Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-06 / 54. szám

Gyermekeket gyilkoltak meg az ellenforradalmárok Kubában AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA E.S A MEGYEI TANACS LAPJA ZSÁKBAMACSKA 120 000 FORINTÉRT Bolondomban kubai ellen- ionra da Imárolt egy csoportja —• melyet az amerikai CIA kémszervezet pénzel — beha­tolt egy parasztosaiád házába íSőrebocsatjuk. hogy nines ajándékunkban senkit sem megsérteni, megbántani. IVE is örülünk aimak, hogy könyv készül Kaposvárról. Valóban, hiányzik egy olyan mű, amely hiteles áttekintést nyújt váro­sunk múltjáról, s dokumentu­mok, levéltári adatok alapján mutatja be, hogyan fejlődött fiz évszázadok során Kaposvár, milyen szerepe volt a végvá­rak harcaiban, a törökdúlás idején, s hogyan hatottak éle­tére a történelmet formáló ese­mények: 1848, 1919, majd a felszabadulás. 1960. március 14-éh a városi tanács népművelési állandó bizottságának javaslatára a végrehajtó bizottság megbízta dr. Zador Mihályt, a Budapes­ti Műszaki Egyetem adjunktu­sát a mű összeállításával. Dr. Zádor bemutatta az elképzelt könyv tematikáját, amely az ősközösségtől napjainkig — el­sősorban az építkezés fejlődé­sén keresztül — mutatná be Kaposvárt. Csupán készfcdadá- sainak fedezését kérte a ta­nácstól, egyébként társadalmi munkában vállalta a könyv szerkesztését. Megegyeztek ab­ban is, hogy a kéziratokat 1960. december 31-ig kell a lektorhoz eljuttatni, A könyv lektorálására yninfú helytörté­nészt dr. Kanyar Józsefet kér­ték föl. Megindult a munka. Neves budapesti és kaposvári szak­emberek kutattak a levéltárak Kaposvárra vonatkozó anya­gaiban Budapesten, Kaposvá­ron, Veszprémben. Kaptak adatokat Béesből, Rómából is. A kézirat azonban nem készült el 1960-ban, sőt még 1961-ben sem. A gyűjtésben részt vevők díjazására a városi tanács 77 634 forintot fizetett ki. Nem állítjuk, hogy bárki jogtalanul vett föl akár csak egy fillért is, csupán feltűnőnek találjuk, hogy míg a budapesti szakem­berek 62 000 forintot, a kapos­váriak mindössze 15 000 fo­rintot kaptak ebből a pénzből. Közbén a városi tanács kül­döttsége 1962 elején tárgyalt a Műszaki Könyvkiadó vezetőjé­vel. A Madó vállalta a könyv gondozását, megjelentetését, ha a tanács 40 000 forinttal hoz­zájárul a költségek fedezésé­hez. A városi tanács vb ezt is vállalta. Az újabb megállapo­dás szerint dr. Zádomak a múlt év nyarán kellett volna átadnia a kéziratot a helytör­ténészhez és a könyvkiadó ál­Az áldozat Ssegyenkezve nyit be « bűnügyi osztály ajtaján. Le­ül, és zokogni kezd. — Tegyenek valamit... — Mondja el, miről m szó. — A Szabóról. Elcsábította tőlem egy siófoki lány ... Szabót már ismerik « rendőrségen. Hírltedt szok- nyamdáss és házasságszédel- *>. — Hasaipakatt a szüléim­hez, pedig gyerekem van me. Szabónak eddig három nő­től van gyereke. — Amíg a kórházban vol­tam, összeállt azzal a bestiá­val. Elhódította tőlem. —* Az a nő csinosabb, mint maga’! ■— Nem, csak szőke, és ez a gazember sohasem mondta, hogy a szőke nőket szereti. — Meddig éltek együtt? — Tíz hónapig — mondja, és újra zokog. . — Tudta, hogy én barna vagyok, miért élt akkor ve­lem? Ha neki a szőke az esete, keresett volna magá­nak már akkor szőkét. — A maga előtti nő. szőke twK... — Akkor ez egy utolsó nő- esábász... — Ismerte a múltját? — Igen, de bíztam benne, kittem neki... — Maga hányadik felesége VoU? — Azt hiszem, a nyolca­dik. — Maga is kiütötte a nye­regből az előzőt. Az is be­jött panaszkodni. Magát szid­ta-... A festék már szétmázolő- dott az arcán, komikus a har­ciassága. — Én szerettem a Szabót, szerelmes voltam... — A többiek is ezt mond­ták. — Én nagyon szerettem azt a csibészt, jobban, mint ed­dig akárki más, legalább ma­guk higgyék el... — Mi nem kételkedünh eb­ben. — Hét akkor segítsenek! Toloncoljále ki azt a szőke démont! — De hát Szabó most azt szereti. — Ha elvitetik, újra engem fog szeretni. — Honnét tudja? — Garantálom, hogy így lesz. — Miért nem maga intéz­kedik? — Már próbáltam, bepöröl- éem a nyavalyást, de nem tudtam megfogni. Mindé* hónapban pontosan fizeti a tartásdíjat, egyet sem hagy l(ü. — Örüljön neki. — Örülök, de éti nem a pénzt, hamem Szabót akarom. — Még mindig szereti? — Megtörli a szemét és mosolyog. — Szeretem a gazembert, és velem jól járna, mert én vigyáznék rá, megtakaríta­nám.. . Bizakodva várja a választ. — Sajnos, nem segíthe­tünk. Szabó azzal él, akivel akar. Felugrik, és as asztalhoz lép. — Akkor majd én segítek magamon. Visszahódítom, megszégyenítem, más férfiak buknának utánam, és bulcni fog újra Szabó is. Majd én megmutatom neki!... Lehet, hogy sikerül. . (Németh) tál megbízott lektorokhoz. A szerző azonban késett. Több oka is volt erre. (Állami meg­bízatás, külföldi tanulmányút, családi gondok.) A kézirat- el­ső része csak a múlt év no­vemberében érkezett meg dr. Kanyar Józsefhez. Mivel dr. Kanyarnak ekkor sürgős mun­kád voltak, nem vállalta a lek­torálást. Ezért a tanács Nagy- vári János főmérnököt kérte föl az anyag helytörténészi szemmel való áttekintésére. Miért tesszük szóvá mind­ezt? Amikor az illetékesektől arról érdeklődtünk, hogy mi­lyen lesz a mű, ezt válaszol­ták: újszerű, más, mint a töb­bi, biztosíték erre, hogy fém- jelzett nevű író készíti. S hoz­zátették: akadnak majd fri­gyek, akik féltékenységből kü­lönböző valótlanságokat állíta­nak, mert ők szeretteii volna ezt a művet elkészíteni. Mi nem hallgatunk az utób­biakra. Mindenesetre sokkal nyugodtabbak volnánk, ha a szóban forgó könyvet — mely­re a tanács 120 000 forintot, az állam 160 000 forintot áldoz — megjelenése előtt alapos & megfelelő történészi, levéltári ismeretekkel rendelkező ka­posvári szakemberek is tanuk mányozták volna. Nagyvári J áraos, a tanács által fölkért lektor kiváló műszaki szak­ember, de kérdés, hogy egy ilyen fontos művet képes-e helyesen elbírálni. Kívüle még senki sem látta, mi lesz a könyvben. Dr. Zádor Mihály műszaki ismereteit, műtörté- nészi tudását nem vonjuk két­ségbe. Szerintünk mégis he­lyesebb lett volna, ha a köny­vet olyan, munkaközösség ké­szíti eü, amelyben különböző szakágakban jártas, írástudó emberek kapnak helyet. Lehet, hogy a könyv elosz­latja majd a kétkedést. Öröm­mel fogadjuk dr. Zádor Mihály könyvét, ha valóban hiteles, át­tekinthető képet fest Kaposvár történetéről. De addig csak ezt mondhatjuk: a tanács zsákba­macskát vett... Szalai László éjnek idején. Lövöldözni kezd­tek, és megölték a gazda két gyermekét; feleségét és másik két gyermekét pedig súlyosan megsebesítették. Az egész fata nagy részvéte mellett temették el a két ártatlan gyermeket. A család nyolcéves kislánya gyógyuló!élben a kórházban. Tolvajokat fogtak el Mészáros Lajos és Horváth János Kaposvár, Kanizsai utca 12. szám alatti lakosok soroza­tos tolvajlást követtek el. Mé­száros Kromják Jánostól órát, Kovács Sándortól szenet, fát, lódenkabátot, fűrészt, Farkas Máriától létrát, Hoa-váthtal kö­zösen Nagy Sándortól motor­kerékpár-gumikat, kézifűrészt, baltát, a Latinka Tsz Petőfi utcai istállójából pedig kocsi­deszkákat loptak ed. A rendőrség Mészárost — te­kintettel arra, hogy nem dol­gozik sehod, hanem állandóan csavarog — letartóztatta. Az ügyészség vádiratot készít a tolvajok ellen. EGY HAMBURGI PAP, aki már nem tudott hova lenni szégyenletében, hogy templomában üresen ásitoz- nak a padsorok, és a közép­korúak is templomkerülők­ké válnak az ifjak mellett, mondhatni forradalmian új istentiszteleteket vezetett be Hamburg-Harburg Szent Pálról elnevezett templomá­ban.' Preuss atya számot vet­ve az új idők új muzsiká­jával, kiébrudalta templo­mából a hagyományos or­gonamuzsikát, és újabban dzsessz-istentiszteleteket ren­dez. Ezeken a szertartásokon tüzes ritmusok közepette re- begik ed a hívők ájtatos ké­relmeiket és köszöneteiket az egek urának. Mióta meg­honosodott ez az újítás, az­óta megnövekedett a temp- lomlátogatók száma. Sőt megváltozott a Szent Pál- templcm vasár- és ünnepna­pi belső képe is, padsorait ugyanis nem fogatlan néni­kék és bácsikák foglalják ed újabban, hanem azok a fia­talok és középkorúak, akik eddig »igazolatlanul« hiá­nyoztak az istentiszteletek­ről. NO DE NEM ODA BU­DA! Ilyen kegyes célú szen­zációhajhászással nem lehet ám Nyugaton a konkuren­ciaharc veszélye nélkül ope­rálva elcsábítani a híveket! De nem ám! Preuss atya pikantériát nem nélkülöző újításának bevezetését köve­tően Hamburg-Wilhélmsburg Rafael-tempkxnának púéba­ROCK AND ROLL - PÁSZTORJÁTÉK SZERVEZKEDŐ SZERZETESEK nosa sem maradt tétlen. Hogyan is maradhatott vol­na veszteg látva pásztori ve- télytársa szenzációs sike- keréit?! Nosza a tromffal, méghozzá késedelem nélkül. Nincs az az újítás, amelyet nem lehetne túllicitátai még valamivel. így aztán az 6 templomában ifjú szerelme­sekről szóló színjátékokat adtak elő, és a szereplők az elmés szövegkönyv szerint a happyendre rockandroldal tették föl a koronát. Ter­mészetesen az oltár előtt, mert mi sem kedvesebb az isteneknek ott fönn, mint a vidám és életerős fiatalság. A dolog persze nem min­denkinek tetszik. Az irigy Weg und Wahrheit című lap bizonnyal öreg újságírója epébe mártott tollal támad­ta meg a találékonyságában utolérhetetlen atyákat, akik fütyülve a megkövesedett hagyományokra, a hittudó­sok e tárgyban évek óta folyó hajtépő vitáira, önte­vékenyen korszerűsítették a templomi szertartásokat. Hogy mit kapott szegény kreefeldi plébános, bizo­nyos Coerper tiszteletes úr az előbbieknél lényegesen modernebb törekvéseiért? Nem nehéz kitalálná, fcngjr nem dicsérte meg sem a vallásos sajtó, sem elöljárói­nak kara azért, hogy Kree- feldfoen a vasár- és ünnep­napi istentiszteleteket a templomtoronyban elhelyez­kedő dzsesszzenekar fensé­ges térzenéje nyitja meg. Istentisztelet után közös ebéd szerepel a kreefeldi programban, majd fesztivál és díjkiosztás következik. Nyilván nem éppen azok ré­szesülnek díjazásban, akik a legtöbbet és , legszebben imádkoztak a részt vevő if­jak közül. A lutheri mérgű támadá­sok ellenéire is terjed fez újí­tási ragály’, és amint olvas­hattuk, az NSZK-ban ma már több mint harminc plé­bános vállalkozott Coerper követésére. Ám a limbur- giak sem hagyják magukat a versenyharcban, mert ők meg már a zsoltárokat is dzsesszkíséreltél fújják. FURA DOLGOK EZEK, és csak egyféle gondolato­kat ébreszthet az emberben ez az eszközökben nem vá­logató kapkodás a »lelke- kért«. Yaflami nagyon nincs rendben... Nem tudom, mit szólhatott például XXI11. János pápa őszentsé­ge egy a fenti fantasztikus hírek nevetségességét messze meghaladó hír hallatára. Mert ugyancsak nem min­dennapi dolog az, hogy a quadelopi trappista szerze­tesek beléptek egy »vörös« szakszervezetbe. Nem tréfa ez! Az említett kolostor la­kói nem emilyen-amolyan m fráterek, van becsületes fog­lalkozásuk: műbútorasztalo­sok. S mint ilyenek, idősze­rűnek látták belépni a port- landi famunkások szakszer­vezetébe, hogy erre bízzák érdekeik védelmét Hiába, vannak dolgok, amiknek el­rendezésében nem segít sem tömjénfüst sem imádság. A szakszervezet védelme eredményesebbnek ígérkezik, mint bármi más. Nem nehéz ezt felismerni manapság, de hogy éppen eay kolostoria­kéi?! Mert a java csak most következik: a derék atyái? kivel szemben óhajtják har­cosan védeni érdekeiket? A portlandi famunkások szak- szervezetének szerzetesrendi tagjai ugyanis java rendelé­süket a katolikus egyháztól kapják. Hát mégsem igaz az a közmondás, hogy a holló a hollónak nem vágja ki a szemét? László Ibolya SOROK. Robbantással készített műremek Az absztrakt festők egyre újabb módszereket találnak fel. Nem elégszenek meg a .festékbe mártott és a vászon­ra rázott gilisztákkal, a ló­hátról lőtt festékes nyilak­kal és az ehhez hasonló bű­vész módszerekkel. Erüc Münster 40 éves dán festő most úgy alkotja műveit, hogy a vászonra egy rakás színes műanyag rögöt tesz. Ezután egy kis puskaport szór közéjük, s az egészet meggyújtja. A robbanás Zitán kész a műremek. « * * Érdekes ítéletet hozott a New Yark-i bíróság egy durva férj ügyében. A 42 éves férfi azért került a bí­róság élé, mert ütlegelte gyermeket váró feleségét. A bíróság ítélete így hangzik: »A rabiátus férj választhat hathavi fogház és aközött, hogy ugyanennyi ideig min­den reggel csókkal ébreszti feleségét, és az ágyba viszi az asszony reggelijét.« A férj már a börtönben ü-1... * * * Egy importvicc Sétál a skót az utcán, elő­ltesz egy cigarettát, rágyújt. Rögtön odalép hozzá egy fér­fi, és elkéri a gyufáját. Meg­nézi, s utána a döbbent shói­nak ad 100 fontot. Magyará­zatképpen hozzáteszi: — A gyufagyár megbízott­ja vagyok: Egy héten keresz­tül, akinél meglátom a mi gyufánkat, annak adók száz fontot. Ezzel megemelve kalapjait tovább is megy. A skót pár pillanatig csodálkozva bá­mul utána, szorongatja kezé­ben a vagyont érő százfon­tost, aztán hirtelen dühösen felkiált: — Tudtam, hogy smnd\i van a dologban! Hát nem el­vitte ez a szemtelen a gyu­fámat! . i. • • » Furcsa nevű vasűláüomas Kanadában van egy vasút­állomás, amely a furcsa He- maruka nevet viseli. Sokan törték már a fejüket, hon­nan ered ez az elnevezés. A napokban végre megoldódott a rejtély. Kiderült, hegy a vasutat építő főmérnök,nem tudta eldönteni, minek ne­vezzék az állomásit, s ezért négy lánya — Hétén, Margit, Ruth és Katalin — nevének első szótagjait egyszerűen összevonta. • * • Le a kalappal — Igazán nem érzi öregnek magát Miss Henriette Gibbs, noha a napokban ünnepli 80. születésnapját Az idős lon­doni hölgy elmesélte, hogy az utóbbi időben megtanulta a madisomt és a twistet rock and rollozni pedig már három évvel ezelőtt tudott Miss Gibbs már sokat uta­zott. 80. születésnapján Szicí­liába indul, és visszafelé Ve­lencébe is ellátogat Az 5600 kilométeres utat autóstoppal szeretné megtenmi. »Ez egyál­talán nem ütközik nehézsé­gekbe — mondotta —, hiszen a háború befejezése óta már tízszer utaztam így a Rivié­rára.« Somogyi Néplap MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WffiTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin a. 14. Telefon 15-10, 15-1J. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP- LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj 'egy hónapra 11 Ft> Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébeai Kaposvár, Katinka S. ■* i.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom