Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-29 / 74. szám

Hangok a távolbóf As apró csomagot disszi- densek küldték Bélavárra. Tartalma egyetlen magnósza­lag. Hangok. Üzenet a falu­nak, az apának, anyának, test­véreknek, rokonoknak. Összejöttek az emberek, és nézték a tanácstitkár masiná­ját. Voltak köztük olyanok, akik negyven-ötven évvel ez­előtt a nyomor, a nélkülözés, a szegénység elől kivándorol­tak, s utána hazajöttek szegé­nyen, úgy, ahogy elmentek. Forog az orsó, tekeredik a szalag. Az öregek nyugodtan, a fiatalok izgatottábban vár­ják a hangokat. — Mindenkit üdvözlünk'-.. Együtt vagyunk most vala­mennyien ..'. Mi, bélaváriak évekig kerestük egymás kezét, mert az élet szétszórt bennün­ket... Egy érces, fiatal hang; Bocsássanak meg, drága szü­leim !... Nem tudtam akkor, hogy mit csinálok. Mentek a barátaim, én is mentem. Bo­csássanak meg. , -. Egy nő beszél: — Én vagyok, gyermekük felesége. Ne haragudjanak rám ... Szülői áldás nélkül ke­rültünk egybe. Itt nehéz egye­dül az élet. Így könnyebb. Egy kisgyerek töri a szót. — Nagyon.,; Próbálkozik még, de csak angolul tudja folytatni. Apja fordítja le szavait. '— Szeretnék otthon lenni sokat mesélnek a szüleim, hogy milyen szép ott min­den ... Asszonyok veszik át a szót a férfiaktól: — Végre van lakásunk . -.. — A gyerekek már nem tudnak magyarul... — Nincs olyan nap, hogy ne álmodnék az otthonról... —írják meg, van-e gerlefé­szek a házunk előtti akác­fán ... Ifl&s-t, mese, mes-k$t&... Var* az Oper énei- ás-ten.geren is tűi, ott, »ahol a sárga villamosok járnak, s mindig kiabálnak«, egy város, Budapest a neve. Sok-sok ne­vezetességet rejtenek a városfalak, ott van a Duna meg a Mar­gitsziget meg a Gel­lérthegy is, hogy csak az ismertebbe­ket említsem. És van Budapestnek egy másik nevezetessége is, hat szám ez csu­pán, de ez a hat szám a napokban vi­hart kavart Kapos­váron egy békés családi fészekben. Nem titkolom to­vább a számokat : 427—060. Aki még nem jött volna rá, annak elárulom, hogy ez a távbeszélő mesemondó száma. Elmondom azt is, hogy milyen kap­csolatban áll ez a hat szám Kaposvár­ral. Történt egy na­pon, a telefonszám­lák kézbesítése ide­jén, hegy Apuka megdöbbenve fedez­te föl : olyan horri­bilis összegű számlát hozott a postás, ami­ről álmodni sem mert. Reklamált, hogy mi történt, mi­ért számoltak fel húsz interurbán be­szélgetést, amikor legföljebb csak To- ponárra szokott te­lefonálni a sógorá­nak, annak is csalt évenként kétszer. A postán aztán be­bizonyították neki, hogy húsz 427—-960-as hívás összesen 400 forint, ennyi az egész, igazán nem érdemes vacakolni. — No de mondják meg legalább, hegy kit rejt ez a szám ? — könyörgött a két­ségbeesett apuka, erre hétéves kisfia megnyugtatta. — Hát a mesemon­dó szolgálatot l Ami­kor nem jöttél haza este, és nem mesél­tél nekem, felhívtam ezt a számot... Olyan « érdekes volt... Ugye, nem csináltam rosz­szat?.. , e pgy ö Gyilkosság Chicagóban vérében hevert az iroda pad­lóján. Hátulról gyilkolták meg három pisztolylövéssel. Folyik a Chicagói kam­pány, és a megfigyelők biz­tosra veszik: április 2-ig, a tanácsválasztások napjáig a kortesbeszédek hangjába még néhányszor bele fog dördülni a kortesrevolverek hangja is. H. A. Chicago az a város, amely­ben Al Capone és a többi hírhedt nagy gengszter an­nak időjén nemcsak üzleti, hanem politikai okokból is gyilkolt, ismét hallat ma­gáról. A banditáknak és a vágóhidaknak ez az ameri­kai metropolisa most helyi választásokra készül A kam­pány hamisítatlan chicagói eszközökkel folyik. Néhány nappal ezelőtt a XXIV. kerület tanácsának MINDENNEK Á SÁTÁN Al OKA? A Furche — az osztrák jáióheüy forgalmát — szen- katolikusok lapja — ugyan- tesített válogatás nélkül csak elhamarkodottan adta. minden eszközt. Álljon itt meg az igenlő választ a bizonyításul két számadat: fenti kérdésre. Pedig nyíl- míg 1940-ben mindössze ezer vánvaló, hogy az a bizonyos zarándok. kereste föl Maria- »Meimyei Anschluss«, ami zelilt, tavaly 62 000 »búcsű- a Habsburgok egykori bú- járó« jegyezhette be elége- csújáróhelyét, Mariazellt fe- dettségét a szállodák ven- nyegetá, nagyon is világi ha- dégkönyvedbe, gyönyörköd- talmaktól' ered, és igazán hetett két templomié to gatás fölösleges főként gazdasági, között a sztriptizgörlök mű­politikai meggondolásokat vészi produkcióiban. Egyszó- tartalmazó lépéseket a sá- val, hogy a 62 000 zarándok tánnak tulajdonítani. közül Mariazellbe kit mi Ez a 800 éves búcsújáró- vonzott inkább, kényes kér- hely az osztrák szerzetesek dés. Jobban járunk, ha nem kezéből most a zseniálisan firtatjuk. Beszéljünk inkább kitervelt Anschluss érteimé- arról, mi tette »szükségessé« ben bajor szerzetesek kezébe a lerohanást, Mariazell »be­kerül. Jól menő üzlet cse- vételét« rél gazdát. A derék bencé- 1963 májusára újfajta szen- sek jó ideje tudják már, zációt helyeztek kilátásiba a hogy miből lesz a cserefoo- bencés atyák, akik — mint gár, s azt is, hogy újabb és már mondottuk — idejében újabb tőkebefektetések, újí- fölismerték, mi kell a ke- tókodv nélkül nincs nagyobb gyes zarándokoknak. Azt haszon. Így aztán — kiválta tervezték, Hogy Mária ide, közelmúlt két évtizedben — ég királynője oda, bár Ma- gőzerővel láttak hozzá a bú- fiazéll 'búcsú járóhely ként az csújánóhely fejlesztéséhez. A ég királynőjéé, azért mégis lelkes igyekeziet eredménye: kell valami korszakos új- mines az a fényűző tenger- donság a búcsú járók prog- parti fürdőhely, ami korsze- ramjába. Mi legyen az? rűség, idegenforgalmi fél- Mi más lehetne, mint egy készültség tekintetében le- papi szakértelemmel meg­pipálhatná Mariazellt. Van rendezett szépségverseny, itt minden, ami szemnek és amelynek során a Mariazell- szájnak ingere, ami túl a be ellátogató szépek szépe kegyes ájtatoskodáson szó- elnyeri a »■nárciszkirálynő« rakozással kecsegteti nap- címet. jaink zarándokait. Közöttük A 800 éves »terülj, terülj is inkább azokat, akiknek asztalkám« e terv miatt jut nem számít a pénz. Mert bi- most a derék osztrákok min- zony korunk búcsújárói ho- den tiltakozása ellenére a vatovább mindent inkább bajorok kezébe. Mi a kísér- képesek nélkülözni, csak az teties ebben az egész akció- üdvözülésnek e kellékét ban? Az, hogy a világi ja- nem. A bencés atyák ural- vak összeharácsolása után a kodásuk 800 esztendeje alatt volt hitleri harmadik biro- nemcsak templomokat emel- dalom új erőre segített pénz- tefc, korszerűsítettek, ha- mágnásai már az egyháza nem gondjuk volt szállodák- javakért is kinyújtják keziü- ra is. Sőt pénzüket adva az két. A sátán az oka e me- üzletbe, szemüket lesütve részségnek? Dehogy! Bár ezt kénytelen-kelletlen elfogad- az úriembert — mármint a ták a sztriptizbárck megho- sátánt —• mi találtuk ki, nosítását is. Miért ne? emberek, azért talán mégse Helyben a bűnbocsánat! Az kenjünk rá mindent, kivált üzleti lelemény mind gyű- ilyen nyilvánvalóan ronda mölcsözőbbnek bizonyult, a dolgokat! cél — föllendíteni a búcsú- f,. I. — Vettünk néhány kiló sző­lőt, abból csináltunk bort... A hallgatók arcán ott van, hogy nem ezt várták. Az egyik öregember megtöri a csendet. — Hát ezért kár volt kimen­ni nekik. Okulhattak volna a mi sorsunkból.. ü A többiek egyetértőén bó- longaitnak. K. S. egyik népszerű néger politi­kusa, Lewis este tíz óráig dolgozott hivatalában, leg­alábbis a járókelők addig láttak világosságot irodájá­nak ablakán. Másnap haj­nalban a takarítónő felsikol- tofct: az ötvenhárom éves néger, akinek újraválasztá­sát egy közvéleménykutatás százszázalékosnak tartotta, MÁR ITT R HÚSVÉTI Kényelmesebben megvásárolhatja húsvéti ajándékát, ha már most fölkeresi ruházati szaküzleteinket. Boltjaink felkészülve várják kedves vásárlóikat. srfi, női és gyermek ballonkabátok ői és leányka szövetruhák érfi- és fiúöltönyök ői, férfi- és gyermekcipők, szandálok érfiingek, kalapok, nyakkendők érfi, női gyapjú- és pamutpulóverek yermek kötöttáruk és fehérneműk. 7027) Somogy megyei Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalat A könyvi erjesztésben Somogy a harmadik legjobb megye A MÉSZÖV igazgatósága Korács Gyula osztályvezető előterjesztése alapján megvi­tatta a falusi könyvterjesztés helyzetét és feladatait. 1962-ben az előző évhez ké­pest megyénk valamennyi könyvesboltjában emelkedett a forgalom. Tervét a" hat FJK- könyvesboJt 107,1 százalékra — 4,2 millió helyett 4 502 000 forintra — teljesítette, ezzel a megyék főzött a harmadik legjobb eredményt érte eL A legnagyobb, forgalmat, mint évek óta, most is a nagyatádi könyvesbolt bonyolította le. 21,32 forintos egy lakosra eső forgalma országosan is az egyik legjobb eredmény. (Az országos átlag 16,60 forint.) Megyei viszonylatban az egy lakosra jutó konyvéladósi eredmény azonban alatta ma­rad az országos átlagnak. Megállapították, hegy a ter­jesztésben sokat segít a köz­ségekben működő több mint 400 kömyvbázamányos. Három nagyobb szabású könyvterjesz- tési rendezvényt bonyolítottak le a múlt évben. A mezőgaz­dasági könyvhónap, az ünne­pi könyvhét és az őszi megyei könyvhetek alkalmával több mint 900 000 forint értékű könyvet adtak el. Megszervez­ték a könyvek házról házra való árusítását. A könyvbarát- mozgalom keretében íróiolva­só találkozókat, könyvbarátna- pokat és egyéb rendezvénye­ket tartottak. Törekedni kell arra — álla­pították meg —, hogy tovább­ra is minél több helyre jusson el a népművelés fontos eszkö­ze, a könyv. A többi között határozatot hoztak arról, hogy író-olvasó találkozókat olyan községekben rendeznek ez­után, ahol író vagy költő még nem járt. A jövőben nagyobb figyelmet fordítanak a megyé­ben élő írók, költők műved mefk terjesztésére. Szégyen E Undult a kocsmába. Alig várta azt a pil­lanatot, hogy ajkához emel­hesse a poharat. Noha reggel azt ígérte feleségének, hogy ma nem iszik, józanul megy műszakba, de már akkor tud­ta, hogy szavát úgysem tartja meg. Ezen már nem változtat az úristen se, gondolta, ami­kor leakasztotta a fogasról a kalapját. — Ö már ilyen, és ilyen is marad. Részeges, vagy ahogy ma mondják, alkoholis­ta, az ital rabja. Persze ez a rabság éppenséggel nem elvi­selhetetlen, he-he-... Pénz­tárcáját tapogatta, hogy nála van-e. Mert a hitelt nem sze­rette a kocsmában se. Különö­sen amióta fizetésemelést ka­pott. Elvégre egy pék, egy szakember nem ihat hozómra. Átsietett az utcán. Úgy ha­tározott, hogy az iskola felől közelíti meg a vendéglátóipari vállalat folyton működő szesz- déjét. Az iskolaudvarról gye- rekzsivajt hallott. Megállt a vaskerítés mellett. Ahá — gon­dolta, tízperc van. Akkor kint kell lennie Julikénak, a kis­lányának is. Ott van, ni! — kapta föl tekintetét. — Júli- ka ! Kislányom ! — kiáltotta rekedten, és intett neki. A gyerekek abbahagyták a hancúrozást, és a kerítés felé figyeltek. Juli is arra fordult. Amikor meglátta apját, nagy lendülettel ugrott, hogy oda­szaladjon. De ebben a pilla­natban felkacagtak a gyere­kek. — Nézzétek, a Horváth apja, tegnap is részeg volt — kiáltotta az egyik fiú, és maga elé rántotta két társát, hogy elbújjon. Biztosan a kocsmába megy! — kiáltotta a bojból egy má­sik. orváth keze, melyen a régi, dagasztás okoz­ta dudorok azóta se finomod­tak ki, mióta géppel végzik ezt a nehéz műveletet, görcsö­sen megragadta a kerítés va­sát, és mint a bivaly, ugrani szeretett volna, hogy szétcsap­jon De lemondott a támadás­ról, mert Juli a gyerekek gú­nyos szavainak hallatára hir­telen megállt. Szemét lesütötte, és reszke­tő ujjaival copfját babrálta. A gyerekek feszülten figyelték, mi lesz. Most senkinek sem jutott eszébe, hogy gúnyolód­jék, Várták, indul-e Juli. De a nem mozdult. H Apja közelebb hajolt a kerí­téshez, hogy lépésre késztesse a lányt. — Engedetlen vagy ? — kérdezte szigorúan. — Gye­re ide! — De Juli csak állt. — Na gyere csak — mondta lágyabban a pék, — Én va­gyok a te apukád, kislányom, Julikám.. i Juli nem mozdult. Még mé­lyebbre hajtotta a fejét, aztán lassan oldalra fordult és ne- kidölt a falnak. Rázta a sírás. Apja csak nézte, nézte tágra nyitott szemmel, ádám­csutkája görcsösen rándult inog nyaltán. Ügy érezte, mintha valami rettenetes erő eltépte volna tőle gye­rekét, s most adták volna tudtára, hogy Juli elveszett számára. Kétségbeesetten til­takozott ellem egész belsője. — Juli, Julika — suttogta, és a vasrácsba fogózva le- s föl járt. A gyerekek folytatták a ^ hancúrozást, s elta­karták előle a kislányt. Elen­gedte a kerítést és elindult. Elkerülte a kocsmát, amelyik­be tartott, el a következőt, a harmadikat -is. Csak ment, ment, egyre azt képzelte, hogy otthon két nagy tenyerébe fog­ja Juli arcát, s megsimogatja. Ügy érzi, h ogy még vissza tud­ja szerezni, a mit elvesztett... Szegedi Nándor —SOROK ===== Szívjon napi ezer cigarettát! Egy rhodesíai szakember olyan tervet dolgozott ki, amely lehetővé teszi, hogy a dohányosok »napi ezer« ci­garettát szívhassanak el anélkül, hogy egészségüket veszélyeztetnék. Elia Salzman ötlete a kö­vetkező: minden káros elem­től megtisztított, sűrített do­hányfüstöt tubusszerü gön­gyölegben hoznának forga­lomba. Egy ilyen tubusban körülbelül 100 normális ci­garetta füstje lenne bezár­va. A dohányos ezt a füstöt szívná le tüdejébe, ezáltal kielégítené szenvedélyét, de nem tenne kárt egészségében, és — ami nem utolsó szem­pont — megszűnnének a ki­égetett ruhák, ágyneműk. A Salisbury i nemzetközi dohányzási kongresszuson még egy érdekes előadási hangzott eL Az olasz kong­resszusi küldött előadásában hangsúlyozta, hogy ugyanaz az anyag, amely feltehetőleg tüdőrákot okozhat a dohá­nyosoknál, az elégetett pirí- tósban is fellelhető. Minden megperzselt szénhidrátban van ilyen anyag, tehát ne csak a dohányosok vigyázza­nak, hanem a pirítást kedve­lők is: fogyasztás előtt ka­parják le a kenyér megégett részeit. ... Kannibál vicc Egy utazó elmegy egyszer Afrikába, s látja, hogy egy nagy üstben főznek egy kö­vér embert, aki időnként a víz alá bukik. Észreveszi, hogy ilyenkor a kannibálok jól megverik. Többször meg­ismétlődik ez a jelenet, s akkor megkérdezi az utazó: — Megértem, kedves em­berevők, hogy megfőzitek és megeszitek ^zt a szimpati­kus urat, ám miért veritek mindig? A kannibálok főnöke erre így válaszol dühösen: — Hát nem látja, hogy amikor a víz alá bukik ez az ember, folyton eszi a leves­tésztát? ... Különös eset történt Mal- moben. Egy férj összeve. szett a feleségével, és a per­patvar hevében leharapta az asszony fülét. A feleség föl­jelentést tett a férj ellen, de később — amikor megtudta, hogy férjének nagy bünte­tést kell majd fizetni — visz- szavonta a vádat. A bíró nem nyugodott bele az új helyzet­be, és megkérdezte az asz- szonyt. — Hát akikor ki harapta le a fülét? — Én magam — felelte sírva a megcsonkított fele­ség. . . . Érdekli az olvasót az igazi absztrakció ? íme: Egy londoni színházban > most mutatnak be egy színda- í rabot, amely az atomháború } utáni világot igyekszik elénk J varázsolni. Atomrobbanások és > radioaktív sugárzások követ- £ keztében a színdarab egyik hő- l se, egy lord papagájjá változik, $ a rendőrfőnökből hálószoba I lesz. a fiatal jegyespár pedig c a sugárzás hatására késsé és > villává alakul át. í Egyetlen kérdésünk van esu- < pán, melyikből lesz a villa? \ Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NEIN LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. * Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft« Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében# Kaposvári Latinka S, u, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom