Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-31 / 76. szám
C?CS*1 s]f Is fiú V1LAC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÁRA: 60 FILLÉR XX. ÉVFOLYAM 76. SZÁM. * VASÁRNAP, 1963. MÁRCIUS 31. Mai számunk tartalmából: A kétszínű anya bűne (3. o.) Életfogytiglanra ítélte önmagát.. (4. o.) Csak a szemébe! (5. o.) Rejtvény, humor (7. o.) MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA elnök biztonság»» Igáiban leváltották tisztségéből Gyurisics Dániel tsz-eünö- köt. Új elnököt választottak a közelmúltban Fonyódon, Somogyszentpólon, Csurgónagy- martonban, Segesden, Somban és még sok helyen: minden ötödik-hatodik termelőszövetkezet tagsága most másra bízta a vezetést. Hány meg hány elnök érzi emiatt is bizonytalanságban magát. Így azonban eredményesen dolgozni nem lehet Mi ad hát biztonságot az elnöknek? Az egyik tsz-elnök tavaly ke. rült a szövetkezetbe. Nagyüzemi. vezetési tapasztalatainak gyümölcsöztetéséhez szinte az első nat. vn hozzákezdett. Azt is már keidet kezdetén megtanulta, hogy mi is az a szövetkezeti demokrácia. Nem döntött fontos dolgokban a vezetőség vagy a tagság megkérdezése nélkül, hanem mindent meg-, beszélt velük. Hogy erre módja és alkalma legyen, gyakran tartott közgyűlést. Szóba került egyszer az öregek támogatása. Az elnök nem tanácstalanul állt a tagság elé, hanem kész elgondolást ismertetett — javaslatként. Érvelt, magyarázott, s szavaival egyszerre hatott az értelemre is, az érzelmekre is, és a bensőséges eszmecsere végén a tagság megszavazta a javaslatot Így vált az elnöknek az öregek segítségére telt indítványa a tsz- gazdák egységes akaratává, közgyűlési határozattá. Ez a vezetési módszer tetszik az embereknek. A tagságra támaszkodik az elnök, s tettekkel bizonyítja, hogy valóban a szövetkezet gazdáinak tekinti őket — ez is alapja biztonságérzetének. A minap Attalában Gondos József mondta el: — Nem hívhatjuk minduntalan össze a tagságot. Elnökségem ideje alatt mégis azt tanultam meg legjobban, hogy ne intézkedjek megkérdezésük nélkül olyan dolgokban, amelyek az egész közösséget érintik. Arra törekszem, hogy ismerjem mindenkor az emberek hangulatát, véleményét. Reggelenként az állatgondozókkal beszélgetek a majorban, napközben meg a mezőt járom. Ilyenkor bárki elmondja észrevételeit a munkákról, a munka megszervezéséről, és azt is hozzáteszi, hogy szerinte mit lehetne, mit kellene jobban csinálni. Arra nagyon ügyelek, hogy az embereknek ezek a helyes javaslatai meg is valósuljanak. Ki kell választani néhány traktorost, aki átvegye az új gépeket? Tanfolyamra kell valakit küldeni? A szakmunkásoknak több munkaegységet kellene adni? Mind-mind olyan kérdés ez, amit könnyebben, és megnyugtatóbban és lehetőleg közmegelégedésre oldhatunk meg sok tagunk javaslatának, véleményének ismeretében és figyelembevételével.-“ Két év múltán az addig gyenge attalai termelőszövetkezet több mint 42 forintos részesedést és egységenként 6 forint prémiumot fizetett. A növekvő gazdasági eredményekben benne van Gondos elvtárs áldozatos munkája és az is, hogy az elnök kora reggeltől késő estig az emberek között jár, buzdítja őket, és megszívleli jótanácsaikat. Ma ez a falu nyugodtan tekint holnapja elé. Ezért nemcsak a tagságnak, hanem az elnöknek is megvan és egyre erősödik a biztonság- érzete. Fonai M. Sándor, a fonói Aranykalász elnöke nyugodtan ment el a közgyűlésre. Tudta agyán, hogy ellenfelei esténként itt is, ott is összedugták a fejüket, és próbálták előkészíteni leváltását. Ma is azt mondja: »Ha a népnek nem felelek meg, akkor odábbállok, legyen más az elnök.« Am a fonóiak túlnyomó többsége úgy találta, hogy elnökük továbbra is méltó a bizalomra, ezért megerősítették tisztségében. És hiába kiabálta a gyűlés befejeztével az egyik hangoskodó utcahosz- szat, hogy — szerinte — nem érvényes a választás, mégis az az igazság, hogy a fonóiak jól tudják, miért szavaztak így. Elnökük higgadt, megfontolt ember, és egyre határozottabban fellép a rendbontókkal szemben. Csak azok mesterkedtek ellene a közgyűlés előtt is. A tagság legfelsőbb fórumán azonban egyikük sem mert kiállni a nyílt színre. Ha bármelyikük megteszi ezt, gáncsos- kodásáért megkapja a magáét a józan, gondolkodású tsz-gazdáktól. Mert az igazságos veze. tőt megvédi a tsz-tagok tömege némelyek támadásaitól. Igen, ez is biztonságot ad az elnöknek. Ügy véljük, hogy éppen a fonói eset válaszol a jól dolgozó és mégis bizonytalanságban élő elnökök fő gondjára. A szövetkezeti vezető, ha helyt akar állni posztján, kell, hogy nemet is mondjon azoknak, akik jogtalan kéréssel zaklatják, vagy akik fegyelmezetlenségükkel megsértik a rendet. A szövetkezeti gazdák közösségének dolga, hogy ne engedje, hogy ók legyenek a hangadók. Előfordulhat, hogy valakit sérelem ér. Ha elégtételt nem kap, nagy hangon mondja: »Nem kell nekünk az ilyen elnök.« Ami azt illeti, a jogos panaszt orvosolni kell. Ám az egyszeri vagy egyéni sérelmet — bármilyen érzékenyen érinti is az érdekelt tsz-tagot — nem lehet a közösség sérelmévé nyilvánítani, s az ilyen eset nem lehet jogcím arra, hogy bárki csupán emiatt hangulatot keltsen az elnök ellen. Félreértés ne essék: senki nem veszi védelmébe a szövetkezeti vezetőt, ha jóvátehetetlen mulasztást követ el, ha súlyosan vétett a tsz-taeság érdeke ellen, ha hozzányúlt a közvagyonhoz, vagy hozzáértésből, emberségből elégtelenre vizsgázott. Az az elnök sem érdemel elismerést, aki közömbös vagy érzéketlen az emberek ügves-bajos dolgai iránt. Nem válik dicséretére az sem, ha kérés ellenére sem ad egy kö- teg Szalmát disznópörzsöléshez vagy fogatot azért, hogy a tsz- lag kukoricaszárat vihessen haza a tehenének. De azért azt mégiscsak az elnök egész tevékenységének mérlegelése után döntheti el a tagság, hogy az elnököt le kell váltani, vagy meg kell bírálni, hogy méltó-e tisztségére avagy nem. A tagság dönthet, nem néhány ember. Mert egy-két hangadó az nem az egész falu, még akkor sem, ha a hangoskodóbbja állítólag a tagság nevében beszél. Ne az ilyenek hangja töltse be a közgyűlési termet; a közgyűlésen a szövetkezet derekasan munkálkodó gazdái adják meg az alaphangot, ők irányítsák, formálják a közvéleményt. Belőlük nem a tisztségért való tülekedés és nem is a sértett hiúság beszél, ők a munka jogán beszélnek az ezernyi gonddal küszködő, a közért fáradozó, rátermett, emberséges vezető védelmében is. Ez a közszellem garantálja legjobban az elnök j biztonságát Kutas József i Losonczi Pál földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatója a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter a Parlamentben tájékoztatta a sajtó képviselőit a mezőgazdaság helyzetéből, az időszerű feladatokról. Bevezetőben vázolta a múlt (évi eredményeket. Mint mondotta: az 1962-es esztendő időjárása rendkívül kedvezőtlen volt, a tenyészidőszakban ások évi csapadékátlagnak mindösz- sze 65 százaléka hullott le, és az is egyenetlenül. Ennek ellenére a gabonafélék átlag szemtermése elérte a 11,9 mázsát; ez az eddigi legjobb termés, hiszen 1959-ben, a köztudomásúan jó időjárású évben 11,8 mázsa szemtermést takarítottunk be holdanként. 15 százalékkal rótt a tagság jövedelme neh m Ez az eredmény mindenekelőtt a parasztság jó munkájának köszönhető, továbbá az anyagi ösztönzés kiszélesítésé- k, a nagyüzemi lehetőségek ibontakozásának. A mezőgazdasági üzemek 25 százalékkal több műtrágyát kaptak, mint a megelőző esztendőben, az öntözött terület 65 százalékkal növekedett, 3 300 000 hold mélyszántással indult az év, és 7000-rel több traktor állt rendelkezésre. A termelőszövetkezetek a kapásnövónyek- ből növelték terméseredményeiket, közös vagyonuk 20 százalékkal lett magasabb, o tagok jövedelme pedig 15 százalékkal több, mint a megelőző évben. Több jól gazdálkodó szövetkezetünk volt, mint 1961-ben, ugyanakkor emelkedett a gyengébben gazdálkodó szövetkezetek száma is. Ezekben a mérleghiányos szövetkezeti gazdaságokban a helyi vezetést nem sikerült kellő mértékben megszilárdítani, és így áz anyagi támogatás nem hozhatta meg a várt eredményeket. A fagy és a belvíz okozta károkról szólva a miniszter megállapította, hogy a Dunántúlon, ahol végig hótakaró fedte a vetéseket, a fagy számottevő kárt nem okozott. A korai vetések az erős telet a vártnál jobban bírták, míg a későiek általában 5—10 százalékos kárt szenvedtek. A búzák általában jól teleltek, a kiesés a szokottnál nem lesz nagyobb. A tönkrement vetések pótlására ele. gendő a vetőmagkészlet: mintegy félmillió holdra elegendő tavaszi árpa, borsó, napraforgó, kukorica és más vetőmagot tartalékoltunk. Az őszről elmaradt kenyér, gabonavetést a kései kitavaszodás miatt tavaszi búzával nem lehet pótolni, ezekre a földekre elsősorban borsó, lucerna, burgonya, napraforgó kerül. Intézkedések az állattenyésztés fejlesztésére fejlesztésére. Többek között 4000 forintra emelte az üszők leellésekor nyújtott állami támogatást, az üszőnevelés költségét az állam meghitelezi a termelőszövetkezeteidnek, július 1-től a tej felvásárlási árát 20 fillérrel emelik, a tenyész. üszők átlagára 9000 forint körül alakul ki. Ezenkívül a kormány jelentős mennyiségű takarmányt juttat központi készletből a szarvasmarhatartó termelőszövetkezeteknek és háztáji gazdaságoknak. Mindezek az intézkedések érdekeltté teszik a termelőket abban, hogy a tehéntartást felkarolják, és elősegítik a tehénlétszám növekedését, minőségi ja. vulását. A kocalétszám csők. kenésének oka főként a takarmányhiány volt. A kormány, zat most jelentősen javította a kocakihelyezési, kocatartási és süldőnevelési akciók feltételeit. Az intézkedések hatékonyságára jellemző, hogy egy hónap alatt 60 000 kocát helyez, tek ki a háztáji gazdaságokba és 20 000-et a termelőszövetkezetekbe. Nagyobb gondot a rétek, legelők javítására A szigorú tél különösen nehéz helyzetet teremtett az állatok átteleltetésénéi. Mégis a tejtermelés kisebb visszaesésén és néhány helyen — főleg a szerfás és szabadtartásos istállókban — tapasztalható kondícióromláson kívül az áttele- lést sikerrel megoldjuk. Az állatállomány nagyjából azonos az előző évivel, a tehenek és a kocák száma tavaly azonban csökkent. Ennek oka jórészt az, hogy a marhahizlalás kifizetődőbb, mint a tehéntar. tás, s hogy a tejtermelésben bizonyos ráfizetés mutatkozott. A közelmúltban intézke. déseket hozott a kormány a szarvasmarha törzsállomány Az időszerű tavaszi feladatokról szólva a miniszter hangsúlyozta, hogy kedvező tavaszi és nyáreleji időjárás esetén, megfelelő trágyázás, növény- ápolás és vegyszeres gyomirtás mellett lehetőségünk van jó termés elérésére. Most, hogy a tavaszi munkákra mindössze másfél hónapunk maradt, a siker döntő feltétele, hogy a traktorokat kettős műszakban üzemeltessük, és hogy állandó gépjavító szolgálatot működtessünk. Nagy feladatot jelent az idei öntözési terv végrehajtása. Sok a teendőnk a rét- és legelőjavításban. Erre a munkára eddig nem fordítottunk elég gondot. A minisztérium most méri fel a feladatokat. A 2.5 millió holdnyi rét- és lege- iőterület linkből 600 000 hold megjavításával, újratelepítésével. öntözésével megteremthetnénk a gazdaságosabb tejtermelés feltételeit. A tavaszi munkákhoz kellő mennyiségű műtrágya áll rendelkezésre. 1963 első félévében 21 százalékkal több nitrogénműtrágyát használhatnak fel a mezőgazdasági üzemek, mint tavaly ilyenkor, az egy holdra (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődtek a tavaszi munkák a nagyatádi járásban A nagyatádi járás homokos talajú községeiben mozgalmas volt a hét vége, szántottak, vetettek a határban. Traktorok dübörögtek, fogatos vetőgépek rótták a táblákat, a burgomyaprizmák mellett szorgalmas asszonyok válogatták a gumókat, trágyát hordtak szét a fogatok a földeken — ez a kép tárult elénk járás szerte. Előkészítik a vetőburgonyát Az aprómagvakat elvetették, végeztek az őszi kalászosok Csíráztatják a burgonyát a kadarkúti Szabadság Tsz-ben. Üjhe- lyl János gondoskodik arról, hogy az öt kályha megfelelő hőmérsékletet adjon a ládákban elhelyezett 2 vagonnyi vetógumóíejtrágyázásával a nagykorpáéi Fetőfi Tsz-ben, s most fejezték be az erdei munkákat is. A hatáir nagyobb része a késői olvadás miatt még sáros, nem bírja el a gépeket, de a fogatok és az emberek már kivonultak a földekre. Terítették az istállótrágyát, szórták a sziuperfoszfátot. A trágyázott földibe dohányt és előhajtatott burgonyát ültetnek majd. Negyven asszony burgonyát válogatott. Az idén negyvenhat holdon lesz korai burgonyájuk, harmincegy hold dal több, mint tavaly. Ha tovább tart a jó idő, hétfőn szánthatnak a traktorok. Két műszakban szántanak a traktorok A kutasi Második Ötéves Terv Tsz-ben már a múlt héten elkezdték, s most a hét végére befejezték nyolcvan hold vöröshere vetését. A vetéssel egy időben fogtak hozzá az ősziek fejtrágyázásához, s eddig mintegy kilencven holdon végezték el ezt a munkát. A télen több mint kétszáz holdra hordták ki az is- tállótrágyát burgonya, kukorica, paradicsom és uborka alá. Az istállóknál ezután felgyűl lemlő trágyát a tagok háztáji szőlőjébe és kertjére hordják. Hétfőn kezdik a trágyaterítést a közös területen. 180 hold rétet és legelőt fejtrágyáznaik, illetve vegyszeresen gyomtala- nítanak. 120 kiló műtrágyát adnak holdanként a fűhozam növelése céljából. Ugyancsak a jövő hét elején szántanak majd újiburgonya alá, és előkészítik a talajt 50 hold borsónak. Az állami gazdaságban vörös herét vetettek. Ezenkívül mintegy 700 holdat fejtrágyáztak gépi és kézi erővel. A traktorok a hét végén kezdték el a szántást: 13 erőgép forgatja a földet, valamennyikét műszakban dolgozott. Késő ősszel érkezett a gazdaság négy DUTRA-traktora, s ezeket most próbálták ki a szántásban: öt dkefejjel szánt mindegyik. Kétszázötven dolgozó burgonyát válogatott: a több mint 300 vagonnyi burgonyából rövidesen szállítanak is. A válogatással egy időben mindjárt fémzárolták is az értékesítésre kerülő vetőgumót. Vetik a borsót Ott jártunkkor borsót vetettek a szabási Béke Termelő- szövetkezetben. Fogatos vetőgépek végezték ezt a munkát szakaszosan, hogy a termés ne egyszerre érjen be. Így elkerülik a munkatorlódást a betakarításnál. A tervezett 60 holdból 25 holdat vetettek el eddig. A hét végére 410 hold őszi vetés fej trágyázásával végeztek. Négy traktor szántott a határban, s a fogatok egy része a melegágyakhoz hordta az istái] ótr ágy át. A prizmákból harmincöt asszony váló« gáttá a vetőgumót. A tsz ve-, zetői úgy tervezik, hogy a jövő hót elején elültetik az őszi szedésű burgonya egy részét. a R.
