Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-07 / 55. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1963. március % A IflSZSZ Haifstein amerikai látogatásáról Washington (TASZSZ). Hallsteinnek, a Közös Piacbizottság elnökének amerikai látogatásával kapcsolatban Vlagyimir Vasedcsenko, a TASZSZ washingtoni tudósítója megjegyzi, hogy Hallstein egyesült államokbeli látogatása kétségeket ébreszt aziránt, vajon tényleg az európai országok érdekeiről gondoskodik-e az Európai Gazdasági Közösség bizottságának elnöke. A közös piaci országok és az Egyesült Államok között éles gazdasági ellentétek vannak. Az Egyesült Államok meg akarja könnyíteni áruinak beáramlását az EGK-országok belső piacára, meg akarja szüntetni azokat a vámsorompókat, amelyek a Közös Piac országait az amerikai versenytől óvják. Az európai országok, mivel megértik, mire vezethetnének az amerikai törekvések, szembeszáünak a nyomással, nem hajlandók csökkenteni az amerikai árukra kiszabott vámokat. Hallstein a perpatvar tetőpontján érkezett meg az Egyesült Államokba, s nem késett kijelenteni, hogy teljességgel egyetért az Egyesült Államok kormányának álláspontjával. — Hozzá kell fognunk a kereskedelmi összetartás kiépítéséhez — jelentette ki. A Columbia Egyetemen tartott előadásában Hallstein sík- raszállt a vámok kölcsönös leszállításáról szóló tárgyalások megkezdése mellett. Hallstein kifejezte bizonyosságát abban, hogy Anglia végül is belép a Közös Piacba, amit — mint ismeretes — az Egyesült Államok állhatatosan szorgalmaz. Az EGK bizottságának elnöke biztosította az amerikaiakat arról, hogy a közösség országai nem zárják be piacaik kapuit az amerikai mezőgazdasági termékek előtt. Washingtoniban Hallstein a földművelésügyi miniszteren kívül találkozott Kennedy elnökkel, Rusk külügyminiszterrel és más hivatalos személyekkel is. (MTI) Szabadon bocsátották Brazíliában az Anzoateguí bátor elfoglalóit Rio de Janeiro (AFP, AP). A brazíliai hatóságok kedden szabadon bocsátották azt a kilenc «venezuelai hazafit, akik elfoglalták és brazil kikötőbe kormányozták az An- zoategui nevű utas- és teherszállító hajót. A brazil törvények értelmében a kilenc hazafinak szabadon bocsátása előtt köteleznie kellett magát arra, hogy az ország területén nem folytat politikai tevékenységet, és legalább kilencszáz kilométernyire távol marad a venezuelai határtól. Mint az AFF jelenti, Jorge Amado neves brazil író Rio de Janeiróba hívta az Anzoa- tegui elfoglalóit, és felajánlotta nekik, hogy a Hotel Floridában rendezkedjenek be. (MTI) IRÁNY A KOMMUNISTA VIUI6GII2DASÁC tt. Uj feladatok — régi szemlélet, elavult módszerek Adenauer-—Sancho-Panza: — A fene egye meg, "ezek Don Quijote-ra lövöldöznek, de esetleg engem ér a találat! (Endrődi István rajza) Walter Ulbricht megbeszélése angol képviselőkkel Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, aki jelenleg Lipcsében tartózkodik, fogadta angol munkáspárti parlamenti képviselők egy csoportját, és megbeszélést folytatott velük. Angliát és a Német Demokratikus Köztársaságot érdeklő gazdasági és politikai kérdésekről volt szó. Megvitatták továbbá a béke fenntartásával, valamint a nyugat-berlini helyzet békés rendezésével összefüggő kérdéseket Könyv-árleszállítás r a földművesszövetkezetek könyvesboltjaiban! Március 30-ig 432 féle könyvet 20—60 százalékkal vásárolhat olcsóbban. Egypár könyv a sok közül: Balassi Bálint: Összes versei 35,— Ft 18,— Ft Vörösmarty M.: Csongor és Tünde 55,— Ft 28,— Ft Petőfi Sándor: Összes költeményei 24,— Ft 16,— Ft Ady Endre: Összes versel 72,— Ft 36,— Ft Kaffka Margit: Összes versei 28,— Ft 18,— Ft Ady Endre: Összes novellái 85,— Ft 42,— Ft Solohov: Feltört ugar 28,50 Ft 18,— Ft Victor Hugo: A tenger munkásai 39,— Ft 20,— Ft Kaverin: Két kapitány 34,— Ft 20,— Ft Dickens: Copperfield Dávid 32,— Ft 20,— Ft Bognár Károly: Szőlőtermesztés homokon 55,— Ft 30,— Ft Kozma Pál: A csemegeszőlő 90,— Ft 50,— Ft Kertészek kézikönyve 02,— Ft 35,— Ft Kérjen részletes árjegyzéket és tájékoztatást a SZÖVETKEZETI KÖNYVESBOLTOKBAN. A barcsi, csurgói, marcali, nagyatádi, tahi szövetkezeti könyvesboltok készséggel állnak rendelkezésére! (3404) Norvégiában 1963. január végéin 38 600 munkanélkülit tartottak, nyilván, vagyis . tizenháromezerrel többet, mint 1962. január végén. Savang Vatthana laoszi király szerdán Moszkvából négynapos hivatalos látogatásra repülőgépen Pekingbe érkezett. Fékhiba miatt a vasúti vendéglőbe rohant egy személyvonat szerdáin hajnalban a Nápolyhoz közeli Castellam- mare di Stabiában. A mozdonyvezető és három utas könnyebben megsebesült. Gromiko szovjet külügymi-1 niszter befejezte norvégiai látogatását, és szerdán délelőtti háromnapos látogatásra Dá-| niába utazott. Panama, tőzsdei spekuláció, üzérkedés vádjával 16 embert! tartóztattak le Dél-Koreábam.j Közöttük van a hatalmon levő katonai junta egyik volt! tagja, Ju Von Sík tábornok, [ valamint Csun Bjung Kju| volt pénzügyminiszter is. Egy szó sem volt igaz abból a hírből, hogy 300 halálesetet okozott vasárnap egy földcsuszamlás a perui Pampal- lachta városkában. A rémhírt a kerületi és városi vezetők közös együttműködéssel találták ki. Az ok: új lakótelepet akartak építeni, s a városkának telkekre volt szüksége. A kerületi kormányzótól a békebírón és a polgármesteren át a jegyzőig az egész társaságot letartóztatták. Ghana kérelmére a Biztonsági Tanács a jövő héten ösz- szeül, hogy tanulmányozza az ENSZ vizsgáló bizottságának Lumumba halálkörülményeiről szóló jelentését. Az ülés időpontját még nem határozták meg közelebbről, előreláthatólag szerdán kerül rá sor. Szerdára virradó éjszaka földrengés volt a marokkói Ouezzane városában, 150 kilométerrel északkeletre Rabattól. A lakosság körében pánik tört ki. Hasonló pánik tört ki kedden délután Agadír lakosai között, amikor 16.52 órakor két másodpercen át köny- nyű földlökések emlékeztették őket az 1960. márciusi szörnyű katasztrófára. Szerencsére sem Ouezzane-ban. sem Agadírbae nincsenek áldozatok. BIZONYSÁGUL, HOGY A MENNYISÉG EGY PONTON TÜL MINŐSÉGBECSAP AT, }Ungels idézd Napóleont: »Két mameluk fel. tétlenül felülmúlt háromszáz franciát; száz mameluk egyenlő értékű volt száz franciával; háromszáz francia rendszerint felülmúlt háromszáz mamelukot; ezer francia mindig visz- szavetett ezerötszáz mamelukot.« Mi is valahogy úgy vagyunk, mint a jól szervezett napóleoni hadsereg a nyers erejű mamelukok- kal —, egymagunkban kicsik és gyengék vagyunk, de ha összefogunk a baráti országokkal, erőink meghatványozódnak. Nem nagy szavak ezek: a szocialista világgazdaság valóban sokkalta több, mint az egyes országok népgazdaságainak összessége. A mennyiség itt minőségbe csap át. Olykor mégis rossz stratégáknak bizonyulunk, a nyers erővel virtusko- dunk, 3 nem fordítunk kellő figyelmet a mindennapi munkában a belső internacionalista szervezettségre. Rendszerünk ereje abban van, hogy nincs kizsákmányolás, a termelőeszközök tulajdonosa városon és falun a dolgozó nép. Ez az anyagi alapja egyébként a baráti országok összefogásának és érdekközösségének. Így a termelőmunkának egyetlen célja a dolgozók szükségleteinek lehető legjobb kielégítése. A tervező munika legfőbb feladata pedig jól fölmérni a ma szükségleteit, s gondoskodni, hogy a holnap igényeit még magasabb szinten elégíthessük ki. (A műtrágyagyár építése is a ma szükséglete, ha azt akarjuk, hogy holnap több kenyér és hús kerüljön a lakosság asztalára.) A termelés korszerű tervezése azt jelenti, hogy nem állhatunk meg az ország igényeméi, szükséges számolni a baráti, sőt még más országok szükségleteivel is. És fordítva: a jelent, kezö hazai szükségletek kielégítését nem szabad csak a magyar ipartól várni. Jobban elégíthetjük ki a szükségleteket, vagyis gyorsabban emelkedhet az életszínvonal, ha a tervezés átlépi az ország határait, s figyelembe veszi a nemzetközi munkamegosztás hallatlan lehetőségét. Az üzemekben, sőt a miniszteriális és tervezőintézetekben sokszor nem számolnak eléggé ezzej. A feladatok megváltoztak, a szemlélet, a gondolkodásmód sokban maradt a régi. A népgazdasági szintű elemzés ma már elégtelen, Nemzetközi színvonalon kell a gazdaságosságot és az egyéb kérdéseket vizsgálni. Az internacionalizmus — ez a politikai kategória — bevonult a gyakorlati közgazdaságtanba. Az átfogó módszereken (a nemzetközi szintű anyagi érdekeltségen, a közös beruházások telepítésén és finanszírozásán stb'.) most munkálkodnak a KGST különböző szerveiben. De a helyi módszerek részletei és a közgazdasági szemlélet aligha változnak a KGST intézkedésedre. TÖBB OBJEKTÍV KÖRÜLMÉNY IS MA MÉG ERŐSÍTI a nemzeti elzárkózottságra törekvő idejétmúlt módszereket és szemléltet. Az importgépek beszerzése nehézkesebb, bürokratikusabb, a tartalékalkatrész-ellátás- ban gyakoriak a zavarok, nemegyszer az importtermékek ára is magasabb a hazainál, s ezzel valósággal ösztönzik az ipart, hogy minél több terméket maga állítson elő. Az ilyen nehézségek, amelyeken szántén lehet és kell is változtatni, a mindennapi gyakorlatban tényleges súlyuknál nagyobb szerepet kapnak. Ha baj van egy külföldi berendezés minőségével, máris megvan rá az orvosság: »Gyártsuk mi!« Korszerűsíteni, újítani kell a külföldi masinán: »Gyártsuk mi!« Ha netán késik a külföldi szállítmány, megint van rá előre gyártott recept: »Gyártsuk mi!« A szomszédok hibáinak feszegetése nem éppen helyénvaló, amikor jócskán álcád söprögetnd való saját portánkon is a minőség, a határidő dolgában. A szocialista világgazdaság nagy tartalékainak kiaknázását mint objektív tényező nehezíti termelésünk jelenlegi szervezete is. Amikor egy-egy vállalát vagy ország új gyártási profilját kialakítják, szükséges a meglevő termelési hagyományokkal számolni, csak így lehet a rendelkezésre álló gépeket, a szakképzett munkaerőt stb. jól hasznosítani. Ezeknek a hagyományoknak az eltúlzása fékezi a fej. lődést, megmerevíti, konzerválja jelenlegi viszonyainkat. A temérdek termékféle elaprózott, egyedi,, kis sorozatú gyártása maga is olyan tradíció, amellyel szakítani akarunk. Célunk kevesebb termékféle gazdaságos, nagy sorozatú gyártása. Persze nem könnyű átállni a megszokottból egy merőben új, gyakran sokkalta bonyolultabb termék fejlesztésére és gyártására. Áldozatot, kitartást, sőt tandíjat is követel, mégis — nem vállalati, hanem internacionalista szemüvegen nézve — megéri és gazdaságos. Szűk látókörű nemzeti korlátoltság a gör. esős ragaszkodás minden egyes termék itthoni gyártásához. A műszaki és gazdasági »érvek« tömkelegé látszólag az ország érdekei mellett szólnak, valójában az olyan szemlélet, amely csak a magyar ipart látja, sok kárt okoz a népgazdaságnak, elaprózza, korszerűtlenné teszi termelésünket. A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy az utóbbi három évben a gépipar hat-hétszer annyi új termék gyártását ^ kezdte el, mint amennyit véglegesen megszüntetett. A nemzetközi munkamegosztás követelményeivel ellentétes ez a folyamat, s arra utal, hogy nem vontuk még le kellően az ötvenes évek sok kárt okozó autartkiás gazdaságpolitikájának tanulságait. a v All álatok vezetőinek és dolgozóinak, akik a legjobban ismerik a helyi adottságokat és tradíciókat, nem az a feladatuk, hogy a baráti országokban meglevő hibákat és nacionalista jelenségeket kutassák, hanem az, hogy a határidő, minőség, tartalék alkatrész stb. vonatkozásaiban tegyenek meg mindent, ösztönözve ezzel külföldön a nemzetközi munkamegosztásra. Itthon pedig öntevékenyen és kezdeményezzen segítsék a nemzetközi munkamegosztás fejlődését, tegyenek javaslatokat kevesebb termékféle nagy sorozatú, világszínvonalú gyártására. A hagyomány szerepének eltúlzása más vonatkozásban is a nacionalista előítéletek forrása. Sokan bizalmatlanok a nálunk később iparosodott országok termékei iránt. Gyakran még a szakemberek is lehetetlennek tartják, hogy ezek .az országok is jó, olcsó, sőt a mieinknél korszerűbb termékeket gyárthatnak. Ez a nézet politikailag káros, közgazdaságilag tarthatatlan. Egyetlen szocialista országot sem lehet hagyományaira hivatkozva elmaradottságra kárhoztatni. Sőt internacionalista kötelességünk tapasztalatokkal, szakemberképzéssel, műszaki dokumentációkkal — szerény képességeinkkel arányban — segíteni a baráti országokat. Ha minden KGST-ország ipara és életszínvonala gyorsan fejlődik, ez nem csökkenti, ellenkezőleg, növeli az együttműködés lehetőségeit. A nemzetközi munkamegosztáshoz nemzetek, partnerek kellenek. Csak úgy tudunk nagy sorozatban műszert, speciális szerszámgépet, nehéz híradástechnikai berendezéseket gyártani, ha ezekből a cikkekből a fejlett iparú és magas életszínvonalú baráti országokban növekvő igény jelentkezik. A termékekért cserébe kapott cikkek, termel őbe- rendezések, rádiók, háztartási gépek korszerűbbek, olcsóbbak lesznek a jelenleg nálunk gyártottaknál, ha nagy sorozatban készülnek, s egy-egy termék fejlesztésével a mérnökök és technikusok ezrei foglalkozhatnak. Nem véletlen, hogy a nemzetközi munka- megosztás fejlesztése a ma feladata. Agrár- országok között aligha lehet számottevő thun- kamegosztásrói beszélni. S most, hogy minden szocialista országban már megvannak az ipari alapok, a továbbfejlődés parancsa, objektív törvénye ez a szorosabb együttműködés. A termelőerők szétfeszítik nemzeti határainkat. A világméretű technikai és tudományos forradalom a kapitalista országokban is napirendre tűzte a gazdasági integrálódást, a nemzetközi munkamegosztást. A Közös Piac, ■ a nyugat-európai országok e gazdasági tömörülése — noha mindenekelőtt a nyugatnémet nagy monopóliumoknak kedvez, s kiélezi a kapitalizmus belső ellentmondásait, reszélyez- teti a kis országok függetlenségét — nem lebecsülhető gazdasági eredményekkel is jár. A kgst-orszAgok megértve az IDŐK SZAVAT tudatosan és tervszerűen szélesre tárják a nemzeti kapukat a termelő, erők fejlődése előtt. Nem lehetünk rossz stra. tégák. Ahogy a nyers erejű inaméi ükök szemben a franciák szervezettségük? • á'Iít:: - ták, mi a gazdag és nálunk sok tt-.. . oen fejlettebb tőkésországokat szilárd egységünkkel, gazdasági, politikai és ideológiai össze- íorrottságunkkal győzzük le a legalapvetőbb és legemberibb tevékenységben — a termelőmunkában. Kovács József Bombamerénylet az Inturiszt nyugat-berlini irodája ellen Berlin (ADN). Az Inturiszt szovjet utazási iroda nyugat-berlini helyiségeit teljesen szétrombolta egy kedd este végrehajtott bombatámadás. Nemcsak az iroda berendezése pusztult el a bűnös támadás következtében, hanem komoly károkat szenvedtek a környék lakóházai is. Az eddigi jelentések szerint a tettesek kívülről dobták a bombát az iroda helyiségeibe. Az utazási iroda ellen nemrégiben már történt provokáció, akkor fasiszta elemek uszító feliratokkal mázolták össze az iroda kirakatait. A tetteseket a hivatalos jelentések szerint »nem sikerült kézre keríteni«. Jellemző, hogy a keddi robbanás —után az egyik rendőrtisztviselo úgy nyilatkozott, hogy »semmiféle konkrét adat nincs, amiből a valószínű tettesekre következtetni lehet«. (MTI)
