg, amelyekhez azelőtt nem volt szeme és füle íróinknak. Együtt érzett a megalázottakkal, a nyomorgókkal, s Zo- tátál, Dosztojevszkijtől, Gorkijtól tanulva nyomorúságuk okait kutatta. Vallotta : az ember nem a szenvedésre termett, s hogy »az egész emberi nemet hatalomra kell emelni«. S mint utolsó műveinek hőse, Rembrandt van Rijn, a festő, 5 is úgy vélte, hogy »az élet mindenképp izzóan gyönyörű, csak éppen le kell fejteni a hályogot az emberek szeméről«. A. G. „Kioltott fáklyák“ TANÚ LMANYGYÜJTEMÉNÍ Kioltott fáklyák címmel tanulmánygyűjtemény készült harminckét nevelőről, akik 1919-ben becsülettel kiálltak a proletárdiktatúra mellett, s emiatt áldozatul estek a fehérterror tiszti különítményeinek. Négyéves szorgos kutatómunkával — a Pedagógusok Szakszervezetének segítségével — a munkásmozgalom két ismert veteránja. Bihari Mór és Kelen Jolán gyűjtötte össze az adatokat, s mint kortársak állítanak emléket a dicső elődök forradalmi helytállásának. A díszes kiállítású, számos fényképpel és rajzzal illusztrált, pedagógiai és emberi tanulságokban bővelkedő mintegy 240 oldalas tanulmánygyűjtemény is bizonyítja, hogy a magyar pedagógus- társadalom legjobbjai a legnehezebb időkben is a haladás ügyét szolgálták. A városi tanács nagytermében megtartott termelési tanácskozáson Rajta Mihály, az I parcik'k»kiskereskedelmi Vállalat igazgatója elemezte a múlt évi munkát, és vázolta a kereskedelmi dolgozók idei feladatait. — 1962-ben általában szervezettebben dolgozott a vállalat, mint az előző évben — mondotta. — Ennek ellenére a forgalom nem a várakozásnak megfelelően alakult. — Ismertette, hogy az értékesítési tervet csaik 97,9 százalékra teljesítették. Ennek oka főként az volt, hogy csökkent a ruházati cikkek .iránti kereslet. Ezt nem ellensúlyozta kellőképpen az, hogy vegyes iparcikkekből és élelmiszerekből a tervezettnél (a bázishoz viszonyítva 2 százalékkal) többet adtak eL Rajta elvtárs megállapította, hogy a készletgazdálkodás egykét bolt kivételével mindenütt tervszerű volt. Sikerült csök- lenteni az elfekvő áru mennyiségét, eredménnyel jártak a szezon végi kiárusítások, nöEgy magyar tudós francia kitüntetése Világviszonylatban is igen nagy elismerést jelent a francia Ordre de méritée pour la itechércézet invention kitüntetése, melyet mínüen évben tudományos kutatásban kiváló eredményeket elért tudósoknak adományoznak. Ez a megtiszteltetés érte a Kossuth- díjas dr. Török Gábort, a kém al tudományok doktorát, a Központi Élelmiszeripari Kutató Int izet igazgatóját, aki a Kutatási és Találmányi Érdemrend parancsnoki fokozatát kapta a hűtőiparban elért, nemzetközi viszonylatban is kiváló eredményeiért Török professzor nevéhez fűződik a mélyhűtött készítmények (mirelit) technológiájának kidolgozása. A képen: Dr. Török Gábor a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet laboratóriumában. (MTI Foto — Tormai Andor felvétele) velte a forgalmat az árteszáiUí- tás, a kereslet-kínálat rendszer bevezetése. Az áru forgási sebessége a tervezettnél 2,5 nappal kedvezőtlenebb volt. 1962-ben, az előző évihez képest hatékonyabbnak bizonyult) az ellenőrzés. Ennek köszön- : hető, hogy födfedték több ré-1 gebbi eredetű szabálytalansá- 5 got, s hogy elejét vehették a társadalmi tulajdon nagyobb mérvű megkárosításának, bár, kellett néhány fegyelmi eljá- j rást indítani. Visszaélés miatt; négy boltvezetőt váltottak le,; hat alkalmazottat följelentet- j tak a bíróságon, három dolgo- i zót azonnali hatállyal elbocsátottak, egyet pedig alacsonyabb munkakörbe helyeztek. Az idei feladatokról szólva Rajta elvtárs közölte, hogy a tavalyihoz képest 3,3 százalékkal kell növelni a vállalat áruforgalmát. A terv reális, teljesíthető. Tervszerűbben kell elvégezni a szakosítást — húzta alá az igazgató. — Biztosítani kell az áruellátás folyamatosságát. Felhívta a nagytere-k»- detrrri vállalatok Figyelmét, hogy nagyobb gondot fordítsanak a kiskereskedelmi vállalatok igényeinek kielégítésére; a boltokét, hogy ne aprózzák el a rendelést. A beszámoló után vita következett, majd megjutalmazták azokat a dolgozókat, akik a múlt évben kiemelkedő munkát végeztek. Pénzt és oklevelet kapott a szocialista brigád címet nyert balatoriboglári 27-es, a siófoki 35-ös, a kaposvári 140-es bolt, valamint a 120/1. osztály kollektívája. A rmmkaversenyben elért eredményeiért még tizenhét bolt kapott oklevelet és pénzjutalmat. Kiváló bolt lett a nagyatádi 1-es számú cipő-, a kaposvári 143-as számú gyermekruházati, valamint a 127-es számú rádió-villamossági szaküzlet. Kilenc dolgozót tüntettek ki kiváló jelvénnyel, oklevéllel, s két-, illetve egyheti keresetüknek megfelelő pénzjutalomban részesítették őket. Növekszik a takarékbetét a nagyatádi járásban Az Országos Takarékpénztár nagyatádi járási fiókjánál a múlt év végéig 16 738 OOO forint betétet helyeztek el, 4 344 000 forinttal többet, mint az előző évben. Azóta töbB mint négymillió forint vándorolt a takarékpénztárba. Januárban mintegy háromszázan váltottak betétkönyvet. Például csak Mikén 52Ö 00« forintot tettek takarékba a tsz-parasztok. Népszerűek a KST-betétek Is, több mint ezer KST-tag van a járásban. Sokan igénylik a különböző OTP-kölcsönöket. Az OTP úgy tervezi, hogy az idén nyolcvan házat építtet a járásban. Be nemcsak építési, hanem áruvásárlást kölcsönökért is gyakran fordulnak az OTP-hez. 1962-ben ötszázhú- szan, az idén pedig százan kértek kölcsönt ilyen célra. Népszerűek a KISZ-esküvok X a nagyatádi járásban (Tudósítónktól.) A nagyatádi járásban tavaly mintegy hairminc névadó ünnepséget tartottak a községi tanácsok, üzemek, fe-—veres testületek és művelődési otthonok. Mindenütt gondoskodtak arról, hogy az ünnepség meghitt, családias legyen. Különösen a KISZ-esfcüvők népszerűek. Nemcsak a járási székhelyen, hanem a községekben is egvre több fiatal munkahelyének közössége rendez ünnepélyes esküvőt. A tapasztalatok szerint az új esküvők az egész falu érdeklődését fölkeltik. Járásszerte emlegetik az olyan KISZ-esküvőket, mint amilyent a mikéi tsz rendezett. Nagyatádon a Gábor Andor Járási Művelődési Ház dísztermét rendezik be estketesek alkalmával. Puuicdtni" eldUttyélty tHaiscttU-fan pilyan smucig ember az új elnök, hogy nem egyezett bele semmiféle zárszámadás utáni közös eszem- iszomba. »Mindenki egyék, igyék a saját számlájára« — hajtogatta, amikor szemére vetették, a dolgot. »Jól zártuk az évet, szép jutalmakat adtunk a tagságnak, tehát nem dínomdánomozunk a közösből-» Ebbe aztán csak egy ember, Székács Zsiga, ez a sűrű vérű, testes fogatos nem nyugodott bele. Olyan képet vágott az elnöki vélemény hallatára, mint akit megloptak. Pedig az elnök nagyon ked vesen mosolygott rá, amikedv, s egyszer csak azt énekelte: »Nincsen pénzem, de majd lesz...« Ezzel előkapta OTP-könyvecskéjét, s odahívta a mindig szerényen vigyorgó pincért. — Itt a könyvem, cimbora! — adta oda az OTP-betét- könyvet. — Fogd a ceruzádat, s ahányszor rendelek, a A MASZEK BANKETT lapotokról, de Zsiga, mintha csak tsz-fogatosnak öltözött álruhás gróf volna, leintette: — Ne zavard a tagságot mutatás közben, hé! Az idő tájban pedig, amikor már a tsz-vezetőség is betért egy pohár borra, olyan forró volt a hangulat, hogy a betétkönyvből nyomtalanul elpárolgott az utolsó nulla, Talán csak egy ötvenes állt magában, mint a jutalom sivár romhalmaza. Az elnököt rögtön asztalhoz hívták, de társai nevében szabódott. — Ejnye.' — ugrott fel Zsiga az alatta mind ez ideig tisztelettel ingó székről. — Warsellle-ben működik egy Modern Irodalmi Társulat nevű egyesület, amely célul tűzte ki, hogy a mai időknek megfelelő művészetei pártfogolja. Az egyesület legutóbbi ülésén, amelyről a párizsi France Soir Bolondok szórakoztató összejövetele címen közölt tudósítást, mulatságos eset történt. Egy »modem« költő versein vitáztak. Illetőleg könyvének —' helyesebben verselnek — címén. Ez így meglehetősen zavarosnak hangzik, ml is csodálkozva olvastuk. De mégis így van, mert versek nem voltak a költő kötetében, csak címek s néhány rövid sorban a -művészi« programja: »Nem akarom költemények olvasásával fárasztani a rohanó modern embert. CsaK verscímeket írok, s mindenki olyan költeményt, látomást képzel hozzájuk, amilyet akar . . .« Ilyen »versek« voltak a kötetben: »Szerelem; ősz: Kovácsműhely; Lakodalom; Fényes eső; Pierre és mamáia; Éiszakai látogatás: Csendélet; Hainali kert. . S a címek alatt üres lapok ... A kötet körül parázs vita alakult ki: némelyek azt javasolták, hogy tüstént ki kel! nyomatni, mások azt mondták, hoev az elkénzelés valóban ered°ti. de még nem tökéletes egészen. Addig vitáztak ezen az »eszmeiproblémán a Modern Irodalmi Társulat tagjai, míg végül ösz- szeverekedtek, s alaposan helybenhagyták egymást. A közeli patikus, aki elsősegélyt nyújtott a véres teoretikusoknak, megkérdezte az egyik megtépázott irodalmártól, hogy tulajdonképpen min vesztek össze. Az illető, akinek szellemére, úgy látszik, jö hatást tett a testmozgás, rövid töprengés után Így felelt: —• A semmin. Akár hiszi, uram, akár nem, szó szerint a semmin. x. m kor ott a közgyűlés előtt óriás taps kíséretében átadta neki az OTP-betétkönyvet, amibe kereken 500 forint jutalmat írt bele a vezetőség. Így történt meg, hogy Zsiga a közgyűlés után nem ment haza. Beállított a földművesszövetkezeti vendéglőbe, ahol ilyenkor régebben a tsz-tagság vacsorázott. S noha csak pár forint volt a zsebében, vacsorát és bort rendelt. Lassan asztalához kezdett szállingózni a többi fogatos is, s számuk emelkedésével hirtelen nőtt az üres üvegek mennyisége is. Zsigában ekkor már tombolt a jócetilit mindig beleteszed ebbe a könyvbe. Érted, ugye? Erre a cigányok suttogni kezdtek: »Nézz már oda, csekkre mulat a Zsiga.» Mások is hasonlókat kezdtek suttogni, s tudva erről, a hat fogatos úgy ült Zsiga mellett, hogy a büszkeségtől majd szétrepedt rajtuk a ruha. Amikor a prímás a nótáikat húzta, Zsiga csak idain- tett a pincérnek: — Jóska! Egy ötven forintos cetlit kérek! Hát bizony ez is fura dolog. Bankó helyett egy fehér papírdarabka lebegett a vonón. Jóska, a pincér olykor helyzetjelentési szeretett volna adni a betétkönyvbeli álTalán csak nem fél az elnök elvtárs ettől a kis maszek bankettől? — Nem én — jött zavarba az elnök —, de ki fizeti? Erre aztán Zsiga harsogva nevetni kezdett. — Nem a közös, de nem is én. Oda tessék nézni! — Ekkor távolabb Jóska, a pincér felmutatta a betétkönyvet. — Az OTP fizet holnap reggel... A cigányoknak annyira tetszett ez az újfajta maszek bankett, hogy Zsiga szónoklata végén még tust is húztak. Griff Sándor táf?<*5s3 =SOROK===== Tényleg félelmetes Az egyik országos lapban olvastam tegnap: »... a Zagyva, amelyben nyáron legföljebb bakáig ér a víz, most félelmetesen megdagadt, legalább tízszeresére...» Reméljük, a tíz boka nagyságú víz nem okoz különösebb katasztrófát. —sin— * * * Hárompercenként egy öngyilkossági kísérlet A Parade amerikai magazin biztosítóintézetek statisztikái alapján közli az alábbi megdöbbentő tényeket: Az amerikaiak átlag minden harmadik percben követnek el egy öngyilkossági kísérletet, és ezek közül évente 25 000 halálos kimenetelű. A halálnemek között a 15—50 éves Személyeknél az öngyilkosság az 5. helyen áll. Háromszor annyi férfi lesz öngyilkos, mint, ahány nő; a férfiak legtöbbször fegyverrel vagy kötéllel, a nők inkább altatókkal, méreggel vagy gázzal vetnek véget életüknek. Az amerikai öngyilkosok túlnyomó többsége fehér bőrű, és legtöbbjük protestáns. Az öngyilkosok arányszáma San Franciscóban a legmagasabb^ két és félszer akkora, mint más városokban. * * •* Különös eset N. Pizskunovics, az egyik Nyi zsnyi j -Ta gil -i gyár dolgozója orvoshoz fordult, és panaszkodott, hogy fájdalmat érez az orra táján. A röntgenfelvétel idegien test jelenlétét állapította meg. A sebészeti beavatkozás sikeres volt, s a páciens orra tájáról egy pisztolylövedéket távolítottak el »Valószínűleg 1942-ben történt — emlékszik vissza a páciens. — Akkoriban Krasznodúrban laktam, amelyet megszálltak a fasiszták. Emlékszem, hogy egyedül voltam otthon, amikor egyszer csak ütést éreztem az arcomon. Rövid ideig vér szivárgott, de nemsokára megszűnt a fájdalmam, és a seb néhány nap alatt behegedt.« • * * Föld alatti élet Emlékszünk még, hogy Michel Siffre francia barlangkutató tavaly nyáron hatvan napot töltött teljes sötétségben 130 méter mélységben egy föld alatti barlangban. A francia barlangkutató intézet kiértékelte a tudós kísérletének tapasztalatait, és a napokban nyilvánosságra hozott néhány adatot. Kiderült, hogy noha nem volt órája, Siffre a hatvan nap alatt hatvanszor aludt el és ébredt föl, tehát az alvás és ébrenlét szokásos ritmusa akkor is megmaradt, amikor nem állt összefüggésben az éjjel és a nappal váltakozásával. A tudós szervezetére különösebben nem hatott ; károsan a napsugarak hiánya, és noha életmódjában a 24 órás beosztás nagyjából megmaradt, mintegy 12 órás fáziseltolódás jött létre. Ez azt jelenti, hogy Michel Siffre az éjszakákat rendszeresen ébren töltötte, és a nappalokat aludta át; test- hőmérséklete a normális alá süllyedt, s ennek következtében szellemi tevékenysége is erősen csökkent, szinte állandóan félig szunyókáló állapotban élt. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő; WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-lü, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉPLAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem örzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti; a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Pt Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemébe#* Kaposvár, Latinka S. IL i
