Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-30 / 75. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szombat, 1963. március 3®* Belgrad (MTI). Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök meghívásá­ra pénteken delben Adolfo Lopez Mateos, a Mexikói Egyesült Államok elnöke fe­leségével és leányával három­napos ' hivatalos látogatásra Jugoszláviába érkezett. A látogatás programja sze­Bogota (TASZSZ). Kolumbia közvéleménye éle­sen elítéli az Egyesült Álla­mok imperialista köreinek és a helyi reakciónak a próbál­kozásait, amelyekkel az or­szágot be akarják vonni a Pentagon katonai kalandjaiba. A kolumbiai Szenátusban je­lenleg arról folyik vita, hogy Kolumbiában ez év végén had­gyakorlatokat tartanak az Egyesült Államok, Kolumbia és több más. latin-amerikai Or­szág hadseregének a részvéte­lével. A hadgyakorlatok meg­tartása ellen erélyesen tiltakoz­nak a »Hberális-forradalmd mozgalom-« szenátorai. Uribe szenátor kijelentette, a Pentagon arra akarja kiképez­ni »La tin - Ameri k át, hogy sa­ját országaik. népeit elnyom­ják, az emberieket koncentrá­ciós táborokba vessék, ahogy a . német fasiszták tették«. Isasa szenátor tiltakozott az rint Tito elnök és Mateos el­nök eszmecserét folytat a ju­goszláv—mexikói kapcsolatok erősítésének lehetőségéről, va­lamint arról, hogy az olyan országok, mint Mexikó és Ju­goszlávia, milyen szerepet tölt­hetnek be a béke megőrzésé­ben. Közeli munkatársaik meg­vitatják a két ország gazda­ellen, hogy kolumbiai repülőte­reken az Egyesült Államok lé­gierőinek gépeit helyezzék el. A »liberális-forrodalmi moz­galom« szenátorai javaslatot rét kérdéseit. Belgrádban nagy jelentősé­get tulajdonítanak Mateos el. nők látogatásának. A jugo­szláv—mexikói kapcsoltatok történetiben első ízben fordul elő, hogy mexikói államfő lá­togat el Jugoszláviába. terjesztettek elő, a kormány ne engedélyezze a hadgyakorla­tok megtartását Kolumbia te­rületén, mivel azoic sértenék; a nemzeti szuverenitást. (MTI) Rogyion Malinovszkij szovjet honvédelmi miniszter csütör­tökön Subamdrio indonéz kül­ügyminiszterrel tárgyalt. A tárgyalás után Subandrio új­ságírókkal közölte, hogy a megbeszélésen tájékoztatta a szovjet honvédelmi minisztert az indonéz fegyveres erők fej­lesztéséről és a délkelet-ázsiai helyzetről. Angol munkáspárti képvise­lőit egy népes csoportja hatá­rozati javaslatot nyújtott be az alsóházban. Kérik, hogy az angol kormány hívja fel a görög kormányt, adjon am­nesztiát a több mint 1100 po­litikai fogolynak. A határozati javaslatot eddig negyvennégy munkáspárti képviselő írta alá. A brazíliai nemzet! kong­resszus 43 képviselője levélben tiltakozott Goulart köztársasá­gi elnöknél Lacerdának, Gua- nsbara állam kormányzójának provokációs cselekedetei el­len, amelyekkel megpróbálja megakadályozni, hogy Rio de Janeiróban megtartsák a Ku­ba iránti szolidaritás latin- amerikai kongresszusát. Nagy-Britamnia Kommunista Pártjának londoni szervezete gyűlést rendezett tiltakozásul a bagdadi klikk véres terrorja ellen. A gyűlés részvevői egy­hangúlag elfogadott határozat­ban jelentették be erélyes til­takozásukat az iraki tömeg­gyilkosságok ellen. s A bonni acélcsővita Nyugatnémet gyáros: No, nézd csak a vén cowboyt, ha nem vigyázok, a végén még engem húz a csőbe!... ’ (Toncz Tibor rajza) Muteos mexikói köztársasági elnök tfelgr * dba érkezett sági együttműködésének kenik­Kolumbiai szomüoro’; tiltakozása az észak-araerikai katonai befolyás ellen Ülésezik a Nyugat-európai Unió közgyűlésének politikai bizottsága A politikai bizottság pénte­Bomn (MTI). Bonnban csütörtökön ülést tartott a Nyugat-európai Unió közgyűlésének politikai bizott­sága, hogy megvitassa az an­gol csatlakozási tárgyalások kudarca nyomán előállott helyzetet. A közgyűlés politikai bizott­ságának ülése nem bír na­gyobb gyakorlati jelentőséggel, inkább csak »pótlékul« szolgál a Nyu­gat-európai Unió minisz­teri tanácsának tervbe vett, de létre nem jött ülésének helyettesítésére. A miniszteri tanács összehívá­sát a bonni kormány szorgal­mazta, Franciaország azonban megtorpedózta a tervet. A francia külügyminiszter ugyan­is csak azzal a feltétellel lett volna hajlandó az ülésen részt venni, ha azon egyetlen szó sem esik a Közös Piac és Ang­lia kapcsolatának problémájá­ról. A többi tagállam viszont ilyen körülmények között nem látta értelmét az ér­tekezlet megtartásának és így elmaradt a Bonn ál­tal előre beharangozott »közvetítési kísérlet«. Rio de Janeiro (TASZSZ). . A brazil sajtószövetségben ünnepi gyűlést . rendezitek a Brazil Kommunista Párt meg­alapításának 41. évfordulója alkalmából. A gyűlésen Luis Carlos Prestes, a Brazil Kom­munista Párt Központi Bizott­ságnak főtitkára mondott be­szédet. Hangsúlyozta, hogy a brazil kommunisták jelenleg ken Schröder nyugatnémet kül­ügyminiszter elnökletével együttes ülést tart a Nyugat- európai Unió állandó tanácsá­val. A megvitatásra kerülő kérdések közt szerepel a Nyu­gat-európai Unió június 4-én megnyíló közgyűlési ülésszaká­nak előkészítése. egyik alapvető feladata kivívni a párt teljes legalitását. A Brazil Kom mun is ta Párt főtitkára a -brazil nép torrá ro- konszemvéről biztosította Kuba népét. Beszédének végén Prestes felhívta a kommunistákat, hogy tovább tömörítsék sorai­kat, egyesítsék Brazília min­den haladó és demokratikus erejét. (MTI) Hollandia behozatalának ér­téke ez év február havában 1 578 000 000 holland • forint, kivitelének értéke pedig 1 312 000 000 holland forint -volt, -így tehát -a- februári kül­kereskedelmi. mérleg deficitje 266 000 000 holland forintra rúgott. Életbe lépett az első algé­riai beruházási terv, amely 2,17 milliárd régi frankot irá­nyoz elő. Ebből az összegből a mezőgazdaságra 36 százalék, az iparra 17, közmunkákra 14, oktatásra 16, szociális és egész­ségügyi célokra pedig 14 szá­zalék jut. Leontin Salajan hadseregtá­bomok, a Román Népköztár­saság fegyveres erőinek mi­nisztere, a Román Munkás­párt Politikai Bizottságának póttagja Budapestről pénte­ken délben repülőgépen visz- szaérkezett Bukarestbe.. Fennállásának 41. évfordulóját ünnepli a Brazil Kommunista Párt Női kartonruha Női kartonkötény Leányka kartonruha „Serdülő“ kartonruha Nő twillbluz „Serdülő rakott alj 130,— Ft-tól 170‘— Ft-ig 49,— Ft 60,— Ft-tól 120,— Ft-ig 70,— Ft-tól 130,— Ft-ig 120,— Ft 150,— Ft-tól 190,— Ft-ig a íaliNnsszövetkezef' boltokból. (3458) Miért legyenek Kanadának amerikai rakétái? New York (TASZSZ). New Yorkban most váltak ismeretessé egyes, cinikussá- gukbam elképesztő részletek abból a beszédből, amelyet McNamara amerikai hadügy­miniszter mintegy hat héttel ezelőtt mondott el a képvise­lőház beruházási bizottsága egyik albizottságának ülésén. Ebben a beszédében az ameri­kai hadügyminiszter kijelen­tette, azért van szükség ame­rikai rakéták elhelyezésére Kanadában, hogy »elvonják az orosz rakétatüzet más célpon­tokról.« Az AP jelentése szerint Mc­Namara említett beszédében elismerte, hogy a E 0 ’irc-rakéták már el­avultak, de arra még ké­pesek, hogy más célpon­tokról elterelve magukra vonják a tüzet. Hogy milyen célpontokról, azt a miniszter meg sem említet­te, minthogy teljesen világos: az amerikaiakról. — Vajon ugyanezekből az okokból nem következik-e lo­gikusan, hogy az amerikai Ju­piter-rakétákat továbbra is meghagyják Olaszország és Törökország területén? — tet­te fel a kérdést McNamara-nek Miushall képviselő. — Ezek ugyanis szintéin nagyon alkal­masak lennének arra, hogy magukra vonják az ellenséges" tüzet — tette hozzá. — A Bomarc-rakéták na­gyobb tüzet vonnak magukra, mint a Jupiterek — magya­rázta meg a hadügyminiszter. __Talán ez a beszélgetés, a mely az amerikai kengresz- szus falai között zajlott le, de amely az AP jóvoltából nyil­vánosságra jutott, J hasznos lesz azoknak az ügyefogyott vezetőknek, akik saját országuk terü­letét amerikai rakétatá­maszpontok rendelkezésé­re bocsátották. Talán McNamara és Miushall őszinte dialógusából számuk­ra is világossá válik, hogy a Pentagon terveiben országaik­nak — Amerika helyett — magukra kellene vonni a .ra­kétacsapásokat egy háború esetén, (MTI) Üdülés A bonni Németország kü­lönféle csodákkal traktálta már a világot, de ebbéli kész­letei, úgy látszik, kimeríthe- tetlenek. Legújabban »igaz­ságügyi lakótelepeket« produ­kál a csodák nyugatnémet szelleme. Vajon mik lehetnek ezek az »igazságügyi lakótele­pek«? Hitler még koncentrá­ciós lágernek nevezte őket, II. Vilmos idejében pedig — bü- lowi egyszerűséggel — bör­tönnek, büdös csőcselék, gya­lázatos szabadongondolkodólz és szocialisták számára. Hát erről van szó. A hamburgi Die Welt írta meg, hogy Stuttgartban 22 millió márka befektetéssel egy új börtönkolosszust épí­tettek. Csinosát, modernet, a szemnek is tetszetősei. Az épület kecsessége elragadta München, Hannover, Köln és A Hattíe-néI Is Az elmúlt hetekben kecseg­tető hirdetések jelentek meg a nyugatnémet lapokban. A »Bankers International Ins- vestment Corporation« nevű, Bajiama-szigeteken székelő cég arra buzdította a vállal­kozó szellemű nyugatnémet polgárokat, hogy vásárolják a Brit-Honduras területén léte­sítendő nagy almaültetvények részvényeit. A prospektus szerint csak negyven márkát kell előleg­ként lefizetni, s a továbbiak­ban 98 havi részletben száll­hatnak be a maguk 7900 már­kájával. De már a hosszú részlet alatt is szépen gyü­mölcsözik a pénzük, öt év után — amikor még csak kö­rülbelül 4500 márkát invesz. tálták be — már 8000 márka bevétellel számolhatnak, s tíz Wiesbaden auktoritásait is. Ma már e városokból sem hiányzik a modern »igazság­ügyi lakótelep«. És minthogy a példa ragadós — a Frank­furter Rundschau közlése sze­rint —, Frankfurt és Hessen is megkapja a maga »igazság­ügyi lakótelepét«, amelyek­ben mint modern börtönpalo­tákban valósággal üdülnek a rabok. íme, a nyugati szabadság egyik fellegvárában, a bonni Németországban egyre több ember veszíti ’el a szabadsár gát. Ismerve a körülménye­ket, ez nagyon is érthető. De vajon mi a magyarázata a lu­xusnak? Csak nem arra gon­dolnak némelyek, hogy a vi­szonyok változásával kényei, mesen »üdülhessenek« majd? A. G. veszélyesebb év után 16 000 márka üti a. markukat. Az ígéretnek — a Svienel szerint — egyetlen gyenge pontja van: az éghajlat. A brit gyarmat trópusi1 vidékein ugyanis — hiába védi már kétszáz esztendő óta a hatal­mas brit birodalom —példáid 1961-ben is a termés három­negyed részét megsemmisí­tette a Hattie nevű hurrikán. Ez igaz. De a Hattie.nél is veszélyesebb hurrikán söpör végig nemcsak az angol, ha­nem az összes gyarmatbiro­dalmon: az elnyomott népek szabadságmozgalma. S hogy tíz év múlva ott lesznek-e még a gyarmatosítók Hondu- rasban, azt a Spiegelnek ugyanúgy kétségbe kellene, mint lehetne vonnia. — ó — A csúf amerikaiak Mostanában egyre többet tusban. Keresztezi Anglia és kesereg a jenki sajtó. Arról folyik a cikkezés, hogy a nagylelkű, anterikaiakat . már Európában is »Ugly Ameri­cans«, azaz »csúf amerikaiak« címkével fémjelzik. A jenki nagylelkűség és a csúf ame­rikai problematikájára egy Hugo Belmaco nevű portugál fasiszta a következőket vála­szolta a Newsweek hasábjain: »Az USA Szembefordult Hol­landiával a Nyugat-lrián-vi- tában. Az USA kiakolbólitotta Franciaországot lndokínából, és maga ült a helyébe. Nem támogatta Angliát és Fran­ciaországot a Szuez-konflik­Franciaország érdekeit a Kö- . zép-Keleten.- Cserbenhagyta Portugáliát a Goa-ügyben. Megfojtotta Belgiumot Kom góbén, és most maga gyar­matosítja ezt a területet. Cső. da-c, ha az európaiak jóllak­tak a jenkik nagylelkűségé­vel?« Nos. arról van itt szó, hogy bizonyos »csúf euró. paiak« immár »csúf ameri­kainak-« neveégetnek bizo. nyos amerikaiakat. Végső fo­kon csúf marakodás folyik' a szép koncon. És a vita vége? Ezt majd az érdekelt népek döntik el... S. I. Fokozódik a harc a gyarmati elnyomás ellen Martinique szigetén Párizs (Űj Kína). Martinique népének harca a francia gyarmati uralom el­len egyre fokozódik. A Karib-tengeri sziget 40 000 mezőgazdasági és cukoripari munkása kéthetes sztrájk után 11 százalékos béremelést ví­vott ki. A francia gyarmati ha­tóságok nagy nyomást igye. keztek kifejteni, csendőrökkel kutatták át házaikat, s elbo­csátással fenyegették a dolgo­zókat, akik azonban rendíthe­tetlenül folytatták harcukat és végül is a béremelés megadá­sára kényszerítették a hatósá­gokat. A francia hatóságok folytat­ják a hajszát azok ellen, akik ellenállnak a gyarmati elnyo­másnak; a közelmúltban 11 embert letartóztattak. (MTI) A X ÉM KOMLÓI ÁLLAMI ÉPÍTŐ IPARI VÁLLALAT * azonnali belépésre keres ác«, kubikos, vízvezeték-szerelő, villanyszereiő, központi fűtés-szerelő, épii felfal* tilos, szakmunkásokat komlói, pécsi, mohácsi, szekszárdi, tamási, paksi, dombóvári munkahelyeire. Jelentkezni lehet: Komló. Kossuth Lajos utca 13.; Pécs, Rákóczi u. 25.; Satekssárd, Zrínyi u. 62.; Dombóvár, Magtisztító; Mohács, farostlemezgyár-építkezés. ______________________________________________________(3450)

Next

/
Oldalképek
Tartalom