Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-27 / 72. szám

Szerda, 1963. március 37. 3 SOMOGYI NÉPLAP A Magyar Mezőgazdaság március 27-én megjelenő szá­ma közűi Vaszil Lászlónak, a áZientlőrinckalai Üj Világ Ter­melőszövetkezet Kossuth-díjas elnökének cikkét »Kiállta a gyakorlóit próbáját az Erősebb segítse a gyengét mozgalom.« címmel. Vaszil László mint a szentiőrinckátai Űj Világ Tsz elnöke tavaly márciusban vál­lalta a szomszédos, igen gyen­gén gazdálkodó kókai Kossuth Termelőszövetkezet szakmai, politikai megerősítését. Vaszil László írásban el­mondja, hogy a kókai Kos­suth Tsz az 1961. évet 11 fo­rintos munkaegységgel és 2,5 millió forintos adóssággal zár­ta. Alig egy év alatt a mun­kaegység értéke 30 forintra és az 1961-es 3 700 000 forintos termelési érték 1962. év végé­re kereken 9 millió forintra növekedett. A Kossuth-díjas elnök cikkében leírja, hogy ez az eredményjavulás minek volt köszönhető. A többi között ammaik, hogy intézkedéseikkel megnyerték a tagság bizalmát; a vezetést egyszerűsítették, önálló brigá­dokat szerveztek, a területet felosztották a családok között, a tagsággal egyetértésben be­vezették az össztermésből va­ló premizálást, és újra felka­rolták a község hagyományos növénytermesztési kultúráit: a paradicsom-, az uborka- és a dohánytermesztést. A cikk azzal a tanulsággal zárul, hogy az ország más ré­szein is lehetséges a gyenge termelőszövetkezeteket a kö­zepesek gazdálkodási színvo­nalára emelni. Vaszil László cikkében leírt tapasztalatai hasznos tanulságul szolgálnak a gyenge tsz-ek megerősítésén fáradozó vezetőknek, szakem­bereknek. <x) Százezer sertés*, egymillió baromfiférőiieiy épül az idén Országszerte megkezdődtek, a termelőszövetkezeti építkezések. A Közős gazdaságok az idén ismét jelentős építési programot valósí­tanak meg: mintegy 2000 termelő­szövetkezet több mint 2,1 milliárd forint értékben építkezik. A beru­házások koncentrálásának megfe­lelően egy-egy szövetkezetben egyszerre több uj épület készül a gazdaságos üzemeltetéshez szüksé­ges járulékos létesítményekkel együtt. A magasépítkezések legje­lentősebb tételei: nagyüzemi férő­helyek 52 000 szarvasmarha, csak­nem 100 000 sertés, több mint egy­millió baromfi és több mint 100 000 juh részére, 45 gépjavító műhely és gépszín, továbbá magtárak, górék és dohány pajták. Az építkezések az ország legtöbb vidékén jó ütemben indultak meg. Tekintettel a késésre, az elsőnek az idényhez kötött rendelietésű épületek alapozását kezdték meg. SZÍV NÉLKÜL... Két kócos hajú, sápadt ar­cú kislány: Hajnalka és Ma­rika. Néhány évvel ezelőtt egy bírósági tárgyalás után beleszóltunk életükbe. Olva­sóink közül sokan tollat fog­tak, és megírták véleményü­ket. Egy levél néhány sora: »Én mint olvasó könnyek nélkül nem tudtam elolvasni a két kislány szomorú sor. sát. Hát még ilyen anyák is vannak? Ilyen gonosz mosto­hák?! Az ilyenek szerintem és minden magyar anya sze­rint nem egyévi börtönt ér. demelnek...« Egy apát és egy anyát vá­dolt az ügyész. Egy mosto­haanyát és egy édesapát. A mostoha óheztette, piszkosan járatta, ütötte-verte a csöpp­ségeket. Megtörtént, hogy a gyermekeket lábúknál fogva felakasztotta a létrára. A kamrában mezítelen testtel csalánban hentergette őket. Fejüket pohárral és a nagy­kés fokával verte. A gyere­kek rettegésben éltek. Meg­esett, hogy éjszaka a teme­tőben találtak rájuk. Férje. Bogdán Béla nagy­atádi lakos semmit sem tett azért, hogy élettársa kegyet­lenkedését megakadályozza. Sőt úgy megverte saját gyer­mekeit, hogy súlyos sérülése­ket szenvedtek. A bíróság 1960 őszén a mostohát egyévi, az apát pe­dig négyhónapi börtönbünte­tésre ítélte. Mindkettőjüket öt évre eltiltották a szülői jogok gyakorlásától. Hajnal­kát és Marikát még az év no­vemberében állami gondozás­ba vették. A szülők letöltötték bün­tetésüket, és most azért ki. lincselnek mindenütt, hogy visszakapják a két kislányt. »•Mi szeretjük a gyerekeket — mondják. — A feleségem jó asszony — így az apa. — Mindent megadunk nekik, jobb dolguk lesz, mint bár­hol.« Azt állítják, hogy ár­tatlanul ítélte el őket a bí­róság. »Rábeszélték a gyere­keket, hogy ellenünk vallja­nak, megjátszatták az egész komédiát.« Az egészben az a legmeg­döbbentőbb, hogy ez a két ember — akiket apának és édesanyának szólítottak a gyerekek — nem okult a büntetésből. Joggal feltéte­lezhető, hogy csak azért ígér­nek fűt-fát, mert félnek a bíróságtól. A tartásdíj fizeté­séről ugyanis megfeledkez­tek. Adósságuk több ezer fo­rint. (Ha az ő pénzükre vár a nevelőintézet, a két gye­reknek nagyon kevés kenyér jutott volna.) Még mindig nem néztek őszintén magukba. Lehet, hogy nem is bánják tettü­ket. Szerencsére az igazság­ügyi és a gyámügyi hatósá­gokat nem tudták meghatni. A sokat szenvedett két kis­lány biztonságos helyen ma­rad. N. S. A művész elképzelése az Atfas-rakéta föld alatti kilövőhelyéről San Diego, California, USA: Az Atlas interkontinentális ballisz­tikus rakétát a General Dynamics Astronautics gyártja San Die- góban. A rakétákat szerte az Egyesült Államokban robbanásbiztos föld alatti kilövőberendezésékben tartják légi támaszpontokon, ahol a rajtjelre egy elevátor percek alatt a föld felszínére hozza. A kilövőhely mellett csupán egv föld alatti ellenőrző központ mű­ködik, mint a bal oldali képen látható. (MTI Külföldi Képszolgálat) FREILICHMANN: a Polip csapjai (78) — Nem, ezt természetesen nem hagyhatom! — jegyezte meg ugyanebben a hangnem­ben Nágya, és huncut mosoly- lyal tekintett Kosztricskinra. — Üljünk hát gyorsan asztal­hoz! — Maja még magához sem térhetett meglepetéséből, máris mellé ültette a hadna­gyot; tányért és evőeszközt tett elébe. Amikor a taxi a színházhoz érkezett, Kosztricskin elsőnek ugrott ki, és segített a höl­gyeknek. A feljárónál már vár­ta őket Vergizov és Szmimov. Mindkettőjükön világos színű, elegáns öltöny volt. Maja csak most értette meg, miért hat ma Kosztricskin is valahogy egé­szen másnak: ő is polgári ru­hát viselt Miközben Kosztricskin' be­mutatta a tiszteket, segélyké­rő pillantást vetett Szmimov századosra, aki ügyesen Ver­gizov zsebébe csúsztatta je­gyét, gyorsan kigondolt valami ürügyet, és bocsánatot kérve, sürgősen távozott. Kosztrics­kin és Vergizov pedig nevetve egymásra kacsintott. Maja elbűvöliten hallgatta az operát. Csak most érezte iga­zán, mennyire vágyott már színházba. Minden hangban külön gyönyörködött. A szeme sarkából észrevette, hogy Na- gyezsda is élvezi az előadást. Közben csodálkozva tapasz­talta, hogy egyáltalán nem ál­mos. Mintha nem is ő tartott volna ügyeletet huszonnégy órán át. Valahogy teljesen el­múlt a fáradtsága. A szünetben Nagyezsda az őrnaggyal kiment a büféibe; Maja és Kosztricskin a pá­holyban maradt. — Mondja, Konsztantyin Ivnovics, máért jött Vergizov egyedül a színházba? — Kivel jött volna? Nem tudja, hogy a családja elpusz­tult a város bombázásaikor? — Milyen sok boldogtalansá­got okozott a háború! — só­hajtott a lány és elhallgatott. Közben visszatért Vergizov és Nagyezsda. Maja örömmel lát­ta, hogy ez a két nagyszerű ember milyen jól megérti egy­mást. A színház után Kosztricskin halaszthatatlan ügyeire hivat­kozva elbúcsúzott. Vergizov ültette a barátnő­ket taxiba, és hazáig kísérte őket. Pontosan éjfélkor, amikor a rádió szertesugározta a világ­ba a Kreml toronyórájának hangját, Vergizov belépett Re- setov szobájába. Kilencedik fejezet Andrej Andrejevics Jaki- menko felesége halála után át­költözött Primorszkba. Nagy családja volt, de öregségére teljesen egyedül maradt, öt fia és négy leánya szétszéledt az országban. Családjuknak éltek, a saját gondjaik, a saját érde­keik foglalkoztatták őket. Jakimenkónak az volt a vá­gya, hogy legalább egyszer ma­ga köré gyűjthesse családját. De mindig történt valami baj valamelyik unokájával, és terve meghiúsult. Amikor felesége meghalt, Andrej Andrejevics nem bírt megmaradni a régi lakásban. Minden az elhunytra emlékez­tette, felszakította a be nem hegedt sebet. Elhatározta, hogy Primorszkba költözik, annál inkább, mivel egészsége meg­rendült, és az orvosok egyre sürgetőbben tengeri levegőt ajánlottak neki. Szomorúan búcsúzott el Mat- vejevéktől és a gyári laborató­rium munkatársaitól, akikkel esztendőkön keresztül együtt dolgozott; lakást cserélt, és Pri- morszkba költözött. Ä Műszerkészítő Tudomá­nyos Kutató Intézetnél vállalt állást. S hogy szabaduljon szó­Csurgó fejlődni akar Meg tavaly történt. A me­gyei tanács az 1963. évi költ­ségvetési tervet tárgyalta. Fel­szólalt az ülésen Molnár Erzsé­bet, a Csurgói 2-es számú Álta­lános Iskola igazgatója, s ke­ményen bírálta a végrehajtó bizottságot, amiéit községének fejlesztéséről ismét elfelejtke­zett. — Valamennyi járási székhely közül Csurgóval bán­tak a legmostohábban az utób­bi években — fakadt ki. Sza­vainak igazát a megyei tanács egyik elnökhelyettese is elis­merte, amikor a napokban a járási székhelyek állapotáról beszélgettünk. Új vezetők, régi gondok A Csurgói Községi Tanács irodájában új elnököt találunk. Várhelyi Gyula a február 24-i választáson került helyére. Üj az elnökhelyettes is. — Sok a gondunk — mondja az új elnök. — Még csak né­hány napja vagyunk itt, de máris rengeteg feladattal talál­koztunk. Csak a legfontosabba­kat említem: tavaly megkezd­ték a fürdő építését, s 1965-re be akarjuk fejezni. Kutat fúr­tak, ötszázezer forintot fizet­tek érte, rövidesen elkezdjük a föld kitermelését. A fürdő há­rommillió forintba kerüL Nincs buszváró, az utasok — köztük sok diák — a kocsmá­ban várják a járművet. Több száz embernek kellene mun­kát adni. Néhány járási, közsé­gi és szövetkezeti vezetőnek, pedagógusnak, nincs rendes la­kása, -családjuk máshol lakik. Hogy miből építsünk, nem tud­juk. A negyvenkilenc állami lakás tatarozására is mindösz- sze tizennyolcezer forintot kaptunk..; — 1945-től nem sokat fejlő­dött Csurgó. Nem tartott lé­pést az igények emelkedésével — állapítja meg Bertalan Jó­zsef, a járási pártbizottság el­ső titkára és Svenda István, a járási tanács elnökhelyettese. — Jó szakemberek még ma is igen nehezen jönnek ide, a régiek pedig néhány évvel ez­előtt, ha csak tehették, másutt kerestek munkát. Pár év alatt több mint kétezerrel csökkent a járás és ötszázzal Csurgó la­kóinak száma. Családi ház az utóbbi tíz évben nem épült, középület is alig... Sokat kell tenni, hogy Csurgó utolérje az előtte levő járási székhelyeket. De nemcsak nekünk, a megye vezetőinek is! Egyszer már el kell kezdeni, hogy pótolják morú emlékeitől, teljes erővel a tudományos kutatásokba ve­tette magát. Jelentős felfedezé­sekkel gazdagította ezt a terü­letet, nagy lépéssel vitte előre a tudományt; Jakimenkónak, a műszaki tudományok doktorá­nak nevét mind gyakrabban emlegették a hazai és külföldi sajtóban. Balsorsa azonban nem hagy­ta eL Legkisebb fia, Valerij, Haxkovba ment tanulni. Ä megszokott otthoni felügyelet híján rossz társaságba kevere­dett, s bűncselekményt köve­tett eL Elítélték. Az eset lesúj­totta az öreget, agyvérzést ka­pott; jobb keze teljesen, jobb lába félig-meddig megbénult. Egy álló esztendeig nem dol­gozott. Ezalatt elhunyt felesé­gének barátnője, Zinaida Iva­novna gondoskodott róla. Nagy figyelemmel vette körül, ren­det teremtett az elhanyagolt lakásban, gondoskodott Andrej Andrejevics étkezéséről, betar­tatta vele az orvosi előíráso­kat és a diétát, ‘ Jakimenkót otthonában gyakran felkeresték munkatár­sai. Azt az örömhírt is ők kö­zölték véle, hogy a tehetséges Sztyepankovszkij mérnök — akit közös munkájuk révén Andrej Andrejevics jól ismert és nagyra becsült — az eddigi­nél sokkal tökéletesebb atom- haitású repülőgépet készített. Az óriási sebességű repülőgép­hez megfelelő műszerekről kel­lett gondoskodni. Amikor Ja- kimenko ezt megtudta, teljesen elvesztette nyugalmát. Az inté­zet igazgatóját, régi barátját, a szó szoros értelmében elárasz­mindazt, amit az utóbbi evek alatt elmulasztottak! Kevés az iskola, kevés az orvos Nem túlzás, amit a csurgoiait községük mostoha sorsáról ál­lítanak. Nagyon jellemző a Fa­ipari Vállalat példája. Két és fél évig nem volt igazgatója. Most van, viszont elment a fő­mérnöke. Az üzem területe nincs bekerítve, húszmillió fo­rint értékű anyag, gép stb. áll szabadon. Nem határozták meg a vállalat végleges profilját, az utóbbi években többféle mun­kába is belekaptak, s a felké­születlenség, a hozzá nem ér­tés gyakran veszteséget oko­zott. Jól bevált a koporsóké­szítés, ezt kellene fejleszteni, s ily módon Csurgón újabb 100—150 munkást tudnának foglalkoztatni. Kevés és elhanyagolt a köz­ség általános iskolai tanterme. A 2-es számú iskola tatarozá­sát megkezdték ugyan, a befe­jezéshez azonban szükség vol­na még százezer forintra. Épült a községben 4300 méter hosszú vízvezeték, de a közmű­vesített lakásokban este 9 órá­tól reggel 5-ig nincs víz. (Egy ember munkabérén múlik ez!) Több mint egy hónapja rossz a Jókai utca közkút ja. Végre Csurgót is összekötöt­ték Kaposvárral, rendes utat építettek. Az új út azonban csak a község elejéig vezet, az átkelő szakasz továbbra is po­ros, elhanyagolt maradt. Nem lett volna ésszerűbb ezt is megcsinálni? Helytelen volt az is, hogy a megye hozzájárult az egyik körzetű orvos eltávozásé­hoz, bár utódja csak április 1-én lép szolgálatba. Az ott maradt egyetlen körzeti orvos és a helyettesek nem tudják megfelelően ellátná a csaknem hatezer lakosú járási székhely betegeit. Nemcsak kérnek ... Előbbre akar lépni Csurgó, (Tudósítónktól.) A háromfai Űj Barázda Ter­melőszövetkezetben évek óta gyenge és nem éppen értékes termést adott a 15 hold gyü­totta kéréseivel, hogy bízzák rá a műszerek elkészítését. Vszevolod Alekszejevics Gribov, az Intézet igazgatója, az ország egyik legismertebb tudósa, az orvosok tiltakozása ellenére, hosszas habozás után végre beleegyezett, hogy az öreg tudós ismét tevékenyen részt vegyen az Intézet mun­kájában. J akimenkónak a földszinten külön laboratóriumot rendez­tek be, és hozzáfoghatott munkájához. De nemhiába tartja a köz­mondás, hogy a baj sohasem jár egyedül. Egy hónap múl­tán Andrej • Andrej eviccsel újabb szerencsétlenség tör­tént. Munkahelyén felizgatta magát, és ágynak dőlt. Az or­vosok határozott kívánságára két hónapig feküdnie kellett. Végre megengedték, hogy fel­keljen. Már ismét a munkáról álmodott. Az Intézet igazgató­ja azonban meglátogatta, és nagyon óvatos formában érté­sére adta, hogy a munka, kü­lönösen a sok járás-kelés, árt az egészségének. A kezelőor­vosok is hivatalos levélben szigorúan figyelmeztették erre az Intézetet Az igazgató Andrej Andre­jevics kérésére és érvelésére elutasítással felelt. Ez alka­lomból még a szokásosnál is tovább maradt öreg barátjá­nál, hogy megvigasztalja. De végül is elbúcsúzott. (Folytatjuk.) kodnak. A fürdő építését egy­millió forint értékű társadalmi munkával segítik. Az utóbbi években 3500 négyzetméter járda készítésében működtek közre a község lakói. A járási pártbizottság a múlt év végén megtárgyalta a köz­ség áruellátását, s megjavításá­ra több határozatot hozott Eredményeit máris tapasztal­ni: javult a hús-, a hentesáru- és más élelmiszerekkel való ellátás. A szövetkezet korsze­rűsítette szórakozóhelyeit, rö­videsen új zenés cukrászdát nyitnak. Szerződést kötöttek a Zrínyi Tsz-szel a zöldség- és gyümölcsellátás biztosítására. Szóba került az is, hogy a gim­názium előtti ligetben az el­avult deszkabódé helyett kor­szerű gombát emelnek. Gon­dolni kellene arra is, hogy a községben nincs hírlapárusító hely, s a gomba a község köz­pontjában erre is igen alkal­mas volna. Fejlődik a Napsu­gár Ktsz, bővíti szolgáltató- részlegeit a Csokonai utcában; A Faipari Vállalat önköltség- csökkentő hitelből meg két és fél millió forint költséggel iparvágányt épít. A járás köz­ségei 500 000 forinttal járultak hozzá egy buszváró építésének költségeihez. Jó lenne, ha ezt a példát követné a zalaegerszegi MÁVAUT is, s nemcsak igé­nyeket támasztana, hanem anyagi segítséget is nyújtana. Korszerűsítették a község mo­ziját. A múlt évben tizenhat új ház építésére kiértek enge­délyt. A MÉSZÖV felajánlot­ta, hogy 600 000 forintot ad egy emeletes lakás, illetve üz­letház építésére, ha más szer­vek is támogatást nyújtanak. A csurgóiakban van kezde­ményezés, áldozatkészség köz­ségük fejlesztésére. Megérde­melnék, hogy több segítséget kapjanak. 8 zalai László hogy a gyümölcsösbe akkor mentek dolgozni néhányan, ha másutt éppen nem akadt mun­kájuk. Most állandó jellegű munkacsapatot alakítottak Di­cső Béla kertész irányításával. A hatfőnyi csapat már hetek­kel ezelőtt hozzáfogott a gyü­mölcsfák időszerű ápolásához: a kéregkaparáshoz és a száraz, beteg ágak levágásához. Utána elvégzik a rügyfakadás előtti permetezést. E munkák sor­rendjének helyes megválasztá­sa, a tél végi ápolás szakszerű elvégzése máris mutatja, hogy érdemes volt ezt a csapatot megszervezni A gyümölcskertószeti dolgo­zókra más tennivaló is vár. A termő gyümölcsös mellett ugyanis 92 hold új telepítésű gyümölcsöse is van a szövetke­zetnek. A fiatal fák egy részét a nyulak a télen megrágták, most pótlólag kell ültetni cse­metéket. A csapatnak egész évben lesz dolga. Ha a tsz-ve- zetőség megszívleli a csapatve­zető tanácsait, akkor az idén már nem vettet köztes növényt a gyümölcsösbe, s így a gyü­mölcsfák erőteljesebben fejlőd­hetnek, és nagyobb hasznot hozhatnak majd a közös gaz­daságnak. Közületek, intézmények, figyelem! Kérjük, hogy április 4-i virsli-igényeiket a 328-as számú közületi húsbolthoz (Kaposvár, Ady Endre u. 19.) f. hó 30-ig, szombatig bejelen­teni szíveskedjenek. So­mogy megyei Élelmiszer, kiskereskedelmi ? V. (37062) s a maguk erejere is tamasz­Szakszerűen gondozzák a gyümölcsöst Háromfán mölcsös. Ennek az volt az oka.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom