Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-05 / 53. szám

A Szovjet Hadsereg Központi Művészegyüttese Angliában MSZMP megyei bizottsága es a megyei tanacs lapja JÓ KEZEKBEN VAN A NÉPMŰVELÉS LENGYELTÓTIBAN FEJLÖDÖTT-E A KULTU­RÁLIS ÉLET, megvalósul- aak-e a népművelési tervek Lengyeltótiban? Ezekre a kér­désekre kerestünk választ a megye egyik legnépesebb köz­ségében. Igyekeztünk részlete­sebben tájékozódni a kulturált szórakozás lehetőségeiről és arról, hogy milyen részt vál­lal ébböl a helyi műkedvelő művészeti mozgalom. A mintegy 3400 lakosú köz­ségben gazdag programot ter­veztek az 1962/63-as művelő­dési évre. Többet és jobbat akarnak tavalyi eredményeik­nél. A műit évben mindössze tizenöten végeztek a dolgozók esti iskoláján. Az ősszel 15— 15 hallgatóra számította.k a VII—VIII. osztályban. Az ala­pos, széles körű szervezőmun­ka eredményeképpen azonban 64 felnőtt győződött meg az alapműveltség megszerzésének fontosságáról. A mezőgazda­sági technikum első osztályos levelezőinek száma is dlérte a hatvamat Gyarapodott az is­meretterjesztő előadások hall­gatósága. Több mint 20 000 forintot költenek a könyvtár­fejlesztésre évente, s a könyv- barátmozgalom hatására a fel­nőtt olvasók; száma kétszáz- nyolcvanról háromszáztízre nőtt az utóbbi időben. ÖTSZÁZ SZEMÉLYES MŰ­VELŐDÉSI HÁZA, mellette szép, tágas pártklubja van Lengyeltótinak. Vajon a kuk- fcúra e két hajléka betölti-e hivatását? Irányítója, köz­pontja-e a művelődésnek? Színjátszó és mépitánc-cso- port, ötven tagú vegyeskar, ének-, zenetanfolyam, tájmü- zeian, ifjúsági klub, kézimun­ka és honismereti szakkör működik a művelődési házban. Gyakran rendeznek táncmu- tetságot A Csiky Gergely Színiház bórlettulajdonosainak (Száma tavaly óta huszanmégy- «ől százötvenre emelkedett. Mégsem mondhatjuk, hogy tninden rendben van. Mert bár a három művészeti cso­portban csaknem százharmin­cán tevékenykednek, a sze­replések csupán a hivatalos ünnepekre korlátozódtak. Igaz, novemberben és , januárban objektív akadályokba is üt­köztek a próbák. Mégis úgy véljük, át kellett volna hidal­niuk őket, mert egy ilyen nagy községnek nem szabadna több mint fél évig helyi ren­dezvény nélkül maradnia! Most igyekeznek pótolni a mulasztottakat. Az énekkar kétszer, a táncosok, színját­szók háromszor is próbálnak hetente. Sokkal rugalmasabban ol­dották meg az ifjúsági klub gondjait. A művelődési ház jól fölszerelt klubszobájába oda szokott a fiatalság. S no­ha néhány hónap óta a trak­torvezetői tanfolyam hallga­tói vettélt birtokba ezt a he­lyiséget, az ifjúsági klub mégis működik. Kéthetenként a pártklubban tartják meg a kötött vagy kötetlen irodalmi műsorral, szellemi vetélkedő­vél, »mi iliik«-vitával, tánc­cal. tv-nézéssel stb. tarkított foglalkozásokat. AZ EMLÍTETT HIÁNYOS­SÁGOKTÓL ELTEKINTVE általában megnyugtató az összkép. Gaál István pedagó­gusnál és Módos Géza tanács­elnöknél jó kezekben van a népművelés. A tömegmozgal­mak és -szervezetek is részt vállalnak a feladatokból. Nem így a vállalatok, intézmények, üzemek vezetői. Számtalanszor előfordul, hogy amikor a mű­velődési terv megvitatására, megvalósításának értékelésére meghívják az állami gazda­ság, a gépállomás, az ímsz és a többi intézmény gazdasági vezetőjét, ahelyett, hogy meg­jelennének, megbízottal képvi­seltetik magukat. Igaz, el kell ismerni, a művészeti csoporto­kat anyagilag támogatják: a termelőszövetkezet a színját­szókat és az énekkart, az fmsz pedig a táncosokat pártfogol­ja. Ugyanezt várják a gépállo­mástól is, Walünger Endre A március 7-ig Londonban vend égszereplő szovjet együttes egyik előadásán az Albert Hallban. A képen: Iván Csermantej harmo- nikázva repül a levegőben. (MTI Külföldi Képszolgálat) A Vita a szabadesésről Zeng, zúg a Latin- tea Művelődési Ház büféje. A vitatkozó partnereket még az sem zavarja, hogy odabent vetítés folyik. A szabadesés törvé­nyéről folyik az esz­mecsere, és úgy lát­szik, hogy nem tud­nak dűlőre jutni. — Leejtek egy töl- tőtoUat és egy papír­lapot, melyik ér ha­marább a földre? — Nézzék meg lég­üres térben a helyze­tet. =« — Ha egy mázsa vast és egy mázsa li­batollat... Általános hangza­var, erre inmi kell egyet. Igaz, jó néhány üres üveg van már az asztalokon, de hát az ivásból sohasem elég. Most már egy má­sik, söröző asztaltár­saság is »beszáll« a játékba. Noha ók sem tudják elmagyarázni a szabadesés törvé­nyét, sőt senki sem a büfébe érkezők kö­zül — mert minden­kit megkérdeznek a derék vitatkozók —, csak beszél vala­mennyi .. i Aztán a vita kezdeményezői szedelőzködnek. Nuü- null, eldöntetlen az eredmény, legalábbis részükre. Nem úgy a sörözők. Ok folytat­ják rendületlenül. »Ha egy mázsa vasat és egy mázsa tollat...« »De csak légüres tér­ben ...« »Kérem, ez relatív dolog, attól függ, hogy mermyi a súlya .. .<■ »En aszta­los vagyok ...« »Hej, rózsalevél...« »9,81 méter másodpercen­ként ...« »... elkap a szél.. .<i Hát ez érdekes. Amikor nagy nehezen nekiduráljak magukat a távozásra, és meg­indulnak lefe‘6 a lép­csőn, látva állapotu­kat azért drukkolok, nehogy még a gyakor­latban próbálják ki a szabadesést.. . — P — Lesz virág húsvétra (Tudósítónktól.) A Kaposvárt Kertészeti Vál­lalat Árok utcai telepének üvegházaiban már nyílik a ta­vasz sok szép virága. Gondos kezek mintegy húszezer cserép virágot nevelnek. Jelenleg 600 cserép ciklámen és primu­la, 1000 cserép tulipán és 100 cserép jácint várja, hogy a boltba szállítsák. Március kö­zepén nyílik majd a nárcisz, s mintegy 3000 cserép fehér hortenziájuk lesz a húsvéti nagy virágforgalomra. A tél itt is nagy károkat okozott. A szegfű elfagyott. Két üvegházból több száz vi­rágot át kellett telepíteni más­hová, nehogy tönkremenjenek. t~ em-cpaf inni (5) | Lakoma - gondolatban j A világhírű francia konyháit Kikan dicsérik. Hát jó is an­nak, aki szereti. Néhányan egyáltalán nem tudtunk meg­barátkozni vele Ha rák vagy faagyló került előételként az asztalunkra, szíves-örömest le­mondtunk róla egy pohár vö­rös borért. Sok van belőle és olcsó; a sör, az üdítő ital, sőt még az ásványvíz is többe ke- jjül A mindennapi, nem valami esábító illatú halon kívül a le­vesekkel sem tudtunk megba­rátkozni. Az utóbbit különben ssak este tálalták. A híres fran­ciasalátákhoz és sütemények­hez ritkáin volt szerencsénk. (Talán nem fért a keretbe, mert állítólag Franciaországban is van ilyen.) Maradt hát a gyü­mölcs. A szép és ízletes gyü­mölccsel kínálni sem kellett bennünket. Azt hiszem, megbocsátható, bogy ezek után magsunk főz. tónk. No, nem igaziból, csali gondolatban. Kiderült, hogy a fiatalok legalább úgy értenek ehhez is, mint a tánchoz. Bár nem vagyok meggyőződve, hogy válóban meg tudnánk főzni egytől egyig ,a paprikás krumplit. kórház, hogy a munkás szák mára kész tönkremenés a be­tegség. Szerencsétlenségünkre — és nem a tapasztalás kedvé­ért — mi is meggyőződtünk erröL Véletlenül megrúgták az egyik fiatal lábát tánc közben. Néhány napig pihentettük. Egy orvos pusztán humanitás, bői — és nem pénzért — meg­nézte, bekötötte. Sajnos, ez nem segített. Hajnali négy órakor kórházba kellett szállí­tani. Délután 2 órakor már ki is engedték. A kezelés csak. nem 100 új frankba került. Egy kis számolás: fél napért csaknem 400 forintot kell fi­zetni. S még szidjuk az SZTK-t! | Halászok | »Hej, halászok, halászok, mit fogott a hálótok?« — ez a kis dal jutott eszembe, ami. kor Lorient-ben a hatalmas ha­lászkikötőt szemléltük. Ilyen­kor délelőtt tíz óra tájban csendes a kikötő. A hajnalban befutó hajók, bárkák már meg­szabadulták zsákmányuktól, a szerelvények is elindultak a raktárok élői. A halászok né­hány órát pihennek, aztán új­ra tengerre szállnak kis bár­káikon vagy a halásztársasá­gok hajóin, mert reggel újra meg kell tölteniük friss hallal a hatalmas raktárak éhes gyomrát. tam egy jellemző esetet Az egyik hatalmas gyár tulajdo­nosa műszak után lement a szereidébe. Megérdekilődte. mi az eredmény. Már korábban odarendelt egy fekete táblát erre fölirta. Ez megismétlődött a második és a harmadik mű­szak után is. S az eredmény műszakról műszakra emelke­dett. A versenyszervezés az­óta rendszeres, csakhogy most már nem a tulaj írja föd az eredményeket a táblára, ez az üzemvezetők dolga. A jó ötlet hatását a zsebén érzi a gyár tulajdonosa, hiszen minden beruházás nélkül többet ter­mei az üzem. gárai a saját bőrükön érzik a kormány gyarmatosító politi­kájának súlyos következmé­nyeit Marseifies-t ahol aranyi a látnivaló, ahonnan csak rövid hajóútnyira van Iff vára, Mon- te-Christo börtöne; ahol a Föld­közi-tenger lágy hullámai fü- rödni csábítják az embert, most nagyon sokan mégis el­kerülik. El, mert a város most a gyanakvás városa, a bandi­ták fészke. Sohasem lehet tud­ni, hogy békés járókelővel vagy fölfegyverzett banditával találkozik-e az ember. | A folklórról ■* ajándék | | Qir.S a téM, «láT| | Fél nap a kórházban Sokat hallottunk idehaza ar­ról, hogy a nyugati országok- sokba kerül az orvos, a. A CGT képviselői is gyakran fölkeresitek bennünket, és készséggel ajánlották fel se­gítségüket Ezeket a találkozá­sokat kölcsönösen felhasznál­tuk eszmecserére is. Francia elvtársaink gyakran hangoz­tatták, hogy az olyan csopor­tok, mint a mienk is, megköny- nyítik munkájukat — Fogadják el tőlünk ezt a kis ajándékot —• mondta B restben a CGT helyi szervé­nek egyik vezetője. A csomag­ban egy kis francia baba volt Másoktól is kaptunk ajándé­kot babát is, nagyobbat, szeb­bet de nekünk ez a bresti volt a legkedvesebb. Utazásunk során gyakran hangzott el olyan megjegyzés, hogy »ebből tanulhatnánk«. Főképpen a mezőgazdasággal kapcsolatban. Ügy látszik, a francia parasztok korábban rá­jöttek, hogy sokkal termeléke­nyebb a gép. A mezőgazdaság jellege vidékenként változó, a gépesítés azonban általános. Nyugat-Franciaarszágban az állattenyésztés az uralkodó. Dús legelők vannak erre. Az év 365 napjából háromszáz na­pon esik az eső. Egyetlen hold területen 6—8 marha is gaz­dag legelőre talál. Délen igen nagy a szőlőkultúra. Csaknem egy napot utaztunk szőlők közt. Francia barátainktól hallót. | Banditák | Marseilles-ben mindjárt szembetűnik, mennyi csenek cirkál gyalog és járművön a városban. A helyiek megse­gítésére tizenöt századot ren­delt ide a kormány. S bőven jut munka ennek a kis hadse­regnek. De hadd idézzek a Bűnügyi Krónikából: ’-Gép­pisztoly os banditák kirabolták a város legnagyobb bankját, s elvittek kétmillió frankot... A homokparton leütöttek egy házaspárt, s elrabolták pénzű, két és kocsijukat. Megtámad­tak egy pénzespostást s elra­bolták a nála levő hárommillió frankot... Késsel támadtak egy békés járókelőre... Elra­boltak egy orvost. Autóból tü­zeltek a banditák.« Amióta megindultak az al­gériai menekültek, gyakoriak az effajta bűnügyi jelentések. Algéria függetlenné válása óta háromszázezer menekült hajó­zott ki Marseilles-ben. Köztük nem kevés az OAS-bandita. A világhírű fürdőváros most kénytelen a nem éppen kedves vendégekkel megtölteni a szál­lodákat, középületeket, stran­dokat, utcákat. A város poí­Gyermekkoromban gyakran megcsodáltam szülőfalumban Jankovics bácsi (azóta már népművész) hangszerét, a ku­tyabőrből készített dudát. A családi ünnepeken, kis lako­dalmakon ezzel szórakoztatta a vendégeket és a háziakat. Dehogy gondoltam akkor, hogy egyszer sok száz ilyen dudával találkozom Franciaországban. A duda ugyanis a francia nép­művészet, népzene ápolásának egyik legelterjedtebb eszköze. Hatalmas dudazenekarok — tengerészek, diákok fújják a népi hangszert — lépnek föl a fesztiválokon, játszanak az ut­cai felvonulásokon. Sokan ked­velik és szeretik az ősi hang­szert Franciaországban igen ked­veit és népszerű az eredeti folklór. A fesztiválok műsorait és felvonulásait sok ezren meg­nézik, pedig a helyárák elég borsosak. Főleg Nyugat-Fran- ciaországban (Bretagne) büsz­kélkednek azzal, hogy náluk száznyolcvan csoport ápolja a népművészet hagyományait, míg Franciaország többszörö­sen nagyobb területén mind­össze százötven. (Vége) Szollár György Regény vetítőgép Az Egyesült Államokban forgalomba hoztak egy >-re- gényvetítöt«, amelynek se­gítségével ágyban fekvő házaspárok nagyítva, vá­szonra vetítve azonos re­gényt olvashatnak. A Pro­jekte»- egyidejűleg a laposás fáradságától is megkíméli őket ... Shakespeare­anekdota Shakespeare egy alkalom­mal részt vett a »III. Ri­chard« előadásán. A szünet­ben észrevette, hogy az egyik színész gyengéd be­szélgetést folytat egy fiatal szobalánnyal. Észrevétlenül a közelükbe lopódzott, s hallotta, amint a lány így szól: »10 órakor kopogj há- 1 romszor az ajtón, és meg- ; kérdezem, ki van kint, te pedig feleld azt, hogy IIL Richard.« Shakespeare, aki nem ve­tette meg a gyengébb ne­met, negyedórával a meg­beszélt időpont előtt kopo­gott a szobalány ajtaján, felhangzott a megbeszélt jelszó, s így beeresztették. Az eredeti időpontban is­mét kopogtak az ajtón. Sha­kespeare kis rést nyitott as ablakon: »Ki van kint?« »III. Richard«. — »Richard — válaszolta Shakespeare zord hangon —, elkéstél, mert Hódító Vil­mos már megelőzött.« Különös hirdetményt sze­gezett ki a templom ajtajá­ra egy angol lelkipásztor. Azt követelte benne, hogy a helybeli asszonyok ezentúl ne járuljanak kifestve az ol­tár élé. Vagy legalább hasz­náljanak csókáik) rúzst, mert egyre-másra bemocs­kolják az áldozati kelyhet • • • Valaki már vagy fél órá­ja mondja felszólalását az egyik tanácskozáson. A hall­gatóság izeg-mozog, az em­berek egymással tereferél­nek, csakhogy agyonüssék az időt Mindez nemigen izgatja a szónokot El van telve sa­ját szavainak gyönyörűsé­gétől. Meg is jegyzi az egyik asztaltársam: »No, ebből sem lesz szónok. Nem veszi ész­re, hogy nem érdekli az embereket, amit mond.« — vj — »«« Ó, miért oly későn? Emma Pilgington asszony 84 esztendős korában, pon­tosan 5 héttel az aranylako- daima előtt elvált férjétől. A bíróságon elmondotta, hogy férje még az első vi­lágháborúban beleszeretett egy francia nőbe, azóta is együtt él vele, és sohasem tért vissza Angiiéba, A vá­lást »hűtlen elhagyás« miatt mondták ki. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 13-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Kossuth tér 1. Telefon 15-1«. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft Index: 25067. Készült a Sortiogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében#

Next

/
Oldalképek
Tartalom